Hajdú-Bihari Napló, 2012. július (69. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-02 / 153. szám

2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 0 jg|0 Váratlan költségek jöhetnek. A kedvezmények :$$$¥ I r nálunk viszont is biztosak. Érdemes bejönnie az UniCredithez, mert Bonusz számlánkhoz hat 0 forintos szolgáltatást mi kínálunk*. A számla akciós havi díja 760 forint. Várjuk bankfiókjainkban: Debrecen, Kossuth L. u. 25-27. és Kálvin tér 2/a, Hajdúszoboszló, Szilfokalja u. 4. További információkért érdeklődjön a 06 40 50 40 50-es számon. www.unicreditbank.hu/bonusz Az élet csupa változás GS lehetőség, üdvözöljük bankunkban! számíthat ránk. xa UniCredit Bank A tájékoztatás nem teljes körű. * Az akciós Bonusz számlacsomag és annak egyedi, akciós tételei visszavonásig érvényesek, a részleteket a vonatkozó üzletszabályzatok, lakossági kondíciós listák és hirdetmények tartalmazzák. A számla normál zárlati díja 999 Ft/hó. A szolgáltatások normál díját a vonatkozó lakossági kondíciós listák tartalmazzák. HIRDETÉS NAPLÓ Napló interjú Kósa Lajos polgármesterrel Ötösre válthat a ciklus végére A Latinovits Színház­beruházás a rossz osztályzatúak közé tartozik, de van esély a befejezésére. DEBRECEN. A polgármester ál­tal adott exkluzív interjú har­madik témáját a köztudatban csak Latinovits Színházként emlegetett befejezetlen be­ruházás adta, ám mielőtt még ténylegesen beszéltünk volna róla, Kósa Lajos érdekes fej­tegetésbe kezdett. Elmondta, olyan ez a helyzet, mint ami­kor a szülő, természetesnek veszi a gyerek bizonyítványá­ban az ötösöket, de magyará­zatot kér a hármasra. Pedig vannak a városban ötösre értékelhető beruházások, úgy mint a nyugati kiskörút első üteme, a Böszörményi úti kerékpárút, a Fazekas­gimnázium teljes felújítása, a TISZK egymilliárdos modern képzési központja, és mégis a rossz osztályzatúról kell szá­mot adnia. Egyelőre ilyen a Latinovits Színház is. Az elmúlt bő félévi nyilatkoza­tok, akár Orbán Viktor minisz­terelnöktől vagy Halász János kulturális államtitkártól, akár Somogyi Béla alpolgármes­tertől a befejezést illetően optimistább kicsengésünk a korábbiaknál. Van ennek alapja? Kósa LAJOS: Minden nagyobb város állami támogatással épített színházat, vagy újítot­ta fel a meglévőt. A Csokonai az egyetlen, amelyik kima­radt a rekonstrukciós prog­ramból. Ám, ha tovább már nem lehet elodázni a felújítá­sát, akkor valahová költöznie kell. Emiatt pár éven belül mindent el kell követnünk a Latinovits befejezéséért, más már meglévő játszóhely nem jöhet szóba. A minap az Aranybika üzemeltetőjével folytatott egyeztetés is azt mutatta, hogy a szálloda felújításából a város tulajdo­nában lévő Bartók Terem és az egykori Víg mozi - amely most Kamaraszínházként működik - sem maradhat ki. A Kamaraszínház elhelye­zése is megoldandó feladat lesz hamarosan, hiszen már a mostani helyszín is egy kényszermegoldás eredmé­nye. Eddig miért nem sikerült, talán úgy gondolja a kor­mányzat, hogy kapott már egy jelentős összeget a város a labdarúgó-stadionra, más nem jár neki? Kósa LAJOS: Más-más célt szolgálnak: egy Debrecen léptékű várost akár két ilyen fejlesztésben is támogathat a kormány, mert színházra pél­dául még nem kapott pénzt. Ezért biztos vagyok abban, hogy meg fogjuk találni erre is a megoldást, én személy szerint is minden befolyá­som felhasználom az ügy érdekében, hiszen polgár­­mesterként ez a dolgom. Akkor jó az esély arra, hogy a ciklus végére, 2014-re ötösre változhat a Latinovits Színház beruházásának az osztályzata. Kósa LAJOS: Határozottan van rá esély, mert most áthúzó­dó költségvetéssel akarjuk megcsinálni, a központi költségvetés 2013-ra és 2014- re megosztva tartalmazhatja majd a befejezéshez szüksé­ges összeget. Ebben eltérő számadatokkal lehetett már találkozni egytől hárommilliárdig, mennyi szük­séges minimálisan? Kósa lajos: Egymilliárdból nagyon szépen be lehet fejez­ni, de a színpadtechnika ára a csillagos ég, Vidnyánszky Attila igazgatóról viszont közismert, tudja, hogyan lehet olcsó, de mégis jó szín­házat csinálni... EGERHÁZI PÉTER egerhazl.peter§inform.hu ...pár éven belül mindent el kell követnünk a Latinovits befejezéséért...” FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Patrónusokat toboroztak DEBRECEN. Bárki lehet patró­­nus, aki az állami gondozottak tehetséggondozását támogat­ja - minderről bővebb infor­mációkat is kaphattak azok, akik ellátogattak szombaton a Patrónus Toborzó Korzó elnevezésű rendezvényre. A BAGE programját tehetséges fiatalok fellépése is színesí­tette a Csapó utcán. Kbn Miklósi Dániel már támogatóra talált FOTÓ: MATEY ISTVÁN Nézőpont Kiss Ketrecharc Amikor jó páncélokat kezdtek el készíteni a mesterek a középkorban, az angolok kitalálták a páncéltörő nyílhe­gyeket. Amikor megjelentek az első jó hadászati rakéták, kifejlődtek a rakétaelhárító rendszerek. És amikor megje­lentek az első autó-lopásgátló elektronikák, már ott voltak a tolvajok kezében a távnyitó-záró kulcsokat lehallgató berendezések, így megy ez vég nélkül, reakcióra ellenreak­ció - háborúk, békében. Itt van például a guberálás, mint kiemelt városi had­színtér. Az alap probléma, hogy a guberálók szétszórták a szemetet. Kezdődött a konténerek láncos, lakatos lezárásá­val. Ez kissé kényelmetlen, maguknak a lakóknak is. Ezért inkább kis ketrecek épültek, ahova bezárjuk a szemetese­ket. Némelyik egész kis házikó, másutt kissé rusztikusabb a megoldás, de a lényeg, hogy ne lehessen hozzáférni. A guberálók erre kifejlesztették a horgászbotos módszert. Bottal benyúlunk, és hor­gászunk. Ennek megakadá­lyozására fémlemezzel kell körbeburkolni a megfelelő magasságban a dróthálót. A 13. jobban is megy legfejlettebb kukatároló így majd az országnak, cak­i leveréssel férhető J . hozzá. Állítólag már ez is amim garancia terjed. Más önkormányzatok incs rá, hogy a jobb a i°g erejében is hisznek, és szivárog a legalsó Ez a „ketrecharc” arról is szól, hogyan védelmezik hadállásaikat, normális életüket a társadalom rendezett felén élők. Arról is, hogy valójában nem nagyon tudjuk kezelni azt a tényt, hogy van egy nem csekély létszámú réteg Magyarországon, akiket a mély­szegénység, és emellett a társadalmon kívüliség jellemez. Még a viszonyulásunk is sokszínű: van, aki gyűlöli őket, van, aki sajnálja, s van, aki csak annyit mond, hogy ne le­gyen közöm hozzájuk. Az igazi gond az, hogy nem látszik világos társadalmi stratégia, mit lehet tenni az ellen, hogy ez a réteg totálisan bebetonozódjon a helyzetébe. Az egyszerű honpolgár ezért inkább csak védekezik. Pél­dául a ketrecekkel. Meg szigorú lépcsőházi zárási renddel, a parkolóban ajtócsapással és gyors távozással a koldu­sokkal ellenkező irányba. A tény persze az, hogy az ilyen „ketrecek” nemcsak másokat zárnak ki, hanem bennünket is be. Minél inkább próbáljuk a létünket elkülöníteni, zárni a nem kívánatos társadalmi közegtől, annál inkább magun­kat is bezárjuk. Folyik egy megállíthatatlan elkülönülés az egészségügy, oktatás színterén is - ahol nincs más mód, ott magánintézmények formájában. Ha a világra tekintünk ki, az látszik, hogy átfogó, jó meg­oldást sehol nem agyaltak ki erre a problémára, legfeljebb azt, hogy jó sok pénzt elköltenek, ami ugye nekünk nincs. Magyarország számára az egyik legsúlyosabb probléma ez a társadalmi kettészakadás, ami ráadásul még területileg is koncentráltan zajlik. Ne legyenek illúzióink, ha jobban is megy majd az országnak, semmi garancia nincs rá, hogy a „jobb” leszivárog a legalsó rétegekbe is. Sőt! Ha nincse­nek megfelelő ajtók, csatornák, tervezett kényszerpályák, egy fellendülés még tovább növelheti a meglévő különb­ségeket. Talán az segíthet majd egyszer, ha felismerjük: egy kettészakadt társadalomban gazdagnak és szolidan jómódúnak sem jó lenni, nincs fejlett ketrec, ami komfor­tot nyújtana. laszlo.kiss@inform.hu ütegekbe is. Szakítanak a hibás gyakorlattal Szóba került a buszköz­lekedés és a szemét­szállítás is a fórumon. MARTINKA. Jóllehet éveken keresztül napirenden volt a Hajdúsámsonhoz tartozó te­lepülésrészen az orvosi ren­delő felépítése - a régi iskola belsejét is átalakították -, most se iskola, se rendelő - panaszolták a lakossági fó­rum résztvevői. Tóth János önkormányzati képviselő a kronológiát ismertetve vonta le a konklúziót: korábban a sámsoni testület csak együtt akarta fejleszteni Martinkát Sámsonkerttel. Ez elhibá­zott politika volt, tette hozzá Hamza Gábor polgármester, aki megígérte, hogy vezetése alatt ilyen nem fordulhat elő. Persze ettől már a kétiskolá­­nyi martinkai gyerek kényte­len más oktatási intézménybe járni - hangzott el a fórumon. Sok mindenről szó esett még, ezekre később visszatérünk. HEN­ÉP Napló-kvíz Az alább felsorolt építészek közül ki tervezte a debreceni Nagyállo­más épületét? a) Pfaff Ferenc b) ifj. Dávid Károly c) Payr Egon d) Rimanóczy Gyula A helyes megfejtést a mai Naplóban rejtettük el! Az oldal támogatója co 10 s ■ ■■■■■ ■ I ■ ■ ■ HIRDETÉS

Next