Hajdú-Bihari Napló, 1999. október (56. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

1999. október 1., péntek MfeWli AKTUfu­lS ...a Micsun______________________| Mostohagyerek az egészségügy D. Karádi Katalin gyógyító intézmények súlyos gondjai ré­szint abból adódnak, hogy a társadalombiztosí­tástól kapott forintok nem elegendőek a tény­leges költségekre. Csütörtökön, a Komárom- Esztergom megyei közgyűlésen az egészségügyi miniszter kifejtette: a jövőben sem jut sokkal több pénz arra, hogy a kórházak csődbe jutá­sát megelőzzék, így az intézmények munkáját tovább kell ésszerűsíteni, amely azonban nem történhet a betegek kárára. Nem bizony, mert az új egészségügyi tör­vényben érvényre juttatott betegjogok alapján az elégedetlen páciens könnyen pert akaszthat az intézmény nyakába, s az orvossal szemben is bátrabban felléphet. Más kérdés, hogy a szak­ma kasztján belül ezt mennyire sikerül érvénye­síteni, hiszen a szakértők is orvosok. Az éjszakai ügyelet után holtfáradtan is helytálló, a rossz feltételek ellenére is jó teljesítményt nyújtó szak­emberek mindenesetre úgy érzik: sokkal na­gyobb nyomásnak vannak kitéve. A lepusztult intézményekben természetesen nagyon rossz betegnek is lenni. A kiszolgáltatott embereknek fogalmuk sincs róla, hogy a pénzhiány miatt az egyszer használatos eszközök egy részét nem dobják ki, hanem sterilizálás után újra felhasz­nálják, s napi gondot jelent, hogy elegendő tisztítószer álljon rendelkezésre. Ilyen körülmé­nyek között a beteg duplán óhajtja, hogy meg­gyógyuljon. Hotelszerű ellátással, elegendő nővérrel csak nagyon kevés kórházi osztály dicsekedhet. Annál is inkább, mert pillanatnyilag - amint ez az egészségügyi szakdolgozók most zajló kong­resszusán elhangzott - az országban háromezer szakképzett nővér vált meg a hivatásától. Az ál­lam elveszítette azt a pénzt, amennyibe a kép­zésük került, ők azonban bruttó 35 ezer forin­tért - hiába szerették a munkájukat - nem tud­ták tovább vállalni a betegágy mellett a három műszakot. Velünk ellentétben a gazdagabb or­­­­szágok megbecsülik az egészségügyi szakdol­gozókat. Ott a nővéreknek valóban az a dol­guk, hogy a betegeket ápolják. Láyer-ügy: kiegészíttetés Debrecen (HBN - K. B.) - Megkapta az ügyészség a Láyer József elleni feljelentést. A testület másnap - szeptember 28-án - feljelentéskiegé­szítést rendelt el. A fideszes országgyűlési képviselővel szembeni beadványt befolyással üzérkedés címén, az elmúlt héten nyújtották be a szo­cialisták a megyei főügyészség nyomozó hi­vatalához. A feljelentés kiegészíttetését az indokolta - tudtuk meg Nagy Kálmántól, a megyei főügyésztől -, hogy az iratban sze­replő felvetések nem elégségesek ahhoz, hogy döntsenek a további lépésekről. A hi­vatal szakembereinek 15, de maximum 60 napon belül kell beszerezniük a szükséges adatokat a feljelentés végső elbírálásához. Amennyiben azok nem támasztják alá a be­adványban leírtakat, megtagadják a nyomo­zást. Ha viszont beigazolódik a bűncselek­mény alapos gyanúja, előterjesztést tesznek a Legfőbb Ügyészségnek. Annak kezdemé­nyezésére az Országgyűlés dönt arról, hogy felfüggesztik-e Láyer József mentelmi jogát. A honatya elleni feljelentést a „haj­dúsámsoni iskolaügyben tanúsított eljárása miatt” tette meg az MSZP. A párt szakértői szerint Láyer József semmilyen minőségé­ben nem vehetett volna részt az iskolaberu­házás bonyolítói pályázatait elbíráló bizott­ság július 8-i, zárt ülésén. Úgy vélik: akkor, a hatáskörét messze túllépve, kimerítette a befolyással üzérkedés tényállását, visszaélt az országgyűlési képviselői jogállásával. Cse­lekedete „bűntény a közélet tisztasága ellen”. Ugyanis - ahogyan arról a Napló szeptem­ber 9-én, a birtokában lévő dokumentumra hivatkozva beszámolt - a hangfelvétel leállí­tását kérő politikus olyan értelemben nyilat­kozott a hattagú grémium előtt, hogy ha nem az általa javasolt cég nyeri a pályázatot, ak­kor a területfejlesztési tanács nem fogja meg­adni Sámsonnak az állami támogatás önere­jének kiegészítésére kért 33 millió forintot. A testület más társaságot választott - mire a tanács egy fülért sem szavazott meg. Debrecen „magyar szilikonvölgy” lehet Az amerikai nagykövet szorgalmazza és segíti a kelet-magyarországi fejlesztéseket Debrecen (HBN)­­ Már kéz­zelfogható eredményei van­nak az Egyesült Államok-Kelet-Magyaror­­szág Partnerkapcsolati Iroda működésének. Ezek egyike, hogy előrehaladott tárgya­lások folynak a Motorolával egy szoftverfejlesztő üzem Debrecenbe telepítéséről. Minderről Kósa Lajos, Debre­cen polgármestere ejtett szót ak­kor, mikor Peter Tufo társasá­gában felkereste a városházán működő partnerkapcsolati iro­dát. A polgármester a Motoro­lával folytatott tárgyalások sike­rességének egyik legfőbb akadá­lyát a repülőtér fejlesztésének hiányosságaiban látja. A tervek szerint fél éven belül heti rend­szerességgel repülőjáratok indul­hatnának Debrecen és Bécs kö­zött. Ehhez korszerű leszállító­rendszerre van szükség. Ennek kedvező árú és gyors beszerzé­séhez az amerikai nagykövet is segítséget ígért, s így a reptér a Motorola elvárásainak is megfe­lelhetne. Elismerő­ nyilatkozat Peter Tufo szerint önmagában a repülőtér is vonzó terep lehet a befektetők számára, de ezen túl abbeli reményét fejezte ki, hogy - a Motorola érdeklődését is szem előtt tartva - Debrecen afféle „magyar szilikonvölggyé” válhat a jövőben. Mint mondta, a Motorola vezérigazgatójával és igazgatósági tagjaival való ko­rábbi chicagói találkozása alkal­mával a cég vezetői elismerés­sel nyiatkoztak Debrecenről, s a közeljövőben újra alkalma nyí­lik találkozni velük. Az irodalátogatáson jelen lévő Galambos József, a Motorola ma­gyarországi projektmenedzsere a sajtó képviselőinek elmondta: a cég az elmúlt évtizedben szoft­verfejlesztő központokat alakított ki például Észak-Amerikában, Ausztráliában, Indiában, Kíná­ban, Szingapúrban, Lengyelor­szágban, Oroszországban. Ennek a Motorola Global Software-vi­­lághálózatnak a tagja lenne a magyarországi egység, melynek létrehozásáról még ebben az év­ben döntenek. Szakember kerestetik A tervek szerint 400 fejlesztő­­mérnököt és 100 más munkatár­sat foglalkoztató üzem kialakítá­sának legfőbb feltétele, hogy fél évtizedes távlatban lehetséges-e a megfelelő létszámú és magasan képzett (részben Ph. D.-s végzett­ségű) szakember alkalmazása - ennek jegyében nem csak Debre­cenben, hanem az egész ország­ban felmérik a felsőfokú számí­tástechnikai képzést - valamint - s itt jön a képbe a repülőtér - nem elhanyagolható fontosságú a leendő telephely könnyű meg­közelíthetősége sem. A projekt­menedzser szerint Debrecen esé­lyei nagyon jók arra, hogy eset­leg itt létesüljön a szoftverfejlesz­tő üzem. „Maradjanak büszkék a tanultságukra...” - Öt paprikát, öt paradicsomot, öt banánt és öt körtét kérek. - Adhatok egyebet? - Attól függ, mennyibe kerül, amit lemért! - 463 forint. - Köszönöm, ennyi - mondta a vevő, s nem kért vissza az ez­resből. A tolmács segítségével zajló vásárlást számos szempár és ka­mera követte nyomon a kicsiny hajdúhadházi boltban, ahol a 25 éves roma vállalkozó, Lakatos Róza szolgálta ki Peter Tufót. Az amerikai nagykövet előzőleg a vállalkozásról, a fiatal nő tervei­ről érdeklődött, majd a pulton talált kockás füzetbe beírta: „Maradjanak büszkék a tanult­ságukra és az eredményeikre. Mintaként szolgálhatnak vala­mennyiünk számára”. A diplomata és a kíséretében lévők innen a helyi roma közös­ségi házhoz indultak. A hely­színre érve Rostás Zsigmond így szólt: „Álmomban sem gondol­tam, hogy ilyen fontos személyi­ségek lesznek jelen az avatá­son”. A közösségi ház vezetője - aki a polgári jogok régi har­cosaként mutatkozott be - a haj­dúhadházi jogvédő és válságke­zelő iroda átadása alkalmából mondta ezt Peter Tufónak. A nagykövet válasz helyett megje­gyezte: a szabaságjogokat nem elég törvényben rögzíteni, ha­nem tenni kell azért, hogy a mindennapokban megvalósulja­nak. A rövid vendégség ideje alatt kiderült, hogy a televíziót a jelen lévő Láyer Józseftől, a megyei közgyűlés elnökétől kap­ták, s hogy ide is jutott egy aján­dék számítógép, a Matáv-Net jó­voltából pedig Internet-előfizetők lehetnek, anélkül, hogy fizetni­ük kellene. Peter Tufo elégedett volt a boltban tapasztaltakkal Fotók: iklódy János Tufo nem menne külföldre­ ­ Nem voltam igazi diplomata, nem beszélek magyarul, Bill Clin­ton mégis ragaszkodott hozzá, hogy én legyek az USA budapesti nagykövete. Azt mondta, egyesí­tem mindazokat a tulajdonságokat, amelyekre most nagy szükség van. Efféle személyes történeteket is megosztott Peter Tufo a Kossuth Lajos Tudományegyetem Amerika szakos hallgatóival, amikor délidő­ben a tanszék egyik szobájában - a szendvicsekkel megterített asztal körül - találkoztak. Rögtönzött elő­adásában beszélt ifjúkoráról, ta­nulmányairól, magyarországi él­ményeiről is. Az egyetemisták ér­deklődése nyomán megjegyezte, hogy dinamikus fejlődésével ha­zánk modellként szolgál a térség­ben. A hely szeleméből követke­zően szóba került az úgynevezett agyelszívás, azaz, hogy a kutatókat és tudósokat jobban megbecsülik külföldön, mint itthon. Hogy e je­lenség ma is jellemző, Peter Tufo elismerte, de határozottan leszögez­te: ha a magyar diákok helyében lenne, ő itt maradna. „A magya­roknak itt kell élni” - tette hozzá. Az amerika szakos hallgatóknak volt néhány kérdésük 3. oldal Galambos József a Motorola ajándékát, húsz Macintosh számítógépet is átadott a vá­rosnak, melyeket szakképző intézmények, a KLTE Műsza­ki Főiskolai Kara és kisebb­ségi önkormányzatok kapnak meg. Az Egyesült Államok-Ke­­let-Magyarország Partner­­kapcsolati Iroda bemutatta mostantól működő új inter­netes honlapját is (www.in­­vest-ehu.com), melynek segít­ségével az amerikai cégek megismerkedhetnek a kelet­magyarországi régió kínálta befektetési lehetőségekkel, s az itteni vállalkozások is el­juttathatják ajánlataikat a potenciális befektetőkhöz. A cigányokon az segít igazán, aki munkát ad­ ­ Mely területen adódnak a legsürgősebb tennivalók, ha a romák helyzetének javítása a cél? Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete fordult e kérdéssel a Soros-alapítvány igazgatójához, Bakonyi Évá­hoz Debrecenben, a Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete (CVSZE) Csapó utcai irodájá­ban. - Munkahelyteremtés, okta­tás, egészségügy, szociális el­látás. Mindegyikhez egyszerre kell nyúlni, hogy eredményre számíthassuk - hangzott a vá­lasz. E két mondat előtt azon­ban a hazai cigány kisebbsé­get érintő számtalan problé­máról esett szó. Peter Tufo ugyanis élénk érdeklődést mu­tatott - legfőképpen Horváth István, a CVSZE elnöke felé fordulva - a romák helyzete iránt. A cigány gyerekek ta­nulmányi előmeneteléről fag­­gatózó kérdésére a vendéglá­tó szervezet oktatási progra­migazgatója, Tuza Tibor vála­szolt. Eszerint, akik eljutnak a középfokú oktatásig, azok között is sok a lemorzsolódó. A megye felsőoktatási intéz­ményeiben csupán néhány tu­catnyian tanulnak. Szeretné­nek létrehozni egy roma tehet­séggondozó kollégiumot, ami­hez pénzre van szükség - tud­tuk meg Tuza Tibortól. - A cigány vállalkozók szin­te képtelenek pályázati segít­séget igénybe venni, mert hiányzik az önrészük - mond­ta a nagykövetnek ugyanitt Balogh János, cigány vállalko­zó. A vele folytatott párbeszéd legfőbb üzenete is így szólt: a cigányokon az segít igazán, aki munkát ad. A nagykövet bejelentette, hogy két személyi számítógé­pet hozott ajándékul, amelye­ken a Matáv-Net Internet-kap­csolatot teremt, s az előfize­tési díjat is magára vállalja. Horváth István másfajta aján­dékkal - a cigány származású festőművész, Dávid Béri alko­tásával­­ ajándékozta meg Pe­ter Tufót.

Next