Hajdú-Bihari Napló, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

I HAJDÚ-I | I I || I I I I I I I I I I I || MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HIlJDU-BIHAÍR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I I Május elsejei ünnepségek országszerte Budapestiek felvonulása A 44. szabad május else­jén a főváros mintegy 150 ezer lakosa köszöntötte a nemzetközi munkásszolida­ritás kiemelkedő ünnepét. A felvonulási téren tartott tömegdemonstrációra sokan jöttek az idén is családos­tul, a felnőttek transzpa­rensekkel, a munkásmozga­lom vörös zászlajával, nem­zetiszínű zászlókkal, a KISZ-es fiatalok a békét szimbolizáló kék lobogók­kal, a gyerekek színes lég­gömbökkel, virágokkal. Az ünnepien díszített fel­vonulási téren a fővárosi dolgozók május elsejei se­regszemléje az úttörők kö­szöntőjével vette kezdetét. Piros nyakkendős pajtások százai futottak át a Dózsa György úton, hogy virágok­kal köszöntsék a tribünö­kön helyet foglaló közéleti személyiségeket: a párt és az állam vezetőit, a kor­mány tagjait, a társadalmi és a tömegszervezetek kép­viselőit, a kollektívák kül­dötteit, az ünnepre hazánk­ba érkezett külföldi szak­­szervezeti delegációkat. Az úttörők egy csapata a köz­ponti tribünön nyújtotta át a vörös szegfűket. A dísz­emelvényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Lázár György, a párt főtitkárhelyettese, Aczél György, Berecz Já­nos, Csehák Judit, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Hámori Csaba, Óvári Mik­lós, Szabó István, a Politi­kai Bizottság tagjai; Gye­­nes András, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke; Fejti György, Lukács Já­nos, Németh Miklós és Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkárai. A köszöntőt követően pontban 10 órakor fanfá­rok hangjai jelezték az ün­nepi műsor kezdetét. Má­sodpercek alatt összerende­ződött a nyitó­­ élőkép: a menetet vezető gépkocsin öt — nemzetiszínű szalag­gal övezett — vörös csillag jelképezte, hogy a világ dolgozóinak nemzetközi ün­nepét köszönti hazánk. A bevezető képet követően a munkásosztály nemzetközi összefogását másfél évszá­zada hirdető jelmondatot formáló sor érkezett a dísztribün elé: „Világ pro­letárjai, egyesüljetek!", ez­után a munkásszolidaritás gondolatát jelképező tömb vált láthatóvá, amelyben több száz fiatal vitte Föl­dünk államainak zászlóit. A nyitókép második blokk­jában a „Békés jelent, biz­tonságos jövőt az emberi­ségnek!” jelmondat vált láthatóvá, emögött fiatalok sokasága kék zászlóval a kezében vonult el az emel­vények előtt. A zárójelenet részvevői „Éljen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt!”, „Előre a párt vezetésével a szocia­lizmusért a reformok út­ján!” feliratokkal, nemzeti­színű és vörös lobogók szá­zaival felvonulva tették szemléletessé a párt és a nép egységét. Ezután a dolgozók mene­te következett. Hosszú évek hagyománya folytatódott azzal, hogy a sokezernyi zászlóval, virágokkal, lég­gömbökkel, transzparensek­kel vonulók élén a város­részek vezetői haladtak. Az első sorokban egymás mel­lett érkeztek a tribünök elé Angyalföld, Zugló, József­város, Erzsébetváros, Fe­rencváros, Óbuda, Újpest, valamint a Teréz­ és a Bel­város dolgozói, lakói. A rendezők idén a politikai mondanivaló mellett a fel­vonulás majális jellegét kí­vánták hangsúlyozni azzal, hogy a korábbiakhoz ké­pest kevesebb gépjármű kapott helyet a menetben. A budapesti kerületek fel­vonuló csoportjai közül kü­lön köszöntötték a Kiváló Vállalat kitüntetésben, az elismerő oklevélben része­sült gazdálkodó egységek képviselőit, a nemzetközi munkaversenyben élen járó vállalatok dolgozóit, vala­mint a termelésben ki­emelkedő brigádok tagjait. Május első vasárnapja, az anyák napja alkalmából szíves szóval üdvözölték a felvonuló édesanyákat. A zászlókkal, léggömbökkel, vagy májusfával a tribü­nök előtt elvonuló dolgo­zók színes kavalkádja fon­tos üzenetet hozott: dolgo­zó népünk egységét, tenni akarását demonstrálta. Az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmé­nyek képviselői a transz­parensekre írt mondatok­kal is tenni akarásra, a köz­­megegyezés erősítésére biz­tattak: „Megújuló nemzeti egységgel a haladásért!”, „Nemzeti összefogással a kibontakozási program meg­valósításáért!”. Ezek a jel­szavak is azt bizonyították, hogy a gyárakban, az alko­tó műhelyekben megértet­ték: hatékonyabb, jobb munkával lehet csak elérni a kitűzött feladatokat, tel­jesíteni az idei népgazda­sági tervet, megalapozni jövőnket. „Atomfegyver­­mentes világot!” — hirdet­te az egyik transzparens, s ebben kifejeződött: a ma­gyar dolgozók is támogat­ják a világ népeinek és a szocialista közösség orszá­gainak a békéért, a bizton­ságért folytatott harcát. Az ünneplő menet a fő­város életének teljességét tükrözte. Felvonultak a pe­dagógusok, az orvosok, a vasutasok, a tudományos kutatók, a katonák és a munkásőrök,­­a különböző szolgáltatások dolgozói, a kisiskolások és az egyete­misták, s ott voltak a me­netben a művészek, a saj­tó munkatársai is. A felvonulás után a Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitüntetett, megalakulásá­nak 40. évfordulóját ün­neplő Magyar Honvédelmi (Folytatás a 2. oldalon) Budapesten a felvonulókat köszöntötték az ország ve­zetői (balról jobbra), Grósz Károly miniszterelnök, Ká­dár János, az MSZMP főtitkára, Németh Károly ál­lamfő, Lázár György, a párt főtitkárhelyettese (MTI — telefotó: Manek Attila) Kádár János nyilatkozata Kádár János, az MSZMP főtitkára, a budapesti dol­gozók május elsejei felvonulásán nyilatkozott a tele­víziónak és a rádiónak.­­ Közel száz esztendeje a Föld csaknem minden or­szágában megünneplik május elsejét, a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának nagy napját. E napot a szocialista országokban az egész dolgozó nép ünnepli A mostani budapesti felvonulás méltó azokhoz a ha­gyományokhoz, amelyek évtizedek óta jellemzik a fő­város dolgozóinak május elsejei ünnepségeit. Minden bizonnyal így köszöntik a munkásünnepet az egész or­szágban. Ez alkalommal is köszöntöm a felvonuláson részt ve­vőket, fővárosunk lakosságát, a május elsejét ünneplő dolgozó népünket. Ennek az ünnepnek nagyon sok mondanivalója van a világ számára, ezért is figyelik barátok és ellenfelek egyaránt, hogyan ünneplünk. Ez a mai demonstráció is kifejezi azt az eszmei közössé­get, amely ma Magyarországon van. Ennek a tartalma mindenekelőtt a szocializmus és a béke iránti elköte­lezettség, a tenni akarás, valamint az, hogy népünk ér­tékeli a nehezen megszerzett vívmányokat. S kifejezi — ami talán még ennél is fontosabb : a bizalmat. Ismeretes, hogy országunk most a szocialista fejlődés számos nehéz kérdésével küzd. Ezek megoldása való­ban nem könnyű. De itt is láthatja mindenki, hogy né­pünk e nehézségek tudatában is bizakodva ünnepel. A párt közelgő országos értekezletének egyik feladata, hogy megmutassa az előrevezető utat a szocializmus építésében. , Sokan felvetik — itthon is, külföldön is — azt a kér­dést: mi a garanciája annak, hogy a mostani, egyálta­lán nem könnyű feladatokat megoldjuk? Két garanciá­ja mindenképpen van. Az egyik a megtett út, amely ar­ról tanúskodik, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, dolgozó népünk — pártunk vezetésével — már ennél nehezebb feladatokat is megoldott. Ha egységben, kö­zös akarattal hozzálátunk, akkor mostani tennivalóin­kat is elvégezzük. A másik „garancia” itt vonul előt­tünk, demonstrálva az összetartást, az egységet és a szolidaritást. Azt szeretném, ha mindazok az erők — a szocialista országok népei, a haladás és a béke támogatói szerte a világon —, akikkel szolidárisak vagyunk, tudatában lennének annak, hogy ott vagyunk, és a jövőben is ott leszünk közöttük. S ezt azoknak az erőknek is tudo­másul kell venniük, akik nem szeretik a mi rendsze­rünket. A magyar néphez való viszonyukat annak tu­datában formálhatják, hogy ez a nép tovább halad a szocialista társadalom építésének, a béke védelmének és megőrzésének útján. Nekem, s mindannyiunknak, akik részesei vagyunk ennek az ünnepnek, nagy erőgyűjtést jelent a mai nap a további munkás hétköznapokhoz — mondotta befe­jezésül Kádár János. Új utak a burgonyatermesztésben Eljön a gülbaba reneszánsza? A minigumós kísérlet második éve Kábán Nagyobb termésbiztonság, alacsonyabb szaporítóanyag­­költség, akár több nemzedé­ken át is stabilan öröklődő fajtajelleg, vírusmentes ve­tőgumó és mindezek eredmé­nyeként olcsóbb piaci bur­gonya. Ezeket a figyelemre­méltó tulajdonságokat céloz­ta meg az az új termesztési eljárás, amelyet — magyar szabadalom alapján — ta­valy honosított meg a Rábai Vörös Csillag Termelőszövet­kezet, akkor még kísérleti jelleggel. A vadonatúj mód­szer lényege, hogy steril kö­rülmények között mestersé­ges szövettenyészetből bur­gonyanövényeket nevelnek és az ilyen egyedek gyöke­rein kötődött gumókat hasz­nálják fel szaporítóanyag előállítására. Ezeket az úgy­nevezett primer gumókat a vírushordozó rovarok távol­tartása céljából fólia alá ül­tetik és onnan már nagyüze­mi vetőgumót takarítanak be. Ha elterjed a budapesti Meriklán gazdasági társaság szabadalma a burgonyater­melő üzemek körében, vég­re visszatérhetnek a zöldség­boltokba a régi, kedvelt ma­gyar fajták is, amelyek ép­pen azért tűntek el a közter­mesztésből, mert vírusfertő­­zöttségük miatt nem voltak képesek több nemzedéken át megőrizni egyébként kedve­ző tulajdonságaikat. A Kábai Vörös Csillag Tsz 300 hektáron foglalkozik e növény termesztésével és a 30 ezer négyzetméteres fó­liatelepe bőven el tudja lát­ni az ágazatot szaporító­anyaggal. Sőt — ahogy Ga­li Tibor növénytermesztési főágazat-vezetőtől megtud­tuk —, a Vetőmag-termelte­tő Vállalat ebben az évben már tízmillió darab vetőgu­mót rendelt meg a gazdaság­tól. Az új eljárás térhódítá­sával várhatóan rohamosan csökkenni fog a drága hol­land szaporítóanyag import­ja, hiszen­­e­ módszer alkal­mazásával a százezer forint körüli hektáronkénti vetőgu­móköltség ötvenezer alá szorítható. A tavalyi termesztési kí­sérlet idén már nagyüzemi eljárássá nőtte ki magát, de addig, amíg valóban polgár­jogot nyer e módszer a bur­gonyatermelő gazdaságok kö­rében, még sok tennivalója lesz a szakembereknek. Ki kell dolgozni a teljes techno­lógiai rendszert, meg kell találni a legalkalmasabb ön­tözési módot, s így talán már a közeljövőben beszélhetünk szuperintenzív burgonyater­mesztésről is. A tavalyi „öreg krumpli” legnagyobb része a budapesti piacokra kerül Rábáról. (Fo­tó: Szekeres Tibor) A vetőburgonyát a vírusterjesztő rovaroktól védett fó­liasátrak alatt állítják elő

Next