Hajdú-Bihari Napló, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Moszkva, 1988. szeptem­ber 30., péntek (MTI) — Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pén­teken megtartott tanácsko­záson eleget tettek több ve­zető párttisztségviselő fel­mentési kérelmének, tekin­tettel nyugdíjba vonulásuk­ra. Ennek értelmében felmen­tették politikai bizottsági tagsága alól Andrej Gromi­­kót és Mihail Szolomence­­vet, PB-póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB-tit­­kári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dob­­rinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választot­ták Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebri­­kovot, a PB tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alek­­szandra Birjukovát és Ana­tolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává válasz­tották. Birjukovát és Luk­janovot egyidejűleg felmen­tették KB-titkári tisztségük­ből. Mihail Szolomencevet fel­mentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB el­ső titkárát. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalá­saiból fakadó politikai re­formokkal és a pártappará­tus szerkezetének tökélete­sítésével kapcsolatos javas­latokat. E kérdések alapos és sok­oldalú megvizsgálása bebi­zonyította, hogy a párt fel­adatainak megváltozása,­s politikai élcsapatként be­töltött szerepének megnöve­kedése kapcsán szükség van a központi bizottság, a po­litikai bizottság, a kb-titká­rok és a kb-apparátus te­vékenységének javítására. Ez természetesen szüksé­gessé tesz bizonyos változá­sokat a párt vezető tiszt­ségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a köz­ponti bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szüksé­gessé a mai ülés megtartá­sát — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikó­­nak a Központi Bizottság­hoz intézett levelét, amely­ben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekin­tettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tag­­ság alóli felmentésre vonat­kozó kérelmét. A Politikai Bizottság megvitatta a kérést — mon­dotta Gorbacsov — és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a to­vábbiakban részletesen fel­idézte Andrej Gromiko élet­útját és érdemeit, majd kö­szönetet mondott a poli­tikusnak a párt és az or­szág érdekében végzett ha­talmas munkájáért.. Andrej Gromiko a Köz­ponti Bizottság pénteki ülé­sén elmondott felszólalásá­ban előbb röviden szólt ed­digi munkájáról. Megkö­szönte Mihail Gorbacsov hozzá intézett szavait, majd így folytatta: „Mélységes meggyőződé­sem, hogy országunk egész életének forradalmi átalakí­tása az egyetlen helyes és tudományosan megalapozott irányvonal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és Központi Bizottsága tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX. országos pártértekez­let és a KB ülései dönté­seinek végrehajtására. Hiszek abban, hogy az or­szág előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják oldani. Ennek biztosítékát a nép hősies vívmányai adják, amelyek a hetvenéves tör­ténelem alatt, a lenini na­poktól kezdve születtek.” Az SZKP Központi Bizott­ságának pénteki ülésén — a XIX. pártkonferencia dön­téseinek alapján — a KB- bizottságok létrehozása mel­lett határozatot hoztak a Központi Bizottság appará­tusának átszervezéséről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizott­ságát, hogy tegyen gyakor­lati intézkedéseket a Köz­ponti Bizottság és a helyi bizottságok apparátusa új szervezetének kialakítására annak figyelembe vételével, hogy miként változik a pártszervek funkciója az át­alakítás elmélyülésével és az ország politikai rendsze­rére vonatkozó reform meg­valósításával. A határozat szerint a szö­vetséges köztársaságok kommunista pártjai bizott­ságainak, a párt határterü­leti és területi bizottságai­nak ezután megtartandó be­számoló és választó gyűlé­seiken különös figyelmet kell fordítaniuk az appará­tusba kerülő káderek kivá­lasztására. Erre a munkára olyan elvárásokat kell kije­lölni, akik magas szintű po­litikai képességekkel és szakmai hozzáértéssel bír­nak, az átalakítás meggyő­­ződéses hívei, tekintélyük van és élvezik a kommu­nisták, illetve a pártonkívü­­liek bizalmát. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a párt­­apparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Ha­tározatot hoztak arról, hogy a központi bizottság kereté­ben alapvető kül- és belpo­litikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizott­ságok megalakítását tartot­ták célszerűnek: — pártépítési és káder­politikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi és gazda­ságpolitikai bizottság — el­nöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizott­ság, amelynek elnökévé Je­­gor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bi­zottság — vezetője: Alek­szandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebnikov. Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedé­seket foganatosítson az ap­parátusok új struktúrájá­nak kialakítására, a KB- ban és a helyi pártszerveze­tek szintjén, figyelembe vé­ve a pártszervezetek meg­változott feladatait az át­alakítás elmélyítésének és a politikai reformok végre­hajtásának időszakában. •• Ünnepség a Bocskai-laktanyában A debreceni Bocskai-lak­tanyában is megtartották a fegyveres erők napi ünnep­ségét. Az eseményen részt vett a helyőrségben állomá­sozó szovjet alakulat képvi­selője, valamint a csapat­­zászlót adományozó MÁV Járműjavító Üzem igazgató­ja, Kerékgyártó Imre is. A megemlékezésen a hon­védelmi miniszter díszpa­rancsának felolvasása után Nagy Imre alezredes, pa­rancsnok kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát kapták: Romonyi György őrnagy, Mátrai Sán­dor főhadüggy, Schmögner Sándor zászlós és Szabó Jó­zsef zászlós. Ketten ezüst, míg egy fő bronz fokozatú kitüntetésben részesült. So­ron kívül őrnaggyá lépett elő Pálfi László százados. Rajtuk kívül huszonhatan kaptak jutalmat. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget „Gázos" fiatalok találkozója Harmadik alkalommal, ám mégsem igazi hagyomány­­folytatásként rendezik meg szeptember 30. és október 2. között Hajdúszoboszlón a gázipari ifjúsági találkozót. Ugyanis tíz, illetve nyolc évvel korábban volt ilyen rendezvény, először Salgó­tarjánban, majd Hajdúszo­boszlón. Az ideinek a szo­­boszlói KISZ Szabadidős Központ ad othtont. Az ötlet, hogy szükség lenne újból ifjúsági találko­zóra, a Tigáz-központ if­júsági parlamentjén vető­dött fel. Onnan pedig, a Ti­­gáz KISZ-bizottságán ke­resztül egyenes út vezetett a megvalósulásig. Ugyanis ők a szervezők, akik e száz­százhúszezer forintos ren­dezvényt fedezik és lebo­nyolítják. A hét végi eseményre vár­hatóan több mint száz ifjú érkezik az ország öt gáz­­szolgáltató vállalatától (Ti­­gáz, Kögáz, Égáz, Ddgáz, Dégáz) és a Fővárosi Gáz­művektől. KISZ-titkárok, a Szakszervezetek Ifjúsági Tanácsának titkárai, vala­mint a szakmájukban aktí­van és jól dolgozók vehet­nek részt a táborban, amelynek célja, elsősorban a szakmai tapasztalatcsere. A tervek szerint megisme­rik a gázipar országos hely­zetét, belső nehézségeit és a továbbfejlődés reális útjait. Az általános szakmai tájé­kozódás mellett politikai té­mákkal is foglalkoznak így a KISZ legaktuálisabb kér­déseivel. A hét végi eseményt sport, kulturális és egyéb szabad­idős programok színesítik. SPI HAJDÚ-BIHARI N’AFtrt. - 1980. OKTÓBER L | A hét végén Mihály-napi vásár Csaknem ötszáz vásározó — köztük huszonöt vállalat — veszi birtokba a hét vé­gén Debrecen belvárosát. A hagyományos Mihály-napi vásár — ahogy azt a városi piacfeligyelőségen megtud­tuk — ' 'tón r -nyolc órától vásár..... hét óráig tart nyitva, de az elárusítók már pénteken reggel nyolc órától elkezd­ték építeni a standjaikat. A vásárt a szokott he­lyen, tehát a Rákóczi utcán a Csapó utcától az Egy ma­jom utcáig, a Burgundia ut­cán a Csapó utcától a Kos­suth utcáig és a Csapó ut­cán a Tóthfalusi tértől az Árpád térig rendezik A mintegy félezer elárusító között ott lesznek az évről évre ellátogató, valóban ér­tékes portékákat kínáló iparművészek népi iparmű­vészek is. Noha a részt vevő vállala­tok többsége a vendéglátó­ipar területéről „rándul ki” a vásárra, ott lesz a Főnix, a Paletta, az Ezermester, valamint a Debrecen Áru­ház is, és ez talán hoz némi szint a néhány éve egyre egysíkúbbá váló kínálatba. Újdonság lesz emellett az is, hogy két cipőgyár — a nyíregyházi és a nyírbátori — is részt vesz a vásáron, méghozzá leértékelt cipők­kel. Ünnepelt a Kábai Vörös Csillag Tsz (Folytatás az 1. oldalról) és a szövetkezeti gazdaság a mába, amikor is a termelés mennyiségét tekintve a Ká­bai Vörös Csillag Termelő­szövetkezet a megye máso­dik legnagyobb gazdasága. A fejlődés mérföldköveit 1960, majd 1968 jelentették. A reform nyitánya jó ha­tással volt a tsz fejlődésére. Az alaptevékenység mellett nyitás történt a háztáji és a kereskedelmi integráció irá­nyába. Erre az időszakra esett néhány iparág beindí­tása is. Meghatározó eszten­dő volt 1970. Ekkor egye­sült a még „talpon levő” két kábai tsz, és ekkor ke­rült a tsz tulajdonába az ál­lami gépjavító állomás. A parasztság mellett ettől kezdve egy jelentős létszá­mú munkásréteg is a tsz­­ben keresi a megélhetését. — Kezdetben nagy volt az ijedelem a tsz-től — idézte az elnök a múltat —, az emberek féltették az addigi életszínvonalat. Ma már ez a kis epizód is részben tör­ténelem. A tsz fejlődése a hetvenes években töretlen volt. Tevékenységek, üze­mek egész sora teremtődött meg ebben az időszakban. Közben a munkaegységet felváltotta a pénzbeni díja­zás, s megvalósult a pa­rasztság régi, jogos álma: a nyugdíj és a táppénz szá­mukra is valóság lett. A Vörös Csillag Tsz, a Hage taggazdasága mindig azok közé az üzemek közé tartozott, amelyek fogéko­nyak az újra, a korszerűre, s a szorgalmas munka ered­ményeként az elmúlt évti­zedekben Kábán is jellem­zővé vált a világszínvonalú technika, illetve technoló­gia alkalmazása. Az utóbbi három évben a növényter­melés rekorderedményeket ért el és meghatározóvá vált az üzem egésze szem­pontjából, de az állatte­nyésztés ágazatai is nyere­ségesek. Javultak és javul­nak a kereseti lehetőségek, teljessé vált a háztáji föld jogosultsága, bevezetésre ke­rült a tagsági pótlék intéz­ményrendszere, amely ki­egészíti a kereseteket és a nyugdíjakat. A negyven év­vel lezárult korszak — mondta a tsz elnöke, azzal fejezve be ünnepi beszédét, hogy a biztos jövő garan­ciáját a kétezer fős, átlag­­életkorát tekintve fiatal tagságban látja. Az ünnepségen felszólalt Tóth Imre is. A megyei pártbizottság és a MÉM értékelését tolmá­csolva a megyei pártbizott­ság titkára úgy fogalmazott, hogy a vitákkal és vívódá­sokkal teljes, de mindvégig munkás évtizedek után a Vörös Csillag Tsz mára biz­tos gazdasági bázisa lett a nagyközség lakosságának. A jubileumi megemléke­zés alkalmából Nemes László tizenkét alapító tag­nak adott át emlékplaket­tet, valamint pénz- és tárgy­­jutalmat. Az alapítók nevé­ben Bíró István, a tsz egy­kori elnöke köszönte­ meg a figyelmességet, arra bátorít­va az utódokat, hogy a tor­nyosuló gondok közepette is álljanak ki a tsz mellett A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter­ kiváló munkáért címmel tüntette ki Cseke Sándor sertésgon­dozót, Nagy Miklósné nö­vénytermesztőt, Papp Lász­ló főágazat-vezetőt és Rácz Dániel villanyszerelőt. A TDT elnöksége kiváló ter­melőszövetkezeti munkáért címmel tüntette ki Boldi­zsár János lakatost és Tóth Lajos keverőüzemi műszak­vezetőt. A kitüntetéseket Karácsony Sándor adta át. Tizenhatan kaptak Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgo­zó- kitüntetést. A kitüntetések átadása után az ünnepség egy vi­deofilm, Domokos Lajos (rendező) és Zoltai Károly (operatőr) Kábái évszakok című munkájának a bemu­tatásával folytatódott, majd a Szózat hangjaival ért vé­get. Végezetül az ünnepség résztvevői megtekintették a tsz történetét illusztráló do­kumentumkiállítást, illetve azt a bemutatót, amely a paraszti munka kézi és gé­pi eszközeit tárja az érdek­lődők elé. Életre keltik a „kormost” (Fotó: Szekeres Tibor) Október 10-én ítélet a KISZ-táborü­gyben Megtartották a perbeszédeket a nyíregyházi városi bíróságon Szeptember 30-án utolsó előtti mozzana­tához érkezett a nyíregyházi városi bírósá­gon Hajdú-Bihar megye volt KISZ-veze­­tőinek bűnpere a dr. Kozma Istvánné me­gyei bíró által vezetett tanács előtt. Dr. Kozma Istvánné megyei bíró a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és az iratismertetés után sor került a perbeszédek megtartására. Amint korábban már többször beszámol­tunk róla, ebben a közvéleményt is nem csekély mértékben foglalkoztató bűnügyben az első rendű vádlott Horváth Lászlóné, a megyei KISZ-bizottság vol­t gazdasági osz­tályvezetője, a másodrendű Koósné Török Erzsébet, a megyei KISZ-bizottság volt el­ső titkára, a harmadrendű Rózsa János, aki a megyei úttörővezető-képző tábor gondno­ka volt, ellenük jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és egyéb bűn­­cselekmények képezték a vád tárgyát. Az ügyész vádbeszédében kiemelte, hogy hosszú idő óta először tárgyalják gazdasá­gi visszaélésekkel vádolt mozgalmi vezetők ügyét. Azt is leszögezte, hogy bár a bűn­üggyel kapcsolatban különböző nézetek kap­tak hangot — ebből meglehetősen nagy nyilvánossága is szerepet játszott —, összes­ségében a KISZ gazdálkodása megfelelően szabályozott és amint azt tanúkihallgatása során a KISZ KB gazdasági osztályvezetője is elmondta, az ügyrend előírásai a szer­vezet számára kötelezőek. Ennek be nem tartása miatt — hangsúlyozta —, a politi­kai felelősség mellett büntetőjogi felelősség is terheli a vádlottakat. A tanúvallomások során egyértelműen megállapítható volt, hogy a költségvetési fegyelem biztosításáért, a bevételek, kiadások alakulásának folya­matos értékeléséért és a költségvetési jut­tatás betartásáért a megyei KISZ-bizottság első titkára és gazdasági osztályvezetője együttesen felelősek Ebből a szabályozásból következik az is, hogy utalványozási joga csak az első titkárnak van, távolléte esetén végezheti csak el ezt a vezetéssel megbízott titkár, illetve a gazdasági osztályvezető. Ezért nem fogadta el az ügyész Koósné Tö­rök Erzsébet védekezését, miszerint a gaz­dálkodásban történt visszaélésekért ő csak mint első számú politikai vezető felel. Ezután az ügyész részletesen foglalkozott az egyes vádpontokkal, azokat egy kivéte­lével fenntartotta. Indítványozta, hogy a városi bíróság állapítsa meg mindhárom vádlott bűnösségét, és súlyosbító körül­ményként értékelje a büntetés kiszabása­kor, hogy a vádlottak cselekményeiket a társadalmi tulajdon sérelmére, folytatólago­san követték el. Nem kevésbé súlyosbító körülmény, hogy visszaéltek bizalmi beosz­tásukkal is. Az első- és másodrendű vád­lott esetében végrehajtható börtönbüntetés kiszabását indítványozta, míg a harmad­rendű vádlott esetében próbaidőre felfüg­gesztett börtönbüntetést indítványozott. In­dítványozta továbbá, hogy a bíróság köte­lezze a vádlottakat a több mint nyolcszáz­ezer forint vagyoni hátrány megfizetésére. Horváth Lászlóné védője kérte, hogy a büntetés kiszabásánál vegyék figyelembe védence őszinte, beismerő vallomását, vala­mint azt is, hogy egy vélt közérdek szolgá­lata vezette. Pénzbüntetés kiszabását kérte a másodrendű vádlott számára. Koósné Tö­rök Erzsébet védője védőbeszédében hang­súlyozta: Koósnét az ország egyik leg­tehetségesebb női politikusának tartották; vajon együtt hordozta magában a sikereket és a bűnöket? Utalt ara is, hogy védence szembesítése több fontos személlyel elma­radt, amelyre szükség lett volna a tényállás hiánytalan tisztázása érdekében. Minden vádpont esetében indítványozta Koósné Török Erzsébet felmentését. Rózsa János védője egyebek között arról beszélt: véden­ce szavahihetőségéhez már csak azért sem fér kétség, mert az eljárás során teljes, fel­derítő jellegű vallomásával segítette a nyo­mozóhatóságokat. Valamennyi tettét meg­bánta, azokat pedig nem a saját hasznára, hanem utasításra követte el. Rózsa János számára felfüggesztett szabadságvesztés ki­szabását indítványozta. A büntetőügyben október 10-én hirdetnek ítéletet.

Next