Hajdú-Bihari Napló, 2010. október (67. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-01 / 229. szám
2010. OKTÓBER - PÉNTEK NÉZŐPONT Petneházi • ■ Attila ésár átm Járni jár, csak nem jut agyarország 2004-ben az elsők között csatlakozott az Európai Unió iskolatej-programjához, aztán, ahogy telt-múlt az idő, a lelkesedés egyre alább hagyott. Mi mással lenne magyarázható, hogy míg a kezdet kezdetén kétmilliárd forint nemzeti forrást sikerült a politikának kihasítania a nagy közös kasszából erre a nemes célra, mostanra a segítő szándék éves szinten négyszáz millió forintnyira zsugorodott. Erre persze lehet azt mondani, hogy szegény az eklézsia és több nem telik, de az is tudja, aki mondja, hogy nem így van. Szándék kérdése csupán. Felmérések szerint hazánkban több mint százezer alultáplált gyermek él, és mintegy húszezer közülük konkrétan éhezik. Ezt felismerve döntött úgy a kormány, hogy jövőre minimum egymilliárd forint költségvetési forrással segíti az iskolatej-program kiterjesztését. A szándék örvendetes, csak kevés. A helyzet ugyanis az, hogy jelenleg az intézmény fenntartója hiába nyer támogatást iskolatejre, a program teljes költségét elő kell teremtenie, és majd utólag elszámolnak vele. Csakhogy a forráshiányos kistelepülések önkormányzatai képtelenek saját zsebből finanszírozni az óvodásaik és kisiskolásaik egészséges életmódját, így nem csoda, hogy az általános iskolás korú gyerekeink kétharmada semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Szeptember 29-e az iskolatej világnapja. Vajon mikor jön el az idő, amikor ünnepelni is lesz okunk?!. petnehazi@inform.hu Iskolatej: csak pénz kérdése? Ahol korábban már évekig működött a program, ott az alsó tagozatosok hiányolják: hajdú-bihar. Tíz hazai kisiskolásból jelenleg egy jut naponta iskolatejhez vagykakaóhoz az Európai Unió Iskolatej Programja révén. Egészen pontosan ennyire elég az a 400 millió forint, amivel ebben az évben a költségvetés támogatni tudja a programot. 2004-ben még kétmilliárd forint volt a központi támogatás, és jövőre ismét egymilliárd lehet. Kevesen isszák Felmérések bizonyítják, hogy az általános iskolás gyerekek csaknem fele egyáltalán nem iszik tejet, kétharmaduk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Ezért lenne különösen fontos, hogy jusson elegendő forrás az iskolatej program kiterjesztésére, egyelőre azonban a legtöbb településen nem jut. Biharkeresztesen a Bocskai István Általános Iskolába mintegy 340 gyerek jár. Nagyné Nagy Mariann igazgató-helyettes érdeklődésünkre elmondta, hogy két éve még működött náluk az iskolatej-program, ezért tavaly az alsótagozatos gyerekek hiányolták is. Hasonló a helyzet Földesen, ahol korábban ugyancsak részeltették a kisiskolásokat valamilyen tejtermékben, január elseje óta azonban finanszírozás hiányában már nem érkezik iskolatej az intézménybe. Horváth Sándorné igazgató elmondása szerint ennek az az oka, hogy a fenntartónak nem volt pénze előfinanszírozni a programot. „Meg kell mondani, hogy korábban azért pazarlást is tapasztaltunk, mivel a gyerekek többsége inkább kakaót ivott volna, nem tejet. Amíg lehetőségünk volt rá, igyekeztünk úgy összeállítani a tejtermékkínálatot, hogy változatos legyen. Minden héten egyszer tejet, egyszer kakaót, egyszer pedig sajtot kaptak a gyerekeink. Jelenleg nálunk csak az iskolaalma-akció működik” - tájékoztatott az igazgató. Ők szerencsések A balmazújvárosi Bocskai István és Kalmár Zoltán Egyesített Általános Iskolába ebben a tanévben több mint ezer gyerek jár, és az intézményben jelenleg is működik az iskolatej-program. „Február másodikától kaptuk, és szeptember 14. óta ismét kapjuk heti két alkalommal a tejet vagy a kakaót, és tényleg kedvezőek a tapasztalataink. A tanulóink döntő többsége értékeli a kutatást, nem pocsékolnak, és a dobozok szelektív gyűjtését is igyekeztünk úgy megszervezni, hogy annak megfelelő nevelő hatása legyen” - tájékoztatott Radóczné Bálint Ildikó igazgató. Az intézményvezetőtől megtudtuk, hogy eleinte a kakaó ugyan jóval népszerűbb volt, mint az iskolatej, de azóta az „erőviszonyok” már kiegyenlítődtek. Debrecenben az önkormányzati iskolákban másfél éve nem működik az iskolatej-program. Három közbeszerzési eljárás is eredménytelenül zárult. A tejipari cégek szerint a kiterjedt debreceni intézményhálózat ellátása túl magas logisztikai költséget kívánna - tájékoztatott Rácz Julianna, az önkormányzat családvédelmi osztályvezetője. HEN-PA A kakaó népszerűbb, de azért a tej is szépen fogy, már ahol jut rá pénz FOTÓ: ARCHÍV M.MIHOTfl Mikor kezdtek panelházakat építeni a debreceni Tócóskertben? a) az 1950-es évek végén b) az 1960-as évek közepén c) az 1970-es évek végén d) az 1980-as évek elején A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Sokak otthona, a Tócóskert FOTÓ: ARCHIV MEGKÉRDEZTÜK: Kell-e iskolatej program? Juhász Annamária helyesnek tartja, hogy létezik ez a program, elengedhetetlennek tartja az uzsonnához, hiszen ezáltal a gyerekek egészségesebbek lesznek. - Eleve egy fejlődő szervezetről van szó, aminek a kalcium bevitelre szüksége van. Én annak idején mindig megittam az iskolatejet - mondta Tőkés Róbert. - Mindenképpen fontos, hogy a mai gyerekek tejet igyanak, hiszen nagyon egészségtelenül élnek és kevesebb tejet fogyasztanak, mint pár évvel ezelőtt. Talán ezzel a programmal minden nap visznek a szervezetükbe egy kis vitamint - véli Tripló Vivien. - A lányom most elsős, az ő iskolájukban nincs sajnos iyen program. De örülnék neki ha lenne, így legalább minden gyerek ihatna naponta 2 dl tejet. Én Hajdúhadházon dolgoztam, és tudom, hogy sok család annyira szegény, hogy nem tudja biztosítani a mindennapi tejbevitelt a gyerekének - mondta Perényi Andrea. - Nekem két kisgyerekem van és minden reggelt egy pohár tejjel indítunk, jó lenne ha ez majd az iskolában is biztosítanák - válaszolta Máthé Gabriella. - Én csak a múltamból indulok ki és nagyon örültem neki, hogy kaptam tejet. Fontos lenne, hogy a mai gyerekek is minden nap igyanak egy pohárral - válaszolt Jaross Rozália. JUHÁSZ ANNAMÁRIA: TŐKÉS RÓBERT: Kell a TRIPLÓ VIVIENA Elengedhetetlen, fejlődő szervezetnek, lányoméknál nincs. PERÉNYI ANDREA: így MÁTHÉ GABRIELLA: minden gyereknek jutna. Mindig tejjel indítunk. NAPLÓ Jutalom a leköszönőknek: nullától 3 millióig Csak Hajdúsámsonban áldoztak millión felüli összeget a búcsúzó polgármester elismerésére. hajdú-bihar. Néhány polgármester már ma biztosan tudja, hogy a településen hétfőtől másnak jár e titulus. Hajdú- Bihar megyében ugyanis 13-an nem indulnak újra a vasárnapi választáson. Közülük 11-en nem kötődtek pártokhoz, legutóbb legalább is független jelöltként kapták a voksokat. De ennél figyelemre méltóbb tény, hogy a tizenhárom ember közül kilenc a rendszerváltozásás óta újra és újra elnyerte a bizalmat, így húsz (ha előzőleg tanácselnök is volt, még több) évet töltött a „legsúlyosabb helyi székben”. Díszpolgári címet alapítottak A törvény szerint nekik végkielégítésként háromhavi illetménynek megfelelő összegű juttatás jár, s az új képviselőtestület még három havit adhat. Megkérdeztük azonban a települések jegyzőit (illetve, akit elértünk), hogy akarták-e, tudták-e jutalmazni őket azok a képviselő-testületek, amelyekkel együtt zárták e ciklust. Bár az újtikosi testületben felvetődött, hogy kapjon egyszeri juttatást a falu húsz év után, 80 évesen leköszönő vezetője, az anyagi helyzetük ismeretében ezt nem engedhették meg maguknak. Úgy döntöttek viszont, hogy díszpolgári címet alapítanak, s ezt első alkalommal a búcsúzó polgármester, Tóth Miklós kapja. Az elismerést, amelylyel nem jár tehát pénzjutalom - éppen ma, október 1-jén adják át. Nyírcsádon Katona Gyula 1973-tól kezdve 37 évet töltött a falu vezető helyén, s most elköszön. Ez alkalomból egyelőre nem részesült külön jutalomban. Mindkettőjüket független jelöltként választották a testület élére. Berekböszörményben Vajda Imre 1989 óta áll a település élén. 22 évi munkáját idén tavasszal miniszteri elismeréssel köszönték meg. Az oklevél mellé a helyi testület szavazott meg két havi illetményének megfelelő pénzjutalmat. Menyhárt Dánielné az 1970-es évektől volt vezetőtanácselnök, illetve helyettes, majd polgármester) Kokadon. Sok éve már nem fizetésért, hanem havi 100 ezer forint tiszteletdíjért végezte e munkát. A képviselő-testület búcsúzásként bruttó 300 ezer forint jutalmat szavazott meg számára. Magyarhomorogon Nagy Barna ugyancsak tiszteletdíjasként köszön el húsz év után. Munkáját a képviselők bruttó 500 ezer forinttal köszönték meg. Berettyóújfaluban ahol - a legutóbb jobboldali összefogással megválasztott Szeifert Ferenc 20 évig volt polgármester - nem került terítékre ez a kérdés. Hasonlóképpen öt cikluson át állt a település élén és egyelőre külön jutalom nélkül búcsúzik Fülöpön Bugyáné Szász Erzsébet, Bihartodán dr. Szabó József és Mezősason Bagdi János. Hajdúszováton Hadházi László négy ciklust tudhat maga mögött. Görbeházán dr. Pusztai Adél egyetlen ciklusban volt polgármester. Jutalmat a már leköszönő testület nekik sem szavazott meg, ahogy nem részesült külön anyagi elismerésben Gyenge István sem, aki időközi választáson, 2008 áprilisában lett Hajdúbagos polgármestere. Hajdúsámsonban Andó Lászlóné korábban iskolaigazgató volt, négy éve pedig a Fidesz jelöltjeként polgármesterré választották. Ő sem indul újra a címért. Munkáját a testület augusztusban a törvény által megengedett legnagyobb összeggel - hat havi illetményének megfelelő bruttó 3 millió 130 ezer 800 forinttal - ismerte el. Klonszk y A TÖRVÉNY SZERINT 1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése________________________________________ 2 f (5) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte... végkielégítésként háromhavi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg, továbbá részére az új képviselő-testület további háromhavi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít. 4/A - (1) A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármester illetményének, illetve tiszteletdíjának hat havi összegét. A jutalom mértékének megállapításakor nem vehető figyelembe a polgármestert e törvény 2.§ (5) bekezdése alapján megillető juttatás. Megyénkben 13-an köszönnek le FOTÓ: ARCHIV Gyermeksírok az Emlékkertben Az eddig feltárt hat gyermek-csontváz 500- 600 évesre tehető. DEBRECEN: Nem mindennapi felfedezésre bukkantak a Déri Múzeum régészei a Nagytemplom mögötti Emlékkert felújítási munkálatai során. Gyermeksírokat, ezüstpénzeket, bronzcsatokat és a korábban a Nagytemplom helyén álló, 1564-ben leégett gótikus építményhez, a Szent András templomhoz tartozó falat találtak a megelőző régészeti feltárás során. D. Szabó László, a feltárás vezetője elmondta, ritkán van alkalmuk debreceni középkori temetőkben vizsgálódni. Hogy mikor kerültek oda a gyermeksírok, az előkerült ezüstpénzek meghatározása után derül majd ki. Az viszont tény, hogy Szent István korától kezdve előírás volt a templomok körüli temetkezés. Az eddig feltárt hat gyermekcsontváz (melyből három lány lehet) 500-600 évesre tehető. Nemük onnan sejthető, hogy a bronzdíszes párta, melyben örök nyugalomra helyezték őket, megszínezte koponyájukat. A több mint 20 négyzetméteren szeptember 20-a óta tartó feltárás során koporsószögekre is bukkantak, ám a csontvázak körül koporsóra utaló nyomokra még nem. A fal megtalálásának jelentősége abban rejlik D. Szabó László szerint, hogy a Szent András templom egy korai építési fázisához tartozó körülbelül 2,2 méter széles, 1 méter vastag, bontott téglákból épített fal húzódik az egykori imaterem 1,2 méter széles fala alatt. Ez a tervek szerint a nagyközönség elől sem lesz elrejtve, hiszen az odalátogatók eredeti állapotában tekinthetik meg a fal egy-egy részletét. haon-dzs A hatból három lány lehetett „Ritkán van alkalom debreceni középkori temetőkben vizsgálódni.” FOTÓK: DERENCSÉNYI ISTVÁN Aktuális 3