Hajdú-Bihari Napló, 2014. augusztus (71. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-01 / 178. szám

2014. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK __ _ _ _ __ NAPLÓ Aktuális 3 Fegyverünk nincs, csak almánk A francia eladhatja a termékét a kínainak, rajta keresztül pedig az orosznak. DEBRECEN, BUDAPEST. Az Eu­rópai Unió és az Egyesült Államok (egyelőre három hónapra szóló) gazdasági embargót hirdetett Oroszor­szággal szemben az ukrajnai események miatt, szakértők azonban máris arra figyel­meztetnek, hogy mindenki veszíthet az oroszok elleni szankciókkal. Kétélű fegyver - Minden ilyen embargó két­élű fegyver. Nem lehet tud­ni, hogy a most bejelentett büntető intézkedések közül mit fognak megvalósítani, az azonban nyilvánvaló, hogy az EU-tagállamokban nem azonos súllyal esik latba az oroszkérdés. Németország­ban például állítólag 300 ezer munkahely függ közvetlenül az orosz relációtól, ez pedig felhígíthatja az embargó vég­rehajtását - mondta el a Nap­lónak Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója. Szerinte hazánk számára a legnagyobb csapás az orosz olaj- és gázszállítások leállítá­sa lenne. „Azok a magyar ex­portcikkek, amelyek az orosz piacra irányulnak (jellemző­en mezőgazdasági termékek, élelmiszerek), nem tartoznak az embargó által érintett stra­tégiai termékek (fegyverek, kettős hasznosítású modern technológiák, stb.) közé. Et­től persze válaszlépésként az oroszok még dönthetnek úgy, hogy átmenetileg nem tartanak igényt a magyar élel­miszerekre. Ne feledjük, az élelmiszerimport ugyanúgy az oroszok kezében van, mint a gyógyszerimport, amivel szintén borsot törhetnek az orrunk alá” - engedett bete­kintést a kulisszák mögé a szakember. Vannak kiskapuk Hegedűs Miklós, a GKI Ener­giakutató Kft. ügyvezető igazgatója is azon a vélemé­nyen van, hogy minden ilyen típusú beavatkozás a nem­zetközi együttműködésbe áldozatokat szed mindegyik oldalon. „Ne legyünk nai­vak! Miként a gazdaság sze­replői, a cégek adott esetben megtalálják a kiskaput, amin keresztül mégiscsak célhoz érhetnek, ez a technika az or­szágok közötti gazdasági kap­csolatok terén is jelen van. Az embargó miatt közvetlenül nem értékesíthet egy francia vagy német cég az orosz part­nerének? Hát eladja az árut a kínainak, rajta keresztül pedig az orosz vevőjének” - fogalmazott a cégvezető, aki szerint Oroszországot még egy ilyen széles körű (EU és USA által támogatott) embar­góval sem egyszerű sarokba szorítani. - Az ázsiai és az arab piac is komoly mozgásteret jelent az oroszok számára abban a te­kintetben, hogy honnan sze­rezhetik be az embargó által érintett stratégiai eszközöket - tette hozzá Hegedűs Miklós. PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Oroszországban is kapós a magyar alma FOTÓ: ÉKN A fénymásolt pénz felismerhető A hamis pénzzel történő visszaélés sem számít min­dennapos eseménynek a megyében. Legutóbb Hajdú­nánáson egy családi házban lévő nyomtatóban és a matrac alatt találtak a rendőrök ha­mis 500 forintos bankjegye­ket és a hamisításhoz szüksé­ges eszközöket.­­ Az egyszerű fénymásolóval készült bank­jegyek esetében hiányzik a vízjelnyomat, a fémszál. Ezek kézzel is érzékelhetők. Van­nak azonban olyan jelzések is bankjegyeken, amelyek csak UV-fénnyel átvilágítva válnak láthatóvá. Ezek nem másolhatók, mivel a bank­jegy papírjában találhatók. Néhány éve bejárta a sajtót a hír, miszerint elloptak négy tekercset a pénzkészítéshez használt papírból. Az egysze­rű papírra nyomott bankjegy­gyel ugyanis könnyen le lehet bukni - közölte a szakember. Paks egy másik kérdés... Inotai András szerint az, hogy a jelen helyzet miként érintheti a paksi atomerőmű (oroszok által finanszírozott) bővítését még kérdés, az azonban bizonyos, hogy ha megakad a projekt, az nem az atlanti embargó miatt lesz.­­ Sokkal inkább azért, mert az Európai Uniónak nagyon nem tetszik, hogy egy ilyen megaberuházás közbeszer­zési eljárás nélkül valósulhat meg. Ez az ügy még nincs lejátszva, akár csúnyán rá is fizethetünk - mondta az MTA Világgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója. Jelzett a bank, elkapták a csalókat Nagy értékű eszközöket és aranyat is vásárolt volna a két férfi, Debrecen. Az egyik csaló egy ékszerüzletben 2 millió forin­tot akart elkölteni, ám fize­téskor a három átadott hamis bankkártya közül egyiket sem fogadta el az eladó. Elektronikai üzletben pró­bálkoztak, ott az egyikük sikerrel járt: egy számító­gépet és notebookot vett, több mint 1,2 millió forintért. Társa viszont lebukott, ami­kor egy óraszalonban egy 250 ezer forintos karórát vásárolt. Mikor a tranzakció befejező­dött, a terminált üzemeltető pénzintézet munkatársa ész­lelte a bűncselekményt. A kiérkező rendőrök a két férfit még a bevásárlóköz­pontban elfogták, a kártyát ki­bocsátó banknak okozott kár pedig a pénz visszautalásával megtérült. A vádlottakkal szemben az ügyészség információs rend­szer felhasználásával, hamis elektronikus készpénz-he­lyettesítő fizetési eszköz felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt végre­hajtásában próbaidőre fel­függesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Varjú Miklós, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magán­­nyomozói Szakmai Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szerve­zetének elnöke lapunknak azt mondta, a mágnescsík azono­sításán alapuló bankkártyák felülírhatók, az adatok pedig egy üres kártyára átvihetők. Nem túl bonyolult Hasonló kártyákat használ­nak a beléptetőrendszerek­nél. Úgy fogalmazott, egy ügyes, elektronikai középis­kolát végzett személy számá­ra nem lehetetlen feladat az adatok átjátszása. A visszaéléseknek más for­mái is vannak. Az egyik ilyen, amikor kamerát szerelnek a bankautomata fölé, hogy kilessék a PIN-kódot, ami után „csak” a kártyát kell megsze­rezni. Használtak már olyan berendezést is, ami elnyeli az ügyfél kártyáját.­­ Szintén előfordult, hogy miközben az ügyfél figyelmét elterelték, egy beépített ember - például a pénztáros - fizetéskor nem csak a terminálban, hanem egy másik leolvasóban is „le­húzta” a kártyát - idézte fel az elnök. Úgy tudjuk, a bankkártyával történő visszaélések egyéb­ként ritka bűncselekménynek számítanak a megyében, hbn Csak óvatosan! illusztráció: getty A csigától a nyelvtani szabályokig Magyar gyökerek vagy kíváncsiság - más és más okból tanulnak a hallgatók magyarul. Debrecen. Magyarórára siet­ve, a termet kutatva sürgetem lépteimet az egyetem folyo­sóján csütörtök reggel. Mire megtalálom, a diákok már az asztal körül ülnek és az előző napon tanult nyelvtani szabá­lyokat ismétlik. - Laura, állj föl és gyere ide! - szólítja fel a tanárnő a diákot. Az oktató egy cetlit ad a lány kezébe, aki annak elolvasása után kinyitja az ablakot. - Mit csinált Laura? - teszi föl a kérdést a pedagó­gus, majd megkéri az egyik fiatalembert, írja le a táblára. „Laura kinyit a ablakot” - ke­rül fel a mondat, majd újabb nyelvtani szabályok vázolása után, helyesen: „Laura ki­nyitja az ablakot”. Egy olasz származású hallgató közben már anyanyelvén magyaráz az osztálynak, akik nem értik mondandóját.­­ Beszélj ma­gyarul, magyarul - kiabálja hangosan csoporttársa. Balatoni nyarak „Kristófkám, aranyos, gye­re ide, nem szabad” - sorol­ta a Brüsszelben élő Almásy Kristóf, mit tudott ez idáig magyarul. - A nagyszülei il Magyarországon éltek, de ’56- ban disszidáltak, édesapám pedig nem tanította nekem az anyanyelvét, amit én első­sorban a gyökereim miatt sze­retnék elsajátítani. Remélem, ha hazamegyek, valamennyi­re már el tudok beszélgetni apámmal magyarul - fogal­mazott. A Németországból érke­zett Németh Laura szintén magyar elődei miatt kezdte el nyelvünket tanulni.­­ A nagyszülei il Magyarorszá­gon éltek, de az ’50-es évek­ben elhagyták az országot. Néhányszor voltunk nyaralni a Balatonnál, próbáltam el­sajátítani a magyart, de na­gyon nehéz. Az első szó, amit megtanultam, az a csiga volt. Bízom benne, ha elég kitartó leszek, hamarosan könnye­dén meg tudom értetni ma­gam magyarul - hangoztatta mosollyal az arcán. Az ország szerelmese Sachiyo Yoshizawa folyé­konyan beszéli nyelvünket, amelynek tanulását hazánk iránti szeretete miatt kezdte el, tíz évvel ezelőtt. - Egyszer egy barátomnál jártam Svájc­ban, akinek a szülei magya­rok voltak. Ott hallottam elő­ször Magyarországról. Láttam egy könyvet Kovács Margit munkáiról és annyira meg­ragadott, hogy eljöttem Bu­dapestre kirándulni. Később japán nyelvtanárként dolgoz­tam a Nyíregyházi Főiskolán, és a munkám miatt is muszáj volt megtanulnom magyarul - idézte fel történetét a hölgy. Mint mondta, a hagyományos életmód, a táj és a gasztronó­miai kultúra fogta meg legin­kább a kelet-magyarországi régióban. - Sokat beszélgettem kis falvakban élő idős embe­rekkel, akik meséltek nekem a régi időkről. Kedvelem a tradicionális magyar ételeket, különösen a töltött káposztát, de néhány fogást én magam is el tudok készíteni, köztük a rétest és a pogácsát - emelte ki. Hozzátette, annak ellenére, hogy a japán konyha teljesen ellentéte a magyarnak, a roko­nait is szereti meglepni hazánk egy-egy autentikus ételével. HEN-SZILÁGYI MAGDOLNA Almásy Kristóf Németh Laura A táj és a ha­gyo­mányok fogtak meg leginkább. SACHIYO YOSHI­ZAWA Magyar nyelvóra fotók: derencsényi István Lyuk a digitális tárcán A szakértő szerint egy szá­mítástechnika iránt - kissé az átlag felett - érdeklődő középiskolás diák képes arra, hogy több millió forintot költsön el más zsebéből. Nemrégiben két férfi hamisí­tott bankkártyát és vett azzal milliós értékben laptopot, karórát, ám a tervláncra az ékkő már nem kerülhetett fel, mert egy ékszerüzlet érzékeny terminálja sipítoz­­va reagált az adattolvajok „jelenlétére”. A hír nyakizom-erősítő hatással van azokra, akik eddig is hevesen rázták a fejüket a plasztik pénztárca ellen. Nem tartozom „a pénz csak párna alá fektetve jó” és az „enyém, ami a kezem­ben van” elvekre eperfamód feketén bólingatók körébe, mert attól tartok nagyot koppanok egyszer, ha a vonaton követelnek tőlem tízezer forintot és pechemre van nálam. Tagadhatatlan, a szétszórtságomon is enyhít, hogy nem tudok elhagyni - értsd: SMS-értesítő men­tesen szinte észrevétlenül elkölteni - bankókat és meg­nyugtat a tény, történjen bár­mi, van nálam egy erszény, amely szája vészhelyzetben a világ bármely más pontján is megnyitható. A fenti hír aggasztó, de egyelőre még kevesebbet hallani ilyenről, mint arról, hogy fillérekért kést szorí­tanak az ember nyakához. Utóbbi a hírfogyasztók ingerküszöbének alját csi­­kolja, míg előbbi megoldása egyelőre precedensértékű az arra hivatottak számára. borbala.horvath@naplo.hu Publicisztika: A Hajdú-bihari Napló szerzőinek további jegyzetei elolvas­hatók portálunkon, a www.haon.hu-n. Nézőpont /

Next