Hajdú-Bihari Napló, 2017. március (74. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-01 / 51. szám
2017. MÁRCIUS 1., SZERDA NAPLÓ Debrecen közelsége áldás lehet A környékbeli településekről bejárhatnak dolgozni, míg mások kiköltözhetnek oda lakni, hajdú-bihar. Abból, hogy Debrecenben egyre inkább „dübörög a gazdaság”, a megyeszékhely agglomerációjához tartozó (sőt, az azon kívül eső) falvak és kisvárosok is profitálhatnak. Hogy miként? Debrecen vagy London Bakó István, Derecske polgármestere azzal kezdte, hogy mivel a megyeszékhelyen a déli ipari park kialakítása elkezdődött, ők már fel is vették a kapcsolatot a Debrecen befektetési ügynökségeként működő EDC Kft.-vel. - Szeretnénk Derecskén minőségi lakóhelyet kínálni az itt élőkön kívül a betelepülőknek is. Mivel autópályán 15 kilométer percek alatt megtehető, ez nemcsak a dolgozóknak könnyíti meg az ingázást a két város között, hanem a befektetőknek is, akiknek esetleg Debrecen drága, ezért úgy döntenek, hogy Derecskén telepednek meg. Mondok egy példát: Debrecenben vannak olyan értékes fejlesztési területek, ahol hektáronként csak bizonyos foglalkoztatotti létszám felett lehet befektetni, mi viszont annak is örülünk, ha egy hektáron jóval kevesebb munkahely létesül, minőségi lakóhelyet kínálni. BAKÓ ISTVÁN Csak létesüljön! Egyébként pedig még mindig jobb az, ha egy derecskei fiatal Debrecenben dolgozik, mint ha Londonban. Utóbbi ugyanis szinte biztos, hogy soha többet nem lesz derecskei lakos - jelentette ki. Felértékelődik a fekvés Szántó József, Sáránd polgármestere szerint az biztos, hogy a falu tömegeket foglalkoztató munkahelyeket nem tud létrehozni, ezért még inkább felértékelődik Debrecen közelsége. „A diákok mellett már ma is sok sárándi jár be a városba dolgozni, zömmel a kvalifikáltabb réteg. Ugyanakkor sok a képzetlen ember a faluban, akár az ő képzésükben is szerepet vállalhatunk. A déli ipartelep közelsége miatt arra is számítunk, hogy a megyeszékhelyen dolgozó családok Sárándra költöznek ki. A tendencia már elkezdődött, és szerencsére nemcsak azok jönnek, akik úgymond »adósságcsapdába« kerültek, hanem akik megfizethető áron élhetőbb környezetre vágynak. Itt ugyanazt a házat féláron megkapják, mint Debrecenben. Az infrastruktúra ki van építve, sokak számára ez is vonzó lehet” - mondta. Szőllős Sándor, Bocskaikert polgármestere rámutatott: egy ilyen kicsi településen nyilván munkahely sincs sok, ezért is főnyeremény számukra a nagyváros közelsége. Már eddig is sokan költöztek ki és járnak vissza dolgozni Debrecenbe, lendületet adva ezzel a bocskaikerti ingatlanáraknak. De hely még van. Sokan már ma is alvótelepülésnek használják Bocskaikertet, de nincs ezzel probléma. Szerencsére arra is van példa, hogy vállalkozás választ minket székhelyéül, éppen a földrajzi közelségünk miatt - jelentette ki, hozzátéve, hogy miként Józsán, úgy Bocskaikertben is elég magasak az ingatlanárak, és ez a tendencia a jövőben minden bizonnyal folytatódni fog. Itt lesz a kertek alatt „Ha kiépül a déli ipari park, akkor a széle itt lesz nálunk a kertek alatt. Az már csak úgy van, hogy minél távolabb található egy település a centrumtól, annál nagyobb a munkanélküliek száma. Mi az ipari parkban olyan fejlesztésekben vagyunk érdekeltek, ahol nem a magas hozzáadott érték, hanem a nagy létszámú foglalkoztatás dominál” - tájékoztatta a Naplót Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere. Példaként említette, hogy Tiszacsegén kétszer annyi állástalant (köz)foglalkoztatnak, mint náluk, pusztán az eltérő földrajzi elhelyezkedés miatt. Az itt élők akár kerékpárúton is járhatnak majd munkába, ugyanakkor élettér szempontjából is egyre vonzóbb lesz a falunk. Hiszen az itteni ingatlanárak a debreceninek a 30-50 százaléka körül vannak. Debrecenben a Kereskestelepen például 10- 15 millió forint egy telek, míg Mikepércsen 3-6 millióból kijön. Ez sok családos fiatal számára döntő érv lehet. 2003- ban még 3400-an laktunk itt, most több mint 4700 a lakosok száma. Reméljük, ez a tendencia tovább folytatódik - fogalmazott Tímár Zoltán. PETNEHÁZI ATTILA attila.petnehazi@naplo.hu Szeretnénk Derecskén Karneváli hangulat tavaly nyáron Mikepércsen. Élettér szempontjából is egyre vonzóbb a falu fotó: Kovács Péter Hajdúsámson már nyert A mi településünk eddig is ezer szállal kötődött Debrecenhez, amit jól mutat, hogy Hajdúsámson lakóinak száma 10 év alatt 8 ezerről 14 ezerre nőtt. Ne feledjük, hogy Sámsonkert csupán négy kilométerre van a megyeszékhelytől, amimiután 4 sávosra szélesítették a 471- es főközlekedési utat) olyan lesz, mintha összeépültek volna a településeink. Debrecen közelsége a hajdúsámsoni alacsony munkanélküliségi rátán is látványosan megmutatkozik, hiszen évek óta rengetegen járnak be a szomszédos nagyvárosba dolgozni, majd pedig térnek este haza - osztotta meg velünk a tapasztalatait és egyben várakozásait Antal Szabolcs polgármester. A kor, melyben tabu a tény Szálinger Balázs: Elcsíptek, mint a gyertyát, ha a forradalomról kérdezősködtem, hajdúböszörmény. „Képzeljétek el, hogy mentek haza iskola után, és a konyhátokban van egy idegen házaspár, akikkel a szüleitek meghunyászkodva, félve beszélnek, s téged szó nélkül a szobádba küldenek” - kezdte közel hozni az 1956- os forradalmat megelőző és követő évek mindennapi félelmeit Szálinger Balázs József Attila-díjas költő a Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium végzős diákjaihoz hétfőn. „Majd kiderül, hogy ezek az idegenek ávósok - folytatta -, kaptak egy címet a feletteseiktől, ez pedig épp a ti otthonotoké. Ettől a naptól ők itt laknak, ti pedig mentek, ahová akartok. Mondjuk, az udvari sufniba, ahol meleg víz sincs, és együtt kell aludnod egy kecskével. Az érkező család pedig használja a tárgyaidat, és nem szólhatsz egy szót sem. Egészen más probléma, mint, hogy ötös, hatos vagy hetes iPhone van-e a zsebünkben. Nem csoda, ha a koretokbeli fiatalokban olyan feszültség gyűlt fel, hogy a legnagyobb hadsereg utcán vonuló tankjainak nekimentek kövekkel a kezükben, ’56- ban elpattant valami.” A 39 éves művész e történettel személyes ismerőse, Ferdinandy György József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus tinédzserkori élményét foglalta dialógusba Csender Levente íróval együtt, ám Mikos Ákos slammer, műsorvezető kérdéseire saját emlékekkel is tudtak felelni. Balázs édesanyja történelmet tanított, de abban az időben az otthonokba is beköltözött a titkolózás, így bár logikusnak tűnik, a költő nem volt informáltabb, mint más fiatalok. „Azt mondták, nem volt forradalom, ne beszéljek, ne kérdezzek erről, mert baj lesz belőle.” A megtorláshoz elég lenni Levente Erdélyben született. „Az 56-os magyarországi események tabunak számítottak. Nálunk nem volt forradalom, de megtorlás igen. A fiatalok hallgatták a BBC-t, az Amerika Hangját, így pontosan tudták, mi történik itt. Az egyetemeken szolidaritásukat fejezték ki a harcban részt vevőkkel kapcsolatban. A román titkosszolgálat erre akcióba lépett, és például a temesvári egyetemet körbevették, az ott tartózkodó kétezer hallgatót egy szovjet laktanyába szállították, és kihallgatások sora kezdődött, különböző büntetésekkel. Az akkori vezetők etnikai színezetet adtak a történéseknek, román-magyar feszültséget gerjesztettek, el akarták hitetni, hogy a forradalom célja: a magyarok megint Erdélyt akarják.” Az órán beszéltek Gérecz Attiláról - költő, sportoló, 1956 hősi halottja és Illyés Gyuláról, akitől hangfelvétel is őrzi az Egy mondat a zsarnokságról művét. A költő szavalatát Keleti András dolgozta fel elektronikus zenével mixelve, s játszotta el a diákoknak. A Magyar Írószövetség Versek szódával című produkciójának tantermi változatával összesen öt iskolába látogatnak el az alkotók. MEGYESI-HORVÁTH BORBÁLA borbala.horvath@naplo.hu Keleti András, Szálinger Balázs, Csender Levente és Mikos Ákos fotó:m. Nem lehetett rábízni se pénzt, se sorsjegyet Debrecen. Felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtaná az ügyészség azt a nőt, aki egy lapárust és egy lottózót is megkárosított 2015 áprilisától egy éven át. A megyei főügyészség beszámolója szerint a nő a debreceni hírlapárusító üzlet kasszájából készpénzt, sorsjegyeket és buszjegyeket tulajdonított el. Sorozatos visszaéléseivel több mint félmillió forintos kárt okozott. 2015 szeptemberében munkahelyet váltott, és egy szintén cívisvárosi lottózóban kezdett dolgozni. Tavaly áprilisban egy törzsvásárlóval közösen úgy kötöttek sportfogadásokat, hogy azokért nem fizettek, a pénzt a nyereményből akarták visszatenni. Ez azonban nem sikerült, a vádlottak 860 ezer forint kárt okoztak a lottózó üzemeltetőjének. A nőnek ez sem volt elég, még a pénztárból is kivett, 650 ezer forintot vitt haza, majd a társa a lakásán elrejtette (a kár végül megtérült). A nő társára börtönbüntetés kiszabását kezdeményezte a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség. huu Aktuális 3 Megkérdeztük: Ön szerint vonzó-e egy nagyváros agglomerációjában lakni? - Csendesebb egy külvárosban élni, mint egy nagyobb településen. A külvárosok nem annyira fejlettek, de tisztább a környezet, és a gyerekek sincsenek akkora veszélynek kitéve - mondta el Apáti Rebeka. - A tisztább levegő, a csendes környezet, a ritkább forgalom vonzó lehet. Édesanyámék is agglomerációban laknak, a közlekedés sem olyan rossz, adott esetben hamarabb kiérek hozzájuk, mint Debrecen egyik végéből a másikba - nyilatkozott Kozma József. Vig-Kiss Ilona szerint jó és rossz is lehet. Pozitívum, hogy közel van a nagyváros, ám a közlekedés nem mindig megbízható, így váratlan nehézségek adódhatnak a munkahelyre, iskolába utazás vagy éppen a hazajutás kapcsán. - A nagyváros szerintem előnyösebb, mint egy község, mert sokkal több lehetőség van a tanulás, a munka és a szórakozás terén is - válaszolta Kovács Lajos. - A nagyobb településeken sok olyan dolog van, amit nem lehet megtalálni az agglomerációkban, például nagyáruházak, vagy épp egy pláza - fejtegette Németh Lilla Adrienn. Till Zsanett szerint az agglomeráció helyett a külvárosi részeken érdemes letelepedni, mert könnyen elérhető minden, viszont kimarad az ember a nagyvárosi nyüzsgésből. APÁTI REBEKA: Gyerekeknek biztonságosabb. KOVÁCS LAJOS: Sokkal több a lehetőség minden téren. KOZMA JÓZSEF Tiszta a levegő, csendesebb a környezet. NÉMETH LILLA ADRIENN: Sok dolog hiányzik. VIG KISS ILONA: Jó és rossz is lehet, a közlekedés aggályos. TILL ZSANETT: Kimaradunk a nagyvárosi nyüzsgésből. Meghallják a dübörgést? Miközben Debrecenben egyre jobban dübörög a gazdaság, és mind nagyobb gond a megfelelő számú és szakképzettségű munkaerő előteremtése, a megyeszékhelytől néhány tíz kilométerre lévő kistelepülésekről sok fiatal azért nem jelentkezik szakmunkástanulónak, mert a családjuk képtelen lenne előteremteni az iskolába járás költségeit. Miként azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban egy debreceni gazdasági fórumon a kamarában megfogalmazta: sok esetben nem a gyerek képessége, hanem a szülei pénztárcája határozza meg a továbbtanulás lehetőségét, és ez így nincs jól! Ha ránézünk a térképre, azt látjuk: miközben néhány nagyobb városunk kvázi kapuszereppel rendelkezik (Szeged a Balkán viszonylatában, Pécs Horvátország felé, Nyíregyháza Ukrajna felé, Miskolc Szlovákia, Debrecen pedig Románia irányába), addig a kistelepüléseknek morzsa se nagyon jut, amit „felcsipegethetnének”. Persze, az sehol nincs előírva, hogy a kicsiknek szükségszerűen a maradékkal kell beérniük, mégis jól teszik, ha a közeli metropoliszhoz képest tudatosan igyekeznek pozícionálni magukat. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a Debrecentől autópályán 5-10 perc járásra lévő falunak vagy kisvárosnak sok száz főt foglalkoztató ipari üzemek után kell „ácsingózni”, lehet, bölcsebben teszik, ha elérhető áron nyugodt, békés vidéki sílinggel próbálják magukhoz édesgetni a megyeszékhelyen dolgozó fiatal párokat, családokat. Ha így tesznek, a nagyvárosi gazdaság dübörgését nem fülsiketítő zajnak fogják hallani, ellenkezőleg: zene lesz a füleiknek. attila.petnehazi@naplo.hu Nézőpont Petneházi Attila Napló-kvíz Miamartenica? a) bolgár télűző, tavaszköszöntő diszecske__________________ b) hagyományos falusi lábbeli, félúton a bocskor és a kapca között c) kaukázusi eredetű, édes sütemény d) régi űrmérték a bunyevácok vidékén, körülbelül 1,5 deciliter A helyes válasz a mai Naplóban!