Hajdú-Bihari Napló, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-02 / 127. szám
2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Pedagógusnapi díjazottak Kiemelkedő oktató-nevelő munkája elismeréseként Eötvös József-díjban részesült: Rózsavölgyi Gábor, a Debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója______ Szent-Györgyi Albert-díjban részesült: Dr. Csiba László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója - Apáczai Csere János-díjban részesült Dr. Szöllősi János, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója - Németh László-díjban részesült: Dobszai Jenő, a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője Brunszvik Teréz-díjban részesült: Dr. Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar főiskolai docense és Papp Lászlóné, a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény vezetője NAPLÓ Nem lesz kéménysep A jogszabályváltozások és a rezsicsökkentés jelentős árbevétel-kiesést eredményezett. DEBRECEN: Az ország hét megyéjében, köztük Hajdú-Biharban is leáll a kéményseprő-ipari szolgáltatás július elsejétől - erősítette meg a sajtóértesüléseket Magyar György, a Fütesz Kft. ügy-Csak önkormányzati ügy állami támogatással oldható meg a probléma. MAGYARGYÖRGY vezetője, azzal a kiegészítéssel, hogy a cég Debrecenben továbbra is folytatja a szolgáltatást. Azonban az idén áprilisban, a Füteszből gazdasági okok miatt kivált FÜTM Kft. - ami megyeszerte végezte a kéményseprést - minden tovább folytatni a munkát. Mint azt a cégvezető hangsúlyozta, a leállásnak több oka is van. Csak az állam segíthet? Egyrészt 2013 januárjában életbe lépett jogszabályváltozásban meghatározták az egyes kéménytípusok seprési díját, amely jelentős árbevétel-csökkenést eredményezett, majd ezt tetézte a rezsicsökkentés. Létszámleépítést hajtottunk végre, bezártuk a kirendeltségeinket, minimalizáltuk minden egyes költségünket, de ennek ellenére is a 35-38 százalékos árbevétel-kiesésünket, külső segítség nélkül nem tudjuk kompenzálni - fűzte hozzá Magyar György. Az ügyvezető véleménye szerint csak állami, vagy önkormányzati támogatással oldható meg a probléma. hbn : http://www.haon.hu En50Megve- További megyei híreket olvashat portáfiliálunkon. Hiába volt létszámleépítés, hiába zártak be kirendeltségeket, nem sikerült „megmenteni” a céget ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES Megkérdeztük: Ön hülyeinnek látja a jövőjét? - Nem Magyarországon képzeljük el a jövőnket. Nemsokára szülni fogok és utána visszamegyünk külföldre, élni és dolgozni, hiszen ott sokkal jobbak a kilátásaink - fogalmazott Hajdú Csilla. - Igazából magánéleti változások előtt állok és bízom benne, hogy ez pozitívan változtatja meg az életem - válaszolta Hajdú Péter. Nem vágyik sok pénzre Vas Anita sem, a minimális dolgok legyenek meg, de sokkal fontosabb a boldogság, ami nem a sok pénzen múlik. - Nem egyszerű, régebben hajtott az ember, hogy legyen pénze, most meg egy kis szabadidő lenne jó, hogy a családdal lehessünk, azt gondolom csak rajtam múlik, hogy megteremtsem ezt az egyensúlyt - mondta Karajos Róbert. Rövid távon szerényebb jövőt jósol magának Gidófalvi Balázs hiszen most költözik össze élete párjával. Véleménye szerint ma nem is olyanok a körülmények, hogy hosszabb távra lehessen tervezni. Kovács Orsolya úgy érzi egzisztenciálisan elérte, amiről álmodott, sőt még talán túl is szárnyalta azt, reméli a jövőben is biztosíthatja három gyermekének a boldog gyermekkorhoz szükséges nyugodt mindennapokat. HAJDÚ CSILLA: Nem HAJDÚ PÉTER: Bízom a VAS ANITA Ahol- Magyarországon pozitív változásban. Fogság mindennel fogunk élni. fontosabb. KARAJOS RÓBERT: Egy GIDÓFALVI BALÁZS: KOVÁCS ORSOLYA: kis szabadidő lenne Rövid távon szeré- Bízom benne, hogy most már fó.nyebb jövőt jósolok, minden jól alakul. 1944 június 2 Hetven éve írta be magát e nap fekete betűkkel Debrecen történetébe Bombák alakították a várost Hetven évvel ezelőtt történt a cívisvárost ért legsúlyosabb bombatámadás, Debrecen. Minden képzeletet felülmúló pusztítást végzett és átformálta a városképet a 1944. június 2-ai bombázás. - Helytörténeti szempontból soha nem érte ennél súlyosabb támadás Debrecent és soha nem hullt el ennyi ember ilyen rövid idő alatt - fogalmazott Bombák földjén című előadásában Horváth Attila helytörténeti kutató a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. Mint mondta, az előzmények 1943 júniusára vezethetők vissza, amikor is a szövetséges légierő kombinált offenzívát indított Németország és az általa megszállt nyugat-európai országok felé. 1944. június 2-án nem várt légitámadás indult Debrecen ellen, holott a Dunától keletre húzódó területek korábban az átrepülésekben sem voltak érintettek. Az USA hadviselése Debrecent ingabombázás érte az ominózus napon, ami azt jelenti, hogy a repülők a hadibázisukról felszállva bombázták a kijelölt célpontot, majd leszálltak egy előzőleg lefixált fogadó repülőtéren, ahol feltankoltak, kiegészítették a fegyverzetüket, majd ismét felszállva az anyabázis felé haladva újabb célpont után kutattak - magyarázta a támadás jellegét a szakértő. Mint hangsúlyozta, ez a fajta hadviselés az USA találmánya, lényege pedig, amellett, hogy így a Németországtól keletre telepített ipari körzetek támadása is elérhetővé vált, megnövekedett a hatótávolság és csökkent az ellenséges terület fölött eltöltött idő. Az USA a Szovjetunió területén szeretett volna kialakítani fogadó állomást, az 1943-as teheráni konferencián pedig Sztálin hat repülőteret ígért Rooseveltnek, ami 200 repülő bázisául szolgálhatott volna, ám ’44 elejére a repülőterek száma megfeleződött és azok is távol voltak Magyarországtól - ismertette Horváth Attila. Ezernél is több bomba Mint fogalmazott, a debreceni bombázás közvetett oka a küszöbön álló normandiai partraszállás lehetett, ugyanis hazánk vasúthálózata elég sűrű volt ahhoz, hogy a keleti csapatok páncélos alakulatokat tudjanak küldeni a nyugati frontra, az amerikaiknak pedig ez nem állt érdekükben, így igyekeztek megbénítani a vasúti közlekedést. - Az ellenséges erők 130 bombázógéppel és 70 vadászgéppel indultak Debrecen ellen, öszszesen 1030 darab, egyenként 500 fontos (227 kg) bombával, viszont 6 vadászgép visszafordult, tényleges bombázást pedig 125 B-17-es hajtott végre - magyarázta a helytörténeti kutató. Embermagasságú törmelék Ahogy mondta, a legsúlyosabb kárhelyek a Nagyállomás felvételi épületénél és annak környezeténél, valamint a vagongyár és a Vargakert területén keletkeztek. Ezen kívül súlyosan sérült a Homokkert északi része, a Piac utca-Szent Anna utca találkozása, a Batthyány és az Eötvös utca, a Széchenyi és a Földi János utca sarka és a köztemető. A törvényszék két ismert találatot kapott, a Nagyállomás épületének nyugati részét pedig igazoltan egy bomba érte, a Petőfi téren embermagasságú törmelék keletkezett a robbanás következtében. Az állomás közelében álló Ispotály templom szintén a bombázás áldozata lett, a találatot követően negyede leomlott, két nappal később pedig le kellett robbantani. A bombákat késleltetett gyújtóval szerelték, hogy nagyobb kárt tudjanak okozni - magyarázta a szakember. Hozzáfűzte, a temető bombázása az egyik repülőgép műszaki hibája miatt történhetett, amelyik vissza akart térni Olaszországba, de előtte kényszerbevetést végzett, azt követően pedig felrobbant. HBN-SZM Az Ispotály templom romjai Az egykori debreceni Nagyállomás épületéből alig maradt valami FOTÓK: MAGÁNARCHÍVUM Egy telep, becsapódás után Percről percre Bombázók felszállása, gyülekezés: 6 óra 50 perc Légiriadi 8 óra 22 perc Légitámadás kezdete: 8 óra 46 perc Légitámadás végi 10 óra 42 perc A halottak száma 509 fő, a sebesültek számával együtt ez a szám elérte az 1240 főt. Hol a két Latabár? „És van, akinek nem elég ez, folyton követel és kérdez, hogy hol van, ami neki jár, hol a két Latabár?!” - a fenti, a Hobo Blues Band által megénekelt sorok jutottak eszembe, amikor a DVSC hetedik bajnoki címének megszerzésének másnapján felütöttem az internetes sajtót. A hozzászólók fanyalgása szembetűnt, megerősítette bennem azt, hogy nem álmodtam az előző éjjel, a Löki aranyérmének, enyhén szólva, nem tudtunk egyöntetűen és önfeledten örülni. Kikapott a Löki a fiesztán, minden létező helyzetet elpuskázva, két kispesti kontrával pedig nem tudván mit kezdeni, elhasalt a buli belépő közben. Tény, a magyar futball mérföldekre lemaradva kullog a nemzetközi középmezőny mögött, újabban a kupacsapataink nem érik meg az augusztust sem és valljuk be, nem gyakran sziporkázott a bajnokcsapat mostanában. Mint ahogyan az is biztos, tisztában van ezzel a klubnál mindenki és nem az a cél, minél messzebb űzzék a nézőket a Nagyerdei Stadion környékéről. Épp a Magyar Kupa-döntő okán tapasztalt diósgyőri fociláz kapcsán mondta valaki, hogy el lettünk kényeztetve itt a cívisvárosban a trófeák halmozásával, 2005-ben 50 ezren tomboltak a Kossuth téren, aztán harminc-, majd alig tizenötezren. Ez természetes, a jót könnyebb megszokni, mind jobb és jobb futballt szeretnénk látni, s követeljük: hol van, ami nekünk jár?! Csak nehogy a hét bajnoki cím után a hét szűk esztendő következzen!______________ nandor.tamas@naplo.hu Nézőpont Tamás Nándor Egyetemi címek,Újak A Debreceni Egyetem Szenátusa szombaton Professor Emeritus címet adományozott az egyetem három nyugalmazott tanárának. Az elismerést Antus Sándor, a Természettudományi és Technológiai Kar Szerves Kémiai Tanszék professzora, Mihók Sándor, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztéstani Tanszék professzora és Solymosi László, a Bölcsészettudományi Kar Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi Tanszék professzora vehette át. Az ünnepség keretében átadták a Debreceni Egyetem Publikációs Díja kitüntetést. Az elismerés azon oktatóknak, kutatóknak adományozható, akik az egyetemen végzett kutatómunka eredményét rangos szakmai publikációban jelentették meg. A Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács javaslatára Publikációs Díjat vehet át Bokor Éva posztdoktor; Hajdú András egyetemi docens; Székvölgyi Lóránt egyetemi adjunktus; Rácz Éva és Gaál Botond; valamint Bényei Tamás egyetemi tanár. A szombati doktoravatón FOTÓ: DERENCSÉNYI ISTVÁN