Hajdú-Bihari Napló, 1988. október (45. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Moszkva, 1988. szeptember 30., péntek (MTI) — Befejezte ülését az SZKP Központi Bizottsága. A pénteken megtartott tanácskozáson eleget tettek több vezető párttisztségviselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulásukra. Ennek értelmében felmentették politikai bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomencevet, PB-póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB-titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobrinyint. A KB-ülésen a Politikai Bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrikovot, a PB tagját, a Központi Bizottság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továbbá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a Politikai Bizottság póttagjává választották. Birjukovát és Lukjanovot egyidejűleg felmentették KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet felmentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E tisztségre megválasztották Borisz Pugót, a Lett KB első titkárát. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB pénteki ülésén elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság összehívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a pártapparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos javaslatokat. E kérdések alapos és sokoldalú megvizsgálása bebizonyította, hogy a párt feladatainak megváltozása,s politikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a központi bizottság, a politikai bizottság, a kb-titkárok és a kb-apparátus tevékenységének javítására. Ez természetesen szükségessé tesz bizonyos változásokat a párt vezető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a központi bizottság hatáskörébe tartozik, s ez tette szükségessé a mai ülés megtartását — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára bevezető szavait követően felolvasta Andrej Gromikónak a Központi Bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekintélyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A Politikai Bizottság megvitatta a kérést — mondotta Gorbacsov — és úgy határozott, hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetet mondott a politikusnak a párt és az ország érdekében végzett hatalmas munkájáért.. Andrej Gromiko a Központi Bizottság pénteki ülésén elmondott felszólalásában előbb röviden szólt eddigi munkájáról. Megköszönte Mihail Gorbacsov hozzá intézett szavait, majd így folytatta: „Mélységes meggyőződésem, hogy országunk egész életének forradalmi átalakítása az egyetlen helyes és tudományosan megalapozott irányvonal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és Központi Bizottsága tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX. országos pártértekezlet és a KB ülései döntéseinek végrehajtására. Hiszek abban, hogy az ország előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják oldani. Ennek biztosítékát a nép hősies vívmányai adják, amelyek a hetvenéves történelem alatt, a lenini napoktól kezdve születtek.” Az SZKP Központi Bizottságának pénteki ülésén — a XIX. pártkonferencia döntéseinek alapján — a KB- bizottságok létrehozása mellett határozatot hoztak a Központi Bizottság apparátusának átszervezéséről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizottságát, hogy tegyen gyakorlati intézkedéseket a Központi Bizottság és a helyi bizottságok apparátusa új szervezetének kialakítására annak figyelembe vételével, hogy miként változik a pártszervek funkciója az átalakítás elmélyülésével és az ország politikai rendszerére vonatkozó reform megvalósításával. A határozat szerint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjai bizottságainak, a párt határterületi és területi bizottságainak ezután megtartandó beszámoló és választó gyűléseiken különös figyelmet kell fordítaniuk az apparátusba kerülő káderek kiválasztására. Erre a munkára olyan elvárásokat kell kijelölni, akik magas szintű politikai képességekkel és szakmai hozzáértéssel bírnak, az átalakítás meggyőződéses hívei, tekintélyük van és élvezik a kommunisták, illetve a pártonkívüliek bizalmát. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bizottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért felelős bizottságokat hoznak létre. Az ülésen az alábbi bizottságok megalakítását tartották célszerűnek: — pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovszkij vezetésével; — az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó bizottsága, melynek elnöke Vagyim Medvegyev; — társadalmi és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov; — agrárpolitikai bizottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották; — a nemzetközi politika kérdéseivel foglalkozó bizottság — vezetője: Alekszandr Jakovlev; — jogpolitikai bizottság — elnöke: Viktor Csebnikov. Az ülés felhatalmazta a politikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket foganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakítására, a KB- ban és a helyi pártszervezetek szintjén, figyelembe véve a pártszervezetek megváltozott feladatait az átalakítás elmélyítésének és a politikai reformok végrehajtásának időszakában. •• Ünnepség a Bocskai-laktanyában A debreceni Bocskai-laktanyában is megtartották a fegyveres erők napi ünnepségét. Az eseményen részt vett a helyőrségben állomásozó szovjet alakulat képviselője, valamint a csapatzászlót adományozó MÁV Járműjavító Üzem igazgatója, Kerékgyártó Imre is. A megemlékezésen a honvédelmi miniszter díszparancsának felolvasása után Nagy Imre alezredes, parancsnok kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapták: Romonyi György őrnagy, Mátrai Sándor főhadüggy, Schmögner Sándor zászlós és Szabó József zászlós. Ketten ezüst, míg egy fő bronz fokozatú kitüntetésben részesült. Soron kívül őrnaggyá lépett elő Pálfi László százados. Rajtuk kívül huszonhatan kaptak jutalmat. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget „Gázos" fiatalok találkozója Harmadik alkalommal, ám mégsem igazi hagyományfolytatásként rendezik meg szeptember 30. és október 2. között Hajdúszoboszlón a gázipari ifjúsági találkozót. Ugyanis tíz, illetve nyolc évvel korábban volt ilyen rendezvény, először Salgótarjánban, majd Hajdúszoboszlón. Az ideinek a szoboszlói KISZ Szabadidős Központ ad othtont. Az ötlet, hogy szükség lenne újból ifjúsági találkozóra, a Tigáz-központ ifjúsági parlamentjén vetődött fel. Onnan pedig, a Tigáz KISZ-bizottságán keresztül egyenes út vezetett a megvalósulásig. Ugyanis ők a szervezők, akik e százszázhúszezer forintos rendezvényt fedezik és lebonyolítják. A hét végi eseményre várhatóan több mint száz ifjú érkezik az ország öt gázszolgáltató vállalatától (Tigáz, Kögáz, Égáz, Ddgáz, Dégáz) és a Fővárosi Gázművektől. KISZ-titkárok, a Szakszervezetek Ifjúsági Tanácsának titkárai, valamint a szakmájukban aktívan és jól dolgozók vehetnek részt a táborban, amelynek célja, elsősorban a szakmai tapasztalatcsere. A tervek szerint megismerik a gázipar országos helyzetét, belső nehézségeit és a továbbfejlődés reális útjait. Az általános szakmai tájékozódás mellett politikai témákkal is foglalkoznak így a KISZ legaktuálisabb kérdéseivel. A hét végi eseményt sport, kulturális és egyéb szabadidős programok színesítik. SPI HAJDÚ-BIHARI N’AFtrt. - 1980. OKTÓBER L | A hét végén Mihály-napi vásár Csaknem ötszáz vásározó — köztük huszonöt vállalat — veszi birtokba a hét végén Debrecen belvárosát. A hagyományos Mihály-napi vásár — ahogy azt a városi piacfeligyelőségen megtudtuk — ' 'tón r -nyolc órától vásár..... hét óráig tart nyitva, de az elárusítók már pénteken reggel nyolc órától elkezdték építeni a standjaikat. A vásárt a szokott helyen, tehát a Rákóczi utcán a Csapó utcától az Egy majom utcáig, a Burgundia utcán a Csapó utcától a Kossuth utcáig és a Csapó utcán a Tóthfalusi tértől az Árpád térig rendezik A mintegy félezer elárusító között ott lesznek az évről évre ellátogató, valóban értékes portékákat kínáló iparművészek népi iparművészek is. Noha a részt vevő vállalatok többsége a vendéglátóipar területéről „rándul ki” a vásárra, ott lesz a Főnix, a Paletta, az Ezermester, valamint a Debrecen Áruház is, és ez talán hoz némi szint a néhány éve egyre egysíkúbbá váló kínálatba. Újdonság lesz emellett az is, hogy két cipőgyár — a nyíregyházi és a nyírbátori — is részt vesz a vásáron, méghozzá leértékelt cipőkkel. Ünnepelt a Kábai Vörös Csillag Tsz (Folytatás az 1. oldalról) és a szövetkezeti gazdaság a mába, amikor is a termelés mennyiségét tekintve a Kábai Vörös Csillag Termelőszövetkezet a megye második legnagyobb gazdasága. A fejlődés mérföldköveit 1960, majd 1968 jelentették. A reform nyitánya jó hatással volt a tsz fejlődésére. Az alaptevékenység mellett nyitás történt a háztáji és a kereskedelmi integráció irányába. Erre az időszakra esett néhány iparág beindítása is. Meghatározó esztendő volt 1970. Ekkor egyesült a még „talpon levő” két kábai tsz, és ekkor került a tsz tulajdonába az állami gépjavító állomás. A parasztság mellett ettől kezdve egy jelentős létszámú munkásréteg is a tszben keresi a megélhetését. — Kezdetben nagy volt az ijedelem a tsz-től — idézte az elnök a múltat —, az emberek féltették az addigi életszínvonalat. Ma már ez a kis epizód is részben történelem. A tsz fejlődése a hetvenes években töretlen volt. Tevékenységek, üzemek egész sora teremtődött meg ebben az időszakban. Közben a munkaegységet felváltotta a pénzbeni díjazás, s megvalósult a parasztság régi, jogos álma: a nyugdíj és a táppénz számukra is valóság lett. A Vörös Csillag Tsz, a Hage taggazdasága mindig azok közé az üzemek közé tartozott, amelyek fogékonyak az újra, a korszerűre, s a szorgalmas munka eredményeként az elmúlt évtizedekben Kábán is jellemzővé vált a világszínvonalú technika, illetve technológia alkalmazása. Az utóbbi három évben a növénytermelés rekorderedményeket ért el és meghatározóvá vált az üzem egésze szempontjából, de az állattenyésztés ágazatai is nyereségesek. Javultak és javulnak a kereseti lehetőségek, teljessé vált a háztáji föld jogosultsága, bevezetésre került a tagsági pótlék intézményrendszere, amely kiegészíti a kereseteket és a nyugdíjakat. A negyven évvel lezárult korszak — mondta a tsz elnöke, azzal fejezve be ünnepi beszédét, hogy a biztos jövő garanciáját a kétezer fős, átlagéletkorát tekintve fiatal tagságban látja. Az ünnepségen felszólalt Tóth Imre is. A megyei pártbizottság és a MÉM értékelését tolmácsolva a megyei pártbizottság titkára úgy fogalmazott, hogy a vitákkal és vívódásokkal teljes, de mindvégig munkás évtizedek után a Vörös Csillag Tsz mára biztos gazdasági bázisa lett a nagyközség lakosságának. A jubileumi megemlékezés alkalmából Nemes László tizenkét alapító tagnak adott át emlékplakettet, valamint pénz- és tárgyjutalmat. Az alapítók nevében Bíró István, a tsz egykori elnöke köszönte meg a figyelmességet, arra bátorítva az utódokat, hogy a tornyosuló gondok közepette is álljanak ki a tsz mellett A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiváló munkáért címmel tüntette ki Cseke Sándor sertésgondozót, Nagy Miklósné növénytermesztőt, Papp László főágazat-vezetőt és Rácz Dániel villanyszerelőt. A TDT elnöksége kiváló termelőszövetkezeti munkáért címmel tüntette ki Boldizsár János lakatost és Tóth Lajos keverőüzemi műszakvezetőt. A kitüntetéseket Karácsony Sándor adta át. Tizenhatan kaptak Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó- kitüntetést. A kitüntetések átadása után az ünnepség egy videofilm, Domokos Lajos (rendező) és Zoltai Károly (operatőr) Kábái évszakok című munkájának a bemutatásával folytatódott, majd a Szózat hangjaival ért véget. Végezetül az ünnepség résztvevői megtekintették a tsz történetét illusztráló dokumentumkiállítást, illetve azt a bemutatót, amely a paraszti munka kézi és gépi eszközeit tárja az érdeklődők elé. Életre keltik a „kormost” (Fotó: Szekeres Tibor) Október 10-én ítélet a KISZ-táborügyben Megtartották a perbeszédeket a nyíregyházi városi bíróságon Szeptember 30-án utolsó előtti mozzanatához érkezett a nyíregyházi városi bíróságon Hajdú-Bihar megye volt KISZ-vezetőinek bűnpere a dr. Kozma Istvánné megyei bíró által vezetett tanács előtt. Dr. Kozma Istvánné megyei bíró a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és az iratismertetés után sor került a perbeszédek megtartására. Amint korábban már többször beszámoltunk róla, ebben a közvéleményt is nem csekély mértékben foglalkoztató bűnügyben az első rendű vádlott Horváth Lászlóné, a megyei KISZ-bizottság volt gazdasági osztályvezetője, a másodrendű Koósné Török Erzsébet, a megyei KISZ-bizottság volt első titkára, a harmadrendű Rózsa János, aki a megyei úttörővezető-képző tábor gondnoka volt, ellenük jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és egyéb bűncselekmények képezték a vád tárgyát. Az ügyész vádbeszédében kiemelte, hogy hosszú idő óta először tárgyalják gazdasági visszaélésekkel vádolt mozgalmi vezetők ügyét. Azt is leszögezte, hogy bár a bűnüggyel kapcsolatban különböző nézetek kaptak hangot — ebből meglehetősen nagy nyilvánossága is szerepet játszott —, összességében a KISZ gazdálkodása megfelelően szabályozott és amint azt tanúkihallgatása során a KISZ KB gazdasági osztályvezetője is elmondta, az ügyrend előírásai a szervezet számára kötelezőek. Ennek be nem tartása miatt — hangsúlyozta —, a politikai felelősség mellett büntetőjogi felelősség is terheli a vádlottakat. A tanúvallomások során egyértelműen megállapítható volt, hogy a költségvetési fegyelem biztosításáért, a bevételek, kiadások alakulásának folyamatos értékeléséért és a költségvetési juttatás betartásáért a megyei KISZ-bizottság első titkára és gazdasági osztályvezetője együttesen felelősek Ebből a szabályozásból következik az is, hogy utalványozási joga csak az első titkárnak van, távolléte esetén végezheti csak el ezt a vezetéssel megbízott titkár, illetve a gazdasági osztályvezető. Ezért nem fogadta el az ügyész Koósné Török Erzsébet védekezését, miszerint a gazdálkodásban történt visszaélésekért ő csak mint első számú politikai vezető felel. Ezután az ügyész részletesen foglalkozott az egyes vádpontokkal, azokat egy kivételével fenntartotta. Indítványozta, hogy a városi bíróság állapítsa meg mindhárom vádlott bűnösségét, és súlyosbító körülményként értékelje a büntetés kiszabásakor, hogy a vádlottak cselekményeiket a társadalmi tulajdon sérelmére, folytatólagosan követték el. Nem kevésbé súlyosbító körülmény, hogy visszaéltek bizalmi beosztásukkal is. Az első- és másodrendű vádlott esetében végrehajtható börtönbüntetés kiszabását indítványozta, míg a harmadrendű vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság kötelezze a vádlottakat a több mint nyolcszázezer forint vagyoni hátrány megfizetésére. Horváth Lászlóné védője kérte, hogy a büntetés kiszabásánál vegyék figyelembe védence őszinte, beismerő vallomását, valamint azt is, hogy egy vélt közérdek szolgálata vezette. Pénzbüntetés kiszabását kérte a másodrendű vádlott számára. Koósné Török Erzsébet védője védőbeszédében hangsúlyozta: Koósnét az ország egyik legtehetségesebb női politikusának tartották; vajon együtt hordozta magában a sikereket és a bűnöket? Utalt ara is, hogy védence szembesítése több fontos személlyel elmaradt, amelyre szükség lett volna a tényállás hiánytalan tisztázása érdekében. Minden vádpont esetében indítványozta Koósné Török Erzsébet felmentését. Rózsa János védője egyebek között arról beszélt: védence szavahihetőségéhez már csak azért sem fér kétség, mert az eljárás során teljes, felderítő jellegű vallomásával segítette a nyomozóhatóságokat. Valamennyi tettét megbánta, azokat pedig nem a saját hasznára, hanem utasításra követte el. Rózsa János számára felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A büntetőügyben október 10-én hirdetnek ítéletet.