Hajdú-Bihari Napló, 1991. február (48. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

1991. FEBRUÁR 1., PÉNTEK A FŐJEGYZŐ Humánusan szolgálni és jól dönteni Hivatalosan ma, tehát feb­ruár 1-jén foglalja el a főjegy­zői széket Hajdúné dr. Csa­bai Éva, akit egy hete válasz­tottak meg a megyei közgyű­lés. A napjainkra jellemző választási procedúra a képvi­selőket is meglepő, nem várt sikerrel járt, mivel a főjegy­ző asszony már az első for­duló után elnyerte a bizal­mát. — Számított ilyen egyszerű győzelemre? — Magam is meglepőd­tem, amit aztán úgy érté­keltem, hogy ez a bizalom eddigi tizenöt éves szakmai és emberi kapcsolataim gyümölcse. Sohasem voltam az a típus, aki mások hibáit pelengérre állítja. A közös munka, a jogszabályok, a törvények együttes értel­mezése nemcsak nekem nyújtott támaszt, hanem kol­légáimnak is. Kétségtelen, hogy az „én így gondolom — te úgy gondolod" vitákból született konszenzus lehet alapja mindenféle sikeres munkának. — Ezt a szemléletet meg akarja őrizni főjegyzőként is? — Nem hiszem, hogy új bőrbe kellene most bújnom. A főjegyző feladata — jogszabály szerint — kötele­ző és hagyományos jelleggel egyaránt a testületi, a közgyűlési, a bizottságok és a tisztségviselők munkájának segítése. Ez azt jelenti, hogy a szakmai alapokat kell a hivatalnak és a főjegyzőnek biztosítani. — Ha jól értem, akkor így segíti(k) elő a testületi döntést. Mérlegeli(k) a várható ered­ményt? — Természetesen. Hogy, egy példával illusztráljam: ha meg kell szüntetni egy középiskolai kollégiumot, ahol az apparátus felméri az összes olyan körülményt, amely ennek vonzataként később jelent­kezik. Ezek: el­­helyezhetők-e a gyerekek? A megszüntetés jó-e, vagy pó­tolható-e? És még sorolhat­nám. Az összes lehetséges variációt a köz­gyűlés elé tár­juk, és a kép­viselők vállal­ják fel a dön­tés felelőssé­gét. De ahhoz, hogy megala­pozottan döntsenek, tisztá­ban kell lenniük döntésük hatásával. Általánosan meg­fogalmazva: a döntés­előkészítés során szakmai szempontból megfelelő variációkat kell készíteni, és persze törvényest. Jó előre felmérni azt is, hogy a döntés majd milyen eredménnyel kecsegtet, mennyire haté­kony, megalapozott. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy végrehajtható, és ami nagyon fontos, emberséges legyen. — A jó feltérképezésen túl perspektívában is kell gon­dolkodni? — Feltétlenül. Én, mint főjegyző, segítem a munkát. De szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a választott testü­letek már nem azonosak azokkal a laikus testületek­kel, amelyek egy-egy előter­jesztést úgymond, csont nél­kül engedtek át. Elmúlt az az időszak, amikor kérdezni, hozzászólni, vagy megkér­dőjelezni a „szakmai" hozzá­értést „bűn" volt. Örülök annak, hogy a közigazgatás­ban ma a szakmát jól isme­rő, és felelős­séggel dön­teni képes■ kollégák vannak. Val­lom, hogy a szakma attól nem lesz ke­vesebb, ha egy előter­jesztés apro­póján — a még oly jó előkészítés ellenére is — vita bonta­kozik ki, vagy esetleg adott rész nem megfe­lelő kimunkálása miatt az előterjesztést visszaadják. Jó döntések csak alapos munka után születhetnek. — Bemutatkozó beszédében utalt arra, hogy a köz­igazgatási munkában a hagyományos és kötelező feladatok mellett a jogi, vállalkozási, informatikai me­nedzser típusú szemléletnek kell érvényesülnie. Miért fontos ez? — Nézze, minden munká­ban vannak olyan feladatok, így az államigazgatásiban is, amelyeket jogszabály ír elő. Ezen túl pedig vannak a le­hetőségek, amelyekkel élni lehet. A mi munkánkban ilyen a jogi, a vállalkozási, az informatikai tevékenység, amit feltétlenül ki kell hasz­nálni. Ha a hivatal adat­bankkal, információs bázis­sal rendelkezik, az támasz a munkában. Például, ha egy önkormányzat fejleszteni akar a saját területén, akkor a megyei önkormányzat adatbankjában­ megtalálja azokat a szükséges infor­mációkat, amelyek elenged­hetetlen ismereteket adnak ahhoz, hogy a fejlesztés megvalósítható-e vagy sem. Az ismeretadás kiterjed a személyi és a tárgyi feltételekre egyaránt. De még arra is, hogy milyen pénz­ügyi helyzet vázolható fel a beruházásra. Ez a lehetőség az alapja annak az érdekfel­táró és képviseleti tevékeny­ségnek, amely teljessé teszi az önkormányzati munkát. — E megfogalmazott, fontos tételeken túl mit szeretne elérni főjegyzői munkájában? — Remélem, a települési önkormányzatok bátran for­dulnak ide segítségért, infor­mációért, és nemcsak én ígé­rek és remélek partneri kap­csolatot, hanem a megyei önkormányzat képviselő-tes­­tülete is. — És a magánember Haj­dúné Csabai Éváról mit tudhat meg az olvasó? — Berettyóújfaluban szü­lettem. A szegedi József Atti­la Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán eltöl­tött évek kivételével ehhez a megyéhez két gyermek-, ifjú- és felnőttkorom. Summa cum laude minősítéssel szereztem diplomát, és első pillanattól a közigazgatásban vállaltam munkát. Két gyermeket nevelünk a férjemmel, és a munkán túli időt főként a családommal töltöm. Gyak­ran látogatunk haza, Bihar­­tordára a szüleimhez. Tanu­lok németül, szívesen olva­sok és szeretem a képzőmű­vészetet. Olyan embernek tartom magam, aki célokért él. A főjegyzői munkában a feladat izgat, és pártsemleges főjegyzőként a szakmát kívá­nom humánusan szolgálni. Rákos Ildikó (Fotó: Horváth Katalin) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Heti kommentátorunk: T. SZŰCS JÓZSEF A számolás napja Az életnek vannak szép pillanatai. Például, amikor az ember a markát nyújthatja, hogy jól vagy kevésbé megérdemelt járandóságát zsebre tegye. Ma — fizetés­napon — bizonyára sokan átélik majd ezeket a kivéte­les perceket, ám, gyanítom, örömük nem lesz tartós. Ha egyáltalán tudnak még örülni. Ha nem egyből az jut eszükbe, fizetésük arra sem lesz elég, hogy a havi tör­lesztést meg a közüzemi díjakat törlesszék. S a megél­hetésre már az eleve hiányzó, kézhez sem kapott rész marad. Az, hogy a földi élet egy állandó, a bölcsőtől a — valószínűleg — sírig tartó örökös pénzhiány — gondo­lom, nemcsak a számomra adott életélmény. Pedig az én generációm még szerencsésnek is mondhatja magát. Óra pazarolta állítólag ugyanis a Kádár-rendszer a külföldről felvett súlyos milliárdokat. Nem sokat vet­tem észre belőle én sem. Amikor dolgozni kezdtem, már éppen a hét szűk esztendő kezdetét jelentették be, s ennek már közel két évtizede. Később sem igazán volt alkalmam meggyőződni arról, vajon a pénz tényleg boldogít-e. Sok sortársammal együtt csak futok én is utána, de egyre inkább fáradok, hátrányba kerülök. Pedig, aki most lemarad, az a szakemberek szerint akár el is áshatja magát. A jóslások szerint nem leszek egyedül, mert lakosságunk olyan kilencven százaléka a szegényedő kategóriába kerül. Igaz, az korántsem mindegy, honnan kezd szegényedni az ember. De a perspektívának azért eléggé lehangoló. Ehhez képest meglehetősen optimistának tűnik a helyettes államtitkár hét elejei nyilatkozata, mely sze­rint: 1993-ban már megerősödnek a fordulat kedvező irányzatai, sőt a következő évben már a belföldi fogyasz­tás is növekszik. Szeretem az ilyen ígéreteket. S ha jövő­re hallok hasonlókat, egészen más határidőkkel, azok is kedvemre valók lesznek. Elvégre mégiscsak jobb úgy küszködni, ha legalább az előző rendszertől a kormány­pálcával együtt átvett mézesmadzagot lógatják előttünk, mintha egy egészen más célra alkalmatos kötetet emle­getnének. A kormány egy tegnapi bejelentés szerint újabb fél­­milliárdos kölcsön felvételéről kezd hamarosan tárgya­lásokat. Nem akarok elkeseríteni senkit, de a sokat szi­dott előző rezsim is több milliárd dollárt fizetett ki kamatként a hitelezőknek. Fizettünk tehát mint a kato­natiszt. Azzal a szépséghibával, hogy minden egyes visszafizetés — mivel kölcsönből történt — a tartozá­sainkat növelte. Minél többet pengettünk hát, annál több lett az adósságunk. Hát ebben az ördögi körből kellene egyszer végre kilépnünk. Ha hinni lehet a kormánynak, néhány éven belül erre képesek lehetünk. Adja isten, hogy így legyen. De addig, jól tudom, nagyon sok fizetésnap után kell még egyik vagy másik ismerősöm arcát fürkésznem. Tudnin­k azért, elég jó hangulatban van-e ahhoz, hogy kisegítsen néhány piros, lila vagy zöld hasú bankóval. A HAJDÚ VOLÁN TÁJÉKOZTATÓJA A Hajdú Volán tájékoztatja a T. utazóközönséget, hogy 1991. február 1-jétől a távolsági menetrend szerinti járatok menetjegy- és bérletjegyárai átlagosan 53-55%-kal emel­kednek. Debrecenben, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Egyeken, Hajdúszoboszlón, Püspökladányban, Berettyóújfa­luban és Komódiban a korábban meghirdetett mértékek sze­rint, szintén február 1-jétől emelkednek a helyi tömegközle­kedés menetjegy- és bérletjegyárai. A kormány 13/1991. sz. rendeletével megváltoztatta a tá­volsági helyközi járatokon igény­bevehető utazási kedvez­ményeket, a változások - bővítések - elsősorban szociálpoliti­kai jellegűek. A helyközi járatokon díjmentesen utazhatnak korlátlan számban: gyermekek 4 éves korig, amennyiben külön ülőhelyet nem foglalnak el. 70. év betöltése napjától a magyar állampolgár, személyi igazolványának felmutatásával, az országgyűlési képviselők, a vak hadirokkant, az erről kiállított igazolás alapján. Korlátlan számú átlagosan 90%-os kedvezményű jegy vál­tására jogosult a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet­ségének arcképes igazolvánnyal rendelkező vak tagja. Helyközi tanulóbérletjegy váltására tanulókon kívül az átképzésben részesülők is jogosultak, ha érvényes diákiga­zolvánnyal rendelkeznek, valamint az esti, vagy levelező hallgató, a dolgozók iskolájába járó tanuló a tanévben, a tan­folyamhallgató a tanfolyam időtartama alatt a képzés helye és a lakóhely közötti utazásra. 75%-os menetjegykedvezmény jogosultsági és igénybevé­teli feltételei nem változtak. Az érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők az 50%-os menetjegykedvezményt távolsági korlátozás nélkül vehetik igénybe, a 40 km-es korlátozás megszűnik. Ez a kedvezmény a tanév befejezését követő szeptember 30-ig vehető igénybe. A nyugdíjasok utazási igazolványa alapján évente 16 alkalommal 50%-os kedvezményre jogosultak a nyugdíjasok. Két 50%-os utazási lehetőség összevonásával egy 90%-os kedvezményt is igénybe lehet venni. A nyugdíjasok utazási utalványa 16 kedvezményének felhasználása után, további két alkalommal 90%-os kedvezménnyel utazhat a jogosult. Az 50%-os, illetőleg két kedvezményhely felhasználásával kombinált utazás csak az utazás megkezdését követő nap 24 óráig vehetők igénybe. Helyi tömegközlekedés: A díjmentes utazásoknál a gyermekek, a vakok és gyengénlátók és a 70 éven felüliek kedvezménye megerősítést nyert. A fegyveres erők sorállományú tagjai a díjmentes utazást civil ruhában is igénybe vehetik. Tanuló havi bérletjegyet válthatnak a 18. évnél fiatalabb munkaerő-közvetítő szervek által szervezett átképzésben részesülő fiatalok is, akik az átképzés ideje alatt csak ösztöndíjban részesülnek. Nyugdíjas havi bérletjegyet válthatnak a nyugdíjasokon felül a rokkantsági járadékosok, továbbá: a helyi önkormányzati hivatal által rendszeresen folyósított szociális segélyben részesülő, ha munkaviszonyban nem áll az illetékes önkormányzati szerv igazolása alapján; tartósan beteg személy 18. életéve betöltéséig, ha utána emelt összegű családi pótlék jár a kifizetőhely igazolása szerint; a védő munkahelyen foglalkoztatott 16. éven felüli értelmi fogyatékos munkáltatója igazolása alapján; munkaképtelen rokkant, ha ezt a körülményt az illetékes önkormányzati hivatal igazolja; siketek és nagyothallók szövetsége igazolásával rendelkező siketnémák. Az általános arcképes havi bérletjegyeket bárki megválthatja. Kizárólag vállalatok, intézmények, szövetkezetek részére ún. fénykép nélküli felmutatás általános havi bérletjegy váltható, melyet a vállalat, intézmény dolgozói felváltva használhatnak. Debrecenben és Hajdúszoboszlón az utazóközönség által felvásárolt és február 1-jén érvényességüket vesztett 8 Ft-os helyijárati menetjegyeket visszatérítjük a következők szerint: Debrecen autóbusz- állomáson február 7-28-ig 9-17 óráig, Doberdó úti bérletpénztár február 7-28-ig 9-17 óráig, Segner téri bérletpénztár február 7-28-ig 9-17 óráig, Simonffy utcai bérletpénztár február 7-28-ig 9-17 óráig, MÁV- Állomás bérletpénztár február 7-28-ig 9-17 óráig Hajdúszoboszló autóbuszállomáson március 31-ig, Debrecenben, a Szoboszlói út 4-6. sz. alatt február 1 -jétől munkanapokon 8-15 óráig. Debreceni bérletpénztárainkban az általános félhavi bérletjegyek árusítását megkezdtük, az általános turistabérletjegyek árusítására - a felkészülési idő miatt - később kerül sor. Debrecenben a helyi autóbusz-közlekedés február 1-jétől alkalmazott díjai: vonaljegy: 14 Ft, általános bérletjegyek: egyvonalas: 280 Ft, összvonalas autóbuszra 400 Ft, kombinált (villamos + troli + autóbusz) 580 Ft, tanuló- és nyugdíjas- bérletjegyek összvonalas autóbuszra 100 Ft, kombinált (villamos + troli + autóbusz) 145 Ft. HAJDÚ VOLÁN, DEBRECEN *93998/1H*

Next