Hajdú-Bihari Napló, 1989. július (46. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

■MMIH vlllll I I [ IMIGY1R SZOCIIII5H MUHUISPIRÍ HBIPÚ-BIKER HEGYEI BIZOTISIICPHIK­LIPNI | A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tására benyújtott törvényja­vaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénte­ken reggel 9 órakor az Or­szággyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentette, hogy a csü­törtökön kialakult patthely­zet után a honvédelmi bi­zottság ülésén sikerült kompromisszumos megol­dást találni a polgári szol­gálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszen­zus alapján létrejött meg­oldás kihatással van a csü­törtökön már elfogadott mó­dosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett sza­vazni. Ezután a honvédelmi bi­zottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat­­ együttes időtarta­ma­­ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellensza­vazattal és két tartózkodás­sal fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgá­lat időtartama 28 hónap le­gyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról dön­töttek, hogy a törvény­­ a tartalékos hadköteles kato­nai és polgári szolgálatá­nak együttes időtartamát 23 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tar­tózkodással fogadták el Vé­gül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalé­kos katonai szolgálat idő­tartamát 18 helyett 16, il­letve 12 helyett 10 hónap­ban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nél­küli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalé­kos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tar­tózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Korábbi törvényi rendelke­zés folytán e törvény ha­tályba léptéig felfüggesztet­ték. Nem kerül tehát senki olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik bazatellőjogi rendelkezés módosítása kap­csán Kulcsár Kálmán indok­lásként elmondotta: mint­hogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve­­kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs át­menetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi ren­delkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolato­san a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak tö­rölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági kö­rülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van. Így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi­­tényál­lásnak a Büntetőtörvény­­könyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysérté­sek köréből való törlésére. A végre nem hajtott bünte­tések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti ren­delkezéseket a törvény eb­ben az esetben i­s tartalmaz­za. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvé­delmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymó­dosítás július 1-jével lépne hatályba. A hatályba lépte­tésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július 1- je­­előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogad­ják el, hogy azok a kihirde­tés napján lépnek hatályba. io­­r­­n. Berecz János lett a külügyi bizottság elnöke VÉGET ÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Péntek reggel, az ülés­szak munkanapjának meg­nyitása előtt tanácskozást tartott az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága. A testület elsőként nyilatkozatot szöve­­gezett meg a nagy francia forradalom 200. évforduló­ja alkalmából. A világtör­ténelmi jelentőségű ese­mény bicentenáriumáról megemlékező dokumentu­mot a parlament elé ter­jeszti a bizottság. A külügyi bizottság ezután személyi kérdéseket tárgyalt. A testület kialakította vé­leményét Tatai Ilona jelölé­séről hazánk moszkvai nagyköveti posztjára. A je­lölt meghallgatása után a bizottság úgy döntött, hogy a nagyköveti kinevezéssel kapcsolatos kérdéseket to­vábbi mérlegelésre vissza­utalja a kormánynak. Ezután a külügyi bizott­ság a testület elnöki tiszté­nek betöltéséről határozott. A bizottság élén vállalt munkájának méltatásával egyhangúlag felmentették e tisztéből Szűrös Mátyást,­ akit házelnöki teendői fog­lalnak le. A külügyi bizott­ság új elnökévé egyhangú szavazással Berecz Jánost választották meg. Kulcsár Kálmán expozéja Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter tartotta meg expozéját a Büntetőtörvénykönyv mó­dosításáról. Kifejtette: a honvédelmi törvényből adódó büntető­jogi feladat a most beveze­tett polgári szolgálat elvég­zésének büntetőjogi biztosí­tása. A polgári szolgálat el­látását is büntetőjogi sza­bály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel min­denkit, aki ki kívánja ma­gát vonni a polgári szolgá­lat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésé­ben megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogal­­­maztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A bün­tetés tehát természetesen azokat érinti, akik a tör­vényben megállapított kö­telezettségüket nem teljesí­tik. Minthogy a­­ polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti ki­­fogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciót ne te­remtsünk az ilyen szolgá­latot megtagadók, vagy nem­ teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjo­gilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősé­ge, így méltánytalan hát­rány érné azokat, akiket ko­rábbi törvényi kötelezettsé­gek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt bünte­tőjogilag elítéltek, maga a törvény mentesíti a bünte­tett előélethez fűződő hát­rányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik ar­ról is, hogy végrehajtási ke­gyelemben részesüljön min­den korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgála­tot megtagadó, aki e pilla­natban még bizonytalan jo­gi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem tör­vényi kegyelem következté­­­ben törlik. Eljárási kegye­lemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljá­rás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntetőeljárást egy Tallóssy Frigyes A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság képvisele­tében Tallóssy Frigyes (Bu­dapest, 24. vk.) a testület egyetértő véleményét tolmá­csolta. Elmondta: a­­bizott­ság tárgyalta Novák Béla képviselőnek azt az indítvá­nyát, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosul­jon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állás­t, hogy az üzérkedés bűntettét a Bün­­tetőtörvénykönyv általános felülvizsgálata­­keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. hozzászólása Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a kép­viselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Má­tyás által benyújtott módo­­dosító javaslatot vélemé­nyezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő ere­jéig az elnök felfüggesztet­te a tanácskozást. A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tar­tott, ezért­­az elnök elrendel­te, hogy az interpellációk­kal folytatódjék a munka. ik - jh_ ■ 4 2-6'A Interpellációk Varga Imre (országos lis­ta)­­a gödöllői Gnassalkovdeh kastély ügyében interpellált — ahogyan ő mondta — a kultuszminiszterhez. Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt­­a művelődési mi­niszter. Antal Imre (Pest m., 19. vtk.) az idegen nyelvek iskolai fakultatív oktatásá­nak bevezetésével kapcsola­tos intézkedések iránt ér­deklődött. Békési Istvánné (Pest m., 3. vk.) a pénzügymin­­­szterhez interpellált a 34/1986. PM- rendelettel módosított 10/ 1961 PM-rendelet módosítá­sa­­tárgyában. Mint mondot­ta, a jelenlegi rendelkezések szerint ha törvényes öröklés vagy végintézkedés nyomán a hagyaték az államra száll, ak­kor a helyi tanács gyako­rolja az örököst megiille­tő jogokat, viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. Ez azt jeleníti, hogy például egy szociális otthonban évekig gondozott személy halála esetén örökös, végrendelet vagy bármilyen felajánlás hiányában az a tanács örö­köl, ahol helyileg a szociális otthon működik, bár fenn­tartás­a szempontjából semmi köze a szociális otthonhoz. Ezért szorgalmazta a­­képvi­selő a rendelet olyan értel­mű módosítását, hogy intéz­ményben — tehát szociális otthoniban — gondozott el­hunyt személy esetén az in­tézmény örököljön. Az interpellációra Békesi László pénzügyminiszter vá­laszolt. Kijelentette: a fel­vetett gondolatokkal egyet­ért, s 1990. január 1-jétől — összhangban az állami tulaj­don és ezen belül a tanácsi önkormányzati tulajdon­­meg­teremtésével — a jogszabály (Folytatás a 2. oldalon) Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Álvaro Cunhallal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Alva­ro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárá­val. Tájékoztatták a vendé­get a magyarországi re­formfolyamatokról, a demok­ratikus szocialista társada­lom megteremtése érdeké­ben végzett munkáról. Álvaro Cunbal hangsúlyoz­ta, hogy a portugál kommu­nisták nagy érdeklődéssel kísértik az MSZMP megúju­lását, sok sikert kívánt a szocialista társadalom fej­lesztéséhez. A magyar és­­a portugál párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a Portugál Kom­munista Párt együttműködése hagyományosan jó és szoros. Síkraszálltak a kapcsolatok további bővítése mellett. Üdvözölték hazánk és Por­tugália­­közötti politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlődését. A szívélyes elvtársi lég­körű találkozón jelen volt Major László, a KB tagja, a KB Iroda vezetője és Alba­­no Nunes, a PKP KB Tit­kárságának póttagja, a kül­ügyi osztály vezetője. (MTI) Budapestre érkezett Robert Hawke Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken reg­gel hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterel­nök. A két ország zászlóival dí­szített Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt az auszt­rál miniszterelnök külön­­repülőgépe. A gép lépcső­jénél Németh Miklós és fe­lesége üdvözölte Robert Hawke-ot és feleségét. Robert Hawke és kísérete fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Raft Miklós államtitkár, a Mi­nisztertanács Hivatalának, elnöke. Bényi József kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint Mohai László, a­ mi­niszterelnök tanácsadója. Jelen volt Juhár Zoltán, hazánk canberrai és Doug­las Alan Townsend, Auszt­rália budapesti nagykövete. A delegációk kölcsönös bemutatása után Robert Hawke miniszterelnök és kí­sérete gépkocsiba szállt és a Hősök terére hajtatott. Itt az ausztrál kormányfő koszorút helyezett el a ma­gyar hősök emlékművén. Ezután az Országház dele­­gációs termében megkezdőd­tek a magyar—ausztrál tár­gyalások. A tárgyalóasztalnál helyet foglalt Németh Miklós, Bé­nyi József, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Mohai László és Ju­hár Zoltán, illetve Robert Hawke, M. H. Codd állam­titkár, a Kabinet Iroda ve­zetője, R. A. Woolcott kül­­ügy- és kereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár, D. A. Hollway, a miniszterel­nök titkárságának vezetője, valamint Douglas Alan Townsend. A csaknem kétórás tár­gyaláson a kétoldalú kap­csolatokról, a magyarországi helyzet fő vonásairól, vala­mint nemzetközi kérdések­ről esett szó. Robert Hawke, valamint a kíséretében levő tanácsadók és üzletemberek kora dél­után kerekasztal-megbeszé­­lésen vettek részt. A ma­gyar tárgyalócsoportot Bé­kesi László pénzügyminisz­ter vezette. Jelen volt Juhár Zoltán és Douglas Alan Townsend.­Ezt követően kereste fel szállásán az ausztrál kor­mányfőt Pozsgay Imre ál­lamminiszter. Straub F. Brúnó, az El­nöki Tanács elnöke az Or­szágházban fogadta Robert Hawke-ot. A szívélyes lég­körű megbeszéléseken jelen ■volt Bényi József, valamint a két nagykövet. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székhá­zában találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. A találkozón részt vett Bényi József, Juhár Zoltán és Douglas Alan Townsend. Felhívás a Hajdú-Bihar megyében működő pártokhoz, politikai szervezetekhez és mozgalmakhoz Hosszú vajúdás után megkezdődtek Budapesten a politikai egyeztető tárgyalások, s ezek első eredmé­nyei lassan körvonalazódnak. A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának 1989. június 21-i ülésén állásfoglalás született­­arról, hogy az országos egyeztető tárgyalások mellett megyei egyeztető tárgya­lásokra is szükség van. Az idő sürget, nem várha­tunk! Nem várhatunk, mivel úgy véljük, hogy az országos politikai egyeztető tárgyalások pozitív hatású me­gyénket csak hosszabb idő után éri majd el. Nem várhatunk, mivel úgy véljük, a megye sajátos politikai,­­társadalmi és gazdasági problémáira első­sorban itt helyben kell megoldást keresnünk. Nem várhatunk, mivel úgy véljük, a közelgő hely­­hatósági és országgyűlési képviselői választásokat megyei szinten politikai egyeztető tárgyalásoknak kell megelőznie. Nem várhattunk, mivel, úgy véljük, a megyei politikai egyeztető megbeszélések esetleges eredményei pozití­van befolyásolhatják az országos egyeztető tárgyalá­sok kimenetelét is. Mindezek alapján felhívással fordulunk a megyé­ben működő valamennyi párthoz és politikai szerve­zethez: találkozzunk, s kezdjük el az egyeztető tár­gyalások feltételeinek kialakítását. A HNF megyei bizottsága, amikor az előzetes meg­beszélés színhelyéül felajánlja tárgyalótermét, hang­súlyozni kívánja,­­hogy csupán a megbeszélés egyik — egyenlő rangú — résztvevője akar lenni, s a javasla­tán túl irányító szerepet nem kíván vállalni. Felhívásunkkal egy időben levélben fordulunk a pártokhoz és politikai szervezetekhez, s javaslatot te­szünk az előkészítő tárgyalás időpontjára és lebonyo­lítási módjára. Hazafias Népfront megyei bizottsága

Next