Hajdú-Bihari Napló, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-01 / 126. szám

2017. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Előfordult már, hogy lőni kellett Ideje volt a hatósági szigornak-védeni kell a növekvő számú túrázót. Debrecen. Heti rendszeres­­ségűre emelte a mezőőri és gyepmesteri szolgálat elle­nőrzéseit a debreceni jegyző az Alföldi Kéktúra útvonalán, vagyis a fancsikai, halápi te­rületen jobban odafigyelnek a túrázók igényeire, mint ko­rábban. A szigor okát a pol­gármesteri hivatal egy áprilisi sajtóközleményben a kutya­támadások megszaporodá­sával indokolta, s bár „csak” egy kiránduló megmarásáról érkezett hír, Gulyás Tünde igazgatási osztályvezető a Naplónak adott válaszában leszögezte: a jegyzői állat­­védelmi hatóság már a ve­szélyről szóló bejelentéseket is jelzésértékűnek tekintet­te, és döntött a turisztikai szempontból kiemelt terület összehangolt ellenőrzésé­ről. Riadalmat keltő ebekről egyébként állampolgári ér­tesítések mellett a járási főállatorvos is beszámolt, és ne legyen kétségünk afelől, hogy a kutyafalkák többek­ben keltenek félelmet, mint amennyien értesítik a ható­ságokat. Tekerni, mint az őrült A Napló egy olvasója például az említett közlemény után írt szerkesztőségünknek. Endre április elsején egy barátjával biciklizett Hármashegyalja felé, a Zsuzsi vasút Martinka megállójától nem messze, a Derecskei-Kálló patak után kezdődtek az izgalmak. - Egy tanyához közeledve ugatásra lettünk figyelmesek. Egy ku­tya futni kezdett felénk, ami önmagában nem akkora prob­léma, de aztán csatlakozott hozzá öt másik. Jöttek a szán­tón át. És inkább nagytestű­­ek... Hiába tekertünk, mind közelebb értek, közel 300 méteren keresztül rohantak a nyomunkban, nem éppen ba­­rátkozás céljából. Végül felad­ták. De gondoljunk már bele, ha egy család jár arra egy-két kisgyerekkel... Attól, hogy ta­nyák vannak arra, még nem jelenti, hogy a kutyák szaba­don járkálhatnak gyalogoso­kat, kerékpárosokat kergetve, hiszen én sem sétálok be a tanyákra. Egy ilyen alkalom után akárhányszor arra járok majd, mindig ott motoszkál a fejemben az eset - számolt be a tapasztalatairól. A túrautak biztonságáért, népszerűsé- /­­ géért a lakók m­­ is felelősek üL ! BOTH TIBOR Ne feledjük: 2016 januárjá­ban a Hosszúpályi úttól nem messze egy hobbifotóst kis híján halálra marcangoltak szintén tanyáról elszabaduló ebek; a férfin több műtétet hajtottak végre; a megvá­dolt ebtartóra felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség idén februárban. Szemmel tartják A természetjáró szövetség megyei és városi elnöke azt mondja, reneszánszát éli a túrázás, aminek okaként el­sősorban a jó PR-munkát és azt jelöli meg, hogy az utóbbi években jelentős uniós pénz áramlott a infrastrukturális fejlesztésekbe. Éves szinten óvatos becslés szerint is ez­rek választják a természetet. Fancsika, Haláp és Nagycsere kedvelt úti cél, az idősebb, 65 év felett ingyenesen utazó korosztály tagjai távolabbról is eljönnek Debrecenbe túráz­ni. Molnárné Lévai Gyöngyi tudja, melyik tanyáról jártak ki a kirándulókat ijesztgető, legalább egy embert pedig megharapó kuvaszok, köz­lése szerint 2016-ban többen is panaszkodtak a falkára. Ugyanakkor megerősítette: amióta a hatóságok szemmel tartják a meg is büntetett tu­lajdonost, az állatok be van­nak zárva. Ehhez kapcsolódva Gulyás Tünde a Naplónak már április végén elmondta: az említett harapás miatt a járási főállat­orvos elrendelte a befogott kutyák (két fehér kuvasz) 14 napos hatósági megfigyelé­sét, ami kedvező eredmény­nyel zárult: a négylábúak veszettségre utaló tüneteket nem mutattak. Lelket gyötrő, de... A Zrínyi Miklós Vadásztársa­ság tagjai jól ismerik a terü­letet. Both Tibor nemcsak, hogy vadászként járja több mint egy évtizede az ottani erdőket, mezőket, de Nagy­cserén lakik, és rendszeresen túrázik a barátokkal. Vele beszélgetve kiderül, milyen gyakori problémáról van szó. Ami általában arra vezethető vissza, hogy a tanyasiak (ért­hető okból) a földjeiket is vé­denék a kutyákkal, de többek nincsenek tekintettel az in­gatlanok közötti közforgalmú földutak gyalogos és biciklis túrázóira. És persze a keríté­sek minősége is hagy maga után kívánni valót.­­ A kutyatartókra vonat­kozó egyik legfontosabb szabály, hogy az állatok ne jelentsenek veszélyt az em­berre. A nagycserei erdő tele van túraútvonalakkal, ezek biztonságáért, népszerűségé­ért az ott lakók is felelősek - mondja. Bár az ismerősi körben az elmúlt egy évben nem hal­lott komolyabb támadásról, ijesztő története is van. - Egy vadőrünk munka közben ta­lálta magát szembe egy harci­kutyával. Töltetlen puskával védekezett, de miután az eb a puskacsőre is ráfogott és nem szűnt az agresszivitása, kény­telen volt lelőni - osztja meg velünk a pár évvel korábbi esetet. Észrevétele szerint kóbor kutyák az illegális szemétle­rakók környezetében sűrűb­ben bukkannak fel. Vadász­ként elvétve kilőnek vadat űző ebeket, ahogy Both Tibor fogalmaz, ez lelket gyötrő te­vékenység, amire azonban a törvény kötelez. Hozzáteszi: ezen kutyák között nem csak kóbor állatok fordulnak elő, hanem gazdátlan, vagyis ta­nyákról elszökdöső, de oda vissza is térő ebek is. RATAUCS LÁSZLÓ laszlo.ratau­cs@naplo.hu A fancsikai kutyatámadás miatt befogott kuvaszokról megállapították, hogy nem veszettek­ jobbra a Hosszú­­pályi út közelében történt kutyatámadás egyik tettese... fotó: debreceni polgármesteri hivatal, matey István Bajban van? Tartson valamit maga elé! Szűcs András tanácsai: mit tegyünk, mitől óva­kodjunk kutyatámadás során. Debrecen: Könnyű előre taná­csokat gyártani arra a kelle­metlen eshetőségre, amikor egy (két, három) borjúnyi pásztorkutya készül átha­rapni a sípcsontunkat. Szűcs András kutyakiképző rögtön le is szögezi: abszolút helyzet­­függő, hogy miként minimali­zálhatjuk a sérüléseket, s egy agresszív falka elé kerülve ő maga sem feltétlenül biztosan tudna hatékonyan védekezni. Ami csak használhat: igye­kezzünk magabiztosnak lát­szani, tartsunk valamilyen eszközt (hátizsákot, botot stb.) saját magunk és a kutyák közé, kezdjünk kimért hátrá­lásba, kerüljük az állatokkal a szemkontaktust, ha pedig falkatámadásnak vagyunk kitéve, próbáljuk nekivetni a hátunkat fedezéknek.­­ Inkább a tanyákról előro­hanó, a kerítések alatt kibújó kutyáktól kell tartani, mint a kóbor ebektől. Utóbbiak alap­vetően kerülik, félik az em­bert, előbbiek viszont maga­biztosan mozognak az általuk jól ismert területen. Ameny­­nyiben tanyai kutyák köze­lednének felém fenyegetően, leginkább az oldal irányú kité­rést választanám, elfordulva, a szemem sarkából követve a mozgásukat. Elszaladni, rikol­­tozni, feléjük magasodni? Ezt nem tenném, ezzel komoly agresszivitásra késztethe­tünk olyan ebeket, amelyek egyébként nem támadnának meg. Ami a „szemezést” il­leti, egy ijedősebb négylábút akár el is lehet zavarni így, bár eleve nem ajánlom annak, aki alapból fél a kutyáktól. A szemkontaktus a kihívás jele, ilyen szituációban kerülendő. Ahogy egy falkát kövekkel, miegyébbel dobálni is feles­leges, csak jobban felhergel­hetjük őket. Szendviccsel próbálkozni? Egy félénkebb kutyával összehaverkodha­tunk így, agresszív állatoknál azonban megint csak nincs értelme. Jártam már úgy ma­gányos erdei sétán, hogy vá­ratlanul szembekerültem egy kaukázusi juhásszal. Hangos­kodás, szemkontaktus, mene­külés helyett szépen elmen­tünk egymás mellett. Maradj talpon ! Ha már benne vagyunk egy kutyatámadásban, a legfon­tosabb, hogy igyekezzünk tal­pon maradni, ne kerüljünk a földre. A Hajdúsági Vakveze­tő- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány munkatársa azt mondja, az állatok leginkább lábra harapnak, ha csapko­dunk, akkor persze a kezün­ket is elkaphatják. Felsőtestre talán az őrző-védő képzésben résztvett (csibészeltetett) ku­tyák hajlamosabbak. Túrázók figyelmébe: eszünkbe se jusson invitá­lás nélkül, úgy bemenni egy tanyára vizet, útbaigazítást kérni, hogy nem kiabálunk be, nem kérünk engedélyt. Ebben az esetben ugyanis a kutyákat a területvédő ösz­tön akkor is támadásra sar­kallhatja, ha egyébként nem kellene tőlük tartani. És az is előfordulhat, hogy köly­­köket nevelnek, ami megint csak támadáshoz vezethet. Elszaladni, rikoltozni, fe­léjük maga­tenném -SZŰCS ANDRÁS !­s - Tizenkét éves koromban ak­kor harapott meg a barátom németjuhásza, amikor úgy mentem át hozzájuk „kisku­tya nézőbe”, hogy nem voltak otthon. A szuka ismert, abban a helyzetben mégis egyszerre védte tőlem a házat és a köly­­keit. A lábam is remegett az ijedtségtől, ő pedig megha­rapta a magam elé kapott kö­nyökömet. Végül a szomszéd segített átmenni hozzájuk a kerítésen át - elevenítette fel a kiképző. hbw-ral Aktuális 3 Ordasságok Újságon keresztül elég nagy taplóság beszólni valakinek, aki se nem politikus, se nem celeb, se nem gyermek­molesztáló, de remélem, a bíróság nem függeszti fel a fancsikai kuvaszos 270 ezres pénzbüntetését. Majd befi­zeti részletekben. Hirtelen ugyanis egyetlen enyhítő körülményt találok a javára írhatóan, nevezetesen, hogy a cikkhez mellékelt fotó alap­ján az őrző-védő pásztorebek szépek, gondozottak. (Etesd a kutyádat kirándulókkal, attól selymesedik a szőre, há-há-há.) Ezt leszámítva már-már embergyűlöletig hatoló cinizmus, netán vonyító közöny kell ahhoz, hogy e vérmes fajtát hagyjuk, hadd „kóstolgassa” a kéktúra természetjáróit. Ez ordas gondatlanságot tetézi, hogy kedves gazdánk mindjárt egy kisebb kuvaszfalkát szabadított rá a környezeté­re, holott tudhatta: ahogy az ebek félelemérzete csapatban csökken, a harci szellemük, az agresszivitásuk úgy nő. Mármost ezek a hatvan kilós állatok az erdélyi havasokban ma is farkasokkal birkóznak, míg régebben medvére men­tek velük; irigyeljük tehát azt a nyugdíjast, gyereket, de jól kifejlett, felnőtt férfiembert is, akinek megadatik ösz­­szeakaszkodni pár ilyennel. Félreértés ne essék, jó gazda mellett a kuvasz nagyszerű, megbízható társ - nem az állatok ellen beszéltem. laszlo.ratalics@naplo.hu Nézőpont RatalicsUIT László i ..Jr Esztergálás és kovácsolás Polgáron 40 dolgozójuk van, de 2021-ig 130-at szeret­nének foglalkoztatni. polgár: Sunjay Kapur, a Sona Group ügyvezetője elárulta, hogy családja az aranyról (te­hát sona) nevezte el az autó­­alkatrészeket gyártó üzemet, amit édesapja álmodott meg 30 évvel ezelőtt. Apja elha­tározta, de már nem élhette meg, ahogyan hazánkban is megnyílik egy új, fémmeg­munkálással foglalkozó üzem. Az elnevezés arra utal, hogy a 150 évig ékszerekkel foglalko­zó család­­ tanúsító rendszer híján - a bizalomra építette a vállalkozást, amit később az alkatrészgyártásban is fontos­nak tartott. Indián és Ameri­kán kívül két német gyárban tevékenykedik a Sona Group, illetve tavaly novembertől már a polgári ipari parkban található üzemegység is felké­szült a temérdek neves márka (személyautók, teherautók, mezőgazdasági és egyéb gé­pek) kiszolgálására precíziós kovácsolt kúp- és váltókere­kekkel, futómű-alkatrészek­kel, és például motor- és erőátviteli alkatrészekkel. A 4,2 milliárd forint volu­menű beruházást Sunyay Ka­pur, valamint Mocsár József gyárigazgató mutatta be. A főleg hideg és meleg kovácso­lásra, valamint esztergálásra berendezkedett üzemet máris bővítenék szemcseszórással és hőkezeléssel, ami azt ered­ményezi, hogy akár 130 főt is foglalkoztatnának, s 10 millió eurós forgalmat céloztak meg. Dr. Szabó László miniszterhe­lyettes kiemelte az indiai gazda­ság 7-8 százalékos növekedését. A Kapur család elhoz­ta a legmodernebb technológiát. RÁKOSSY BALÁZS amire mi is felcsatlakoznánk, így a magyar gazdaság akár 4 százalék fölötti növekedést is produkálhat - fogalmazott. A Sona a polgári ipari park tulaj­donosától, az InfoGroup cégcso­porttól bérli az üzemcsarnokot, amit 1,5 milliárd forintból épí­tett, ehhez kormányzati támo­gatást is kapott - tudtuk meg. Tóth József, Polgár első embere kiemelte, hogy a most ott dol­gozó szakemberek fele polgári, s bízik abban, hogy a cég fel tud­ja tölteni a hamarosan létesülő álláshelyeket további helyi, tér­ségi munkavállalókkal. Ehhez a város sajátos csok-programját is igénybe lehet venni. hbn­bb Tóth József polgármester, Sunyay Kapur és Szabó László a polgári gyára­­vatón FOTÓ: MATEY ISTVÁN

Next