Hajdú-Bihari Napló, 2013. november (70. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám
2013. NOVEMBER 2., SZOMBAT Vállalkozói szemlélet A környezettudatos gondolkodás mellett a tulajdonosi szemlélet erősítése is ott lebeghetett a jogalkotó szeme lőtt, amikor törvénybe foglalta, hogy minden tonna beszállított szemét után 3 ezer (jövőre már 6, aztán 9, majd pedig 12 ezer) forint lerakási járadékot köteles fizetni a hulladéklerakó az államnak. Már ez is bőven elég lett volna a szemléletváltáshoz, „állambácsi” azonban még megspékelte mindezt egy kis rezsicsökkentéssel és állami ármegállapító jogkörrel is. Ez így már sok volt a piac professzionális szereplőinek, és sorra mondták fel az önkormányzatokkal kötött hulladékszállítási szerződéseiket. Mivel ma már csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékszállítást és -feldolgozást, amelyekben a többségi tulajdon az önkormányzatoké, felvetődik a kérdés: a települések miből finanszírozzák a veszteséget, amit a profitorientált cégek már nem engedhettek meg maguknak? A bihari térség polgármesterei szerint nem kell lerakni a szemetet és akkor járadékot sem kell fizetni. Gondolatban már létre is hozták azt a szociális szövetkezetet, melynek keretében a szelektíven gyűjtött szemét újrahasznosítását elképzelik. petnehazi@inform.hu Nézőpont Petneházi Attila Az egyházak is emlékeztek Debrecen. - Modern társadalmunkban tabutémává lett a betegség, a halál. November 1-jén azonban gondolunk saját végességünkre, elmúlásunkra is - mondta Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője a Debreceni Köztemetőben tartott istentiszteleten mindenszentek napján. A lelkipásztor hangsúlyozta: fontos a kegyelet, az elhunyt sírjának ápolása, ennél azonban lényegesebb, hogy megkapjuk Istentől a választ arra, miért érdemes élni. Misével emlékezett az elhunytakra a római katolikus és a görögkatolikus egyház is. A megemlékezéseket sokan állva hallgatták. hbn-szzsl NAPLÓ Megtűrik, bár balesetveszélyes Még a Magyar Közút sem tudja megbecsülni, hány út menti kereszt, fejfa van a megyében, hajdú-bihar. November közeledtével az autósok furcsa fényeket láthatnak pislákolni esténként az utak mellett. Távolról nehéz eldönteni, hogy csak egy kerékpáros imbolygó lámpája vagy esetleg valami más. Kellemetlen meglepetés lehet, ha az út szélén akár több kivilágítatlan autó körvonalazódik ki, mert a hozzátartozók épp az emlékezés lángjait gyújtják meg közúti balesetben elhunyt szerettükre emlékezve. Pedig ez nem ritka, hiszen aki közlekedik látja - a főbb utak mellett sokszor egymást érik a tragikus mementók. De vajon hogyan kerülnek oda? Milyen engedélyre van szükség az állításukhoz? S mi lesz a balesetveszélyesen elhelyezett „síremlékekkel”? A törvény szerint tilos - A közút területén emlékhely létrehozására közútkezelői hozzájárulás szükséges. Amit társaságunk csak akkor ad meg, ha az kétséget kizáróan nem veszélyezteti a forgalom biztonságát: a „kegyhely” kellő távolságra található az úttól és van a közelében a biztonságos megállásra szolgáló hely - válaszolta érdeklődésünkre Pécsi Norbert, megjegyezve: az útpadkában vagy kérjük a gyászolókat, az út mellé ne tegyenek ilyen építményeket. PÉCSI NORBERT annak közelében elhelyezett keresztek, illetve egyéb emlékművek ugyanis a forgalombiztonság szempontjából veszélyt jelenthetnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megbízott kommunikációs főosztályvezetője az 1988. évi I. törvényt idézve figyelmeztetett arra, hogy az ilyen „jelzések” elhelyezése tilos, ha az „a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyeztesse”. Toleránsak - Éppen ezért arra kérjük a gyászoló hozzátartozókat, hogy az út mellé ne tegyenek ilyen építményeket, hisz az úton közlekedőkre ezek veszélyt jelenthetnek - tolmácsolta a Magyar Közút kérését Pécsi Norbert, hangsúlyozva: társaságunknak ugyan van lehetősége a kegyhelyek megszüntetésére a jogszabály értelmében, ám az ilyen esetekben toleránsak. - A Magyar Közút Nonprofit Zrt. még sosem bontatott el kegyhelyet, minden esetben tiszteletben tartjuk mások érzéseit - húzta alá a kommunikációs főosztályvezető, akitől megtudtuk, becsléseik sincsenek róla, hogy mennyi ilyen mementó lehet a hajdú-bihari utak mellett. HEN-FA A kegyhely létesítéséhez a Magyar Közút engedélye kell ene) ILLUSZTRÁCIÓ: MATEY ISTVÁN „A reformáció rendbe tette az egyházat” Istentisztelettel, koszorúzással emlékeztek a reformációra. Debrecen: Az egyház mindig megújításra szorul - jelentette ki igehirdetésében ifj. dr. Hafenscher Károly evangélikus lelkész csütörtökön, a reformáció napja alkalmából a Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Ezt a gonosz szőlőművesekről szóló példázaton keresztül világította meg. Eszerint egy gazda szőlőt ültetett, majd bérbe adta munkásoknak. Amikor azonban a termésért küldte szolgáit, megverték, megölték őket a munkások, ahogyan a később odaküldött fiát is. A lelkész azt mondta: az Úr szőlője, az egyház, ma is él. Holland részvétel - A reformáció rendbe tette a szőlőt, levágta a vadhajtásokat, hogy termőre forduljon az ültetvény. Szabadságot adott, feladatok sokaságát bízta ránk Isten. Az a kérdés, hogy a mai munkások hogyan végzik a dolgukat. Nem dobjuk-e ki a szőlőből a Fiút? Ez 2013 kérdése - hangsúlyozta. Október 31., a reformáció napja ünnep a protestáns egyházak számára. 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 pontba összefoglalt tételeit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Az istentiszteleten Bereczki Lajos baptista lelkész olvasott igét, előadást pedig dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tartott a debreceni kátéírókról. Az istentisztelet után a résztvevők koszorúztak a gályarabok emlékműve előtt, ahol részt vett a Holland Királyság magyarországi nagykövete, Gajus Scheltema is. hbn-szzsl Megtelt a templom fotó: di Volt ahol már bontottak Néhány éve egy motorbalesetben elhunyt fiatal tragédiájára emlékeztető kegyhelyet hoztak létre Hajdúböszörmény egyik forgalmas pontján. Az azonban zavarta az ottani üzlettulajdonosokat, akik előbb az önkormányzathoz, majd a Magyar Közúthoz fordultak panaszukkal. Végül a közel embermagasságú „obeliszknek” mennie kellett, mécsesek azonban a mai napig vannak a helyén. Balesetben vesztette életét Vasúti átjáróban borult fel egy személygépkocsi három férfival. NYÍRADONY, sáránd. A rendőrség csütörtöki közlése szerint eddig ismeretlen okból vesztette el az uralmát a volán fölött az a sofőr, aki szerda éjjel fél tizenegykor felborult autójával Nyíradony belterületén. Dr. Dobó Dénes, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte: az Opel a baleset következtében kidöntötte a Vörösmarty utcai vasúti átjáró fény- és félsorompóját. A járműben utazó egyik 25 éves férfi olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A másik két benn ülőt a mentők súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléssel szállították kórházba. A baleset pontos körülményeit a debreceni rendőrkapitányság munkatársai szakértők bevonásával vizsgálják - tette hozzá a hadnagy. Két sérült Sárándnál A 47-es főúton Derecske és Sáránd között közlekedési baleset miatt volt félpályás útlezárás csütörtök reggel. A rendőrségi híradás szerint két személygépkocsi ütközött össze, a karambol oka egyelőre nem ismert. Mint a mentőktől megtudtuk, egy személy súlyosan, egy könynyebben megsérült. A soroltakon kívül a megye területén szerdán és csütörtökön összesen négy-négy személysérüléses (öt könnyű és három súlyos) közúti közlekedési baleset miatt intézkedtek a rendőrök. Kbn fü fu Megye. További megyei híreket olvashat portáil a Sálunkon. A 47-esen két sérülthöz ment a mentő csütörtök reggel FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Az összetört Opelben hárman ültek a tragikus baleset bekövetkezésekor FOTÓ:RENDŐRSÉG Bravúros technika, virtuóz játék Xiao Wang személyében világhírű fiatal kínai hegedűművész volt a Kodály Filharmonikusok csütörtöki koncertjének vendégszólistája. A Bartók Teremben Schumann, Brahms és Beethoven egy-egy művét hallhatta a közönség, Kovács János, az Operaház első karmestere vezényletével. FOTÓ: MOLNÁR PÉTER Apolló mozi: térben élő filmek a nagyteremben Debrecen. Élesen sípol a biztonsági kapu kijövetelkor az Apolló moziban, ha valaki a 3D-s szemüveggel a táskájában sétál ki a vetítés végén. A legmodernebb 3D-s technológiával szereltük fel a 176 férőhelyes nagytermet. Ehhez viszont nem eldobható, hanem a mozi tulajdonában álló, különleges szemüveget kölcsönzünk a nézőknek - nyilatkozta a Naplónak Papp László műszaki felelős. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a hangrendszer is megújult, 7.1-es technikát építettek be. A fejlesztés 20 millió forintos költségét az önkormányzat állta. A nagyterem csütörtöki - vetítéssel egybekötött - felavatása alkalmával Somogyi Béla alpolgármester beszédében kijelentette: utolérték a konkurenciát, illetve az önkormányzat családbarát filmszínházzá szeretné formálni az intézményt. Az Apolló tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Tavasszal a kisterme kapott modern vetítőgépet. Az Art terem korszerűsítésére pedig pályázatot adott be az önkormányzat. hbn-szzsl