Hajdú-Bihari Napló, 1996. július (53. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

1996. JÚLIUS 1., HÉTFŐ HARMADIK OLDAL Látszik, hol figyelnek az idegenforgalomra A bő kínálat és a programok szegénysége egyaránt jellemzi a megye idei nyarát Hajdú-Bihar (HBN - V. F.) - Vannak olyanok, akiknek teher a nyár - mondjuk, a gyerekeiket hová tenni nem s őket nyaraltat­ni sem tudó szülőknek, de a gye­rekek az iskolaszünet okán ezt korántsem érzik tehernek. Nem ebből az aspektusból közelítjük meg azonban most a nyarat, an­nak még nekünk maradt két hó­napját, hanem telefonon érdek­lődtünk a megye városaiban, na­gyobb településein a művelődé­si házak igazgatóitól és munka­társaitól, milyen rendezvények­kel készülnek júliusban és ugusztusban művelni a közt, lé­vén szó a közművelődés erős, bár nem annyira támogatott, mint inkább több oldalról is megtámadott bástyáiról. Időben hozzánk legközelebb a Bartók Béla Nemzetközi Kórus­­verseny áll - július 1-6. között ti­zenöt ország mintegy negyven együttese lép fel -, ami Debrecen és a Kölcsey művelődési központ nagyrendezvénye (a nagyrendez­vényekkel külön is foglalkoztunk már), ám a korábbi hagyomá­nyokhoz hűen mód nyílik arra, hogy a részvevő énekkarok má­sutt is vendégszerepeljenek. Balmazújvároson 2-án egy jugo­szláv kórus lép fel, Hajdúdorogra ugyancsak 2-án olasz és moldáv, Konyárra ukrán és norvég, 3-án Püspökladányba holland, finn, dán és dél-afrikai, 4-én Derecs­kére és Hajdúszoboszlóra egy­­egy japán kórus érkezik. Kábán szintén 4-én lép fel egy román és egy norvég, Nagyrábén pedig egy ukrán együttes. S ha már az énekes rendezvényekkel kezdtük, megemlítendő a Continental Sin­gers énekegyüttes műsora - ők Polgáron a római katolikus fiata­lok szervezésében július 31-én, Hajdúhadházon pedig augusztus 2-án koncerteznek. Itt egyébként az augusztus 17-i ezeregyszáz éves ünnepi megemlékezést is or­gonahangverseny zárja. Többekhez hasonlóan, ahol egy vagy két fős a művelődési ház stábja, Nyíradonyban is a sza­badságé, a pihenésé a július, ám ekkor is folynak a művészeti cso­portok próbái. A pávakörök is próbálnak, akik több rendezvé­nyen vesznek részt: a nyíradonyi­­ak július 20-án a hortobágyi nép­zenei találkozón, ahol az arany minősítést szerzett csoportok ad­nak gálaműsort, július 28-án pe­dig a kishortobágyi betyárnapo­kon lép fel az aradványpusztai pávakör. Hozzájuk hasonlóan több település is népzenei csopor­tokat delegál a nagyobb városi rendezvényekre, mint például a hajdúvárosok találkozójára vagy a Hajdúhétre. Augusztus 18-án a ligetaljai települések millecente­­náriumi vetélkedőjét rendezik meg, 19-én pedig az évfordulós megemlékezés keretében lesz kopjafaavatás. Táborok és alkotótáborok Augusztus 5-16. között ötödik alkalommal rendezik meg az al­kotótábort Nyíradonyban, a kép­zőművészeti alkotóházban, s ha­sonló időpontban - augusztus 2-13. között­­ indul Nádudvaron egy kísérlet: itt először szervez­nek művésztelepet szobrászok, grafikusok, festők és textilesek részvételével. A szervezés még folyamatban van, de a visszajel­zések szerint tizenöt résztvevős lesz a tábor. Nádudvaron a tánc­­táborosok átadják helyüket a gyermek kézműveseknek, akik július 1-8. között tanulják a faze­kas, a szövő-fonó, a vesszőfonó és a népi gyermekjáték készítő mes­terségeket. Július 14-22. között lesz a felnőtt kézműves tábor, ahol a kosárfonással, a fazekas­sággal, a kéziszövéssel, a nemeze­léssel és a népi gyermekjáték-ké­szítéssel ismerkedhetnek a részt­vevők. A héten fejeződött be Derecs­kén a művelődési központ és könyvtár szervezte gyermek kép­zőművészeti tábor, de hagyomá­nyosan a nyár itt is elsősorban a táboroké. Júliusban lesz (első al­kalommal, a millecentenárium apropóján) a honfoglaló magya­rok tábora, ám ötödik, illetve ha­todik alkalommal szervezik meg a természetbúvár és a honismere­ti tábort. (Augusztus 19-én ünne­pi gyűlést tart a város, s az ehhez kapcsolódó rendezvényeket egy virágkarneváli művészeti csoport fellépése is színesíteni fogja, de érkezik karneváli résztvevő Haj­dúböszörménybe és Berettyó­újfaluba is. A legtöbben Hajdú­szoboszlóra látogatnak, ahol augusztus 16-19. között minden nap fellép egy csoport a szabadté­ri színpadon.­ Hajdúdorogon a hét közepén nyitott a régészeti tábor, pénteken kezdődött a fafaragóké, mindket­tő július 7-én zárja kapuit, ám az ifjú régészeké - a feltárások üte­mének függvényében - néhány nappal el is húzódhat. Egy hon­foglalás kori település és temető feltárásán dolgoznak a hajdúdo­rogi középiskolások és azok a fel­sőoktatásban résztvevő hallgatók, akik kedvet éreznek ehhez vagy hivatásukként választják a régé­szetet, hiszen itt vannak a szegedi egyetem régész szakos hallgatói is. A fafaragó táborban székely­udvarhelyi és malomfalvi népi fa­faragó művészek vezetik a fiata­lok munkáját. Ugyancsak július­ban lesz a görög katolikus gimná­zium által szervezett nemzetközi honismereti tábor. Augusztusban is folytatódnak a programok: 18-20-án rendezik meg a magyar nyelvű görög katolikus egyházak világtalálkozóját, 23-25. között a magyar nyelvű értelmiségiek vi­lágkonferenciájának ad otthont a város. Folyamatosan váltják egy­mást a kiállítások: az erdélyi és a kortárs képzőművészeké, vala­mint a levéltár anyagából rendez­nek honfoglalás kori tárlatot. Berettyóújfaluban befejező­dött az alsó osztályosoknak szer­vezett környezetvédelmi és a fel­sősöket hívó 5. hajdútábor, július­ban indul az úszótáborok, illetve a „parti-parti" családsegítők által szervezett közművelődési alsós tábor. A városi kulturális rendez­vényeket augusztus 19-20-ra cso­portosítják: lesz ekkor divatbe­mutató, utcabál, néptánccsopor­tok és könnyűzenei együttesek is fellépnek. Hagyománya van las­san a szekérszínháznak is, ennek időpontja azonban még bizonyta­lan. Hajdúböszörményben június 30-án lebontották a művelődési központban azt a rendhagyó kiál­lítást, amit a szabadság jegyében rendeztek, felidézve a szovjet csa­patok magyarországi megszállá­sát. A Hajdúsági Múzeum anya­gából származó válogatáson zász­lók, fotók, plakátok, címerek, tab­lók, oklevelek, igazolványok és jelvények voltak láthatók. Péntek­től július 20-ig tart a 33. Hajdúsá­gi Nemzetközi Művésztelep, melyre huszonhat hazai és külföl­di művészt hívtak meg, Hajdú­szoboszlón pedig a jubileumi szoborfaragó tábort augusztus 8-22. között rendezik. Fesztiválok, találkozók Nehéz s nem is feltétlen szük­séges a minősítés, mégis az lát­szik, hogy az idei nyár Hajdú­szoboszlón ígérkezik programok­ban a leggazdagabbnak. A már említetteken túl július 5-én Fenyő Miklós koncertezik, 6-án kabaré lesz Antal Imre, Mikó István és mások szereplésével, július 6-13. között a hajdúvárosok találkozó­ját rendezik meg, ahol a házigaz­da településen kívül részt vesz Balmazújváros, Hajdúböször­mény, Hajdúdorog, Hajdúhad­­ház, Hajdúnánás, Polgár, Téglás, Újtikos és Vámospércs. Előbb a megyei levéltár anya­gából rendeznek július 20-ig nyit­va tartó millecentenáriumi kiállí­tást, majd ügyességi vetélkedőt a legvitézebb hajdú cím elnyerésé­ért - lovas versennyel, kőhajítás­sal, íjászattal, s nézik, ki tudja to­vább tartani a petrencés rudat. Lesz folklórgála a települések ha­gyományőrző csoportjainak a részvételével, bemutatót tartanak a fúvószenekarok és a majorette­­csoportok, s rendeznek makett­versenyt, fürdőbált, tűzijátékot és szépségversenyt is, megválasztva a Hajdúság szépét. Július 16-21. között tart a II. Szoboszlai Nyári fesztivál, július végén pedig folk hétvégét ren­deznek. Július 29-én fogadják a repülőtéren a honfoglaló magya­rok emlékmenetét. Augusztus 2-4. között zenés, táncos, szóra­koztató és népzenei műsort szer­veznek, ahol a debreceni és helyi csoportok mellett német együtte­sek is fellépnek. Július közepén nyitják, augusztus elején zárják a nemzetközi fotókiállítást, s várha­tóan szeptember első napjaiban avatják fel a Hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumot. Gazdag az augusztus 20-i rendez­vénysor is: egész napos program a repülőnap, ugyanekkor rende­zik az Árpád uszoda névadó ünnepségét, valamint hivatalosan is felavatják a Szent István-haran­­gokat. A műsorban a szoboszlói és a testvérvárosból érkező művé­szeti csoportok lépnek fel. 21-én egy dicsőszentmártoni magyar kórus vendégszerepel a fürdővá­rosban. Ártándon hagyományosan nyáron rendezik a Határmenti Nemzetközi Ifjúsági Napokat - erre most július 12-14. között ke­rül sor. Fellép egy majorette-cso­­port, lesz román és magyar népi­­tánc-bemutató, s több együttes is koncertet ad, így a Graffiti, a Trident, a Chaos, a Prauso gyer­mekegyüttes (9-14 évesek alkot­ják), az Üstökös, az Ölveti Blues Band, a Swam, a Sing-Sing, a ro­mán Elite, a Tower és a Kispál és a borz. Lesznek sportvetélkedők, bemutatót tart a tini-kondi cso­port, s látható a Budapesti Indo­néz Nagykövetség táncosainak előadása. A böjti általános iskolá­sok lakodalmas játékokat adnak elő, az ártándi Tamota népitánc­együttes mellett fellép a Romá­niából érkezett modern tánc­stúdió, majd tűzijáték zárja a ren­dezvénysorozatot. Polgáron az augusztus 7-i nap a millecentenárium jegyében zaj­lik, ekkor ér ide a Honfoglalás lo­vas emléktúra. Kiállítás nyílik a honfoglalással kapcsolatos témá­jú festményekből, bemutatót ren­deznek kihaló szakmákból és né­pi kismesterségekből, a kosárfo­násból, a kéziszövésből és a népi hangszerkészítésből. Lesznek tu­dományos előadások Őseink-e az elődeink? címmel, s az esti népi­­tánc-bemutatón fellép a polgári pávakör és a citerazenekar, vala­mint a Figurás gyermeknépitánc csoport. Középpontban a Hajdúhét Július 14-20. között rendezik meg Hajdúböszörményben az óvóképző főiskolán azt a nemzet­közi népfőiskolai találkozót, mely a történelmi, gazdasági, kulturá­lis és multikulturális kapcsolatok tükrében vizsgálja, milyen esé­lyeink vannak az Európához való felzárkózásunknak. A böszörményi rendezvények augusztus 10-20. közé koncentrá­lódnak - ekkor kezdődik a har­madik Hajdúhét. Felavatják a lo­vaspályát, lesz fúvószenekari hangverseny, díjugrató lovasver­seny, egész hetes kosárlabdaku­pa, megnyitják a kiváló magyar áruk kiállítását, s országos táv­csöves bemutatót rendeznek. Lesz latin-amerikai zenei műsor, táncház, aerobic és hegymászó bemutató (utóbbi természetesen nem hegyen, hanem mászófalon), gombfociverseny, vívóbemutató, játszóház, gyermekrajz-verseny, vőfélytalálkozó, s naponta éjsza­kai filmvetítést láthatnak az ér­deklődők. Ötödik születésnapját ünnepli a Szabadhajdú várospolitikai he­tilap: vidám összeállítás készül a lap eddig megjelent számaiból - ebben közreműködik a Kentaur Színház, akik külön műsorral is fellépnek az augusztus 20-i záró napon: Kiss János bohózataiból adják elő a Gáz van című össze­állítást. A Csokonai Színház S.Ö.R. - azaz: a Shakespeare Öss­zes Röviden - című műsorát adja elő. A debreceni Szép Stúdió elő­adása az Orfeum kabaré. Fellép a Kalamajka Meseszínház, Dóka Andrea és Dánielfy Zsolt vidám, zenés műsort ad, s meghívták a Nagyváradi Bábszínházat is. Nagyváradról még egy csoport érkezik: a Szigligeti Színház mű­vészei, akik klasszikus jelenetek­ből összeállított zenés pódiumka­baréjukat adják elő Próbálj meg lazítani! címmel. Fellépnek a hajdúnánási nyug­díjasok, műsort ad a hajdúböször­ményi Gyöngyvirág gyermek néptánccsoport, látható mások mellett a hajdúhadházi néptánc­együttes, a vámospércsi népdal­kor, a polgári, az aradványpusz­tai, a fülöpi pávakör és gyermek­néptánc csoport, a nádudvari tár­sastáncklub, a hajdúhadházi nép­táncegyüttes műsora, hangver­senyt ad a Hajdúböszörményi Ütősegyüttes, a városi pedagógus kórus, a hajdúdorogi pávakör és citerakör. Megnyílik a 3. Hajdúhét kere­tében L. Ritók Nóra grafikusmű­vész kiállítása, Sepsy Károly pe­dig orgonaestet ad. Itt rendezi meg záróhangversenyét a gitártá­bor, koncertezik a Hangfogó, a Cat Scratch, a dr. Walter and the Love Breakers, a The Roots, a BW 28, az Ölvell Blues Band, a Leltár miatt zárva együttes. Gitárhang­versenyt ad Fogarassy Béla, Papp Sándor és Tokos Zoltán művész­tanár, s ugyancsak fellép Gyűl­­vészi Sándor orgonaművész és Tóth Tamás trombitaművész. A hajdúvárosok találkozója tavaly Szoboszlón volt Fotó: Napló-archívum HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3 Porcsin Zsolt Előtte csend, utána... Ismét botrány készülődik az ország házában - ahogy azt mostanság már kezdjük megszokni. Ha hihetünk az ígéreteknek - erről a tulajdon­ságunkról meg épp leszokni készülődünk szóval ha hihetünk az előzetes nekiveselkedé­­sekben, akkor ezen a héten eldől: marad-e a korábbi rend, lehet-e minden tárgyalási nap elején napirend előtti felszólalás, vagy a múlt homályába vész ez az állítólag sajátosan ma­gyar politikai szkander. Mostanra elfogyott a kormányzó többség tü­relme, amivel szerintük rendszeresen visszaél az ellenzéki kisebbség a parlamentben. A többség úgy látja, hogy a kisebbség nem arra használja fel a napirend előtti felszólalásokat, amire azt kitalálták, tehát nem rendkívüli, ha­laszthatatlan, az ország egészét érintő kérdé­sekben kérnek szót. A kormányzó többség úgy döntött, hogy ennek véget kell vetni, elég volt a törvényhozási munkálatok ilyenféle késlelteté­séből, s drasztikusan csökkenteni kell a napi­rend előtti lehetőségeket. Az ellenzéki kisebb­ség ezzel szemben arról érvel, hogy a tervezett intézkedés nem más, mint a demokrácia elleni merénylet, s példátlan az új magyar parlamen­tarizmusban, hogy a kormányzó pártok nem a konszenzus elve alapján, hanem „erőből”, az ellenzékiekről tudomást sem véve akarják mó­dosítani a házszabályt. A többség azt mondja, hogy a színvonaltalan napirend előtti felszóla­lásokkal az egész Országgyűlés munkáját já­ratja le az ellenzék. A kisebbség erre azt vála­szolja, hogy ne a kormányzó pártok döntsék el, mi színvonalas és mi nem, eléggé felnőtt ennek elbírálásához maga a választópolgár. A többség azt módja, hogy nem jut elég idő az érdemi munkára. A kisebbség pedig azt, hogy az Országgyűlés nem pusztán törvénygyár, ha­nem politikai fórum is. A többség így, a kisebb­ség úgy... Ellenben se a többség, se a kisebbség nem akarja a nagy nyilvánosság előtt kimondani a nyilvánvaló okot: ez a televízió. Véletlenül sem a napirend utáni felszólalások csökkentéséről van szó, amit a televízió nézői már nem láthat­nak. Úgy tűnik, az nem késlelteti a törvényho­zást, akkor lehet színvonaltalanul is beszélni. A kormányzóknak abból lett elege, hogy a közön­ség által igen kedvelt napirend előtti felszólalá­sok adta lehetőséget az ellenzék saját szerep­lésére, népszerűsítésére használja ki. Az ellen­zék pedig attól tart, hogy ezt a kis - az élő köz­vetítésnek köszönhetően cenzúrázhatatlan, szerkeszthetetlen - lehetőséget is csorbítják, miközben érzésük szerint az elektronikus és az írott sajtóból már szinte teljesen kiszorultak. Hát erről van szó, nem másról! A legutóbbi csehországi választások után a magyar balol­dali elemzők többek között azért ünnepelték az ottani szocialisták jelentős sikereit, mert szerin­tük ezzel a csehek közelebb kerültek Európá­hoz, hiszen a baloldal erősödésével megterem­tődtek a parlamenti váltógazdálkodás feltételei. Ezek az elemzők most nem szólnak, nem hív­ják fel a figyelmet arra, hogy az amúgy is ki­csiny magyar parlamenti ellenzék lehetőségei­nek csorbításával egyre távolabb kerülünk a parlamenti váltógazdálkodás lehetőségétől, Európától. Vass Attila Büszke cigányblues Hogy voltam-e börtönben?! Ha éppen hallani akarod, szép testvérem, hát igen, ültem már. Tizenhét éves voltam, és az egész az apám miatt történt. Bihari cigány vagyok, tudod, s akkor is a Fekete vonaton utaztunk, Pestre, melózni. Rendőrök razziáztak a kupéban, és az egyik igazoltató yard, hogy hogy nem, gumi­bottal rásózott a faterra. Fiatal, meggondolatlan kölyök voltam még, több se kellett, azonnal be­takartam a fickót (persze, a szeretteimért ma is a tűzbe mennék). Na, több se kellett, azonnal rám vetették magukat a zsaruk, s ütöttek-ver­­tek, ahol csak értek. Az őrszobán úgyszintén, ha elájultam a fájdalomtól, akkor föllocsoltak, s úgy folytatták a pofozást. Egy év börtönbünte­tést kaptam. Ma már az egész család Pesten lakik. Ré­gebben foglalkoztam én sok mindennel, csilla­gászattal meg még orvostudományokkal is, és rengeteget olvastam. Ám most ápolni kell a rokkant apámat és muszáj naponta etetni a hat gyerekemet. Úgyhogy itt árulok a Városliget­ben - csak hát, sajnos, mivel becsületes va­gyok, sokszor a napi ötszáz forint tiszta haszon is alig jön össze. Merthogy ott, a tér túloldalán meg az út mentén, akiket látsz, nem fizetnek helypénzt, nem is adóznak, a közterületeseket pedig megvesztegették, így aztán nem csoda, hogy olcsóbban adják a léggömbjüket, mint én. Még szép, hogy tőlük vásárolnak, főként, hogy ott pofátlankodnak az állatkert meg a vidám­park bejáratainál. Pedig az én lányom igen jó modorral szolgálja ki a vevőket... Micsoda, hogy azért nem jönnek ide, mert cigányok va­gyunk? Ugyan, nézz a gyerekre, szinte fehér a bőre! Nem, nem nyúlok, csak a feleségemhez. Tele vannak a gyerekeim. Pedig látok itt sok jó csajt, s hidd el, kaphatnék is minden ujjamra. Elég megpendítem a gitárom, hogy leessen az álluk. No, de gondolj arra, cimbora, lehet, hogy csak kívül kívánatos a nő. Mert belül esetleg rohad!

Next