Hajdú-Bihari Napló, 1998. november (55. évfolyam, 257-280. szám)

1998-11-02 / 257. szám

1998. november 2., hétfő il­ll f AKTUÁUS_________ Az élet fáján a halál Tóth Dénes Kollégám-barátom temetésén a fekete autók mögé sorakozunk, hogy utolsó útjá­ra kísérjük a sírhoz. S akkor megszólal a muzsika. Döbbenten hallom Vangelis 1492 című filmdalát, ami esküvők kedvelt kísérő­zenéje. S most értem meg, mennyi fájda­lom van ebben a szimfonikus szvitben. S azt, ahogyan a filmben Kolumbusz hajói nekivágnak az ismeretlennek, úgy indul Jancsi is egy Új Világ felé, halottaink biro­­­­dalmába. Később nézem a televízió ünnepi összeállítását, s a dokumentum képsorai éppen azt mutatják, hogyan lőnek a tö­megbe 1956-ban. Közben pedig Albinoni Adagiója szól, amit én eddig a zeneiroda­lom egyik leggyönyörűbb szerelmetes mu­zsikájának éreztem. S lám milyen illően méltóságteljes ebben a kontaktusban is. Az élet zenéje­­ a halál zenéje. S hogyan pompáznak a krizantémok a sírokon! Az élő virágok. Olvasom a távirati iroda hírei közt, hogy a mexikóiak mindenszentekkor csalá­dostul zarándokolnak el a temetőkbe, ha­­lottaik sírjához. Nem csak virágokat helyez­nek a sírokra, hanem tortillákat, húst, ke­nyeret és tequilát is. Órákig ott ülnek a vi­rágokkal feldíszített sírokon és koccintanak a túlvilágra költözött rokonaik egészségé­re. A mexikói halottkultusz egyedülálló a világon. „Aki meghal, abból Isten lesz" - tartja egy azték mondás, és ennek megfelelő tiszteletnek örvendenek az el­hunytak. „Mi mexikóiak vidámsággal, énekkel és tánccal ünnepeljük halottain­­kat." Lám, náluk szilaj táncot jár Thanatos. Mi szomorúbban emlékezünk. Midőn kicsit ráértem a családfám kutatására, rátaláltam egy adatra: az időben elsőként fellelhető ősömről annyi tudható, hogy „lelőtték a hadházi sötét erdőben". Azaz a családfám legfelső ágán a halál gubbaszt. A élet fá­ján. Bizony együtt kell élni a halállal. Ezért kézen kell fogni gyermekeinket, s oda kell vezetni szeretteink sírjához. Hogy értsék meg: azoknak a halottaknak köszönhetik az életüket. S ne szégyeljünk sírni. A bá­natunkat is meg fogja érteni a gyerek, és megszorítja a kezünket a temetői csönd­ben. Kapaszkodjunk bele. Ma, hétfőn még nem késő. Debrecen polgármesterei (XXVEQL) Az önkormányzati választás alkal­mából felidéztük a Debrecenben 223 éve egymást követő polgármes­terek nevét és tevékenységük né­hány jellemző vonását. Most a soro­zat befejező részét közöljük. Hevessy József (1990-1998): A rend­szerváltás eredményeként újra kiépülhe­tett a polgári társadalom intézményrend­szere. A tanácsrendszer helyébe az önkor­mányzat lépett és a város első embere 40 év után ismét a polgármester. Hevessy József 1931. október 10-én szü­letett Hámorban, apja erdész volt. Közép­iskolai tanulmányait Újvidéken és Miskol­con végezte. A Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem fizika-matematika szakos kö­zépiskolai tanári diplomát szerzett. 1955- ben kezdett el dolgozni a KLTE Kísérleti Fizikai Intézetében tanársegédként. 1957- ben államellenes szervezkedés vádjával hatévi börtönre ítélték, a Legfelsőbb Bíró­ság a büntetést három évre csökkentette. Szabadulását követően több munkahelyen dolgozott: Képzőművészeti Alap Képcsar­nok Vállalat, KGM Tüzeléstechnikai Ku­tatóintézete, Medicor Kutató-Fejlesztő In­tézete, Debreceni Orvostudományi Egye­tem. A rendszerváltás után az SZDSZ tag­jaként indult az önkormányzati, illetve polgármesteri választáson 1990. október 29- én. A választáson Porcsalmy Sándor előtt nyerte el a polgármesteri tisztet. A második ciklusban, 1994-ben ismét megválasztották polgármesternek. Összeállította: Gazdag István Tagadja, hogy ő a „tagadás szelleme” Gaszner Ferencné elbocsátása ellen sok oktató és hallgató aláírásával tiltakozott Erdei Sándor Debrecen (HBN)­­ Gaszner Ferencné főiskolai docens munkaviszonyának rendkí­vüli felmondással vetett véget a napokban a Köl­csey Ferenc Református Ta­nítóképző Főiskola főigaz­gatója. Cikkünkben az okokra vagyunk kíván­csiak. A tanárnő háromszoros vé­dettséget élvezett elbocsátás el­len, egyrészt azért, mert 55 éves, másrészt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeté­nek képviselője s az alkalma­zotti tanácsnak is tagja. Mint ilyen a tanácsban - valamint az intézményi tanácsban - rend­szeres szószólója volt minden érdekcsorbulásnak, számos al­kalommal hívta fel a figyelmet a szerinte kedvezőtlen jelensé­gekre, tiltakozott az antidemok­ratikus irányítási módszerek ellen.­­ Akit rendkívüli felmondással távolítanak el, az általában kü­lönösen nagy ártalmára van a munkahelyének: nagy értékű károkozás, kirívó magatartás vagy más súlyos kihágások ter­helik a lelkét. A tanárnő sze­rint az ő esetében ilyesmiről nincs szó, arról sokkal inkább, hogy a főigazgató egyszerűen megelégelte azt az érdekvédel­mi tevékenységet, amit ő folytatott, s amely „sokszor kihozta a főigazgatót a sodrá­ból”. Gaszner Ferencné 19 éve dol­gozik a főiskolán, előadásait - szükség szerint - a gyermekiro­dalom, az irodalomtudomány, a stilisztika és az irodalomtörté­net tárgyköréből tartotta, mun­káját sem az intézmény, sem a tanszék vezetője soha negatívan nem értékelte. A tanszék tagjai (tízen) petí­ciót nyújtottak be a főigazgató­hoz, tiltakoztak Gaszner Fe­rencné eltávolítása ellen, s a módszerrel sem értettek egyet. Az intézmény többi oktatója is kiállt mellette, a 69-ből 42-en ír­ták alá a beadványt. A főisko­la hallgatói ugyancsak mintegy 500 - a főigazgató szerint 250 - aláírást gyűjtöttek össze, tilta­kozva a tanárnő elbocsátása el­len. Gaszner Ferencné a munka­ügyi bíróságon pert indított a főiskola ellen, s reménykedik a per megnyerésében, abban, hogy visszahelyezik állásába. Hangsúlyozza: nem támadta az egyházat s annak püspökét, s azzal sem ért egyet, hogy ő a folytonos szembehelyezke­­dés híve, a tagadás szelleme lenne. Gaszner Ferencné reménykedik a munkaügyi per megnyerésé­ben Fotó: Czeglédi Zsolt „A munkaviszony fenntartása lehetetlenné vált” - Miért kellett mennie Gaszner Ferencnének? Miért nyúlt a rendkívüli felmondás eszközé­hez? - kérdeztük Füri Zoltánt, a főiskola főigazgatóját. - Gaszner Ferencnével nem­csak nekem van gondom, elő­deim is állandóan vitában áll­tak vele. Ez bizonyítja, hogy összeférhetetlen, a főiskola re­formátus szellemiségével össze nem egyeztethető magatartását hosszú időn át tanúsította, ta­núsítja, s most érkezett el ah­hoz a ponthoz, amikor a mun­kaviszony fenntartása lehetet­lenné vált.­­ A tanárnő szerint azért kel­lett távoznia, mert agilis szak­­szervezeti tevékenységet folyta­tott.­­ Nem az érdekvédelmi tevé­kenysége miatt került sor a rendkívüli felmondásra. Az ő szakszervezete mellett még két szakszervezeti alapszerv műkö­dik nálunk. Mindkettő repre­zentatív, kapcsolatunk korrekt, építő jellegű, vitáktól sem men­tes, de mindig a dolgozók anya­gi, szociális, élet- és munkakö­rülményeinek javítása a közös célunk. - Gasznerné közvetlen kollé­gái mind aláírták az érdekében fogalmazott állásfoglalást, s más oktatók is kiálltak mellette. - Az összefogás emberileg érthető. Kis közösség fogal­mazta meg állásfoglalását egy közvetlen kolléganőjük mel­lett, akivel hosszú időn át együtt dolgoznak, pozitívu­mait és negatívumait ismerik, s az összetartozás érzése meg­kívánja, hogy szót emeljenek mellette. Bár az is tény, hogy ez a kollektíva nem egy esetben nyilvánította ki: a kolléganővel nagyon nehéz együtt dolgozni, akadályozza a munkát. - Nem tartja elgondolkodta­tónak, hogy a hallgatók is ki­álltak Gasznerné mellett? - Vélhetően a tények nem kellő ismerete, illetve félreértel­mezése miatt. Az oktatók és hallgatók körében is elterjedt, hogy Gasznemnénak érdekvédel­mi-politikai tevékenysége miatt mondtam fel. A hallgatóknak az ügybe való „bevonását” súlyos­nak tartom, ők kiszolgáltatottak az oktatóval szemben, ezáltal befolyásolhatók. Szándékosan használtam a „bevonás” kifeje­zést, hiszen a hallgatók már ak­kor megkezdték az aláírásgyűj­tést, amikor az ügy még nem került nyilvánosságra, szándé­komról még csak szóban tájé­koztattam az érintetteket. Két elsős csoport is aláírta a petí­ciót, akikkel a kolléganő csak néhányszor találkozott, tehát még lehetőségük sem volt iga­zából megismerni. Védőoltások influenza ellen Debrecen (HBN - T. É.) - Az országban 800 ezer adag in­gyenes influenza elleni vé­dőoltás áll rendelkezésre. Hajdú-Bihar megye - a tava­lyinál lényegesen többet - 40 ezer adagot kap. Mint azt Tarsoly Zoltán, az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat megyei intéze­te járványügyi osztályának főor­vosa elmondta, előzetes felmé­rést végeztek - valamennyi há­ziorvost megkérdeztek - az igé­nyekről. Ennek alapján a kapott mennyiség elegendőnek bizo­nyul. (Az elmúlt évben 28, a ki­egészítéssel együtt is csak 32 ezer adag állt rendelkezésre.) Az ingyenes influenza elleni védő­oltás magyar gyártmányú, kom­binált, az A és B vírus ellen is véd. Az elosztásában a döntő szerep a háziorvosoké, mondta Tarsoly Zoltán, hiszen ők tudják megítélni, hogy melyik pácien­sük szorul leginkább a védelem­re egészségi vagy szociális okok­ból. Ingyenes védőoltást azok kaphatnak, akik krónikus (szív­ós érrendszeri, légzőszervi, emésztőrendszeri stb.) betegség­ben szenvednek. Továbbá a 60 éven felüliek, a szociális ottho­nokban, öregek otthonában élő gondozottak, s azok a krónikus betegségben szenvedő gyerekek, akiknek állapotában az influen­zafertőzés komoly veszélyt je­lenthet. Ingyen kaphatják meg a védőoltást az egészségügyi dol­gozók, épp azért, hogy védjék az ápoltak egészségét. Az oltóanyag november 3-án érkezik a megyei intézethez és egy két nap múl­va már lehet kérni a háziorvo­soktól. A főorvos azt is elmondta, hogy a gyógyszertárakban a fen­­tin kívül még négyféle influen­za elleni védőoltás kapható re­ceptre. A háziorvos felírhatja, és - mivel a társadalombiztosítás támogatja - a tényleges árának 50 százalékáért juthat hozzá az, aki védelmet akar a járványos megbetegedés ellen, de nem jo­gosult ingyenesen az oltásra. Te­hát 300-500 forintig receptre be­szerezhető a patikákban. Felnőt­teknek egy adag, 12 éven aluli gyerekeknek fél adag is elég. A főorvos hangsúlyozta, hogy cél­szerű volna, ha a nagyobb közös­ségekben dolgozók - például pe­dagógusok, közlekedési dolgozók stb. - akár a munkáltatójuk hoz­zájárulásával, vagy saját költsé­gükre beoltatnák magukat. Az influenzafigyelő szolgálat már működik, amennyiben vala­melyik háziorvos influenzaszerű megbetegedést vél felfedezni, je­lentenie kell. Az ÁNTSZ megyei intézetének jelenleg nincs tudo­mása influenzáról a megyében. Még nincs járvány, de gyógyszer már van­­ bőségesen Fotó: Czeglédi Zsolt 3. oldal A főiskola autonómiája - Mint a fenntartó kép­viselőjének, mi a véleménye a sajtóban is hangot kapott elbocsátási ügyről? - kér­deztük Bölcskei Gusztáv­tól, a Tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspö­kétől. - A főiskola belső auto­nómiát élvez, nem szokásí­­unk az ott zajló ügyekbe­ avatkozni - mondta a püs­pök. - Nem alkalmazunk az intézményben kézive­zérlést. Az ügyről részle­teket nem tudok, a közel-, jövőben fogok tisztázó be­szélgetést folytatni az érin­tettekkel, ezért egyelőre nincs véleményem. - A főiskolán és annak gyakorlóiskolájában nem ez az első olyan ügy, amely­nek hangja a falakon túl jutott.­­ Ezt nem tartom na­gyon különösnek, ugyanis a főiskola és az általános iskola - hogy úgy mond­jam - nem a nulláról in­dultak mint református in­tézmények. Az egyház át­vette őket, s még jó ideig lesznek ott bizonyos prob­lémák, amíg ki nem alakul református egyházi arcula­tuk.­­ Sok pedagógus szerint az egyház azokat a tanerő­ket és vezetőket szereti, akik neofita buzgósággal mond­ják a „református szöve­get”, míg azokra, akik csendben, színvonalasan ta­nítanak, nem vetül figyelem.­­ Ismerem ezt a véleke­­­dést és nem értek vele egyet. Nem szeretem a szélsőséges véleményeket, sem azt, amely szerint a főiskola máris teljesen re­formátus intézménynek mondható, sem azt, ame­lyik szerint semmi köze a református valláshoz és egyházhoz. Szövődmények Tatár Éva Itt van az influenza elleni védőoltások ideje­­, eldön­töttem, hogy felíratom a há­ziorvosommal az oltást, és kerül, amibe kerül, gátat ve­tek álnok támadásainak. Alighogy pontot teszek elha­tározásom végére, a TV Hír­adóban azt hallom (kedd­ este az MTV 1-es csatornán), hogy nem ám csak influen­za ellen van védőoltás, ha­­nem a szövődményeit elke­rülendően (tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást) újabb kétféle oltást váltha­tok ki. Nagyszerű, ujjongok első hallásra, de később el­kezdek töprengeni. Talán nincs elegendő influenza el­leni védőoltás, s akinek nem jut, annak ajánlják a másik kettőt? Mert azt ugye fel sem tételezem, hogy beolta­­tom magam influenza ellen, mégis megkapom a szövőd­ményeit. Hogy is van ez? Netán azoknak szól az infor­máció, akik az influenzát di­rekt át akarják élni, várva szövődményeinek ostromát? S egyáltalán, mikor kérhe­tem a szövődmények elleni oltást, influenza előtt, után vagy közben? Summa sum­­márum, teljesen tanácstalan vagyok

Next