Hajdú-Bihari Napló, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-01 / 259. szám
HAJDÚBIHARI XLVI. ÉVF. 259. SZÁM ÁRA: 4,30 FT 1989. XI. 1. SZERDA POLITIKAI NAPILAP Az előzetes várakozástól eltérően interpellációk tárgyalásával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés októberi ülésszaka. A napirend megváltoztatására azért volt szükség, mert a plenáris ülés megkezdése előtt — reggel 9 órakor — a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem tudta befejezni az előző napon elhangzott, a népszavazás elrendeléséhez kapcsolódó módosító indítványok megvitatását. Elsőként azokról a korábban benyújtott interpellációkról határozott a plénum, amelyeket jóváhagyás hiányában a testület újratárgyalásra visszautalt az illetékes bizottságoknak, így a szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Tollár József (Zala m., 6. vk.) interpellált Nagykanizsa város és környéke vízdíjának rendezése ügyében a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. A miniszter — a házszabály adta lehetőséggel élve — írásban válaszolt a képviselőnek. A miniszter írásos válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. A június 27-ei ülésszakon Vass Józsefné (Békés m. 15. vk.) a mezőgazdasági termények, az állatok és állati termékek termelői árának emelését indítványozta. Az interpellációra adott választ sem akkor, sem pedig a szeptemberi ülésszakon nem fogadta el a képviselő, illetve a parlament. Az Országos Árhivatal elnökének, a kereskedelmi miniszternek, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának előterjesztését végül is a terv- és költségvetési bizottság vizsgálta. Ennek arányán az a döntés született, hogy az Országos Árhivatal az érintett tárcákkal kialakított előzetes egyeztetés alapján a jövő évi természeti gabonaárakat állapított meg. Ez addig érvényes amíg az ártörvényt az Országgyűlés meg nem tárgyalja. Ennek várható időpontja jövő év eleje. A válasszal a képviselő egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta, által felállított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek kialakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélése szerint egyébként ez a kérdéskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézkedéseket igényel. Mindezekre tekintettel Horváth Lajos azt javasolta Bozsó Jánosnénak és azOrszággyűlésnek, hogy értsen egyet a bizottság jelentésével, illetve a plénum a kormány döntésétől függően határozzon arról: a további vizsgálattal melyik bizottságot bízza meg. A javaslattal a képviselőnő egyetértett. A másik interpelláló, Debreczeni József viszont ezt nem tehette, hiszen a torna tárgyalásakor nem volt a teremben. Árvai Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény módosítása tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. A Családvédő Bizottság egyik tagjaként arra kérte a parlamentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként említette, hogy a törvény kedvezőtlen hatásaként drasztikusan csökkent az örökbe fogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beterjeszti a módosító javaslatot az Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitathatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.) a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a hatvani internáltak rehabilitációjának ügyében. A kormány nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt az interpellációra. Emlékeztette a képviselőnőt, hogy a jelenlegi kormány kötelezettséget vállalt az igazságtalan ítéletek semmissé tételére, s az ezzel kapcsolatos rehabilitációra, az anyagi jóvátételre. Ám ez nem történhet egyik napról a másikra, figyelembe kell venni az ország teherbíró képességét is. A képviselőnő elfogadta a miniszter válaszát, s az Országgyűlés is egyetértett azzal. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszterhez interpellált a fizetővendéglátásról szóló minisztertanácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Békesi László pénzügyminiszter elmondotta, hogy a kormány több területen tervez változtatást, így ennek eredményeként az idén a gyógy- és üdülőhelyi díjakból 400 millió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörzeteket. Jövőre pedig minden egyes forint gyógy- és üdülőhelyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás elérheti a másfél milliárd forintot. 1991-ben a pénzügyi kormányzat törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok fognak dönteni a lakás-, a telekadó, a településfejlesztési hozzájárulás mértékéről és felhasználásáról. A képviselő és az Országgyűlés a pénzügyminiszter válaszát elfogadta. Népszavazás: november 26. Elnökválasztás: január 7. AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁSODIK NAPJA Keresetszabályozás A szeptember 26-án kezdődött ülésszakon Técsy László (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.) interpellált a miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatban 1990. január 1- jéte oldják fel a keresetszabbályozást. A kormány megbízásából az interpellációra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt, azt azonban sem a képviselő, sem a parlament nem fogadta el. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának és a minisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jövedelmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetszabályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság kiemelése a keresetszabályozásból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetségessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a megkötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabályozás megszűnése kerüljön be az adótörvénytervezetbe. A választ az Országgyűlés elutasította. Kozsó Jánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterhez interpelláltak a megüresedett vagyrészben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az interpellációkra az a válasz született, hogy a laktanyák hasznosítására a kormány Borforgalmi adó Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi ülésszakon Békesi László pénzügyiminiszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szüntessék meg. Az interpellációra adott pénzügyminiszteri választ akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a parlament elnöke további vizsgálat céljából kiadta a terv- és költségvetési bizottságnak, amely részletes vita után a következő döntést hozta: „1990- ben a jelenlegi adónemek fenntartása indokolt, mert ha a mai adószerkezetből a borforgalmi adó ellentételezés nélkül kiesne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők — évi 2 millió forint árbevételig — lényegében adó nélkülivé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya marad, mert a jelenlegi költségvetési helyzetben az így kieső évi mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1-jétől életbe lép az új adózási rendszer — a helyi adók rendszere —, és ennek megfelelően rendezhető a borforgalmi adó kérdése is.” (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet-amerikai csúcs Mihail Gorbacsov és George Bush első találkozójára idén december 2 3-án kerül sor a Földközi-tengeren: a megbeszélések felváltva egy szovjet, illetve egy amerikai hadihajó fedélzetén zajlanak majd — jelentette be keddi moszkvai sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A világnap újszülöttje Több évtizedes hagyomány, hogy az OTP a takarékossági világnapon, azaz október 31-én ajándékkal lepi meg az e napon elsőként világra jövőket. Hajdú-Bihar megyében az idén egy hajdúböszörményi kislánynak, Kapusi Valériának kedvezett a szerencse. Az édesanyának, Kapusi Jánosnénak az ötezer forintos nyereménybetétkönyvet kedden délután a hajdúböszörményi szülőotthonban adta át az OTP megyei igazgatósága nevében Szathmáry Ilona igazgatóhelyettes. (Fotó: Tóth Gábriel) Indokolt esetben megemelték a nyugdíjakat Ülést tartott a társadalombiztosítási tanács A megyei társadalombiztosítási tanács jogorvoslati gyakorlatának tapasztalatait összegezték október 31-én délelőtt a társadalombiztosítási igazgatóságon. Elmondták hogy jelentős számú fellebbezést nyújtanak be évente az állampolgárok. Fellebbeznek a munkaképesség-csökkenés mértékének megítélése miatt, a szolgálati időtartam megállapítása ügyében és gyakran kérnek kivételes nyugellátást. 1989 szeptemberéig a nyugdíj-fellebbezési szakbizottság 1102 ügyben hozott határozatot. Az előző évihez viszonyítva, emelkedett azoknak a rokkantnyugdíjra jogosultaknak a száma, akik munkaképesség-csökkenésük megállapított mértékével nem értettek egyet. Az állampolgárok 921 esetben kértek eddig módosítást. Az elmúlt év júliusa óta mindenkinek lehetősége van bírósághoz fordulni a rombaképesség-csökkenés mértékének kérdésében. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bírósági eljárás formális és lelassítja a folyamatban lévő rokkantsági ügyeket. A bíróság ugyanis igazságügyi orvosszakértő véleményét kéri ki, ami olykor három-öt hónappal is meghosszabbítja az eljárást. Gyakran előfordul, hogy táppénzjoga már lejárt az ügyfélnek, de a nyugdíja mértékét még nem állapították meg. A szakemberek véleménye szerint — bár kétségkívül demokratikus, hogy az állampolgár a bírósághoz fordulhat — a jelenlegi gyakorlat nem szolgálja a leszázalékoltak érdekeit. Viszonylag kevés azoknak a jogorvoslati kérelmeknek a száma, amelyek a szolgálati idő megállapítása ügyében íródnak. 1989-ben 155-en fordultak ilyen kéréssel a szakbizottsághoz, s a tanúk meghallgatása után hatvan esetben módosították a biztosítottak előzőleg megállapított szolgálati idejét. Megyénkben 1989-ben igen magas volt a kivételes nyugellátás iránti kérelmek száma. Szeptemberig 2594- en fordultak az igazgatósághoz, amelynek szakemberei a körülmények mérlegelése után 1753 esetben megemelték a nyugdíjat. Pedagógusok regionális értekezlete A Pedagógusok Szakszervezete elnökségének kezdeményezésére Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye kongresszusi küldötteinek regionális értekezletét tartották meg október 31-én az szint székházában. A tatanácskozáson értékelték a pedagógus-szakszervezet 1989. májusi XIII. kongreszszusa óta eltelt időszak munkáját, valamint előkészítették a decemberi országos küldöttértekezletet. Zachár László, a pedagógus-szakszervezet titkára adott tájékoztatást a szakszervezeti mozgalom aktuális kérdéseiről. Elmondta: alapvetően új oktatáspolitikai koncepció kidolgozásáéra van szükség, amely társadalmi vitára kerül. A jelenlegi pedagógus-bérrendszer megreformálása is alapkérdése szerint a végzettség és a végzett munka domináljon az új bérpolitikában, ne pedig az, hogy ki milyen területen és melyik intézményben dolgozik. Szó volt a jövendő országos szövetség kérdéséről is. Ennek úgy kell működnie, hogy az ágazati önállóság ne csorbuljon. A pedagógus-szakszervezetnek keresnie kell a szövetségest vagy szövetségeseket, amelyek felvállalják alapelveinek képviseletét.