Hajdú-Bihari Napló, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fgSiI ---------------------------------------------| flililirniv J|ii| I hill pp KULTÚRA ES MAS 5. oldal WA I V&B Ma» SZtMUm TflRTELMáBÚL: NYERESÉG xlv. évfolyam S AMI MÖGÖTTE VAN 3. oldal 51. SZÁM ---------------------------------------------------------------------------/■H vH ÁRA: 1,80 , I $£§ HHD • H| ) FIATALOK 4. oldal 1988. III. 1., ----------------------------------------------------------------------------KEDD H KÖZEPES ÉV UTÁN Zárszámadó közgyűlést tartott a KITE A 419 gazdaság 906 ezer hektárnyi területén működő termelési rendszer, a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termesztési Együttműködés hétfőn délelőtt tartotta fennállása óta immár tizenötödik zárszámadó közgyűlését Nádudvaron, az Ady Endre Művelődési Központban. A taggazdaságok képviselőit, valamint a vendégeket — köztük Takács Józsefet, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, Tóth Imrét, a megyei pártbizottság titkárát, Karácsony Sándort, a megyei tanács osztályvezetőjét és Tóth Zoltánt, a Termelőszövetkezetek Hajdú-Bihar Megyei Szövetségének titkárát — Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a KITE elnöke köszöntötte. A közgyűlés hallgatósága előtt — kiegészítve az igazgatóság által készített írásos beszámolót — Balogh Csaba, a KITE igazgatója értékelte a múlt évi teljesítményeket, s természetesen beszélt az idei feladatokról is. 1987 a legtöbb, KITE-technológiával termesztett növény esetében közepes vagy kifejezetten gyenge eredményeket hozott, kivételnek csupán a napraforgó számít. A sokat emlegetett aszály mellett ez a technológiai fegyelem hiányosságaival is magyarázható: a pontatlanság, a felületesség a mostoha időjárási viszonyok közepette fokozottabban érezteti hátrányos hatását. A múlt évben 19 gazdaságban, 5000 hektáros területen kezdődött el a kukorica úgynevezett szuperintenzív termesztési technológiájának kísérletsorozata. Az első év sikeresnek mondható: a szerződésben vállalt öt tonnával szemben a bázishoz képest 6,048 tonnás hektáronkénti többlettermést takarítottak be az öntözött táblákról. A kalkulációk szerint a technológia alkalmazása hosszú távon is jövedelmező lehet. Az érdeklődés igen nagy, az eredetileg tervezett 10 ezer hektár helyett az idén 17 ezer hektáron működtetik majd az úgynevezett lineár öntözőgépeket. magexport, aminek 1990-re el kell érnie az 5 milliárd forintot. A miniszterhelyettes röviden áttekintette 1988 első két hónapjának eredményeit, különösképpen pedig a gondjait. A zárszámadó közgyűlés résztvevői számára nagy megkönnyebbülést okozott a bejelentés, miszerint napokon belül felszabadítanak a mezőgazdasági üzemek számára egy 6 milliárd forintos hitelkeretet, éppen a termelés finanszírozásának zavartalansága érdekében. Megnyugtató volt az üzemek képviselői számára az is, hogy szeptember elsejéig nem kell tartani a műtrágyaárak emelésétől, sőt kormányzati szinten oldják fel a hazai gyártók exportérdekeltsége és a belföldi termelés műtrágyaigénye közötti ellentmondást. A tőkésdeviza-keret szűkössége miatt alkatrészellátásban legfeljebb a tavalyi színvonalra lehet számítani, bár szocialista viszonylatban a múlt esztendeinél sokkal kedvezőbb a helyzet. (A változásnak ki-ki a maga helyzete, gépeinek származás szerinti összetétele ismeretében örülhet.) KORSZERŰ ESZKÖZÖK A TERMELÉSBEN A KITE igazgatója beszélt a kalászosok művelőutas termesztési módszerében rejlő lehetőségekről, s elmondta, hogy az ehhez szükséges gépek, berendezések beszerzése folyamatban van, azok a létező legkorszerűbbek közé tartoznak. A múlt esztendőben 1,6 milliárdot fordítottak gépi beruházásra, ami a magyar mezőgazdaság egészében 10,5 százalékos arányt képvisel. A fejlesztés egyik fontos következménye, hogy ismét korszerű eszközök kerültek a termelésbe, a másik pedig az, hogy ennek révén elkezdődhetett a legrégebbi, már elavult berendezések selejtezése. Ugyanakkor kedvezőtlen tapasztalat, hogy olykor a legmegbízhatóbbnak ismert cégek egy-egy sorozata is szériahibásnak bizonyul. Az idén várhatóan visszaeséssel kell számolni a beruházások frontján, ami részben bizonyos vásárlások elhalasztásával, részben pedig a pénzügyi források szűkülésével magyarázható. Balogh Csaba szólt a javító szolgáltatásról, valamint a növényvédőszer- és műtrágyaellátásról. Mindkét területen mutatkoztak zavarok, jelenleg pedig a gazdaságok vezetői a gyártók egyre érezhetőbb áremelési és áru-visszatartási szándéka miatt aggódnak. Az igazgató sorra vette a rendszer jelentősebb vállalkozásainak helyzetét, értékelte a szakmai továbbképzést és a véleménycserét egyaránt szolgáló rendezvényeket, beszélt a szlovákiai kísérletek szép eredményeiről, s a közgyűlés résztvevőivel megismertette a közelmúltban alakult Nádor Részvénytársaság fő célkitűzéseit. Befejezésül megállapította, hogy ma a KITE szellemi és műszaki potenciálját tekintve elég erős ahhoz, hogy átvészelje egy-egy évberuházási visszaesését, de egyetlen termelési rendszer sem működhet eredményesen, ha a vetőmagvak, a szaporítóanyagok, a vegyszerek és az alkatrészek ellátásában mutatkoznak jelentős zavarok. Ezek megelőzéséhez kérte az irányító szervek, a főhatóságok támogató segítségét. ELŐTÉRBEN A MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK Az igazgató szóbeli kieméli, elismeri azt a munkát, szításét követő vitában nyol- amely egyaránt szolgálja azan szólaltak fel, köztük taggazdaságok érdekeit, va- Raisz Gusztáv mezőgazdaságlamint az ágazati programokat és élelmezésügyi minisz- megvalósítását, terhelyettes. Kiemelte a KI- Raisz Gusztáv beszélt a TE meghatározó szerepét az mezőgazdaság tavalyi teljeegész magyar mezőgazdaság sítményéről, valamint az idei szempontjából, annak a te- elképzelésekről. A mezőgazvékenységnek a jelentőségét, haság egészében 5—6 százaamelyet ma már tizennégy lékos növekedés a cél, ami a megyében, tizenhat növény növénytermelésben az 1987- tól kidolgozott termelésies szint 8—9, állattenyésztechnológiájának terjesztő- tésben 1—1,5 százalékos nősével, az alkalmazás ellenvetését követeli. Egyre inőrzésével és segítésével fejtább előtérbe kerülnek a ki. A KITE termelési átlag minőségi követelmények ágait összevetve az országos miközben az alapvető feladatokkal, nyilvánvalóan éradatok között kell számon tékelhető a fegyelmezett tartani a fehérjetakarmatechnológiában és a korszenvek termelését, valamint a jó technikában rejlő meg- vetőmagtermelés arányaiannyi előny. Mindent egynak a javítását. Jelenleg bevetve a KITE tevékeny- három és fél milliárd főségét a MÉM nagyra értéke- rint értékű a magyar vető- FONTOS A REÁLIS HELYZETÉRTÉKELÉS A hozzászólások után Balogh Csaba igazgató reagált a felvetésekre, válaszolt az elhangzott kérdésekre, majd Szabó István fogalmazta meg véleményét a múlt évi teljesítményről, valamint az idei feladatokról. 1987-et a KITE szempontjából a közepesnél gyengébb évnek ítélte, miközben hangsúlyozta, hogy manapság különösen fontos a reális helyzetértékelés. Ebben az évben a KITE-nek is a népgazdasági terv céljaihoz kell igazodni, az alaptevékenységben elvárt 5 százalékos növekedés nem csekély feladatot ró a szakemberekre. Szabó István kijelentette: Magyarországon igenis van egységes agrárkoncepció, bár az is igaz, hogy a megvalósítás feltételeinek megteremtésében már nem tapasztalható mindig kellő egység. Fontosnak tartja, hogy miközben a gazdaságok vállalják a rájuk szabott feladatok teljesítését, a kormányzat is gondoskodjon az ehhez szükséges eszközökről — legyen szó akár vegyszerről, műtrágyáról, akár korszerű technikáról. A zárszámadó közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a KITE igazgatóságának beszámolóját, a gazdálkodásról szóló jelentést, valamint jóváhagyták hét új taggazdaságnak a felvételét. JEGYZŐKÖNYV ALÁÍRÁSÁVAL Véget ért a nemzetközi vasutas tanácskozás A szocialista országok vasúti együttműködési szervezetének keretében nyolc napon át tanácskoztak Debrecenben hat ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia — vasúti, külkereskedelmi és vállalatkereskedelmi szakemberei. A küldöttségek értékelték az országok egymás közötti áruforgalmának tavalyi alakulását és egyeztették az idei észak—déli irányú nemzetközi vasúti szállításokat, meghatározták az országok közötti export-import szállítások és a tranzitforgalom nagyságát. A tárgyalások során az 1987-es évről megállapították: az országok egymás közötti áruszállítása a bázisévhez képest 4,6 százalékkal elmaradt, a meghatározott terveket viszont a hat ország átlagában némileg túlteljesítették. Dinamikus fejlődés jellemezte Csehszlovákia nemzetközi árufuvarozását, míg Románia áruszállítása a tervezett szinten alakult. A többi ország vasútjainál — így a MÁV- nál is — elmaradást lehetett regisztrálni, és különösen áll ez a megállapítás Lengyelországra. A Magyar Államvasutat is érintő okok között szerepel, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt csökkent a szállítandó mezőgazdasági termékek volumene. Ugyanakkor a MÁV- nak számottevő tranzitforgalom-kiesése származott abból, hogy a Lengyelországból hazánkon keresztül Romániának szállított szén egy része műszaki okok miatt más útvonalon került a megrendelőkhöz. Egyes szocialista országok export-import forgalmának a mérséklődése is hozzájárult a tervnél több mint tíz százalékkal kisebb áruforgalom lebonyolításához. Főleg az export- és a tranzitforgalom növekedésével számolva valamennyi tagállam optimistán ítéli meg az idei esztendőt. Magyar szempontból ez annyit jelent, hogy az exportforgalom várhatóan növekedni fog, az importszállításokban némi csökkenésre lehet számítani, míg a tranzitforgalom kismértékben meghaladja az 1987. évi szintet. A hat tagország idei együttműködését magában foglaló, számos hasznos javaslatot (például a túlterhelt határállomások tehermentesítése, az üres tehervagonok átcsoportosítása, vasútvonalak és határállomások áteresztőképességének a bővítése, a szocialista országok közös konténerparkjának a jobb kihasználása stb.) tartalmazó jegyzőkönyvet tegnap este az Aranybika Szálló Hortobágy termében írták alá a delegációk vezetői. A GELKA BERENDEZÉSÉVEL Műholdas tévévétel Debrecenben A Gelka az országban több helyen létesített már olyan berendezést, amely műholdas tévévételre alkalmas. Mind egyedi, mind közösségi vételhez rendelkezésre állnak ezek a műszerek. Mivel a közvetlen sugárzó műholdat nem tudták üzembehelyezni, így csak a hírközlési műholdak vehetők. Pillanatnyilag — nemzetközi megállapodások alapján — a Posta három program vételét engedélyezheti. A Sky Channel és a Super Channel angol nyelvűek, a TV 5 pedig francia. A hírközlési műholdakhoz jóval nagyobb méretű antennatükör szükséges. A Gelka számításai szerint Debrecenben három méter átmérőjű. Egy ilyen vevőberendezést állítottak fel a Segner téri telephelyen, ahol néhány héten át pusztán vételtapasztalatokat szándékoznak gyűjteni. Ezt követően a berendezést (az engedélyezett három csatorna vételére) valamelyik nagy központi antennarendszerre fogják telepíteni — kísérleti jelleggel néhány hónapig díjmentesen. Ha a Gelka pályázata a kábeltévére sikeres lesz, akkor ezeket és a további programokat is mindenki élvezheti, aki Debrecenben a kábeltelevízióhoz csatlakozik. Aki a műholdas programokkal addig is meg akar ismerkedni, a Gelka Segner téri szervizében minden nap (vasárnap is) 8 és 19 óra között megteheti. A műholdas programokról annak sem kell lemondani, aki nem tud a kábeltévéhez csatlakozni. Igaz, az egyedi berendezések igen költségesek (kétszázezer forint), de nagyobb lakóközösségek esetén az összeg arányosan csökkenthető. Az összeg attól is függ, hogy mekkora szerelési munka kell az antenna felállításához és a vezeték elhelyezéséhez. Az egyedi vételhez kisebb tükrök alkalmazása is elegendő. A gyakorlat azt mutatja, hogy Debrecen térségében erre a célra a két méter átmérőjű tükör is megfelelő. Az ilyen antennákat nem kell a háztetőre feltenni, sőt előnyösebb a kertben elhelyezni. A közösségi vétel természetesen lényegesen olcsóbb egy-egy lakásra vetítve, noha a központi vevőberendezés ára két-háromszorosa az egyedinek. Egy ilyen közösségi antennához több tízezer lakás is csatlakoztatható. A monoszkópon már jól láható a műholdas program jele Szerelik a tükröt a Segner téren (Fotók: Iklódy János)