Hajdú-Bihari Napló, 2017. július (74. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-15 / 163. szám

Szélrózsa NAPLÓ Magyar kutató nyerte el a legrangosabb brit díjat A közgazdasági elisme­rés negyedmillió fontot ér-a brit úthálózat sokat nyerne ezzel a megoldással. LONDON: A negyedmillió fontos (csaknem 90 millió forintos) díjjal járó brit köz­­gazdasági elismerést annak a modellezéséért kapta, hogy miként lehetne hatékonyabb díjfizetési rendszerrel javítani a brit közúti közlekedési inf­rastruktúra állapotát. Csak a Nobelért adnak többet A 27 éves Raccuja Gergely a Wolfson Economics díj idei kitüntetettje. A díjat - amelynél ma­gasabb összeget gazdasági kutatásért csak a közgazda­­sági Nobel-díj kitüntetettjei vehetnek fel - Lord Simon Wolfson konzervatív párti brit főrend, a Next divatáru­­ház-hálózat vezérigazgatója alapította. A pályázatra - amelyet a Po­licy Exchange nevű konzerva­tív londoni gazdasági-társa­dalmi kutatóműhely szervez Lord Wolfson megbízásából - hét országból 120 dolgozat ér­kezett; a zsűri végül a Policy Exchange bejelentése szerint Raccuja Gergely munkáját hirdette ki győztesnek. A győztes pályamű szerzője Budapesten született, és 2011 óta él Nagy-Britanniában. A rangos University College London (UCL) egyetemen politikatudományból, város­­tervezésből és olasz nyelvből diplomázott kitűnő ered­ménnyel 2015-ben, és tavaly óta az Amey Consulting inf­rastrukturális szolgáltató cég­nél dolgozik Birminghamben. A Policy Exchange ismerte­tése szerint Raccuja Gergely azt javasolta díjnyertes pá­lyaművében, hogy meg kel­lene szüntetni az üzemanyag jövedéki adóját, valamint az Egyesült Királyságban jelen­legi formájában 1920 óta léte­ző járműadót, amelyet a köz­úti közlekedésben részt vevő csaknem minden géperejű jármű után évente fizetniük kell az üzemeltetőknek, és helyette a megtett távolság­gal arányos, a környezetvé­delmi hatásokat is figyelembe vevő útdíjrendszert kellene meghonosítani. A könnyebb és tisztább üzemű gépjárművek évente kiszámított távolságarányos útdíja kevesebb lenne. A díjat a biztosítócégek szednék be, vagyis az üzemeltető az éves kötelező biztosítással együtt fizetné az úthasználati díjat, csökkentve az adminisztratív költségeket - áll a Policy Ex­change ismertetésében. A rendszerhez megterem­tendő jogi háttér garantálná, hogy a beszedett útdíj megha­tározott hányadát a helyi és az országos főutakra fordítják. Raccuja Gergely dolgozata szerint ezzel a rendszerrel öt éven belül kátyúmentes út­hálózat lenne garantálható Nagy- Britanniában. Az egyik legnagyobb brit közúti közlekedési szakpoliti­kai és kutatási intézmény, az RAC Foundation támogatásá­val született pályamű szerint a brit költségvetés is nyerne a javasolt reformmal, mivel a brit utakon közlekedő jármű­vek száma és az általuk meg­tett távolság is folyamatosan növekszik, így a költségvetési bevételek is idővel növeke­désnek indulnának. Raccula Gergely a Policy Exchange eredményhirdeté­se után elmondta: a pályamű alapgondolata az volt, hogy az egyszerűséget kell ötvözni olyan fejlettségi szintű meg­oldással, amellyel kezelni le­het a közúti közlekedésben jelenleg zajló, a gépjárművek meghonosodása óta nem lá­tott hirtelenségű változáso­kat. MTI Raccuja Gergely FOTÓ: P0LICYEXCHAN6E.0RG.UK „Kellemes gond” a hazai munkaerőhiány BUDAPEST. Magyarország mindenféle szempontból a legbiztonságosabb országok közé tartozik, és ezt szeret­nék a jövőben is megőrizni - mondta Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter a Díj a sikeres vállalkozások elisme­rések pénteki átadóján. A vállalkozások akkor tudnak tervezni, ha ehhez biztonság társul. A magyar gazdaság növekedési pályán van, az államkassza elsődle­ges egyenlege pozitív, és az államadósság is csökkent az elmúlt években - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette, a kormány nem hisz abban, hogy a munka­erőhiány pótlására a migrá­ció lenne a megoldás. A kor­mányzat célja, hogy a 300 és 600 ezer közötti inaktív hazai népesség visszakerüljön az elsődleges munkaerőpiacra - hangsúlyozta Varga Mihály. A gazdaságról szólva kiemelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint májusban 35 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye az előző év azonos időszaká­hoz képest. Az ipari termelés több mint 8, a fogyasztás több mint 5 százalékkal bővült má­jusban, az export teljesítmé­nye pedig az elmúlt tíz évben nem volt olyan jó, mint az első fél évben - közölte. A nemzetgazdasági minisz­ter úgy fogalmazott, több olyan probléma van, amivel korábban nem találkoztak, például a munkaerőhiány, de „ez kellemes gond”. Az országban összesen 60 ezer üres álláshelyet tartanak nyil­ván, de van még tartalékunk - fejtette ki, hozzátéve, hogy támogatni fogják az inaktívak visszaintegrálását a munka­erőpiacra. MTI Az országban 60 ezer üres álláshelyet tartanak nyilván. VARGA MIHÁLY Devizaárfolyam : http://www.haon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: EKN. Forrás: MNB .07.14.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 306,53 -0,85 USA dollár 268,72 -0,82 Svájci frank 277,26 -2,26 Angol font 348,21 -0,22 Román lej 67,16 -0,18 Ukrán hrivnya 10,32 -0,06 Horvátkuna 41,31 -0,21 Lengyel zloty 72,66 +0,07 ­§] Dicsérte a bírók hivatásszeretetét Példaértékű a bírósági dolgozók hivatásszeretete, elkötelezettsége, ez a hi­vatásszeretet viszi folya­matosan előre a bírósági szervezetet - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tün­de a bíróságok napja alkal­mából rendezett pénteki budapesti ünnepségen. Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, a közbizalom hosszú távú fenntartása folyamatosan kikényszeríti a bírósági szervezet alkal­mazkodását is. FOTÓ: MTI/BRUZÁK NOÉMI Nemzetközi lapszemle FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEI­TUNG. A FAZ A megosztó cím­mel közölte Stephan Löwen­stein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek „nem fog fájni” a brüsszeli eljárás, és a külföldről finan­szírozott, „vagyis az amerikai milliárdos, Soros György által támogatott szervezetek elleni harc” nem valamilyen konkrét probléma megoldását, hanem a „belpolitikai polarizációt” szolgálja. Orbán 2010-es hata­lomra kerülése óta „jó tapasz­talatokat” szerzett arról, hogy a megosztottság előidézésé­ben miként lehet felhasználni Brüsszelt. Ilyen esetekben „a népét védi a Magyarország el­leni támadásoktól”, és „Soros bábjaiként állítja be” az EU ve­zető politikusait és a balliberá­lis ellenzéket, a „kormánypárt által uralt médiumok pedig minden kötelezettségszegési eljárásban ennek bizonyíté­kát látják”. Orbánnak végül „bejön a számítása”, akkor is, ha kisebb módosításokat kell végrehajtani a törvényen, de „magas árat fizet ezért értel­metlen harcokba hajszolt or­szága” - írta a FAZ szerzője, SÜDDEUTSCHE ZEITUNG. A lap Da­niel Bressler kommentárját közli, amely szerint „elméleti, mégis érdekes kérdés”, va­jon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Ma­gyarországot, amely elfordul „a demokrácia azon formájá­tól, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban”. Orbán „hadjárata az állítólag veszedelmes külföldi erők ellen ezt az elfordulást jelzi a nyílt társadalomtól”, a civil törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegé­si eljárás pedig jelzi a „har­cot azért a Magyarországért, amely nemcsak a tagja, ha­nem része is az EU-nak”. Or­bán „meg akarja bélyegezni” a külföldi pénzügyi forrásokkal rendelkező civil szervezete­ket. Ez az egyik elem a Soros György elleni „gyűlölettel teli kampányban”, amelyhez „an­tiszemita színezetű” plakátok is tartoznak. A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követi a külföldről támogatott egyesületek elleni harcban - tette hozzá a Süd­deutsche Zeitung szerzője. Vendégjegyzet Dr. Szűcs Gabriella Scleroderma világnap Egy ritka szisztémás autoimmun betegség, a szisztémás sclerosis (rövid nevén scleroderma) világnapja június 29-e, amit a sclerodermában szenvedő svájci festőművész, Paul Klee (1879-1940) halála napjának tiszteletére választot­tak. Ennek emlékére az Országos Scleroderma Közhasznú Egyesület minden 2. évben országos konferenciát szervez a betegek és egészségügyi dolgozók közös részvételével, aminek helyszíne ebben az évben a Debreceni Akadémiai Bizottság székháza volt. A szisztémás autoimmun kórképek krónikus, több szer­vet érintő betegségek, melyekben az immunrendszer a sa­ját szöveteket támadja meg, a saját szervezet ellen fordul. Ezekkel a kórképekkel együtt élni még akkor is jelentős nehézség, ha a betegségre jó hatékonyságú kezelési lehető­ségeink vannak. Az életükbe a betegeknek be kell iktatniuk a rendszeres gyógyszerszedést, az ellenőrzéseket, általában életmód-változtatás is szükséges, és vannak olyan kórképek, amik miatt sajnos az addigi munkát is fel kell adni. Egyik ilyen betegség a scleroderma is, ami szó szerint „kemény bőrt” jelent, ahol az érintett bőr­­terület megvastagodik, feszessé, lekötötté válik. Nemcsak immun­betegségről van szó, hanem egy érrendszeri betegségről is egyben, ahol a bőrön kívül érintettek az erek és a belső szervek is (szív, tüdő, vesék, nyelőcső, gyomor­bél rendszer). A betegség változa­tos képet mutat, egyes betegeknél enyhébb, életet nem rövidítő formában, más ritkább esetben súlyos, hirtelen romló, életveszélyes formában zajlik. Ezek miatt sokszor jelentős diagnosztikai és kezelési problémát jelent mind a betegek­nek, mind pedig a gondozó orvosaiknak. A betegség kezelése sajnos nem megoldott, az immunrendszer működését vissza­szorító gyógyszerek mellett használunk különböző keringés­javítókat, a szervi tüneteknek megfelelő gyógyszereket, amik mellett mindenképpen szükségesek a kiegészítő kezelések (például fizioterápia, gyógytorna, hidegtől való védelem). Mivel az orvostudomány mai álláspontja szerint meg­­­gyógyítani nem lehet, meg kell tanulni együtt élni vele, alkalmazkodni hozzá, mert az elérhető módszerekkel javít­ható az életminőség, enyhíthető a betegség kimenetele, és meghosszabbítható az élettartam. A nehézségek ellenére az elmúlt néhány év alatt fontos előrelépések történtek a terápiában és a gondozásban, aminek hátterében részben a ritka betegségekre fordított nagyobb nemzetközi figyelem és az ilyen irányú gyógyszer­kutatások állnak. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtanak a betegszervezetek, mint amilyen a rendezvényt szervező Országos Scleroderma Közhasznú Egyesület, amely része az Európai Scleroderma Szervezetek Szövetségének (FESCA) is. Az egyesülethez a sclerodermás betegeken kívül a betegek hozzátartozói, barátai, orvosok és más egészség­­ügyi dolgozók is csatlakoztak. Céljuk az aktív szerep válla­lása a scleroderma betegséggel kapcsolatos egészségügyi ellátási, illetve a betegeket érintő problémák megoldásában. Ehhez vállalják a betegek oktatását, felvilágosítását különbö­ző szakmai előadások, fórumok, egyéb tájékoztató progra­mok összeállításával, természetesen az egészségügyi dolgo­zók bevonásával. Ennek része volt a jelenlegi rendezvény is, ahol a betegek kérése alapján történt a témák megválasztása, fogászati, bőrgyógyászati, pszichológiai problémák és termé­szetesen a legújabb kezelési lehetőségek megvitatásával. A sclerodermában és más autoimmun betegségekben szenvedő betegek kezelésével sok éve foglalkozó gyakorló orvosként elmondhatom, hogy a sclerodermás betegek az egyik legtürelmesebb, leginkább pozitív hozzáállású beteg­csoport, akik a napi nehézségek, végleges szervi szövőd­mények, sokszor jelentős mozgáskorlátozottság ellenére is tudnak vidámak lenni és a lehetőségekhez képest jól érezni magukat, és akik számára a debreceni rendezvény mottója ez volt: „A scleroderma a mosolyomat nem veszi el.” (Szerzőnk a Debreceni Egyetem Általános Orvostudomá­nyi Kar Reumatológiai Tanszékének professzora és a Deb­receni Akadémiai Bizottság Reumatológiai Munkabizott­ságának tagja; cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésével készült.) naplo@naplo.hu ...az egyik legtürel­mesebb, leginkább pozitív hozzáállá­­sú betegcsoport. Röviden JOBBIK: A Jobbik benyújtotta a plakáttörvénnyel kapcsolatos beadványát az Alkotmány­­bíróságnak (Ab) pénteken. Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese az ezt megelőző budapesti sajtó­­tájékoztatóján közölte: 57 par­lamenti képviselő írta alá az ívet. A politikus szerint közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztár­sasági elnök által megfogalma­zott aggályokra reagált, hanem teljesen új jogszabályt alko­tott. Emellett feles többséggel fogadtak el pártok gazdálkodá­sára vonatkozó passzusokat, miközben szerinte ez minősí­tett többséget igényelt volna. 2017. JÚLIUS 15., SZOMBAT

Next