Hajdú-Bihari Napló, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

2 Szélrózsa ­ Eltemették a Nobel-békedíjas izraeli politikust, Simon Pereszt Végső búcsút vettek pénteken Jeruzsálemben Simon Peresztől - a Nobel-békedíjas, lengyelországi születésű izraeli politikus, Izrael Állam 9. elnöke volt. Kétszer lehetett Izrael miniszterelnöke és kétszer ideiglenes kormányfő; pályafutása alatt összesen 12 kormányban szolgált. Temetésére - az izraeli állami méltóságok mellett - az egész világból hetven jelenlegi és volt politikai vezető sereglett Jeruzsálembe. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. A temetésen Mahmúd Abbász pa­lesztin elnök is megjelent. Az izraeli miniszterelnök, Netanjahu és Abbász több év után először találkozott személyesen. Kezet fogtak és a temetési szertartás kezdete előtt néhány mondatot váltottak egymással. fotó: afp Nem volt itt hálózatuk A TEK szerint 14 terro­rista utazott át Ma­gyarországon, Budapest. A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint 14 terrorista utazott át Magyar­­országon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terror­­cselekményekhez - jelentette be Majoros Csaba, a TEK Fel­derítési Igazgatóságának al­ezredese a szervezet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Menekülni segítettek? Elmondta: a terroristák né­hány napot töltöttek az or­szágban, a TEK adatai szerint az Iszlám Államnak Magyar­­országra telepített, kiterjedt hálózata nem volt. Bodnár Zsolt, a TEK fő­igazgató-helyettese közölte: a Rakkában kiképzett ter­roristák jellemzően 2-3 fős csoportokban érkeztek, s jól látható, hogy a déli kerítés felállításával és a migráns­­hullám elterelésével a terro­risták mozgása is a horvát­szlovén útvonalra terelődött át. Az M1 Híradó pénteki érte­sülése szerint egyébként egy osztrák segélyszervezet se­gítségével menekült el az Isz­lám Állam bombaszakértője Európából a magyar határzár felállítása után. Az MI úgy tudja, hogy a férfi - aki a ta­valy novemberi párizsi terror­­támadás felelősének, Salah Abdeslamnak és társainak ki­képzését segítette - korábban a „bejáratott” menekültútvo­nalon, a zöldhatáron át jutott be az EU-ba. Mire „elvégezte feladatát” és elindult visszafelé, ad­digra a magyar határ már le volt zárva. A Híradó úgy tud­ja, ezért úgy döntött, hogy Ausztrián át menekül. Egy osztrák segélyszervezethez fordult, azzal, hogy beteg az édesanyja, ezért sürgősen haza kell jutnia. A szervezet vett neki egy repülőjegyet. Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője az MTI írásos meg­keresésére úgy reagált, az osztrák tárca nem tudja meg­erősíteni az értesülést. mti A magyar határon FOTÓ:AFP Devizaárfolyam Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB (2016.09.30.) PÉNZNEM____árfolyam változás Euró 309,15 +1,20 USA dollár 276,35 +1,76 Svájci frank 285,25 +2,63 Angol font 358,23 +1,46 Román lej 69,33 +0,15 Ukrán hrivnya 10,67 +0,07 Horvátkuna 41,14 +0,18 Lengyel zloty 71,65 +0,05 NAPLÓ Honnan van a fa? Legális? A nyomon követhető­ség is szerepet játszik a Nébih-ellenőrzésben. Budapest. Ellenőrzést indí­tott a tűzifa-kereskedelem területén a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel, az el­múlt hetek vizsgálatai alapján a leggyakoribb probléma az új típusú szállítójegy hiánya, va­lamint annak hibás kitöltése. A közlemény szerint a ha­tóság felhívja a faanyag-ke­reskedelemben résztvevő vállalkozások figyelmét, hogy fatermékeknél is törvényi előírás a nyomon követhe­tőség a teljes kereskedelmi láncban. Ennek egyik fontos kelléke a szállítójegy, amit a megfelelő kitöltés mellett nyilvántartásban is rögzíte­ni kell. A nyilvántartásokat 5 évig kell megőrizniük a keres­kedőknek. A közlemény szerint a fa­termék nyomon követhető­ségét nemcsak szállításkor, hanem a telephelyeken való tárolás idején is lehetővé kell tenni. Ennek hiányában az el­lenőröknek azt kell vélelmez­niük, hogy a fatermék illegá­lis kitermelésből származik. A hatóság együttműködés­re törekszik a faanyagkeres­­kedelmi­ lánc azon szerep­lőivel, akiknél az ellenőrök az új jogszabályi előírások betartása iránti igyekezetét tapasztalják. Ha ezzel ellenté­tes a szándék, a hivatal a ren­delkezésére álló legszigorúbb eszközöket fogja alkalmazni. A Nébih szeptember elejé­től indult ellenőrzés­sorozata során is a fokozatosság elve mentén jár el. mti ›‹› „Érdemi tárgyalásokat!” Érdemi tárgyalásokat és fizetésemelést követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A szervezet elnöke, Boros Pé­­terné erről az önkormány­zatok napja alkalmából a Belügyminisztérium buda­pesti épülete előtt meg­tartott sajtótájékoztatón és demonstráción beszélt pénteken. Felidézte: két héttel ezelőtt azért sztráj­koltak, mert nyolc éve nem emelkedett a bérük, döntő többségük fizetése régen a hivatalos létminimum alatt van. FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI Igen, kellenek a bátor polgárok Budapest. Egyre több bátor polgárra van szükség, akinek fontos a közjó, képes tilta­kozni, harcolni az igazáért,, de ha megszületik a döntés, elfogadja a többség akaratát - mondta Balog Zoltán em­beri erőforrás miniszter. A Terror Háza Múzeumban be­mutatták Bernhard Vogel volt rajna-pfalzi és türingiai tarto­mányi miniszterelnök, a Kon­rad Adenauer Stiftung (KAS) tiszteletbeli elnöke Légy bá­tor, polgár! című könyvét. A tárcavezető itt arra is kitért, hogy a jövő arról szól, hogy meg kell erősíteni a kontinens világpolitikai pozícióit. MTI 2016. OKTÓBER 1., SZOMBAT naplo@naplo.hu Vendégjegyzet Szoboszlai Endre­­ A jó katona békében is hasznos Az elmúlt héten rendezték meg Debrecenben az immár 18. Simonyi Napok programsorozatot. A 18. században szüle­tett legvitézebb huszárt még néhai Emődy Dániel élesztet­te fel a közel két évtizede elindított megemlékezésekkel. Azóta több emléktáblát avattak és számos megemlékezést tartottak, még a Partiumban is; ezen alkalmak egy részén huszárhagyomány-őrzőként jómagam jelen lehettem. Simonyi (eredetileg Simon József) Nagykállóban nevel­kedett, de kevesen tudják, hogy nem ott, hanem való­színűleg Nyírtasson született 1771. március 18-án. Később Máriapócsra adták a görögkatolikus gimnáziumba, majd Debrecenbe került a piaristákhoz - csakhogy a pajkos fia­talember más életre vágyott. Simonyi katonai életútja intő példa lehet a mai fiatalság számára, megmutathatja, hogy mit is kellene pótolni, megtanulni, mert jöhet olyan világ - érzésem szerint nem is annyira sokára -, amikor Sil­lónyi, bár nem szükség lehet a katonai volt tanult ember, a tudásra, a hősiességre, a vitézség és a huszár- hazaszeretetre­ erények megtestesí- Visszatekintésünkben a töre­kolt Habsburg Birodalom magyar-­­országi részére repülünk visz­sza, amikor a meglehetősen rakoncátlan fiatalemberre emlékezünk. A legényként is harcias Simonyi ugyanis már körülbelül 15 éves korában beállt a huszárok közé (gondolkodjunk csak el azon, hogy mit is tud egy mai tizenöt éves gyerek a fegyverforgatás­ról, lovaglásról, az állóképességről...). 1787-ben esett át a tűzkeresztségen Pancsovánál, ahol súlyosan megsebesült az oszmán-török hadak visszaszorítása során. Simonyi két­ségtelenül a Napóleon elleni háborúk során írta be magát a katonahősök sorába. Tettei elismeréseként gyorsan emelkedett a ranglétrán, és egészen az ezredességig (óbester) vitte. Részt vett a lipcsei ütközetben, ekkor már alezredesként szolgált. Ez, az 1813. október 16-19. között zajlott „népek csatája” volt a napóleoni háborúk döntő pontja, amikor a franciák történelmi alakja súlyos vereséget szenvedett... Simonyi hősiessége elismeréseként megkapta kora legmagasabb ka­tonai kitüntetését, az egyben osztrák bárói címmel is járó Mária Terézia Rendet. 1807-ben földet vett az Arad megyei Vadászon, nevét Simonról Simonyira változtatta. 1814-ben hajtotta végre a lyoni hőstettét, amikor télen átúsztatva a Rhone folyón elfoglalta az őrizetlen várost. Napóleon császár vereségével és száműzetésével azonban lejártak a háborús idők. Simonyi József 1818-ban került Debrecenbe. Innen kez­dődik a harcias katona békeidőbeli szolgálata, és rövidesen láthatták a debreceniek, hogy egy jó katona milyen sokat tehet a környezete fejlesztésében is. Nagy üzenet a mai kornak: a jó katona békében is hasznos! így mi, mai utódok is láthatjuk munkássága nyomait a cívisváros arculatán! Simonyi, bár nem volt tanult ember, és nem is rendelke­zett magasabb katonai képzettséggel, mégis a vitézség és a huszárerények megtestesítője volt, aki debreceni szolgálata időszakában nagyon sokat tett a város fejlődése érdekében. Ő és huszárjai megpezsdítették Debrecen életét, a szép lovakon, díszes huszárruhákban felvonuló katonák hangu­latosabbá tették a puritán várost. Az Ajtó utcától a Nagyer­dőig elterülő, akkor még szinte sivatagias, homokos részt Simonyi a huszárjaival elegyengette, majd saját költségén két-két sor jegenye, juhar és nyárfacsemetével ültette tele. És lássunk csodát, meg is tudták védeni a rongálások ellen, míg mi manapság sokszor felháborodva, de tétlenül néz­zük a vandálkodás eredményét a városban! Csak nagyon kevesen tudják, hogy az őrséget vállalók között az egyik derék huszárt gróf Széchenyi Istvánnak hívták... Simonyi 1819 szeptemberében pompás zászlószente­­lési ünnepséget rendezett a polgárok szórakoztatására. Az óbester megszerette a korabeli Nagyerdőt, s a legtöbb lovasbemutatót ott bonyolította, a Napóleonnal vívott wagrami csata imitációját is eljátszották. Hőstetteihez kell sorolnunk a kórház (ispotály), és az árvaház létesítését is, továbbá előremozdította a nagyerdei fürdő, a vigadó, és persze magának a Nagyerdőnek a pihenő, szórakoztató övezetté alakítását is! Báró Simonyi József 62 évet élt, legnagyobb részét katonaként, bizonyítva, hogy háborúban és békében egyformán helyt kell állni. Ezért bátorsága és tettrekész­­sége előtt fejet kell hajtanunk, emlékét meg kell őriznünk nekünk, mai katonai hagyományőrzőknek és civileknek is a modern 21. század világában. A szerző a hajdú-bihari huszárbandérium sajtófelelőse, a Vitézi Rend törzskapitánya, csillagász-ismeretterjesztő, tudósító újságíró

Next