Hajdú-Bihari Napló, 2013. november (70. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-02 / 255. szám

2013. NOVEMBER 2., SZOMBAT Vállalkozói szemlélet A környezettudatos gon­dolkodás mellett a tulajdo­nosi szemlélet erősítése is ott lebeghetett a jogalkotó szeme lőtt, amikor törvénybe foglalta, hogy minden tonna beszállított szemét után 3 ezer (jövőre már 6, aztán 9, majd pedig 12 ezer) forint lerakási járadékot köteles fizetni a hulladéklerakó az államnak. Már ez is bőven elég lett volna a szemléletvál­táshoz, „állambácsi” azonban még megspékelte mindezt egy kis rezsicsökkentéssel és állami ármegállapító jogkör­rel is. Ez így már sok volt a piac professzionális szerep­lőinek, és sorra mondták fel az önkormányzatokkal kötött hulladékszállítási szerződé­seiket. Mivel ma már csak olyan nonprofit szervezetek végez­hetnek hulladékszállítást és -feldolgozást, amelyekben a többségi tulajdon az önkor­mányzatoké, felvetődik a kérdés: a települések miből finanszírozzák a veszteséget, amit a profitorientált cégek már nem engedhettek meg maguknak? A bihari térség polgármesterei szerint nem kell lerakni a szemetet és ak­kor járadékot sem kell fizetni. Gondolatban már létre is hozták azt a szociális szövet­­kezetet, melynek keretében a szelektíven gyűjtött szemét újrahasznosítását elképzelik. petnehazi@inform.hu Nézőpont Petneházi Attila Az egyházak is emlékeztek Debrecen. - Modern társadal­munkban tabutémává lett a betegség, a halál. November 1-jén azonban gondolunk saját végességünkre, elmú­lásunkra is - mondta Deren­­csényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerü­let főjegyzője a Debreceni Köztemetőben tartott isten­tiszteleten mindenszentek napján. A lelkipásztor hang­súlyozta: fontos a kegyelet, az elhunyt sírjának ápolása, ennél azonban lényegesebb, hogy megkapjuk Istentől a választ arra, miért érdemes élni. Misével emlékezett az el­hunytakra a római katolikus és a görögkatolikus egyház is. A megemlékezéseket sokan állva hallgatták. hbn-szzsl NAPLÓ Megtűrik, bár balesetveszélyes Még a Magyar Közút sem tudja megbecsülni, hány út menti kereszt, fejfa van a megyében, hajdú-bihar. November kö­zeledtével az autósok furcsa fényeket láthatnak pislákol­ni esténként az utak mellett. Távolról nehéz eldönteni, hogy csak egy kerékpáros imbolygó lámpája vagy eset­leg valami más. Kellemetlen meglepetés lehet, ha az út szélén akár több kivilágítat­­lan autó körvonalazódik ki, mert a hozzátartozók épp az emlékezés lángjait gyújtják meg közúti balesetben el­hunyt szerettükre emlékez­ve. Pedig ez nem ritka, hiszen­­ aki közlekedik látja - a főbb utak mellett sokszor egymást érik a tragikus mementók. De vajon hogyan kerülnek oda? Milyen engedélyre van szük­ség az állításukhoz? S mi lesz a balesetveszélyesen elhelye­zett „síremlékekkel”? A törvény szerint tilos - A közút területén emlékhely létrehozására közútkezelői hozzájárulás szükséges. Amit társaságunk csak akkor ad meg, ha az kétséget kizáróan nem veszélyezteti a forgalom biztonságát: a „kegyhely” kellő távolságra található az úttól és van a közelében a biz­tonságos megállásra szolgáló hely - válaszolta érdeklődé­sünkre Pécsi Norbert, megje­gyezve: az útpadkában vagy kérjük a gyá­szolókat, az út mellé ne tegyenek ilyen építményeket. PÉCSI NORBERT annak közelében elhelyezett keresztek, illetve egyéb em­lékművek ugyanis a forga­lombiztonság szempontjá­ból veszélyt jelenthetnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megbízott kommunikációs főosztályvezetője az 1988. évi I. törvényt idézve figyelmez­tetett arra, hogy az ilyen „jel­zések” elhelyezése tilos, ha az „a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - össze­téveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon ve­szélyeztesse”. Toleránsak - Éppen ezért arra kérjük a gyászoló hozzátartozókat, hogy az út mellé ne tegyenek ilyen építményeket, hisz az úton közlekedőkre ezek ve­szélyt jelenthetnek - tolmá­csolta a Magyar Közút kérését Pécsi Norbert, hangsúlyoz­va: társaságunknak ugyan van lehetősége a kegyhelyek megszüntetésére a jogszabály értelmében, ám az ilyen ese­tekben toleránsak. - A Magyar Közút Nonprofit Zrt. még so­sem bontatott el kegyhelyet, minden esetben tiszteletben tartjuk mások érzéseit - húzta alá a kommunikációs főosz­tályvezető, akitől megtudtuk, becsléseik sincsenek róla, hogy mennyi ilyen mementó lehet a hajdú-bihari utak mel­lett. HEN-FA A kegyhely létesítéséhez a Magyar Közút engedélye kell­ ene) ILLUSZTRÁCIÓ: MATEY ISTVÁN „A reformáció rendbe tette az egyházat” Istentisztelettel, ko­szorúzással emlékeztek a reformációra. Debrecen: Az egyház mindig megújításra szorul - jelentet­te ki igehirdetésében ifj. dr. Hafenscher Károly evangé­likus lelkész csütörtökön, a reformáció napja alkalmából a Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Ezt a gonosz szőlőművesek­ről szóló példázaton keresz­tül világította meg. Eszerint egy gazda szőlőt ültetett, majd bérbe adta munká­soknak. Amikor azonban a termésért küldte szolgá­it, megverték, megölték őket a munkások, ahogyan a később odaküldött fiát is. A lelkész azt mondta: az Úr szőlője, az egyház, ma is él. Holland részvétel - A reformáció rendbe tette a szőlőt, levágta a vadhajtáso­kat, hogy termőre forduljon az ültetvény. Szabadságot adott, feladatok sokaságát bízta ránk Isten. Az a kérdés, hogy a mai munkások hogyan végzik a dolgukat. Nem dob­­juk-e ki a szőlőből a Fiút? Ez 2013 kérdése - hangsúlyozta. Október 31., a reformáció napja ünnep a protestáns egyházak számára. 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenber­gi vártemplom kapujára a 95 pontba összefoglalt tételeit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Az istentiszteleten Bereczki Lajos baptista lelkész olvasott igét, előadást pedig dr. Die­nes Dénes, a Sárospataki Re­formátus Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára tartott a debreceni kátéírókról. Az istentisztelet után a résztve­vők koszorúztak a gályarabok emlékműve előtt, ahol részt vett a Holland Királyság ma­gyarországi nagykövete, Ga­­jus Scheltema is. hbn-szzsl Megtelt a templom fotó: di Volt ahol már bontottak Néhány éve egy motorbal­esetben elhunyt fiatal tragédi­ájára emlékeztető kegyhelyet hoztak létre Hajdúböször­mény egyik forgalmas pont­ján. Az azonban zavarta az ottani üzlettulajdonosokat, akik előbb az önkormányzat­hoz, majd a Magyar Közúthoz fordultak panaszukkal. Vé­gül a közel embermagasságú „obeliszknek” mennie kel­lett, mécsesek azonban a mai napig vannak a helyén. Balesetben vesztette életét Vasúti átjáróban borult fel egy személygépko­csi három férfival. NYÍRADONY, sáránd. A rendőr­ség csütörtöki közlése szerint eddig ismeretlen okból vesz­tette el az uralmát a volán fölött az a sofőr, aki szerda éjjel fél tizenegykor felborult autójával Nyíradony belte­rületén. Dr. Dobó Dénes, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte: az Opel a baleset következtében kidön­tötte a Vörösmarty utcai vas­úti átjáró fény- és félsorompó­ját. A járműben utazó egyik 25 éves férfi olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A másik két benn ülőt a mentők súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérü­léssel szállították kórházba.­­ A baleset pontos körülmé­nyeit a debreceni rendőrka­pitányság munkatársai szak­értők bevonásával vizsgálják - tette hozzá a hadnagy. Két sérült Sárándnál A 47-es főúton Derecske és Sáránd között közlekedési baleset miatt volt félpályás útlezárás csütörtök reggel. A rendőrségi híradás szerint két személygépkocsi ütkö­zött össze, a karambol oka egyelőre nem ismert. Mint a mentőktől megtudtuk, egy személy súlyosan, egy köny­­nyebben megsérült. A soroltakon kívül a megye területén szerdán és csütör­tökön összesen négy-négy személysérüléses (öt könnyű és három súlyos) közúti köz­lekedési baleset miatt intéz­kedtek a rendőrök. Kbn fü­ fu­ Megye. További megyei híreket olvashat portá­­­il a S­álunkon. A 47-esen két sérülthöz ment a mentő csütörtök reggel FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN Az összetört Opelben hárman ültek a tragikus baleset bekövetkezésekor FOTÓ:RENDŐRSÉG ­ Bravúros technika, virtuóz játék Xiao Wang személyében világhírű fiatal kínai hege­dűművész volt a Kodály Filharmonikusok csütörtöki koncertjének vendégszó­listája. A Bartók Teremben Schumann, Brahms és Beethoven egy-egy művét hallhatta a közönség, Kovács János, az Operaház első karmestere vezényle­tével. FOTÓ: MOLNÁR PÉTER Apolló mozi: térben élő filmek a nagyteremben Debrecen. Élesen sípol a biz­tonsági kapu kijövetelkor az Apolló moziban, ha valaki a 3D-s szemüveggel a táskájá­ban sétál ki a vetítés végén.­­ A legmodernebb 3D-s tech­nológiával szereltük fel a 176 férőhelyes nagytermet. Eh­hez viszont nem eldobható, hanem a mozi tulajdonában álló, különleges szemüveget kölcsönzünk a nézőknek - nyilatkozta a Naplónak Papp László műszaki felelős. A szakembertől azt is meg­tudtuk, hogy a hangrendszer is megújult, 7.1-es technikát építettek be. A fejlesztés 20 millió forintos költségét az önkormányzat állta. A nagyterem csütörtöki - vetítéssel egybekötött - fel­avatása alkalmával Somogyi Béla alpolgármester beszé­dében kijelentette: utolérték a konkurenciát, illetve az ön­­kormányzat családbarát film­színházzá szeretné formálni az intézményt. Az Apolló tavaly ünnepelte fennállásának századik évfor­dulóját. Tavasszal a kisterme kapott modern vetítőgépet. Az Art terem korszerűsítésére pedig pályázatot adott be az önkormányzat. hbn-szzsl

Next