Hajdú-Bihari Napló, 1990. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
2 HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Olimpiai vándorgyűlés Debrecenben Péntek délután az olimpiai himnusz hangjaival a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában kezdetét vette a Magyar Olimpiai Akadémia XIV. vándorgyűlése, melynek bevezetéseként Kollár József, Debrecen alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket, így például dr. Kutassi László egyetemi tanárt, üléselnököt is. Köszöntő szavai után Juhász Lászlóné tartott tájékoztatót megyénk sporthelyzetéről, melyet három rövid előadás követett. Tóth Lajos, Fésűs László és Szűcs Ernő megyénk olimpiai múltjáról, jeles személyiségeiről, a legendás Tóth „Lala" bácsiról és Hódos Imréről emlékezett meg. Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a nemzetközi és a magyar olimpiai mozgalom időszerű kérdéseiről számolt be a résztvevőknek, majd tiszteleti jelvényeket és emléklapokat adott át az olimpiai eszme népszerűsítésében élen járóknak, volt olimpikonoknak. A MOB tiszteleti jelvényét és emléklapját kapta Szilágyi Tibor egyetemi tanár és Fésűs László, emléklapot kaptak továbbá a szervezőbizottság tagjai, Harangi György, Soltéi Béla, Tóth Lajos és Dankaházi János. A Magyar Olimpiai Akadémia emléklapját az egykori olimpikonok közül Sándorné Nagy Margit, Aradiné Lázár Magdolna, Gőri István, Bárdi Gyöngyi, Nagy Lajos, Süvöltős Mihály, Váradi János, Fux Irén, Rózsáné Kulcsár Magdolna, Tóth Lajos és Szűcs Ernő vehette át, akik közül néhányan nem tudtak jelen lenni a rendezvényen. Az ülés pénteki programját befejező elnöki zárszó előtt Bakonyi Károly, a Pest Megyei Olimpiai Társaság vezetője bejelentette, hogy a Magyar Olimpiai Akadémia XV. vándorgyűlését jövő esztendő májusában Szentendrén tartják meg. Az olimpiai vándorgyűlés a DAB-székházban ma reggel fél kilenctől folytatódik. Ezúttal a jelenlevők a felsőoktatási intézmények testnevelésének és sportjának aktuális kérdéseit beszélik meg, majd a déli órákban köszönnek el Debrecentől. Az olimpiai vándorgyűlés résztvevőinek egy csoportja. Előtérben Hódos Imre özvegye és a berlini olimpián szerepelt debreceni női tornászok (Fotó: Nagy Gábor) Tájékoztató a kormányülésről A kormány csütörtöki üléséről pénteken László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A kormány számos témáról tárgyalt, ebből a tájékoztatón kettőt ismertettek — szakemberek segítségével — alaposan. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a jövő évi vagyonpolitikai irányelvekről adott tájékoztatót. Mint mondta, a dokumentum csupán tervezet, az Országgyűlés határozatként mondja majd ki az irányelveket. Az irányelvek szerint hazánkban továbbra is az a cél, hogy a magántulajdon váljék meghatározóvá. Ennek érdekében folytatódik a privatizáció, amelynek célja olyan tulajdonosok felkutatása, akik érzékenyen reagálnak a piac változásaira, s legfontosabb céljuk a vagyon gyarapítása, illetőleg annak hatékony működtetése. Az irányelvek alapján folytatódik az állami vagyon értékesítése, amelynek lebonyolítását továbbra is a vagyonügynökség végzi, a nyilvánosság, a versenyeztetés és a reális vagyonértékelés alapelveinek szem előtt tartásával. Ezután Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogszabályalkotási kérdéseket taglalta. Előzőleg azonban László Balázs szóvivő az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatát helyesbítette. Mint ismeretes, vita alakult ki arról, hogy mely hatásköröket kapja meg, illetőleg gyakorolja az önkormányzat, vagy az úgynevezett dekoncentrált állami szervezet. Ezt kommentálva a szóvivő tévedésből úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy az ifjúságvédelemmel, a gyámügyekkel árvaszékek foglalkoznak majd. Ez nem így van, e kérdések az új önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Verebélyi Imre tájékoztatójában elmondta: a júliusban elfogadott önkormányzati törvény olyan kerettörvény, amely az önkormányzatok szervezeti kereteit rendezi. Ezeket azonban ki kell tölteni részletes feladat- és hatáskörökkel. Jelenleg a tanácsrendszerben több mint kétezer jogszabály határozza meg a tanácsok feladat- és hatáskörét. Január 1-jétől a kormányzat szeretné ezek számát jelentősen csökkenteni, ugyanakkor pontosan meghatározni azokat a részletes feladat- és hatásköröket, amelyek alapján az önkormányzatok sikeresen tevékenykedhetnek. Ezután László Balázs felsorolta azokat a dekoncentrált szervezeteket, amelyeket csütörtökön a kormány létrehozott, így egyebek között létrejött a munkaerő-piaci szervezet Országos Munkaügyi Központ néven, a megyei, illetőleg fővárosi földművelésügyi hivatalok, az egységes közlekedési hatóság, Közlekedési Főfelügyelet néven, a fogyasztóvédelem felügyelete, valamint ellátó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi feladatokat ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Ezeket a szervezeteket a különféle minisztériumok irányítják. A kormány foglalkozott egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításával, abból kiindulva, hogy a nyugdíjrendszer gyökeres felülvizsgálása és újraszabályozása még korai. Az Alkotmánybíróság az idén áprilisban megsemmisítette az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozást, mert az megkülönbözteti a férfiak és nők jogait. Az új szabályozás szerint a házastárs halála esetén a túlélő házastárs, tehát nemcsak az özvegy nő, hanem az özvegy férfi és jogosult nyugdíjra, nyolc hónapon keresztül, és az özvegyi nyugdíj mértéke az elhunyt bruttó nyugdíjának 60 százaléka lesz. Eddig ez 50 százalék volt. Az öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idő január elsejétől 20 évre emelkedik. A kormány javasolja, hogy a kiugróan magas nyugdíjak keletkezésének megakadályozására változzék a nyugdíjalap kiszámításának módszere, így a tízezer forintot meghaladó havi kereset esetén a tízezer forinton felüli részt sávonként a mostaninál erőteljesebben csökkenő mértékben vennék figyelembe. A kormány elfogadta a szakképzési alapról szóló törvénymódosítási javaslatot; megtárgyalta és elfogadta a jövő évi hitelpolitikai irányelveket. Ennek alapján meghatározta a monetáris politika alapelveit, valamint az államháztartás és a jegybank kapcsolatainak kérdéseit. Megállapította, hogy az idei monetáris politika legfőbb sikere a fizetőképesség megőrzése és a fizetési mérleg javítása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz képest a konvertibilis fizetési mérleg 1,5 milliárd dollárral javult. A jövő évi célok között továbbra is a fizetőképesség megőrzése szerepel első helyen, és az, hogy fizetési mérlegünk deficitje ne haladja meg az 1,1 milliárd dollárt. További kiemelt cél az infláció elszabadulásának megakadályozása. A kormány létrehozta a Nemzetközi Technológiai Együttműködési Irodát, amely a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának önálló szerveként működik majd. Döntött arról is, hogy részvénytársasággá alakítja az OTP-t. Ennek során a sportfogadási tevékenységet állami monopóliumként megtartja, a többi szervezetet pedig a jövő év során privatizálja. László Balázs végezetül arról szólt, hogy a kormány felhatalmazta a Magyar Nemzeti Bankot: vizsgálja meg, milyen feltételekkel juthatnánk az olasz kormány által felajánlott 12 milliárd líra értékű hitelhez, amelyet energiagondjaink enyhítésére szánnak. (MTI) , 1990. DECEMBER 1., SZOMBAT Heti kommentátorunk: BODA ISTVÁN Választási lehetőség A karácsony előtti napokra a televízió izgalmas műsort ígér. Élőben fogja közvetíteni a költségvetés vitáját. Csütörtökön este a Hírháttérben már ízelítőt kaptunk az indulat légköréről, mert azt még a laikus néző is felfogta: itt-ott nemcsak a számok, százalékok védték, vagy támadták egymást. Volt valami többlet szenvedélye is a gazdasági érvelésnek, az egyéniségek hevesebb, vagy szárazabb mondatfűzése egy cél felé tarott: bizonyítani a saját igazát. Jómagam — s gondolom sokan még — nehezen tudnék állást foglalni egyik vagy másik alternatíva mellett. S nemcsak a számok irreális, tehát számomra áttekinthetetlen volta miatt. Bizonytalanságomat egyéb tényezők is magyarázzák. Például a kormány zavara. S ezt nem én mondom, hanem a Magyar Nemzet a brit üzleti körök lapját, a Financial Timest idézve: „Rabár Ferenc pénzügyminiszter lemondási szándéka napvilágra hozta a magyar konzervatatív kormány zavarát a mélyülő gazdasági válsággal szemben." Nem ok nélkül, hisz, s azt meg már a leköszönő pénzügyminiszter állítja: „a jelenlegi helyzetben nem működőképes a gazdaságpolitika irányítása Magyarországon." Hát, azt hiszem, nem igen szólhatnak meg bennünket — állampolgárokat —, ha mi is úgy vagyunk, mint a kormány. Zavarban. S egyre inkább, mert jövő évi költségvetésünket készítendő, mégiscsak kisebb a mozgásterünk, mint az országos ügyekben döntőké. Persze, elismerem: a felelősségünk is. Dehát ki-ki a saját terhét érezvén, okkal mondja a magáét. Kibeszéli legalább, s ez már valami, mert hogy felpanasztásaink dolgában a munkamegosztás némileg féloldalas. Ha jól figyeltem a csütörtöki vitaelőzetest, a kormány ugyanis mindenképpen számít a lakosság áldozatvállalására. Energiaárakban, lakbérügyben, kamatadóban. Magyarán, januártól ezek újból emelkedni fognak. S minden bizonnyal nagyobb mértékben, mint a bérek, a fizetések, a nyugdíjakról nem is beszélve. Nem akarom én az ördögöt a falra festeni, de mi van, ha a családok nagy része is abba helyzetbe kerül, mint sok vállalat: fizetésképtelenné válik. Az IKV-nak, a hőszolgáltatóknak már most is tetemes összeggel tartoznak, s ezek behajtása akárcsak peres úton is, kilátástalan. Egy vállalatot lehet szanálni, felszámolni, de hogy száz, vagy ezer, vagy éppen tízezer családot? Annak morális súlya van. És arra nehéz kormánybiztost találni. Helyzetünket, s jelenünk drámáját figyelve elismerem: a kormány nincs könnyű helyzetben. S pláne, hogy nemcsak a felelősség nyomja a vállát. Az adósság is, miközben, hát hogy is mondjam csak: nincs éppen tele az államkassza. S üres kamrának nem leányálom gazdasszonyának lenni. Hogy a nyilvánosság mire lesz jó a jövő évi költségvetés vitájában? Minden bizonnyal a nyíltságra. Meg arra, amit a távozó pénzügyminiszter így öszszegzett: „Hosszú, elkeseredett vitára kell felkészülni, ám végül mindenkinek be kell látnia, hogy a jelenlegi helyzetben nincs választási lehetőség." Ehhez viszont már aligha szükséges magyarázat. Az SZDSZ kerüli az összeütközést Sajtótájékoztatót tartott péntek délután a városházán az SZDSZ debreceni önkormányzati frakciója, amelyen Jancsó Sándor frakcióvezető, Mohácsi Sándor és Szörényi Károly önkormányzati képviselők, ismertették álláspontjukat a Fidesz csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottakkal kapcsolatban. A Fidesszel folytatott tárgyalások során az SZDSZ valóban beleegyezett, hogy két Fideszes és egy MDF-es alpolgármestere legyen Debrecennek. A Fidesz kiindulópontja az volt, hogy ők kapták a legtöbb szavazatot a városban pártlistán, tehát az felelne meg a párt súlyának Debrecenben, ha két alpolármestert állítanának. A tatai demokratáknak egyetlen alpolgármestere sem lett, s az, hogy visszautasítják a harmadik alpolgármester lehetőségét, a sértődöttségüket mutatja. Pankotai László megnyerte az SZDSZ tetszését, viszszalépésének okát a szabad demokraták máig sem értik. A tárgyalás hangneme, amelyen a két Fideszes alpolgármester-jelöltet meghallgatták, nem volt baráti, de ellenséges sem. Az egyik jelöltnek valóban személyét mélyen érintő kérdéseket tettek fel, de Pankotai Lászlót — amint azt, részben a csütörtöki sajtótájékoztatóról írt tudósítás állításától elhatárolódva, maga is megerősített — nem érte sérelem. Az SZDSZ emberi, szakmai, etikai szempontból kifogástalannak és alkalmasnak látja ma is a harmadik alpolgármester szerepkörére, és ezt a pártközi egyeztető tárgyalások alkalmával többször, világosan megmondta. Hevessy Józsefet hat hete, a két alpolgármestert négy napja választotta meg a testület. Minősítésüket most az SZDSZ ezért megalapozatlanul korainak tartja. A Fidesz által másodjára ajánlott alpolgármester-jelöltnek 50-60 százalékos szavazati arányt garantált pártja részéről azZDSZ, amit a jelölt meg is kapott. A város, az ország elsősorban gazdasági problémák előtt áll, és Debrecen vezetése is jelentős részben gazdasági feladat. Az SZDSZ úgy véli, nem választott rosszul alpolgármestereket a testület. Az egyik főiskolai tanársegéd, aki sok tekintetben kapcsolódik a humán szférához is. Ismeri az oktatás, különös tekintettel a felsőoktatás problémáit. Ha mégsem lenne harmadik, humán beállítottságú alpolgármester, a tanügy elvi irányítására is alkalmas volna. Kétségtelen, hogy a jelöltek személyéről voltak pártközi egyeztetések, de az SZDSZ sem az MDF-fel, sem a Fidesszel, sem más párttal nem kötött politikai értelemben vett paktumot. A helyi frakció működésének alapelve, hogy a város érdeke az egyetlen lehetséges rendezőelv, s az SZDSZ minden személy kiválasztását és ténykedését ebből a nézőpontból ítéli meg. Különösnek tartja az SZDSZ, hogy a fiatal demokraták nem kívánnak harmadik alpolgármestert állítani, hiszen — ahogyan mondták — az csak díszlet lenne a testületben. A szabad demokratáknak ma is az a véleményük, hogy egy harmadik, humán szférában professzionális alpolgármester aktív eleme lehetne a város vezetésének. Különösnek találja az SZDSZ azt a megfogalmazást, amely szerint a Fidesz neve ma Magyarországon olyan politikai tőkét képvisel, amelyet szívesen kiírnának a városházára. Az SZDSZ senki nevét nem kívánja ilyen célra használni. A jövőben sem akar a Fidesszel konfrontálni, az együttműködést azonban a korrekt, etikus konszenzus alapján képzeli el. (balázs)