Hajdú-Bihari Napló, 1999. szeptember (56. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

1999. szeptember 1., szerda MWit AKTUÁLIS ­.mman_____________________| Tartós Arany Lajos Kimondani is sok: a diákok hazánkban több mint négyezerféle tankönyvből tanulhat­nak. Ezek közül alig másfél száz a tartós kiad­ványok száma, amelyeket a rendelet értelmé­ben az iskolai könyvtáraknak kell megvásárol­niuk. Azaz egy évre kölcsönözhető könyvekről van szó. A szülők pénztárcáját kímélő köte­tekről, hiszen csemetéjükkel együtt szabadon dönthetnek arról, házi könyvtáruk része lesz-e vagy sem egy-egy tartós tankönyv. Míg a szü­lők igen, a kiadók nem érdekeltek ezek for­galomba hozatalában. Az egyelőre kisszámú tartós tankönyvek gyarapításáról tehát tartós lehet a vita a továbbiakban is. Véleményem szerint hasznos volna a szaporodásuk. Mert választási lehetőséget nyújtana, aki számára ugyanis a beiskolázási költségek (amelyek pél­dául egy érettségiző diák közül csaknem 25 ezer forintra rúgnak) így is alig - vagy nem - tarthatók, jogot nyernének a tankönyvekre nem áldozni külön pénzt, míg akiknek anyagi lehetőségeik megengedik, megvehetnék a tartós tankönyveket. Sajnos, a tankönyvek még nem elég tar­tósak, ám a drogprobléma annál inkább. Döbbenetes, friss adatot olvasok: a Gallup felmérése szerint a középiskolák közül ma már minden második drogfertőzöttnek te­kinthető. S a legveszélyeztetettebb a fővárosi és a vidéki nagyvárosi diákság. Ami remény­teli lehet ez ügyben: a közoktatási törvény módosítása most először, pontosan tartal­mazza az iskola nevelő szerepét. S alapelem­ként tekint a családi életre nevelésre, az isko­la és család kapcsolatának szorosabbra fűzé­sére. Csak azt nem értem, miért csak most jöttünk rá, törvényileg is, hogy talán fonto­sabb az ép ész és lélek meg test, mint a diákfejek tömése elképesztő mennyiségű, emészthetetlen és az emlékezet számára ti­szavirág-életű adatokkal. Mert a népszerű Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert oly rég megfogalmazta: az az igazi tudás, ha valaki tudja, hol találja meg, amit nem tud. Más nézőpontból: ideje véget vetni a „tele­fonkönyvek" bemagolásának, helyette tanulni kellene megtanulni. A tartós tudásért. Banktitkos nyomozás Budapest (MTI)­­ Banktitok megsértésé­nek alapos gyanúja miatt nyomozást ren­delt el ismeretlen tettes ellen az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság, mivel a Posta­banktól kapott közvetlen információk alapján úgy tűnik: a Világgazdaságban hétfőn megjelent VIP-lista banktitok. A napilap egyik cikkében ugyanis nyil­vánosságra hozott egy jegyzéket azoknak a személyeknek a nevével, akik kedvez­ményes kamatozású betéteket helyeztek el a Postabanknál, illetve akik kedvezmé­nyes kamatra vettek fel hitelt a pénzinté­zettől. - Első körben azt fogjuk kutatni, hogy ki sértette meg a banktitkot - ismer­tette Garamvölgyi László. Elmondta: az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illeték­telen személy részére hozzáférhetővé tesz, banktitkot sért. A biztos nem vizsgál Budapest (MTI)­­ A Postabank VIP-hite­­leinek nyilvánosságra kerülésével kapcso­latosan egyelőre nem érkezett indítvány az adatvédelmi biztoshoz és maga sem ter­vezi, hogy hivatalból vizsgálatot indít az ügyben - Majtényi László ezt kedden nyi­latkozta. Emlékeztetett arra, hogy a VIP-hitelek publikálásának lehetőségéről egy indít­vány nyomán már júliusban kialakította jogi álláspontját. Eszerint személyes adat­nak tekinthetők az egyes személyek va­gyoni helyzetére vonatkozó adatok, így a kedvezményes hitelekkel kapcsolatos in­formációk is. Ezek közzététele csak tör­vényi felhatalmazás, illetve az érintettek beleegyezése alapján lehetséges. Nincs vi­szont olyan törvényi felhatalmazás, amely szerint a kedvezményes hitelben részesült közszereplők erre vonatkozó adatai közér­dekűnek tekinthetők. 3. oldal Optimizmussal tekintenek a régió jövőjébe A külön­vélemények tiszteletben tartásával született meg a konszenzus Debrecen (HBN - G. I.) - Lá­yer József, Hajdú-Bihar köz­gyűlésének elnöke, Búsi La­jos, Jász-Nagykun-Szolnok közgyűlésének elnöke és Helmeczy László, Szabolcs- Szatmár-Bereg közgyűlésé­nek alelnöke írták alá ked­den az Észak-alföldi Regio­nális Fejlesztési Tanács ala­pító dokumentumát. A testület alakuló ülésekor az előkészítő tárgyalások menetére és a regionális fejlesztési ta­náccsal kapcsolatos személyes várakozásaikról kértünk véle­ményt a három vezető politikus­tól. Nem fognak szembe menni Búsi Lajos,­­ Jász-Nagykun Szolnok megye önkormányzat közgyűlésének és fejlesztési ta­nácsának elnökeként kezdette fogva nagy odafigyeléssel kísé­rek minden egyes külön véle­ményt, hiszen azok mindig jó kontrolljai lehetnek a többség véleménynek. Úgy gondolom azonban, mostanra kialakult egy ....................................................11 olyan, hallgatólagos belső egyez­ség, amely által a külön vélemé­nyen levők is lehetőséget bizto­sítanak az új regionális fejlesz­­tési tanácsnak, és azt mondják, mutassa meg, hogy mit tud. Te­hát sem a jászok, sem a tiszazu­giak nem fognak szembe menni Jász-Nagykun-Szolnok megyével s az észak-alföldi régióval, mivel nincs értelme, hogy szembe jöj­jenek. Elmondtam az említett két kistérség vezetőinek: nem elég arra várni, hogy a régió fel fog emelni bennünket, hanem valamit le is kell tenni az asztal­ra, választ kell adni a kérdésre, hogy mi mit viszünk be a régió­ba, vagyis milyen programjaink vannak, amelyek képesek kistér­ségi, megyei, regionális szinten működni. Úgy érzem, az elmúlt hónapban ezt el is fogadták, hi­szen senkinek sem érdeke ellen­téteket szítani. Hogy mit várok az integrációtól? Munkát. Tisz­tán lehet ugyanis látni, hogy a programfianszírozás elve műkö­dik mind az Unióban, mind a Phare támogatási rendszerben. Az integráció aláírását követően tehát az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Program konkrét al­­pogramjait kell záros határidőn belül kidolgoznunk. A huszonnegyedik órában Helmeczy László:­­ A megyén­ken belüli konszenzust az jelzi, hogy a megyei közgyűlés határo­zatot fogadott el, amely szerint az egymegyés régióra vonatko­zó elképzelésről áttért a három­megyésre. Kiderült ugyanis, hogy az 1996. évi huszonegyes törvény mellékleteként megje­lent statisztikai régiók szerint vagyunk Brüsszelbe bejelentkez­ve, vagyis ahhoz, hogy európai uniós forrásokra pályázhassunk, létre kell jönnie ennek a három­megyés régiónak, miután úgy kezelnek bennünket, mint tár­sult országot. Amennyiben a me­gye szembe megy a háromme­gyés régió alternatívájával, veze­tőinek azt a politikai felelősséget kellett volna vállalnia, hogy mil­liárdos támogatásoktól esünk el, és nem csak mi, hanem a két társ megye is. Holott a felelős­ségünk pont az, hogy minél több támogatás érkezzen. Gazdasági mutatóink sajnos olyanok, hogy nagyon jó eséllyel pályázhatunk szinte minden európai uniós for­rásra. Köztudott, hogy a jelenle­gi támogatások a leghátrányo­sabb helyezetű régiók felzárkóz­tatását célozzák. A huszonnegye­dik órában döntünk és írjuk alá az Észak-alföldi Regionális Terü­letfejlesztési Tanács megalakítá­sának dokumentumát, így már pályázhatunk a Phare 2000-res támogatásra is, amely két, legfel­jebb három régiót fog érinteni a hét magyarországi régió közül. Akár több tízmilliárd Láyer József:­­ Június 18-ig élt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Területfejlesztési Tanács ha­tározata az „önálló megye - önál­ló régió"-ról. Amikor ez megvál­tozott, és elfogadták az észak-al­földi régióhoz történő csatlako­zást, akkor tudtuk megkezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek végén a létrejöhetett a regioná­lis területfejlesztési tanács. Elő­ször a munkaszervezetek képvi­selői tárgyaltak, majd kétfordu­lós egyeztetésre került sor a te­rületfejlesztési tanácsok elnökei és a megyei jogú városok polgár­­mesterei között. Az ezeken szü­letett megállapodások révén jö­hetett létre a regionális terület­­fejlesztési tanács, hogy mint ré­gió az európai uniós pénzekből létrehozott alapok pénzére pá­lyázzon. Szóba jöhet a Phare 2000-ben induló programsoroza­ta, valamint az Ispa és a Sapard, amelyekhez egyaránt háromme­gyés terveket fogunk benyújtani. Amint az köztudott, Brüsszelben született egy döntés, amely sze­rint a 2000-től a Phare Magyaror­szágon két, legfeljebb három ré­giót részesít támogatásban. Az, hogy ezek mely régiók lesznek, objektív mérők alapján dől el. Az észak-alföldi régiónak nagy esé­lye van az első kettő közé kerül­ni, az észak-magyarországi és az észak-alföldi ugyanis az ország két legelmaradottabb régiója. A személyes várakozásom az, hogy ebbe a régióba gyakorlatiag 2000 végétől, 2001-től fognak indulni az éves szinten több tízmilliárd forintra tehető - az eddigi Phare-keretnél sokkal jelentő­sebb - uniós támogatások. Senkinek sem érdeke ellentéteket szítani. Búsi Lajos 11.................................................... Létre kellett jönnie a régiónak. Helmeczy László Két, legfeljebb három régiót támogatnak. Láyer József ............................................................11 VIP-kedvezmény: „félszürke” megoldás Debrecen (HBN - P. Cs.)­­ A Postabank VIP-listás ügyfe­leinek nyújtotthoz hasonló kedvezmények nem igazán férnek bele a bankok egy részénél a kiemelt ügyfelek kapcsán folytatott gyakor­latba. A pénzügyi világban elfoga­dott dolog, hogy egyes bankok bizonyos ügyfeleiknek kedvez­ményeket adnak. Ez azonban nem általános, az ilyen döntések a bankok menedzsmentjének hozzáállásától függenek. Sok olyan pénzintézet van, amelyek - a verseny tisztasága jegyében - eleve elzárkóznak a VIP-ked­vezményektől - tudtuk meg Sza­bó Leventétől, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Közgazdasá­gi és Üzleti Tudományok Intéze­tének banküzemtannal foglalko­zó oktatójától. Valamit valamiért A szakember szerint ezek a kedvezmények leginkább cégek­hez kötődnek. A gyakorlat az, hogy ha egy nagy forgalmat le­bonyolító cég számláinak vezeté­sével egy bankot bíz meg, a bank az adott­ cég vezetőjének kedvez­ményes hitelt nyújt, betéteire az átlagosnál kedvezőbb kamatot fi­zet, illetve egy kisebb betétet egy nagyobbnak kijáró kategória alapján kamatoztat. Ez a megol­dás „félszürke" módon arra mo­tiválja a gazdasági élet szereplő­it, hogy számlájukat a kedvezmé­nyeket nyújtó bankokban vezes­sék, sőt gyakran maguk a cégek, cégvezetők kezdeményezik a szá­mukra kedvező banki magatar­tást. Hazánkban nem jellemző az, hogy az itteni bankok VIP- kedvezményeket nyújtsanak ügy­feleiknek. Ugyanez a helyzet az angolszász világban is, azonban például Olaszországban a ked­vezményadás sokkal inkább be­vett gyakorlat. Ezek a kedvezmé­nyek összességükben viszont csak odáig mehetnek el, hogy az egyes ügyletek a bankok számá­ra még profitot hozzanak. Érdekérvényesítés A mostani magyar VIP-listás ügy kapcsán szóba került szemé­lyek mögött többnyire nem áll­nak nagy cégek, így kedvezmé­nyezettségük kapcsán felmerül­het a kérdés, miért részesültek mégis kivételes elbánásban. A szakember szerint ebben az eset­ben sok olyan - esetleg fontos közéleti szerepet betöltő - szemé­lyiségről is szó van, akiknek ér­dekérvényesítő befolyása esetleg az adott bank számára is kedve­zőnek tűnhetett. H­a én is rajta len­nék a listán, bizto­san nem örülnék neki, hogy közzétették a Vi­lággazdaságban a Pos­tabank kedvezménye­zettjeinek nevét. Nem ítélem el őket, a he­lyükben én is felvettem volna azokat a pénze­ket. Abban szerintem van valami, hogy azt a pénzt a mienkből is ad­ták, de tudomásul kell venni, hogy amióta az ember lejött a fáról, nincs egyenlőség. Vincze Erzsébet VÁLLALKOZÓ H­a engem is érintett volna az ügy, bizto­san nem örülnék neki, hogy ott a nevem az új­ságban. Az jó, hogy az emberek megtudták: vannak ilyen pénzügyi manőverek, de úgy is megtudhatták volna, hogy nem szerepelnek ott nevek. Itt szerintem sérült a személyi és a banki adatvédelem. Má­sik dolog: nem csak ez a háromszáz-valahány ember részesedik a mi pénzünkből. Tamási Csaba PIACMENEDZSER N­em jó tudni, hogy vannak ilyen ked­vezményezettek, mert nincs esélyegyenlőség. Jó, hogy világossá vált, kiket tart a bank a ma­ga számára „fontos em­bereknek", mert meg­tudtuk, kiket akartak és kiket sikerült meg­venni. Szerencsére ma már ott tart az ország, hogy az ilyen ügyekre fény derül, megtudhat­juk, milyen mahiná­­ciók zajlanak a háttér­ben. Halász Gabriella Judit tanuló A­z a véleményem: az újság jól tette, hogy megjelentette ezt a listát, mert nem jut mindenki olyan feltéte­lekkel pénzhez. Ez olyan ország, ahol az kaphat a bankból pénzt, akinek van, aki­nek nincs, az nem kap­hat. Azt gondolom, hogy ez az ügy nagy gazemberség. Aki rajta van a listán, ezután biztosan nem fogom tisztelni. Sokakat eddig se tiszteltem. Nagy Sándor Volán-dolgozó H­a titokban maradt volna a lista, az emberek találgatná­nak, fantáziálnának, a nyilvánosságra hoza­tallal viszont tisztult a­­ kép. Akiről azt hittük, hogy érintett, az nem szerepel a névsorban, akiről meg nem felté­teleztünk volna ilyes­mit, az pedig ott van. Az érintettek anyagi hasznot csináltak ab­ból, hogy közismertek. Kiderült, hogy megve­hetők. Papp Gábor EGYETEMISTA

Next