Hajdú-Bihari Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
Megbeszélés Pozsgay Imrével Elutazott hazánkból a thaiföldi trónörökös Hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével csütörtökön elutazott Budapestről Maha Vadzsiralongkorn koronaherceg, a Thaiföldi Királyság trónörököse. Vadzsiralongkorn herceget a délutáni órákban vendéglátója, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta katonai tiszteletadás mellett a Ferihegyi repülőtéren. A trónörökös látogatásának negyedik, befejező napján délelőtt megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát a társulat székházában. Kora délután szállásán kereste fel a herceget Pozsgay Imre államminiszter. A kötetlen légkörű eszmecserén Pozsgay Imre tájékoztatta. Maha Vadzsiralongkorn herceget a magyar politikai reformfolyamatról Reményét fejezte ki, hogy a hazai közélet demokratikus átalakulása az eddigieknél is kedvezőbb hátteret biztosít Magyarország külpolitikai törekvéseinek valóra váltásához. Az államminiszter a magyar—thaiföldi kulturális érintkezést áttekintve méltatta a thai nép gazdag kulturális hagyományait. Hangoztatta, hogy Magyarország, illetve Thaiföld kulturális életének fejlődésében számos ponton történelmi hasonlóságot lehet felfedezni. Ugyanakkor az eltérést erősíti, hogy a jelenlegi magyar átalakulási törekvések az európai hagyományokat követve bontakozik ki. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy reformtörekvéseinket ma kedvező nemzetközi környezet segíti. Különösen fontos Magyarország számára a Szovjetunióban zajló peresztrojka ami kedvező „hátszél” a magyar átalakítás megvalósításához. A reformot támogató külpolitikai környezet egyik fontos eleme a thaiföldi trónörökös mostani látogatása, amely elősegíti a korábbi bizalmatlanság légkörének eloszlatását, s közelebb hozza egymáshoz a két ország vezetőit. A koronaherceg arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy látogatása során nagy érdeklődéssel kísérte a magyarországi fejleményeket, a politikai, gazdasági reformfolyamatot. Kifejezte meggyőződését, hogy e következetes törekvéseket minden bizonnyal siker koronázza. Ez még kedvezőbb alapot teremthet a két ország együttműködésének fejlesztéséhez. Hozzátette, hogy magyarországi látogatásáról maradandó emlékekkel tér vissza hazájába, egyben biztosította tárgyalópartnerét személyes jóindulatáról, támogatásáról a magyar—thaiföldi kontaktusok erősítésében. Küldöttek Újfaluból és Hajdúdorogi Berettyóújfaluban 1989. augusztus 28-án került sor a kongresszusi küldöttek megválasztására. A választást előkészítő munkában negyvenkét pártaktivista vett részt, akik elbeszélgettek az alapszervezetek tagjaival, vezetőivel. Konkrét javaslat huszonegy személyre érkezett. A javasoltak közül nyolcan: Pántya István, dr. Szőke Kálmán, Harmati Lajos, Kósa Kálmán, Hudák Győző, Gellén Imre, Katkó István, Farkas Gábor vállalták a feladatot. A párttagok előzetes véleménye alapján a városi pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a választásokon minden alapszervezetet egyegy személy képviseljen, ők válasszák meg titkos szavazással a négy küldöttet. Az augusztus 28-ai választáson hatvannégy főből hatvankét fő jelent meg egy alapszervezet írásban küldte el a véleményét. A jelöltek bemutatkozása és programjuk ismertetése után két fordulóban született meg a végső eredmény, melynek alapján dr. Szőke Kálmán, a Magyar Hitelbank Rt. elnöke, Kása Kálmán, a városi pb-titkára, Hudák Győző, a városi tanács elnöke, Harmati Lajos, a Csökmői Dózsa Tsz pb-titkára lett kongresszusi küldött. Hajdúdorogon két alkalommal , augusztus 25-én és 30-án tartottak összevont választó taggyűlést az MSZMP tagjai. Előzőleg a nyár folyamán valamennyi párttag megtette javaslatát a jelöltekre, így került a listára három név: Józsa György, a mezőgazdasági tanára, Szemán István, a mezőgazdasági szakmunkásképző igazgatója, Vass Mihály, a városi pártbizottság titkára. A szavazáson a város 360 párttagja közül 192-en vettek részt, a jelöltek bemutatkozása és programismertetése után került sor a szavazatok leadására. Végeredményként 108 szavazattal eldőlt, hogy a hajdúdorogi kommunisták kongresszusi küldötte Vass Mihály lesz. Nyers Rezsőt fogadta Karsten D. Voigtot Nyers Rezső, az MSZMP elnöke csütörtökön a KB székházában fogadta Karsten D. Voigt NSZK parlamenti képviselőt, az SPD elnökségeinek tagját, a párt parlamenti frakciójának kül- és biztonságpolitikai szóvivőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a két ország és a két párt közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. (MTI) Politikailag is, jogilag is vitatható a Next 2000 Kft. Politikailag mindenképpen és egyértelműen, sőt jogilag is vitatható a Next 2000 Kft., amelyet a pártvagyon átmentése érdekében alapított az MSZMP Központi Bizottsága. Az MSZMP vagyonátmentési kísérletei abból a megszokásból fakadnak, hogy vezető szerepénél fogva negyven éven át a törvényeken kívül állt és működött — hangsúlyozták a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Jogász Fórum képviselői, csütörtökön megrendezett sajtótájékoztatójukon. E két szervezet jogi szakértői azzal a szándékkal hívták meg az újságíróikat, hogy tisztázzák, miért hozták nyilvánosságra ezt az ügyet. A jogászok szavaiból kitűnt: alapos kutató munkát végeztek és végeznek ebben az ügyben. Mindaz, amit eddig kiderítettek, alkalmas arra, hogy cáfolja vagy legalábbis kétségbe vonja Hován Gábornak, az MSZMP KB gazdálkodási osztálya helyettes vezetőjének állításait, aki több ízben adott tájékoztatót a kft.-ről. Elhangzott az is, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tévedett, amikor a tv-siíradóban bejelentette, hogy az MSZMP ingatlanait a kft. tulajdonába adja. Arról ugyanis akkor még nem volt tudomása, hogy az ingatlantulajdon átruházását a cégbíróság elutasította. A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői egyébként az üggyel kapcsolatban állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyet az Országos Sajtószolgálathoz is eljuttatnak. Ebben felhívják a figyelmet az MSZMP nem szűnő vagyonátmentő kísérleteire, s követelik ennek a politikailag elhibázott, erkölcsileg a korábbi kisajátítások miatt kifogásolható és a törvények megkerülésére számító vállalkozásnak az azonnali leállítását. (MTI) Országos látogatási tilalom a szülészeti osztályokon Országszerte látogatási tilalmat rendeltek el csütörtöktől a kórházak szülészeti osztályain. Azokban az egészségügyi létesítményekben, amelyekben a szülészet és a nőgyógyászat nem külön épületben működik, a nőgyógyászatot is lezárják a látogatók elől. A rendelkezés célja, hogy csökkentse az enterovírus-fertőzés lehetőségét*■ tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Vass I Ádám, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi és járványügyi főosztályának vezetője. Elmondta: eddig nyolc megyében 242 megbetegedést észleltek. A megbetegedettek nagy többsége 4—5 nap alatt meggyógyult, azonban közülük — sajnos — kilencen meghaltak. A járványügyi főorvosok egyértelmű szakmai álláspontja az volt: mivel az enterovírus-fertőzés már az egész országban előfordulhat, a terhesek, a gyermekágyasok és az újszülöttek fertőzésének megelőzése érdekében indokolt a látogatási tilalom elrendelése. A tilalom a területileg illetékes, azaz a fővárosi és a megyei egészségügyi szervek rendelete szerint visszavonásig lesz érvényben. (MTI) Változások a lakossági devizagazdálkodásban Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban Jelentős változásokra kerül sor a lakossági devizagazdálkodásban, összevonják az utazási és devizaszámlákat, és lehetővé válik, hogy a lakosság a tulajdonában lévő konvertibilis devizát elhelyezhesse a bankokban. A pénzintézetek nem vizsgálják, honnan származik a valuta — tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban a jogszabályváltozásról. Elmondották: szeptember 18-tól már nem kezelik külön a belföldiek devizaszámláit, hanem belföldiek devizaszámlája néven egységesítik. Ezentúl az OTP és az IBUSZ mellett valamennyi kereskedelmi bank is bekapcsolódik a számlavezetésbe. Továbbra sem lehet — a jogszabály szerint — feketepiacon konvertibilis valutát vásárolni. Az új devizaszámlára csak a külfölditől ajándékként kapott, illetve már a lakosság tulajdonában lévő konvertibilis deviza fizethető be. Ám a pénzintézeteknél a befizetéskor nem kell igazolni a valuta eredetét. Továbbra is elhelyezhetők természetesen ezeken a számlákon azok az összegek, amelyeket belföldiek részére küldenek külföldről. Lényeges változás, hogy teljes egészében devizában írják jóvá ezután a külföldről származó örökséget, tartásdíjat, nyugdíjat, járadékot, külföldi ingatlanok bérjövedelmét, műgyűjtők műtárgy-értékesítésből származó nettó bevételét. Kivételt egyedül a magánszemélyek áru- és szolgáltatásexportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénzből a Magyarországon működő mintegy 300, valutáért árusító boltban vásárolhatnak a számlatulajdonosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át lehet utalni. Továbbra is fennmarad a vásárlási lehetőség a diplomataboltokban, ám az erre jogosultak köre változatlan . A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt javasolta a magyar állampolgárok egy részét érintő privilégium megszüntetését Nyugat-Európában nincs arra példa, hogy a belföldi állampolgárok számára lehetővé teszik a vámmentes vásárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyarországon sem indokolt. Ráadásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénzintézetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszűrni, ki az, aki jogosult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelyezett pénz után a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeknél igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülő ügyfélkamatokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanakkor a számlavezetés költségeit ezután devizában fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák összevonásával kapcsolatos teendőket automatikusan elvégzik, ezért a számlatulajdonosoknak nem kell felkeresniük a bankokat. Külön ügyintézésre akkor van szükség, ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzintézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A devizaszámlák titkosak, az azokon lévő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kívánja korlátozni vagy felfüggeszteni az utazási keretből történő lakossági valutavásárlásokat. Változnak a vámjogszabályok is, e téren bizonyos szigorításra kerül sor. Szeptember 1-jétől a magánforgalomban, eladási céllal behozott termékeknél megszűnik az 5 ezer forintos vámmentesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elektronikai alkatrészeket, részegységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek. Ha ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepiacot és adeviza külföldre áramlását. (MTI) illiffé', HETI KOMMENTÁTORUNK : ® ® ERDEI SÁNDOR Ötven évvel ezelőtt A történelemkönyvek időrendi áttekintésében ez a rettenetes mondat áll az 1939. szeptember 1-ei dátum után: Németország megtámadta Lengyelországot. Rettenetes, s nemcsak a Visztula menti harmincötmilliós nép, hanem az egész földkerekség számára, hisz ezen a napon vette kezdetét a második világháború, a monumentális egymáshoz méretkezés. A németség (helyesebben: a katonáskodáshoz fölöttébb értő náció náci, területéhes vezetői) nem nyugodtak bele első világháborús kudarcukba, ismét a világ arcába dobták a kesztyűjüket, hogy bajvívásra kényszerítsék azt. A világ felosztására vágyó nacionalisták, a békét kínosan viselő imperialisták jó ideje módszeresen, következetesen készültek a háborúra, s könnyűszerrel söpörték el a békemozgalmakat. Tisztán láthatóan sodródott a világ minden háborúk legkiterjedtebb, legpusztítóbb háborúja felé. A fároszlelkű költők, művészek és más lelkiismerettel élő lények jól látták a közeledő iszonyú tragédiát, ám hiába prófétának ellene. Némelyikük végül már csak legyintett keseredett bölcsességében. Egyik szépírónk is — aki szerencséjére nem érte meg az emberi nemet már örökké szégyenítő világégést — lemondva minden reményről így fogalmazott: „A háború szörnyű valóság. Tiltakozni ellene erkölcsi kötelesség, ízlés és becsület dolga, de annyit ér, mint ünnepélyes kiáltványt fogalmazni, hogy helytelenítjük a földrengést”. S aztán nemsoká — pontosan fél évszázaddal ezelőtt tehát — valóban újra feldübörögtek Európában a tankok, sűrűn cikáztak az égen a gyilkos repülőgépek, ropogtak a szívekre szegeződő gépfegyverek. Másfél ezernyi bombázó csapott le az első pillanatra is áldozatnak tetsző Lengyelországra, amely csak elégtelen számú, rendkívül elavult fegyverzetű,, hiába hősies sereget tudott a horogkeresztes sáskajárás ellen felsorakoztatni. S aztán már a többit tudjuk. Hogy a pokol a föld alól felköltözött a föld felszínére, hogy rengeteg emberhúst követelt magának a háborúfenevad, hogy irtózatos vágóhidakat kreált társának az ember, hihetetlenül hidegvérű technológiával pusztították a temérdek életet a halálgyárakban. A második világháború kitörését gyászoljuk ma tehát, az ötvenedik évfordulón. Negatív ünneplésben áll a nembeli ember, aki sötét háborúi miatt elvonulhatna a teremtmények sorának végére arca pirulását viselni. Nincs mit vitatkozni rajta: az ember semmihez sem ért jobban, mint az ember elpusztításához. Végső soron: az öngyilkossághoz. Mert egy újabb világháború sikeresen végrehajtott öngyilkosság lenne. S ezt tudja minden hátulgombolós gyerek. Mégis ma is ott babrálnak a kezek a fegyverek körül. Még egy évfordulót „ünnepelünk” ezen a napon. Ugyancsak háborúsat, de ezt csak a debreceniek. 1944. szeptember elsején — azaz negyvenöt esztendeje — bombázták a várost (sok ember halálát okozva) a háborúból kiugrott, helyesebben: a háborúba a szovjetek oldalán visszaugrott román haderők. Hogy aztán néhány hónap múlva — immár második ízben a történelemben — dicsőségesen bevonuljanak Budapestre. Reméljük, többé nem gázolnak végig földünkön az apokalipszis lovai. Bízunk benne, hogy idejében gyám alá helyezik az életnedvüket elfogyasztott, világgyű Iölő, regnáló vén muksokat, hogy — mielőtt megnyomnák a mindenséget felrobbantó szerkentyű gombját — kényszerzubbonyba bújtatják az elmeháborodottakat. S akkor nyugtunk lesz talán. S nemcsak nekünk, maradékainknak is. J JA ! Szeptember 2-án éjféltől: Hétszámjegyűek a budapesti hívószámok A Magyar Posta nem vádolható azzal, hogy nem jut ötről a hatra — legalábbis, ami a telefonszámokat illeti —, hiszen ezt a lépést már 1936 júniusában megtette, amikor az ötjegyű hívószámok helyett áttért a hatjegyűekre, ötvenhárom évvel később, szeptember elsejéről másodikára virradó éjjel újabb lépésre kerül sor: közel ezer mérnök és műszerész közreműködésével az ország 190 központjában átalakítják az áramköröket, hogy alkalmasak legyenek a hétszámjegyes rendszer szerinti kapcsolásra. Szeptember 2- ától egy 1-est kell tárcsázni a hatszámjegyű budapesti kód elé. Időben tájékoztatta erről előfizetőit és a televízió segítségével mindannyiunkat a Magyar Posta, debreceni igazgatósága mégis szükségét érezte, hogy külön sajtótájékoztatót tartson csütörtökön. Miért van szükség a hetedik számjegyre? A korábbi hat kombinációival közel egymillió előfizetői vonal különböztethető meg. Budapesten ma 430 ezer a bekötött állomások száma. 1990 végéig várhatóan üzembe helyeznek négy új központot, s Budafokon nyolcezer, Zuglóban húszezer, Csepelen tizenötezer, a Városmajorban tizennyolcezer állomást szerelnek be, illetve újítanak fel, kötelesen pedig huszonöt telefonközpontra lesz szüksége a fővárosnak. Anyagi lehetőségeivel számot vetve a hetedik számjegy bevezetésével tudja megoldani a problémát a posta, kilencmillió-kilencszázezerre növelve egyben a kombinációk (a beköthető készülékek) körét. Három-négy arányban javasolja tagolni az új számokat a CCITT (Nemzetközi Távközlési Szervezet), s ezt alkalmazza az új budapesti közületi telefon-, telex- és telefaxkönyv, valamint így rendezi majd a számokat az 1990 végére tervezett egyéni előfizetői telefonkönyv is. Változatlanok maradnak a telexállomások hívószámai, a budapesti telefaxberendezéseké viszont — érthetően — igazodik a telefonszámokhoz. Érvényesek maradnak az úgynevezett speciális kódok, így a mentők, a tűzoltók, a rendőrség hívószámai, a belföldi és a nemzetközi választószámok — 06, illetve 00 — ugyancsak. Ha valaki a fülkékbe kiragasztott magyar, angol, német, orosz és francia nyelvű matricák ellenére rosszul tárcsázik, a készülék — a központ típusától függően foglalt jelzéssel, a tárcsahang visszaadásával vagy magnóról bejátszott szöveggel — figyelmezteti.