Hajdú-Bihari Napló, 2016. június (73. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-04 / 130. szám

2 Szélrózsa A Jobbik döntésétől függ az alkotmánymódosítás Bevethető legyen-e terrorveszély esetén a honvédség? BUDAPEST: A terrorizmus ellen mindenkinek minden esz­közzel küzdenie kell, ehhez szükséges az alaptörvény Or­szággyűlés előtt lévő módosí­tása - emelte ki a honvédelmi miniszter pénteken az Ország­­gyűlés honvédelmi és rendé­szeti, valamint nemzetbizton­sági bizottságának együttes ülése után újságírók előtt. Új típusú válaszok A zárt ülésen a két testület azt az alaptörvényt módosító ja­vaslatot tárgyalta, amelynek nyomán az alkotmány új kü­lönleges jogrenddel, a terror­veszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelése esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az or­szág biztonságának garantá­lása érdekében. Simicskó István kiemelte: az alaptörvény módosítá­sa azt a célt szolgálja, hogy a terrorizmussal szemben a kormány megtehesse a szük­séges intézkedéseket, s ha a rendőrség erői nem elegendő­ek, a Magyar Honvédség arra felkészített erőit is igénybe lehessen venni. „Mindannyian látjuk és ér­zékeljük”, hogy napjainkban más a harceljárás, a taktika, a terrorizmus is változott, s mindezekre új típusú vála­szokat kell adni - érvelt Si­micskó István, aki szerint a 21. században a terrorizmus jelenti a „legkomolyabb ve­szélyt”. A szabadságjogok korláto­zása kapcsán feltett kérdés­re Simicskó István kiemelte: biztonság nélkül nincs sza­badság. Meg kellett találni annak a mértékét, amellyel a szükségesség és arányosság figyelembevételével garantál­ható az emberek biztonsága. Várakozó álláspont A végleges álláspontját ké­sőbbre ígérő Jobbik kivéte­lével valamennyi ellenzéki párt elutasítja a kormány terrorveszélyhelyzetre vonat­kozó alaptörvény-módosítási javaslatát. A Fidesz óriási fe­lelőtlenségnek tartaná, ha az országnak az ellenzék miatt le kellene mondania a had­sereg terrorfenyegetettséggel szembeni bevethetőségéről. Az Országgyűlés honvédel­mi és nemzetbiztonsági bi­zottságainak együttes ülését követően Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője megje­gyezte, kivárják, hogy a kor­mányoldal milyen változtatá­sokat végez még a javaslaton, így például elfogadja-e azon kezdeményezésüket, hogy a terrorveszélyhelyzet kihirde­téséről az Országgyűlés ne a kormány kezdeményezését követő 15 napon belül, hanem haladéktalanul döntsön. MTI Simicskó István FOTÓ: MTI Devizaárfolyam 3. http://www.haon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB (2016.06.03.) PÉNZNEM______árfolyam változás Euró 312,57 -0,99 USA dollár 280,36 +0,67 Svájci frank 282,85 -0,64 Angol font 404,64 +0,68 Román lej 69,22 -0,13 Ukrán hrivnya 11,24 +0,07 Horvátkuna 41,70 -0,11 Lengyel zloty 71,17 -0,15 Röviden KDNP. A Kereszténydemok­rata Néppárt (KDNP) azt szeretné, ha a mostani egy szabad vasárnappal szem­ben legalább két kötelező vasárnapi pihenőnap lenne biztosított a kereskedelem­ben dolgozók számára - ezt Harrach Péter frakcióvezető mondta. MSZP: Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke felszólítja a KD­­NP-t: adjon választ, miért szavazták meg a vasárnapi bérpótlék felére csökken­tését, és miért ellenzik azt, hogy aki vasárnap dolgozik, az arra a napra kapjon dupla fizetést. Jobbik. A Jobbik értékelése szerint jelentős megszorí­tásokat javasol a kormány a jövő évi adótörvények módo­sításában; ezeket az ellenzéki párt elutasítja - hangoztatta Volner János alelnök, FIDESZ. A Fidesz szerint a Job­bik a pénzért és a hatalomért mindenre képes­ hazudozás­­ra is, és ha az ellenzéki pár­ton múlna, nem lenne sem adócsökkentés, sem bankok elszámoltatása. LMP: Ha a BKV egy héten be­lül hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, hogy a 3-as metró Oroszországból érkezett szerelvényei felújí­tottak és nem újak, az LMP feljelentést tesz - jelentette ki a párt képviselője, Csárdi Antal. EGYÜTT. Az Együtt a budapesti egészségügyi koncepció be­mutatását sürgette pénteken. Komáromi Zoltán, a párt el­nökségi tagja azt kérte: a kor­mány álljon ki, és szabjon ha­táridőket arra, hogy meddig várja a szakma kapcsolódó javaslatait. DR. Gyurcsány Ferenc, a De­mokratikus Koalíció (DK) el­nöke szerint a politikai dön­téshozók nem szólhatnak bele az emberek magánéle­tébe a női és férfi szerepek meghatározásával, kizárólag a nemek közti esélyegyenlő­ség érdekében léphetnek fel. Fidesz: A Fidesz szerint a baloldal népszavazási kez­deményezése jól láthatóan elbukott, hiszen nem sikerült 200 ezer aláírást összegyűj­teni. Ez Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke véle­ménye arra, hogy Kész Zol­tán független országgyűlési képviselő pénteken leadta az állami cégek bérplafonja ügyében kezdeményezett népszavazásához összegyűj­tött aláírásokat. Kövér László: összetartóbb lett a nemzet BUDAPEST. Az Országgyűlés elnöke szerint ma a magyar nemzet összetartóbb és a ma­gunk számára is láthatóbb kö­zösséget alkot, mint ezelőtt nyolc-tíz éve. Kövér László rádióműsorban pénteken azt mondta: június 4-e továbbra is egy gyászos nap a történe­lemben, a trianoni tragédiát a mai napig részben nem tud­ták feldolgozni, részben a kö­vetkezményeket nem tudták kiküszöbölni. mti Kövér László fotó: afp NAPLÓ A tankönyvek kérdése mára átpolitizálódott BUDAPEST. A közelmúltban alakult Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnö­ke szerint a tankönyvkérdés napjainkban átpolitizálódott, szinte már elválaszthatatlan a különböző pártszimpátiáktól. Nánay Mihály fontosnak tarta­ná közmegegyezésen alapuló minimumkövetelmény meg­állapítását, amit hasonlóan lehetne számonkérni, mint a matematikaérettségi egysze­rű, rövid válaszos blokkját, mti A tartalomra koncentrál a kerekasztal , Budapest. A következő hetek­ben a fenntartási és működte­tési kérdések helyett a tarta­lomfejlesztés kerül előtérbe a köznevelési kerekasztal mun­kájában - mondta a közne­velési helyettes államtitkár. Sipos Imre közölte, a közne­velési kerekasztal következő, június 14-i ülésén a tarta­lomfejlesztéssel foglalkozó munkacsoport várhatóan be­mutatja a készülő koncepció néhány elemét. mti „Vihar előtti feszültség” Orbán Viktor szerint az európai vezetők szem­bekerültek a népükkel. Budapest. A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is mondta: szerinte „akár­hogy is finanszírozza a civil szervezeteket Soros György, akárhogy próbál bemenni a médiába a magyar milliárdos a pénzével, és hangulatot kelteni”, az igazság az, hogy a nyugati kormányok mene­kültügyi politikáját a saját népük erőteljesen, növekvő számban és növekvő erővel ellenzi. Mivel Európa a demokráci­ára épül, ebből előbb-utóbb baj lesz, „ezt a vihar előtti csendet, feszültséget érzi mindenki” - mondta, hozzá­téve: olyat még nem látott, hogy a népnek kellene meg­változtatnia az álláspontját egy ilyen fontos ügyben. Ezért szerinte az európai ve­zetőknek kell teljes egészé­ben felülvizsgálniuk eddig folytatott politikájukat. Orbán Viktor megerősí­tette azt is, hogy a kormány be akarja zárni a bicskei befogadóállomást, erre ké­szült egy akcióterv, de ez nem megy egyik napról a má­sikra. A magyar származású ame­rikai üzletemberről, Soros Györgyről azt is mondta Or­bán Viktor, hogy Soros, aki a magyar kormány ellenzéké­nek tartja magát, a bevándor­lás ügyében áll a leginkább szemben a kabinettel, támo­gatja azokat a szervezeteket, amelyek le akarják nyomni, meghátrálásra akarják kény­szeríteni a kormányt. mti Vendégjegyzet Láposi Terka Kreatív és intuitív jelenlét Immár harmadik évtizede köt össze különböző alkotási folyamatban a művészet a neveléssel, és fordítva. A művé­szet és a nevelés egyik legfontosabb közös jellemzője a kre­atív és intuitív jelenlét, az elvarázsolódás, az emberre való rácsodálkozás képességének ébrentartása, a hazni tudás ereje, meggyőződés a folyamat­, a fejlődésközpontú szem­léletben. A művészetszemléletű gondolkodás az embert szuverén egyéniségként és közösségi lényként ismeri el. Művészeteken keresztül megláttatni a világot a legnagyobb értelemadó lehetőség. Különösen képes erre a színház, amely egyidejűleg vizuális, akusztikus és mozgásos. Alkotóműhelyek sokasága ma már a színház céljának nemcsak a társadalmi vagy lélektani konfliktusok feloldá­sát látja, hanem amellett foglal állást, hogy a színház vál­jék az erkölcsi szenvedélyek terévé, aktív, hiteles gesztu­sokkal tárja fel az igazságok azon részét, melyek a formák „ ” alatt rejtőznek. Erik Erikson Művészeteken kez­ismert pszichoanalitikus resztül megláttatni a a játékot Olyan „keskeny V­ágot a legnagyobb följebbvalónak érezhetjük értelemadó lehető­ magunkat térrel, idővel, s oksággal és társadalmi szük­s­d­­ségszerűséggel szemben egy­aránt. Azt állítja, hogy csak a játékban érezheti az ember egynek önmagát tulajdon énjével, mert a játszás a természetesség, az elfogulatlan­ság, a feloldódás, a bizalom hordozója. A színház közösségi műfaj, problémafelvető természetű: kérdez, vizsgál, nyomoz, feltár, gondolkodik, sűrít, állást foglal, érzelmeink megélésében segít. Napjaink színházi kultúrája a befogadót egyre inkább a résztvevőség felé szeretné elmozdítani, ennek egyik fő­ és hatékony eszköze a színházi nevelés. Minden színházi nevelési program alapkérdése: hogyan értelmezzük a közösséget, hogyan építünk a közönségünkre. Reflektált állapotot képes létre­hozni, hiszen dialógust teremt a csoportok között, színház és nézője között, színház és pedagógia között. Benne szabadsága van a beszédnek, a kritikának, a vitának, a kötöttségek, komfortok, automatizmusok lebontásának. A színházi nevelés feltétele a kölcsönös megértés, empátia, lojalitás. Ellentmondásnak tűnő, hogy a színház átmeneti, rövid életű jelenség, mégis hosszú távú és széles körű céljaik vannak a színházakban alkotóknak, amikor közvetlen játékba hívják a gyermekeket, ifjakat, akár felnőtteket. Ezeknek a drámai játékoknak a célja kalandok árán is felfedezni önmagunkat, egymást, a környező világot. A színház eszközeivel nevelő felelőssége annak közvetítése, hogy a szabadon értelmezés, az érzékeny befogadás, a sa­ját összefüggések teremtése minden életkornak szuverén joga. A színházi keretek között játszani azért biztonságos, mert bent minden fikció, ugyanakkor mintát ad az élet és egymás valós megismerésére. A színház olyan szimbolikus tér, ahol az archaikus rítu­sokhoz hasonlóan a résztvevők átalakulhatnak, megvál­tozhat a tér- és az időtapasztalatuk, cselekvésen keresztül formálni képesek környezetüket. A színházi nevelési előadás egy olyan egyszeri esemény, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők egy képzeletbeli térben végrehajtott cselekvésben és a dramatikus megjelenítésen keresztül újrajátsszék és reflektálják hétköznapi cselekvéseiket. Közösségi élmény, a résztvevőket arra készteti, hogy meg- és átfogalmazzák saját és egymáshoz fűződő viszonyaikat. Ebben az értelemben a foglalkozás valamiféle „későmo­dern rítus”, mely integrálja és felnagyítja a társadalom tipikus konfliktusait, értékelképzeléseit, és azokhoz alkotó módon viszonyul. Bizonyított, hogy a résztvevők magabiztosabban kommunikálnak, jobb a problémamegoldó képességük, hatékonyabban küzdenek meg a stresszel, toleránsabbak a kisebbekkel, az idegenekkel, a közösség életében aktívab­bak, empatikusabbak, képesek gyakrabban nézőpontokat váltani, fejlettebb a humorérzékük, azaz „egyben vannak”. A művészetért és művészettel, így a színházzal ne­velőnek a művészeti-esztétikai célokat előtérbe helyezve ugyan, a legfőbb jellegzetessége tehát, hogy a színházat erkölcsi, életkori és társadalmi problémák megközelítése érdekében használja, fejleszti a kritikai szemléletet, az aktivitást, a vitakultúrát, az egyéni felelősségvállalást, megerősíti a kérdezés szabadságát. Utószó: A színházban a befogadó kreatív döntése, hogy a teremtés folyamatába milyen mértékben lép be. Az alkotó felelőssége permanensen annak közvetítése, hogy a szaba­don értelmezés, az érzékeny befogadás, a saját összefüggé­sek teremtése minden életkornak szuverén joga. (Szerzőnk színházpedagógus, színháztudomány szakos bölcsész, etnográfus) naplo@naplo.hu 9 2016. JÚNIUS 4., SZOMBAT

Next