Hajdú-Bihari Napló, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-01 / 259. szám

HAJDÚ­BIHARI XLVI. ÉVF. 259. SZÁM ÁRA: 4,30 FT 1989. XI. 1. SZERDA POLITIKAI NAPILAP Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tár­gyalásával folytatta munká­ját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napi­rend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, va­lamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az elő­ző napon elhangzott, a nép­szavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indít­ványok megvitatását. Elsőként azokról a ko­rábban benyújtott interpel­lációkról határozott a plé­­num, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újra­tárgyalásra visszautalt az il­letékes bizottságoknak, így a szeptember 26-án­­ kezdő­dött ülésszakon Tollár Jó­zsef (Zala m., 6. vk.) inter­pellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának ren­dezése ügyében a környezet­­védelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehető­séggel élve — írásban vála­szolt a képviselőnek. A miniszter írásos vála­szát mind az interpelláló képviselő, mind az Ország­­gyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m. 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és ál­lati termékek termelői árá­nak emelését indítványozta. Az interpellációra adott vá­laszt sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnöké­nek, a kereskedelmi minisz­ternek, az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizott­ság vizsgálta. Ennek arán­yán az a döntés született, hogy az Országos Árhiva­tal az érintett tárcákkal ki­alakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi természe­ti gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes amíg az ártörvényt az Or­szággyűlés meg nem tárgyal­ja. Ennek várható időpont­ja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyű­lés is elfogadta, által felállított tárcaközi bi­zottság tesz konkrét javas­latot, ennek kialakítása a napokban várható. Az in­terpellációkat tárgyaló hon­védelmi bizottság megítélé­se szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és az­­Or­szággyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésé­vel, illetve a plénum a kor­mány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottsá­got bízza meg. A javaslat­tal a­ képviselőnő egyetér­tett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a to­rna tárgyalásakor nem volt a teremben. Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi tör­vény módosítása tárgyában interpellált az igazságügy­­miniszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő pél­daként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatása­ként drasztikusan csökkent az örökbe fogadott gyerme­kek száma. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter válaszában el­mondta: a kormány hama­rosan beterjeszti a módosí­tó javaslatot az Országgyű­lés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A mi­niszter válaszát az interpel­láló képviselő is és az Or­szággyűlés is elfogadta. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hat­vani internáltak rehabilitá­ciójának ügyében. A kormány nevében Kul­csár Kálmán igazságügy­miniszter válaszolt az inter­pellációra. Emlékeztette a képviselőnőt, hogy a jelen­legi kormány kötelezettsé­get vállalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére, s az ezzel kapcsolatos rehabi­litációra, az anyagi jóváté­telre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, fi­gyelembe kell venni az or­szág teherbíró képességét is. A képviselőnő elfogadta a miniszter válaszát, s az Or­szággyűlés is egyetértett az­zal. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminisz­terhez interpellált a fizető­vendéglátásról szóló minisz­tertanácsi, illetve pénzügy­­miniszteri rendelet módosí­tása tárgyában. Békesi László pénzügymi­niszter elmondotta, hogy a kormány több területen ter­vez változtatást, így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjak­ból 400 millió forint bevé­telhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jö­vőre pedig minden egyes fo­rint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami tá­mogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavasla­tot terjeszt a parlament elé a helyi adóztatás rendszeré­ről. Ennek megfelelően a he­lyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás-, a telekadó, a településfejlesztési hozzá­járulás mértékéről és fel­­használásáról. A képviselő és az Ország­­gyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Népszavazás: november 26. Elnökválasztás: január 7. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁSODIK NAPJA Keresetszabályozás A szeptember 26-án kez­dődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.) interpellált a mi­niszterelnökhöz annak érde­kében, hogy a mezőgazdasá­gi ágazatban 1990. január 1- jéte­ oldják fel a kereset­­s­zabbályozást. A kormány megbízásából az interpellá­­c­ióra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter v­á­­laszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Ország­­gyűlés mezőgazdasági bi­zottságának és a minis­zté­riumnak a véleménye sze­rint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — an­nak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a ke­resetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mező­gazdaság kiemelése a kere­setszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági kere­setszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvény­­tervezetbe. A választ az Or­szággyűlés elutasította. Kozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni Józ­sef (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kár­páti Ferenc honvédelmi mi­niszterhez interpelláltak a megüresedett vagy­­részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasz­nosítása érdekében. Az in­terpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány Borforgalmi adó Tornai Endre (Veszprém m., 11. v­k.) a szeptemberi ülésszakon Békesi László pénzügyiminiszterhez inter­pellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogad­ta el, ezért a parlament el­nöke további vizsgálat céljá­ból kiadta a terv- és költ­ségvetési bizottságnak, amely részletes vita után a követ­kező döntést hozta: „1990- ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adószerkezetből a borforgalmi adó ellentétele­zés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbevételig — lénye­gében adó nélkülivé válná­nak. Ezért az 1990-es év egy­fajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségve­tési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió fo­rint tanácsi bevétel pótlá­sát az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer — a helyi adók rendszere —, és ennek megfelelően ren­dezhető a borforgalmi adó kérdése is.” (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet-amerikai csúcs Mihail Gorbacsov és George Bush első találko­zójára idén december 2­ 3-án kerül sor a Földkö­zi-tengeren: a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekez­letén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisz­ter. A világnap újszülöttje Több évtizedes hagyo­mány, hogy az OTP a taka­rékossági világnapon, azaz október 31-én ajándékkal le­pi meg az e napon elsőként világra jövőket. Hajdú-Bi­­har megyében az idén egy hajdúböszörményi kislány­nak, Kapusi Valériának ked­vezett a szerencse. Az édes­anyának, Kapusi Jánosné­nak az ötezer forintos nyer­­­eménybetétköny­vet ked­den délután a hajdúböször­ményi szülőotthonban adta át az OTP megyei igazgató­sága nevében Szathmáry Ilona igazgatóhelyettes. (Fo­tó: Tóth Gábriel) Indokolt esetben megemelték a nyugdíjakat Ülést tartott a társadalombiztosítási tanács A megyei társadalombiz­tosítási tanács jogorvoslati gyakorlatának tapasztalatait összegezték október 31-én délelőtt a társadalombiztosí­tási igazgatóságon. Elmond­ták hogy jelentős számú fellebbezést nyújtanak be évente az állampolgárok. Fellebbeznek a munkaké­pesség-csökkenés mértéké­nek megítélése miatt, a szolgálati időtartam megál­lapítása ügyében és gyakran kérnek kivételes nyugellá­tást. 1989 szeptemberéig a nyugdíj-fellebbezési szakbi­zottság 1102 ügyben hozott határozatot. Az előző évihez viszonyítva, emelkedett azoknak a rokkantnyugdíj­ra jogosultaknak a száma, akik munkaképesség-csök­kenésük megállapított mér­tékével nem értettek egyet. Az állampolgárok 921 eset­ben kértek eddig módosí­tást. Az elmúlt év júliusa óta mindenkinek lehetősége van bírósághoz fordulni a rom­baképesség-csökke­­n­és mértékének kérdésében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bírósági eljárás formális és lelassít­ja a folyamatban lévő rok­kantsági ügyeket. A bíróság u­gyanis igazságügyi orvos­szakértő véleményét kéri ki, ami olykor három-öt hó­nappal is meghosszabbítja az eljárást. Gyakran előfor­dul, hogy táppénzjoga már lejárt az ügyfélnek, de a nyugdíja mértékét még nem állapították meg. A szak­emberek véleménye szerint — bár kétségkívül demok­ratikus, hogy az állampolgár a bírósághoz fordulhat — a jelenlegi gyakorlat nem szol­gálja a leszázalékoltak ér­dekeit. Viszonylag kevés azok­nak a jogorvoslati kérel­meknek a száma, amelyek a szolgálati idő megállapítása ügyében íródnak. 1989-ben 155-en fordultak ilyen ké­réssel a szakbizottsághoz, s a tanúk meghallgatása után hatvan esetben módosítot­ták a biztosítottak előzőleg megállapított szolgálati ide­jét. Megyénkben 1989-ben igen magas volt a kivételes nyugellátás iránti kérelmek száma. Szeptemberig 2594- en fordultak az igazgató­sághoz, amelynek szakembe­rei a körülmények mérlege­lése után 1753 esetben meg­emelték a nyugdíjat. Pedagógusok regionális értekezlete A Pedagógusok Szakszer­vezete elnökségének kezde­ményezésére Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye kongresszusi küldötteinek regionális értekezletét tar­tották meg október 31-én az szint székházában. A ta­­tanácskozáson értékelték a pedagógus-szakszervezet 1989. májusi XIII. kongresz­­szusa óta eltelt időszak munkáját, valamint előké­szítették a decemberi orszá­gos küldöttértekezletet. Zachár László, a pedagó­gus-szakszervezet titkára adott tájékoztatást a szak­­szervezeti mozgalom aktuá­lis kérdéseiről. Elmondta: alapvetően új oktatáspoli­tikai koncepció kidolgozásá­éra van szükség, amely tár­sadalmi vitára kerül. A je­lenlegi pedagógus-bérrend­szer megreformálása is alap­kérdés­­­e szerint a végzett­ség és a végzett munka do­mináljon az új bérpolitiká­ban, ne pedig az, hogy ki milyen területen és melyik intézményben dolgozik. Szó volt a jövendő orszá­gos szövetség kérdéséről is. Ennek úgy kell működnie, hogy az ágazati önállóság ne csorbuljon. A pedagó­gus-szakszervezetnek keres­nie kell a szövetségest vagy szövetségeseket, amelyek felvállalják alapelveinek képviseletét.

Next