Hajdú-Bihari Napló, 1989. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

aTM fi MAGYAR SZOCimuSTfl MUHKfiSPftRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJfl Újat teremts akarattal Városavató ünnepség Hajdúhadháztégláson Korhű jelmezbe öltözött kisfiú dobolta ki a város főterén március 31-én, dél­után két órakor, hogy a te­lepülést a hónap elején vá­rossá nyilvánította az Elnö­ki Tanács. A péntek dél­utáni városavatóra sokan eljöttek. A Magyar Demok­rata Fórum és a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt helyi csoportja közös transzparenssel vonult a fő­térre. Az ünneplő közönség elénekelte a Himnuszt, majd meghallgatta Vándor Éva színművésznő, a buda­pesti Józsefvárosi Színház tagja, a város szülötte elő­adásában Váci Mihály Gya­log szerettem volna jönni című versét. Lőrincz János tanácsel­nök köszöntötte a város la­kóit, a hajdútelepülés párt- és tanácsi képviselőit, a fiatal városok jelen lévő vezetőit. Debrecen, Püspök­ladány, Hajdúsámson, Újfe­­hértó, Nagykálló és Vámos­­pércs képviselőit. Külön szeretettel üdvözölte dr. Pozsgay Imrét, a Politikai Bizottság tagját, állammi­nisztert, valamint az ünnep­ségre ellátogató megyei ve­zetőket, köztük dr. Postás Sándort, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Szekeres Antalt, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Albert Bélánét, a HNF me­gyebizottságának titkárát, dr. Arató Ferencet, a Ti­szántúli Református Egy­házkerület helyettes püspö­két, dr. Juhász Györgyöt, a közalkalmazottak szakszer­vezete megyei titkárságának elnökét, valamint a fegyve­res testületek képviselőit, ahol kiváló intézményi el­látottság és jó közlekedési lehetőségek mellett élnek az emberek —, a kisvárosi életformának van egy mindennél fontosabb elő­nye. Intim kapcsolatban él­nek az emberek, tudnak egymásról, oly mértékű már a közösség növekedése, hogy kiszolgáltatottnak nem érezheti senki a másikkal szemben magát, ugyanakkor mégis emberi melegség jár­ja át. Ezt az előnyt szeret­tem volna fölemlegetni, hogy Hajdúhadháztéglás né­pe ne egy okirat dátumától számítsa tovább közösségi létformáját, hanem attól, hogy az itt egyesült közsé­gek, közösségek, társaságok, munkahelyek szövevénye, vállalkozások nagyszerű lendülete együtt teremtsen otthont e tájból. Ha sok ilyen otthona lesz e hazá­nak, akkor a magyarság is­mét nem válság sújtotta, 93 ezer négyzetkilométeres kis ország lesz, hanem emelke­dő nemzet, amely nélkül szegényebbnek érezheti ma­gát Európa és a világ is. Lőrincz János tanácsel­nök ezt követően átvette az államminisztertől az Elnöki Tanács várossá nyilvánító oklevelét, majd átnyújtotta Pozsgay Imrének Hajdú­­hadháztéglás kulcsának má­solatát, jeléül ann­ak, hogy az­­ államminiszter mindig szívesen látott vendége lesz a településnek. Úttörők siet­tek ezután az emelvényre, hogy virággal, illetve a tég­­lási képző- és iparművész­­szakkörösök Hajdúhadház és Téglás címerét ábrázoló munkáival kedveskedjenek az elnökségben ülőknek. ZOAI Pozsgay Imre városavató beszédét hallgatják a hajdúhadháztéglásiak Pozsgay Imre beszéde Lőrincz János meleghan­gú megnyitóbeszéde után felkérte Pozsgay Imrét, hogy szóljon az egybegyűl­tekhez. — Hajdúhadház népe, kedves barátaim — kezdte mondandóját az állammi­niszter. — Azon gondolko­dom, személyem alkal­mas-e, hogy olyan tájon szóljak közösségről, törté­nelemről, közös dolgaink­ról, amelyhez csak laza szálak kötnek. Ritkán ada­tott meg a lehetőség rá, hogy erre a tájra eljöhes­sek, mégis azok közé a ma­gyar állampolgárok közé tartozom, akik jól tudják — bármely táján nőttek is fel e kis hazának —, hogy e vidék mit jelent az or­szágnak. Történelmében, je­lenében, milyen ígéretet hordoz jövőjében ... Hi­szem, jól tudom, éppen az emlegetett történelmi előz­mények alapján is, önma­gukat már városként be­csülték, mérték, s ez a leg­fontosabb mérce. Miért fon­tos az országnak ezt a vi­déket elismerni ? Azért, mert küzd elveivel, a nem­zeti tudat ébren tartásával. Olyan évszázadokban is őrizte magyarságát, elhiva­tottságát, amikor ezt a fel­adatot csak gyötrelmekkel, véráldozatokkal lehetett tel­jesíteni. Ezt az ország nem felejtheti el, ezt az ország méltányolja. Mit jelent városnak len­ni Magyarországon? Jelent­het kétmilliós konglomerá­tumot, mint amilyen Buda­pest, ahol azonban a kö­zösségi kötelékek dolgában hátrányos helyzetbe kerü­lünk. Hajdúhadháztégláson, különböző települések erő­feszítései nyomán valójá­ban egymásra is tekintet­tel lévő közösségek ottho­na formálódik. Vagyis, mi­közben kesereghetünk eset­leg azoknak a hátrányok­nak a felhánytorgatásával, amelyek a kisebb városi közösségeket sújtják, szem­ben a nagyvárosokkal . 'i' C­H Üdvözlések, kitüntetések kitüntetések átadásával folytatódott az ünnepség, majd Patakvölgyi Ru­dolf, Hajdúböszörmény ta­nácselnöke lépett a mikro­fonhoz, hogy tolmácsolja a hajdúvárosok üdvözletét az ünneplő közönségnek. Ez­után a településről elszár­mazottak nevében, a hajdú­­hadháziak részéről dr. Hoffman Istvánné akadé­mikus, a téglásiak részéről Szilágyi László, a sátoral­jaújhelyi Elzett Gyár igaz­gatója emlékezett a hajdani két községben töltött esz­tendőkre, s amint elmond­ták, hálásak azért a szelle­mi, érzelmi útravalóért, amit innen, szülőfalujukból magukkal vittek, őket kö­vetően Lőrincz János a vá­ros történetéről beszélt. Az ünnepség a Szózat fel­csendülő hangjaival ért vé­­­get. ■ ' — !'■­ .......- ——— HUM .............................. ■ — AZ MSZMP KB ÁLLÁSFOGLALÁSA A POLITIKAI RENDSZER REFORMJÁRÓL 2. oldal LESZ-E SZEMÉTÉGETÉS HAJDÚNÁNÁSON? 3. oldal ■....................... — ------------------- --­SEGÍTSÉGÉRT kiált AZ UNIVERSITAS! 7. oldal Mai SZIMUNN TARTELMÉBŐL. Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Március 31-én délután fél háromkor a megyeháza Ár­pád-termében kitüntetési ünnepséget rendeztek. A Himnusz elhangzása után C­suja Imrének és Pálfi Zol­tánnak, a Csokonai Színház művészeinek előadásában rö­vid irodalmi összeállítást hallgathattak meg a jelenlé­vők, majd Bényei Béla, a megyei tanács elnökhelyette­se köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a párt-, állami, társadalmi szervek képvise­lőit. Ünnepi beszédet Nagy Dé­nes, a megyei tanács költ­ségvetési elszámoló hivata­lának vezetője mondott. Az ünnepi beszéd után dr. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 44. évfordulója al­kalmából eredményes mun­kájuk elismeréséül az Ápri­lis 4-e Érdemrendet adomá­nyozta Csorba Zoltánnénak, a Főnix Ruházati Kereske­delmi Vállalat igazgatójá­nak, Erdei Sándornak, a Be­rettyóújfalui Hajnal Tsz el­nökének, Orosz Jánosnak, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács személyzeti és oktatási osz­tálya vezetőjének. Ugyancsak ezt az elismerést kapta dr. Nagy Gábor, a Debreceni Tartósipari Kombinát vezér­­igazgatója, aki Budapesten, a MÉM-ben vette át a ki­tüntetést. A Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át dr. Nagy Józsefné, a megyei tanács gyógyszertári köz-­­pontja Kígyó gyógyszertárá­nak vezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományoz­ták Arany Bélának, a Cso­konai Színház gazdasági cso­portvezetőjének, dr. Enyedi Tibornak, a Köjál osztályve­zető főorvosának, Fráter Ivánnak, a Komádi Bihar Népe Tsz főkönyvelőjének, Gonda Sándornénak, a Föl­dest Rákóczi Tsz gépi köny­velőjének, Hollósi Lászlónak, az Alföldi Vendéglátó Vál­lalat igazgatójának, dr. Hor­váth Ferencnek, a megyei tanács titkárság szervezési és jogi osztály helyettes ve­zetőjének, Korcsmáros Sán­dornak, a nádudvari városi tanács elnökének, Nagy Im­rének, a Nádudvari Vörös Csillag Tsz osztályvezetőjé­nek és Szabó Lajosnak, a Derecskei Petőfi Tsz elnöké­nek. Ugyanebben a kitünte­tésben részesült még Ju­hász Ferenc, a Nagyhegyesi Vörös Október Tsz növény­­termesztője, Széll Kálmán, az aradványpusztai általános iskola igazgatója, dr. Vágó György, a Hortobágyi Álla­mi Gazdaság igazgatója, akik az elismerést a Parlament­ben, illetve a MÉM-ben ve­szik át. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta dr. Antal Ferencné, a megyei tanács tervosztályának cso­portvezetője, Árva Endre, a Balmazújvárosi Vörös Csillag Tsz traktorosa, Bor­só Péter, a Hajdúböszörmé­nyi Vörös Csillag Tsz elnö­ke, Dancsházi Imre, a Haj­­dúszováti Lenin Tsz főmér­nöke, Grasselli Miklós, a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat debreceni do­hánybeváltó üzemének veze­tője, Jakobinyi András, a megyei illetékhivatal hiva­talvezető-helyettese, Kara­­lyos Zsolt, a megyei mező­gazdasági szövetkezetek szö­vetségének titkárhelyettese, dr. Mohácsi István, a Be­rettyóújfalui Állami Gazda­ság főállatorvosa, Oláh Mi­­hályné, a megyei textilfel­dolgozó vállalat gépi varró szakmunkása. Seres Lajos, a Hajdúnánási Új Élet Tsz ágazatvezetője. Szabó Albert, a hajdúnánási városi tanács tanulmányi felügyelője. Sza­bó Jenő, a megyei földhiva­tal földmérési osztályvezető­je. Szabó Józsefné, a Debre­ceni Tartósítóipari Kombinát művezetője. Varga László, a Debreceni Autószerviz Válla­lat autószerelő csoportveze­tője. Ebben a kitüntetésben részesült még dr. Harcsa Já­nos, a Debrecen városi ta­nács vb-hivatal igazgatási osztályvezetője, aki az el­ismerést a Belügyminiszté­riumban veszi át. A belügyminiszter Kiváló Munkáért kitüntetést adomá­nyozott Józsa Kálmánnak, a Nagyrábéi Nagyközségi Kö­zös Tanács elnökének, Nagy Istvánnné dr.-nak, a megyei tanács igazgatási osztálya fő­munkatársának. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesítette Brehószki Györgyöt, a megyei tanács közlekedési osztályának me­gyei útfelügyelőjét, Bíró Miklóst, a Közlekedési Fel­ügyelet igazgatóhelyettesét, Krummer Lajost, a megyei tanács közlekedési osztályá­nak csoportvezetőjét, Vásári Csabát, a megyei tanács épí­tési, vízügyi osztályának cso­portvezetőjét. (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás a magyar földön elesett román katonák emlékművénél Hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából tegnap ünnepélyes keretek között koszorúzták meg a második világháborúban hazánk területén elesett ro­mán katonák emlékművét a hajdúböszörményi díszsír­­kertben. A két ország him­nuszának elhangzása után katonai tiszteletadás mel­lett az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében dr. Bognár Rezső, az Elnöki Tanács tagja, Berecz Fri­gyes ipari miniszter, dr. Havasi Béla külügyminisz­ter-helyettes, Románia ne­vében Traian Pop nagykö­vet, Ioan Todericiu katonai és légügyi attasé és Georghe Albut követségi tanácsos helyezett el koszorút. A Honvédelmi Minisztérium koszorúját Stock János al­tábornagy, miniszterhelyet­tes, Majoros László mérnök ezredes debreceni helyőrség­­parancsnok, valamint Mi­­hálka János ezredes, a Haj­dú-Bihar megyei területvé­delmi és hadkiegészítő pa-­ rancsnok helyezte az em­lékmű talapzatára. Hajdú-Bihar megye párt-, állami és társadalmi szerve­zetei nevében Bárdi Ida, az MSZMP megyei bizottságá­nak a titkára Reszegi La­jos, az MSZMP Hajdúbö­szörmény Városi Bizottsá­gának első titkára, dr. Sza­bó Imre megyei tanácsel­­­nök, Patakvölgyi Rudolf, a Hajdúböszörményi Városi Tanács elnöke, dr. Alberth Béláné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának a tit­kára és Tóth Jánosné, a HNF hajdúböszörményi bi­zottságának a titkára ko­szorúzott. Az ünnepség az Interna­­cionálé hangjaival ért vé­get. Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében Berecz Frigyes, dr. Bognár Rezső, dr. Havasi Béla koszorúzott

Next