Hajdú-Bihari Napló, 2016. október (73. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-01 / 231. szám
2 Szélrózsa Eltemették a Nobel-békedíjas izraeli politikust, Simon Pereszt Végső búcsút vettek pénteken Jeruzsálemben Simon Peresztől - a Nobel-békedíjas, lengyelországi születésű izraeli politikus, Izrael Állam 9. elnöke volt. Kétszer lehetett Izrael miniszterelnöke és kétszer ideiglenes kormányfő; pályafutása alatt összesen 12 kormányban szolgált. Temetésére - az izraeli állami méltóságok mellett - az egész világból hetven jelenlegi és volt politikai vezető sereglett Jeruzsálembe. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. A temetésen Mahmúd Abbász palesztin elnök is megjelent. Az izraeli miniszterelnök, Netanjahu és Abbász több év után először találkozott személyesen. Kezet fogtak és a temetési szertartás kezdete előtt néhány mondatot váltottak egymással. fotó: afp Nem volt itt hálózatuk A TEK szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon, Budapest. A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez - jelentette be Majoros Csaba, a TEK Felderítési Igazgatóságának alezredese a szervezet pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Menekülni segítettek? Elmondta: a terroristák néhány napot töltöttek az országban, a TEK adatai szerint az Iszlám Államnak Magyarországra telepített, kiterjedt hálózata nem volt. Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese közölte: a Rakkában kiképzett terroristák jellemzően 2-3 fős csoportokban érkeztek, s jól látható, hogy a déli kerítés felállításával és a migránshullám elterelésével a terroristák mozgása is a horvátszlovén útvonalra terelődött át. Az M1 Híradó pénteki értesülése szerint egyébként egy osztrák segélyszervezet segítségével menekült el az Iszlám Állam bombaszakértője Európából a magyar határzár felállítása után. Az MI úgy tudja, hogy a férfi - aki a tavaly novemberi párizsi terrortámadás felelősének, Salah Abdeslamnak és társainak kiképzését segítette - korábban a „bejáratott” menekültútvonalon, a zöldhatáron át jutott be az EU-ba. Mire „elvégezte feladatát” és elindult visszafelé, addigra a magyar határ már le volt zárva. A Híradó úgy tudja, ezért úgy döntött, hogy Ausztrián át menekül. Egy osztrák segélyszervezethez fordult, azzal, hogy beteg az édesanyja, ezért sürgősen haza kell jutnia. A szervezet vett neki egy repülőjegyet. Karl-Heinz Grundböck, az osztrák belügyminisztérium szóvivője az MTI írásos megkeresésére úgy reagált, az osztrák tárca nem tudja megerősíteni az értesülést. mti A magyar határon FOTÓ:AFP Devizaárfolyam Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB (2016.09.30.) PÉNZNEM____árfolyam változás Euró 309,15 +1,20 USA dollár 276,35 +1,76 Svájci frank 285,25 +2,63 Angol font 358,23 +1,46 Román lej 69,33 +0,15 Ukrán hrivnya 10,67 +0,07 Horvátkuna 41,14 +0,18 Lengyel zloty 71,65 +0,05 NAPLÓ Honnan van a fa? Legális? A nyomon követhetőség is szerepet játszik a Nébih-ellenőrzésben. Budapest. Ellenőrzést indított a tűzifa-kereskedelem területén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel, az elmúlt hetek vizsgálatai alapján a leggyakoribb probléma az új típusú szállítójegy hiánya, valamint annak hibás kitöltése. A közlemény szerint a hatóság felhívja a faanyag-kereskedelemben résztvevő vállalkozások figyelmét, hogy fatermékeknél is törvényi előírás a nyomon követhetőség a teljes kereskedelmi láncban. Ennek egyik fontos kelléke a szállítójegy, amit a megfelelő kitöltés mellett nyilvántartásban is rögzíteni kell. A nyilvántartásokat 5 évig kell megőrizniük a kereskedőknek. A közlemény szerint a fatermék nyomon követhetőségét nemcsak szállításkor, hanem a telephelyeken való tárolás idején is lehetővé kell tenni. Ennek hiányában az ellenőröknek azt kell vélelmezniük, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik. A hatóság együttműködésre törekszik a faanyagkereskedelmi lánc azon szereplőivel, akiknél az ellenőrök az új jogszabályi előírások betartása iránti igyekezetét tapasztalják. Ha ezzel ellentétes a szándék, a hivatal a rendelkezésére álló legszigorúbb eszközöket fogja alkalmazni. A Nébih szeptember elejétől indult ellenőrzéssorozata során is a fokozatosság elve mentén jár el. mti ›‹› „Érdemi tárgyalásokat!” Érdemi tárgyalásokat és fizetésemelést követel a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A szervezet elnöke, Boros Péterné erről az önkormányzatok napja alkalmából a Belügyminisztérium budapesti épülete előtt megtartott sajtótájékoztatón és demonstráción beszélt pénteken. Felidézte: két héttel ezelőtt azért sztrájkoltak, mert nyolc éve nem emelkedett a bérük, döntő többségük fizetése régen a hivatalos létminimum alatt van. FOTÓ: BALOGH ZOLTÁN, MTI Igen, kellenek a bátor polgárok Budapest. Egyre több bátor polgárra van szükség, akinek fontos a közjó, képes tiltakozni, harcolni az igazáért,, de ha megszületik a döntés, elfogadja a többség akaratát - mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. A Terror Háza Múzeumban bemutatták Bernhard Vogel volt rajna-pfalzi és türingiai tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) tiszteletbeli elnöke Légy bátor, polgár! című könyvét. A tárcavezető itt arra is kitért, hogy a jövő arról szól, hogy meg kell erősíteni a kontinens világpolitikai pozícióit. MTI 2016. OKTÓBER 1., SZOMBAT naplo@naplo.hu Vendégjegyzet Szoboszlai Endre A jó katona békében is hasznos Az elmúlt héten rendezték meg Debrecenben az immár 18. Simonyi Napok programsorozatot. A 18. században született legvitézebb huszárt még néhai Emődy Dániel élesztette fel a közel két évtizede elindított megemlékezésekkel. Azóta több emléktáblát avattak és számos megemlékezést tartottak, még a Partiumban is; ezen alkalmak egy részén huszárhagyomány-őrzőként jómagam jelen lehettem. Simonyi (eredetileg Simon József) Nagykállóban nevelkedett, de kevesen tudják, hogy nem ott, hanem valószínűleg Nyírtasson született 1771. március 18-án. Később Máriapócsra adták a görögkatolikus gimnáziumba, majd Debrecenbe került a piaristákhoz - csakhogy a pajkos fiatalember más életre vágyott. Simonyi katonai életútja intő példa lehet a mai fiatalság számára, megmutathatja, hogy mit is kellene pótolni, megtanulni, mert jöhet olyan világ - érzésem szerint nem is annyira sokára -, amikor Sillónyi, bár nem szükség lehet a katonai volt tanult ember, a tudásra, a hősiességre, a vitézség és a huszár- hazaszeretetre erények megtestesí- Visszatekintésünkben a törekolt Habsburg Birodalom magyar-országi részére repülünk viszsza, amikor a meglehetősen rakoncátlan fiatalemberre emlékezünk. A legényként is harcias Simonyi ugyanis már körülbelül 15 éves korában beállt a huszárok közé (gondolkodjunk csak el azon, hogy mit is tud egy mai tizenöt éves gyerek a fegyverforgatásról, lovaglásról, az állóképességről...). 1787-ben esett át a tűzkeresztségen Pancsovánál, ahol súlyosan megsebesült az oszmán-török hadak visszaszorítása során. Simonyi kétségtelenül a Napóleon elleni háborúk során írta be magát a katonahősök sorába. Tettei elismeréseként gyorsan emelkedett a ranglétrán, és egészen az ezredességig (óbester) vitte. Részt vett a lipcsei ütközetben, ekkor már alezredesként szolgált. Ez, az 1813. október 16-19. között zajlott „népek csatája” volt a napóleoni háborúk döntő pontja, amikor a franciák történelmi alakja súlyos vereséget szenvedett... Simonyi hősiessége elismeréseként megkapta kora legmagasabb katonai kitüntetését, az egyben osztrák bárói címmel is járó Mária Terézia Rendet. 1807-ben földet vett az Arad megyei Vadászon, nevét Simonról Simonyira változtatta. 1814-ben hajtotta végre a lyoni hőstettét, amikor télen átúsztatva a Rhone folyón elfoglalta az őrizetlen várost. Napóleon császár vereségével és száműzetésével azonban lejártak a háborús idők. Simonyi József 1818-ban került Debrecenbe. Innen kezdődik a harcias katona békeidőbeli szolgálata, és rövidesen láthatták a debreceniek, hogy egy jó katona milyen sokat tehet a környezete fejlesztésében is. Nagy üzenet a mai kornak: a jó katona békében is hasznos! így mi, mai utódok is láthatjuk munkássága nyomait a cívisváros arculatán! Simonyi, bár nem volt tanult ember, és nem is rendelkezett magasabb katonai képzettséggel, mégis a vitézség és a huszárerények megtestesítője volt, aki debreceni szolgálata időszakában nagyon sokat tett a város fejlődése érdekében. Ő és huszárjai megpezsdítették Debrecen életét, a szép lovakon, díszes huszárruhákban felvonuló katonák hangulatosabbá tették a puritán várost. Az Ajtó utcától a Nagyerdőig elterülő, akkor még szinte sivatagias, homokos részt Simonyi a huszárjaival elegyengette, majd saját költségén két-két sor jegenye, juhar és nyárfacsemetével ültette tele. És lássunk csodát, meg is tudták védeni a rongálások ellen, míg mi manapság sokszor felháborodva, de tétlenül nézzük a vandálkodás eredményét a városban! Csak nagyon kevesen tudják, hogy az őrséget vállalók között az egyik derék huszárt gróf Széchenyi Istvánnak hívták... Simonyi 1819 szeptemberében pompás zászlószentelési ünnepséget rendezett a polgárok szórakoztatására. Az óbester megszerette a korabeli Nagyerdőt, s a legtöbb lovasbemutatót ott bonyolította, a Napóleonnal vívott wagrami csata imitációját is eljátszották. Hőstetteihez kell sorolnunk a kórház (ispotály), és az árvaház létesítését is, továbbá előremozdította a nagyerdei fürdő, a vigadó, és persze magának a Nagyerdőnek a pihenő, szórakoztató övezetté alakítását is! Báró Simonyi József 62 évet élt, legnagyobb részét katonaként, bizonyítva, hogy háborúban és békében egyformán helyt kell állni. Ezért bátorsága és tettrekészsége előtt fejet kell hajtanunk, emlékét meg kell őriznünk nekünk, mai katonai hagyományőrzőknek és civileknek is a modern 21. század világában. A szerző a hajdú-bihari huszárbandérium sajtófelelőse, a Vitézi Rend törzskapitánya, csillagász-ismeretterjesztő, tudósító újságíró