Hajdú-Bihari Napló, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

Űrfelügyelet Szovjet javaslat Genfben Moszkva, 1988. március 31., csütörtök (TASZSZ) — A Szovjetunió olyan nem­­­zetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bár­miféle fegyvert telepíthesse­nek a világűrbe. Ezt az in­dítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldött­ség a tanácskozás résztve­vői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, ame­lyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési ver­senynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet kül­döttség már 1987-ben java­solta : tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rendszer létrehozására, melynek azt kellene figye­lemmel kísérnie, hogy a vi­lágűrbe juttatott objektu­mokon nincsenek-e fegyve­rek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a me­morandumban — e rendszer alapját az úgynevezett Nem­zetközi Űrfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók le­hetővé tennék, hogy meg­vizsgálhasson minden világ­űrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok el­lenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatéko­nyabb módszert. A dokumentum meghatá­rozza, hogy a szovjet fél szerint mely eszközök minő­sülnek fegyvernek, majd részletesen kifejti az ellen­őrzés javasolt szabályait, így például a tagállamoknak időben értesíteniük kell az Űrfelügyeletet minden fel­bocsátás pontos időpontjá­ról, a hordozóeszköz típusá­ról, a tervezett pálya ada­tairól. Lehetővé kell tenniük az ellenőrző csoportok ál­landó jelenlétét az összes indítóhelyen, s az ellenőrzés a megállapodásba bevont vállalatokra, laboratóriu­mokra és kísérleti közpon­tokra is kiterjedne. A tag­államok egyébként bármely — általuk tisztázatlannak minősített — helyzetről fel­világosítást kérhetnének az Űrfelügyelettől, s az az eset­leg eltitkolt indítások felde­rítésére rendkívüli helyszíni vizsgálatot is tarthatna. A dokumentum leszögezi: az ellenőrzés pontos módját, az Űrfelügyelet felépítését és működési rendszerét a ké­sőbbi tárgyalásokon hatá­roznák meg. A memorandum szerint a Nemzetközi Űrfelügyelet irá­nyító szerve a Tanács lenne, amelybe a szerződést aláíró összes tagállam képviselőt küld. A Tanács minden év­ben közgyűlést tart, de a tagok többségének kérésére rendkívüli ülésekre is sor kerülhet. A Nemzetközi űr­­felügyelet költségvetését a tagállamok arányos éves be­fizetései fedeznék. Tiltakozó gyűlés Koszovóban Belgrád, 1988. március 31. (MTI) — Tiltakozó gyűlést tartott szerdán este Pristina (Koszovó autonóm tarto­mány székvárosa) Obilics nevű peremkerületének mintegy 1500 szerb és crna­­gorac nemzetiségű lakója. Közülük mintegy 500-an fértek be a helyi kisk­úrott­­honba, a többség az épület körül tolongott, így párhu­zamos szónoklatok és köve­telések hangzottak el. A tö­meg időnként a „Szabadsá­got akarunk” jelszót harsog­ta. A szónokok egyebek kö­zött azt állították, hogy a hatóságok eddig semmit sem valósítottak meg abból a 15 pontos programból, amit egy évvel ezelőtt fogadtak el a környék politikai-biztonsági és társadalmi-gazdasági helyzetének megszilárdításá­ra. Nagyobb létbiztonságot követeltek. M HAJPC-PIHARI NAPfcO — IBM. ÁPRILIS t. j Feloldott árbejelentési kötelezettség Szikszay Béla államtitkár nyilatkozata Április 1-jétől, mint ismeretes, a termé­kek jelentős körére megszűnik az árbeje­­lentési kötelezettség. Ennek várható hatá­sairól, valamint az év eleje óta életbe lé­pett árváltozásokról kért tájékoztatást Szikszay Béla államtitkártól, az Országos Árhivatal elnökétől Szőke László, az MTI munkatársa. — A múlt év augusztus 15-től mosta­náig volt érvényben az árváltozások ható­­sági teljes körű bejelentési kötelezettsége. Ez semmiképpen nem jelentett árstoppot — mondotta az államtitkár —, de a ren­delet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hónapban jelentős mértékben visz­­szafogta a termelők áremelési törekvéseit. Ugyanakkor az árhatóság bizonyos termé­keknél engedélyezett áremelést, így a szí­nesfémekből készült lakásszerelvényeknél, izzólámpáknál, mert a gyártók alapanyag­költségei számottevően emelkedtek, s ha ezeket nem tudták volna időben érvénye­síteni áraikban, hiány keletkezett volna. Az árbejelentési kötelezettség elrendelésé­nek hatására sok más — minden valószí­nűség szerint egyébként indokolt — árnö­vekedést későbbre ütemeztek a vállalatok, így a közvéleményben többé-kevésbé jo­gosan alakult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavinaszerű ár­emelkedés kezdődik.­­ Április 1-je azonban e tekintetben nem jelenthet fordulópontot. A hatósági bejelentési kötelezettség ugyanis az ár­emelkedések szempontjából legveszélyesebb körben, például a bútoroknál, a ruházati termékek egy részénél, a háztartás-vegy­ipari alapanyagoknál fennmarad. Ez a be­jelentési kötelezettség tehát a legfonto­sabb fogyasztási javak mintegy 27 százalé­kát érinti. Emellett továbbra is hatósági árformában marad a termékek 20 százalé­ka. Az Árhivatal az elmúlt hetekben 50 vállalattal — zömében fogyasztási cikke­ket termelőkkel — folytatott konzultáció­kat, s e megbeszéléssorozat eredménye­ként megállapodásra jutottak az év során követendő árpolitikára vonatkozóan. Esze­rint még az indokolt áremelkedéseket is részletekben, lépcsőzetesen valósítják meg. A tárgyalások során sikerült kiszűrni azo­kat az áremelési törekvéseket, amelyek ki­zárólag a nyereségpozíciók javítását szol­­gálták volna, vagy annak alapján növelték volna a termékek fogyasztói árát, hogy beszállító partnereik már előre anyagár­­emelést helyeztek kilátásba. Jelentős ár­emelés lényegében a termékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy legalábbis egyidejűleg nem növekszik az árszint. Mindenképpen érezhető lesz az áremel­kedés ott, ahol eddig mesterségesen visz­­szatartották azt. A tapasztalatok szerint azonban nem érződik olyan túlfűtött ár­növelési akarat, amely az idei tervben elő­irányzott 15 százalékos árszínvonal-növeke­dés túllépésével fenyegetne — hangsúlyoz­ta az államtitkár. Mint ismeretes, a kor­mány a közelmúltban irányelveket adott ki, önmérsékletre szólítva fel a vállalato­kat az áremelések területén. Tapasztalha­tó, hogy ezeket az intelmeket figyelembe veszik, sok helyütt visszaléptek a terve­zett áremeléstől. A legtöbben csak olyan áremeléseket hajtanak majd végre, ame­lyek elengedhetetlenek, hiszen a termelés során a beszállítók már növelték áraikat. Erősödött a vállalatoknál az áralku szelle­me, a termelők egyre inkább egyezkednek jelentősebb vevőikkel, főleg azokkal, akik nagy tömegben, ütemezetten vásárolnak. Szikszay Béla ezután arról szólt, hogy az év első negyedében az árnövekedés mérté­ke 18­ százalékos volt a múlt év első ne­gyedévéhez képest, amikor csak alig emel­ték az árakat. A mostani árindexbe már beletartoznak a múlt év áprilisában és jú­niusában végrehajtott tetemes emelések hatásai is. Külön kitért arra, hogy a nem­zetközi piacon immár hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés tapasztalható, nőtt­ a gyapjú, a bőr, a színesfém, a feketefém­kohászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők ver­senyképességének megőrzése érdekében ezeket a tendenciákat figyelembe kell ven­ni. Még akkor is, ha az áremelést nem is alkalmazzuk azonos mértékben, illetve ütemben. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés következik be a világpiacon, az itthon is éreztesse hatását. Például ta­valy a réz ára nőtt, ez rövidesen tükröző­dött a hazai termékeknél is, most viszont megfordult a helyzet, tehát néhány hónap múlva itthon is mérséklik az ilyen cikkek árát, így valósulhat meg a kétirányú ár­politika — fejezte be nyilatkozatát az Or­szágos Árhivatal elnöke. (MTI) A korszerű újraélesztés oktatásáért II Magyar Vöröskereszt végrehajtó bizottságának ülése A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizott­sága csütörtökön a szervezet székházában tartott ülésen megvitatta a korszerű újra­élesztés oktatásának beveze­tésére vonatkozó javaslatot. A bizottság kifejezte a Ma­gyar Vöröskereszt készségét, részt vesz a korszerű újra­élesztés oktatásának meg­szervezésében. A bizottság tájékozódott a hazánkban ideiglenesen lete­lepülni szándékozó magyar nemzetiségű külföldieket tá­mogató vöröskeresztes se­gélyakció menetéről. Alföldy Árpád, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárhelyettese el­mondta: az utóbbi hetekben az 508-11468­0 számú OTP- csekkszámlára 380 ezer fo­rintot adományoztak a la­kosok. Ugyanakkor a Ma­gyar Vöröskereszt székházá­ban levő Információs Irodá­ban több mint 300 rászoru­lónak 388 ezer forintot ad­tak át gyorssegélyként, 127 személynek munkahelyet, csaknem 100 embernek szál­lást ajánlottak fel, több mint 160-an pedig ruhase­gélyben részesültek. A végrehajtó bizottság meghatározta a Vöröske­reszt-szervezeteknek a segé­lyezéssel és a társadalmi támogatással kapcsolatos egyéb feladatait, így azt is, hogy az adományokat mi­ként juttassák el a rászoru­lóknak. Hangsúlyozták: szükséges a lakosság továb­bi támogatása, várják az adományokat a rászorulók részére. A segélyezés ellenőrzésére és lebonyolításának elősegí­tésére az Országos Végre­hajtó Bizottság társadalmi bizottságot hozott létre, amelynek elnöke Gyűszű Miklós, az országos vezető­ség alelnöke lett. (MTI) Sevardnadze Afganisztánról Hol tartanak a genfi af­gán—pakisztáni tárgyalá­sok? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumen­tumok”? — ezekre és ha­sonló, az afganisztáni ren­dezéssel kapcsolatos kérdé­sekre válaszol a Rabotni­­cseszko Delo csütörtöki szá­mában megjelent interjújá­ban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik, a „genfi dokumentumok” há­rom szerződéstervezetet je­lentenek, amelyeket az af­gán és a pakisztáni kormány között az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetíté­sével folyó tárgyalásokon dolgoztak ki Genfben 1982. júniusa óta. Az első: kétol­dalú megegyezés az orszá­gaik közötti viszony elvei­ről, így a be nem avatko­zásról és az intervencióról történő lemondásról. A má­sodik: nyilatkozat a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok részéről biztosítandó nemzetközi garanciákról. A harmadik: kétoldalú megál­lapodás a menekültek ön­kéntes hazatéréséről. Eduard Sevardnadze rá­mutat: „Az Afganisztán és Pa­kisztán közötti megegyezé­sek mindegyike a klasszikus nemzetközi megállapodások jellegét viseli, amelyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként jelennek meg, és minden kötelezett­ség a kölcsönösségre alapo­zódik.” Továbbá: „Az af­gán—pakisztáni tárgyalások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződésterve­zetek már egyeztetve voltak. Mindössze a 'kapcsolatok dokumentumában’ üresen hagyott helyre kellett be­venni a szovjet csapatok ki­vonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtör­tént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyez­tetésre, az általános pontok egyikében említett -nemzet­közileg elismert határok’ kérdése. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta.” Újságírókat tüntettek ki a Parlamentben Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a tö­megkommunikáció dolgozói­nak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Lakatos Er­nő, az MSZMP agitációs és propaganda osztályának ve­zetője, valamint az állami, a társadalmi és a tömegszer­vezetek több vezető képvise­lője. Bányász Rezső kormány­­biztos köszöntötte a kitün­tetetteket és az ünnepség valamennyi résztvevőjét. El­sősorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új szakaszában különösen fon­tos szerep jut a sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállás­ra, hiszen manapság egye­sek már nemcsak az idejét­múlt, hanem az örök érvé­nyű igazságokat is megkér­dőjelezik. Annak ellenére — mondotta —, hogy a sajtó­ban dolgozókra is hat a kis­hitűség, az elbizonytalano­dás, nagyon sok újságíró te­hetségének legjavát nyújtva segíti a bonyolult politikai és társadalmi viszonyok kö­zötti eligazodást. Nem csu­pán szolgálja, de újabb fel­ismerésekre is serkenti a politikát. Hangsúlyozta: a szónak és a betűnek csak akkor van hitele, ha a fo­kozódó nyíltság növekvő fe­lelősséggel párosul, ha a saj­tó nem szakad el legneme­sebb, legdemokratikusabb, baloldali hagyományaitól. Ünnepi beszédének befe­jeztével Bányász Rezső át­adta a kitüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Aranykoszo­rúkkal Díszített Csillagrend­jével tüntette ki Rónai Mi­hály András írót, újságírót, a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lász­lót, a Magyar Rádió igazga­tó-főrendezőjét Az Április Negyedike Érdemrendet öten vehették át. A Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetésben négyen részesül­tek, az ezüst fokozatot nyol­can, a bronz fokozatot pedig tizennégyen vették át. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a TV-Híradó főszerkesztője, Benedek Ist­ván Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Bür­ger Lajos, a Kelet-Magyar­­ország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió Poli­tikai Adások Főszerkesztősé­gének vezető szerkesztője, Novotny Zoltán, a Magyar Rádió sportosztályának ve­zetője, R. Székely Julianna, az Új Tükör főmunkatársa és Ritter Aladár, az Esti Hírlap nyugalmazott újság­írója. A Szocialista Újságírásért kitüntetést tízen vehettek át, köztük Boda István, a Haj­dú-bihari Napló főszerkesz­tő-helyettese, Kiváló Mun­káért kitüntetésben pedig ki­lencvennégyen részesültek, többek között Bede Gábor, a Hajdú-bihari Napló tördelő­szerkesztője, Tatár Éva, a Hajdú-bihari Napló munka­társa, Szentgyörgyi János, a Debrecen című hetilap mun­katársa. Ma kezdi meg munkáját a Kereskedelmi Minisztérium A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereske­delmi Minisztérium április 1-jén kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkeres­kedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi mi­niszter, miniszteri biz­tosi megbízatása már­cius 31-én lejárt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi vezetők csütör­tökön bensőséges hangulatú ünnepségen — Németh Mik­lós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter jelenlétében — köszönték meg. (MTI) A KÖZÉLET HÍREI A Hajdúböszörményi Kör meghívására tegnap me­gyénkbe érkezett dr. Kurucz Imre, a TIT országos köz­pontjának társadalmi alel­nöke, aki délután részt vett a hajdúböszörményi műve­lődési központban rendezett tanácskozáson, ahol előadást tartott aktuális művelődés­­politikai kérdésekről. Ezt megelőzően fogadta őt dr. Postás Sándor, a Hajdú-Bi­­har megyei pártbizottság el­ső titkára. Magyarok a felszabadításban Kiállítás a Kölcsey Művelődési Központban Csütörtökön délután a Kölcsey Művelődési Köz­pont előterében Magyarok a felszabadító Vörös Hadse­reg harcaiban címmel kiál­lítás nyílt. Az április 10-ig megtekinthető vándorkiállí­tást dr. Lévai Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar Me­gyei Bizottságának osztály­­vezetője nyitotta meg az ér­deklődők és a meghívott vendégek jelenlétében. Az eseményen a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének képviseleté­ben jelen volt Úszta Gyula alelnök, akit a megnyitó ünnepség előtt hivatalában fogadott dr. Postás Sándor, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára. (Fotó: Nagy Gábor)

Next