Hajdú-Bihari Napló, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK NAPLÓ Példaadó szimbólumot emeltek Papp László: „A reformáció Debrecen legsikeresebb projektje, s ez fordítva is igaz.” DEBRECEN: Emlékművet állítani a reformációnak hatalmas vállalkozás - jelentette ki Balog Zoltán kedden a nagytemplom mögött avatott vörösmárvány műalkotás mellett állva. „Hogy lehet kőbe vésni, fémbe önteni azt, ami mozgás, ami előre megy az időben és térben? Anyagba kell formálni az üzenetet, elbeszélni mindazt, ami az egyházban történt nem csak ötszáz, hanem több mint kétezer év óta és Magyarországon négyszázötven óta, illetve zajlik azóta is. Elmondani, hogy az istentisztelet az életért van. Arról beszélni, hogy mindaz, ami a reformáció által történt ezzel a nemzettel, s e várossal miként változtatta meg az életet. Olyan emlékmű született, amelyet nem lehet egyetlen pillantással felmérni. Megállít, mert igényli a figyelmünket” - fűzte hozzá az emberi erőforrások minisztere. Kérdéseire a karcagi testvérpár, Győrfi Sándor Munkácsy-díjas és Győrfi Lajos Szerviátusz-díjas szobrászművészek adtak választ, ők készítették el a Tiszántúli Református Egyházkerület felkérésére - a Magyar Református Egyház megalakulásának 450., illetve a reformáció 500. évfordulója alkalmából felállított köztéri alkotást. Jézus változatlan Kósa Lajos az elmúlt öt évszázad tanulságairól szólt. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, volt idő, hogy a megújulás eszméje komoly indulatokat korbácsolt, de még az egymásnak feszülései sem voltak terméketlenek. „A modern magyar közéleti és irodalmi nyelv annak a vitának tüzében született meg, amit a reformáció hívei és Pázmány Péter vezetésével a katolikus vitatói lefolytattak. Vajon nem vagyunk-e mindnyájan tanúi annak, hogy ezek az ellentétek ma már kevésbé tűnnek élesnek, fontosnak? A legjobban Csíksomlyón lehet megtapasztalni ezt, itt mi, reformátusok együtt megyünk a katolikusokkal fel a kálvárián, ahol eredetileg azt ünnepelték, hogy a székely római katolikus hadak megállították Zápolya János református hadseregét. Ma ez nem számít, mindnyájan magyarok vagyunk, mindnyájan Jézusban hiszünk, az evangéliumot olvassuk. Ma, ahogy a reformáció történetében mindig is, a jelenkor kihívásaira és küzdelmeire kell koncentrálni. Ma sokkal több minden összeköt, mint, ami elválaszt. Ma a hitünk, a világ legüldözöttebb hite, a hitünkért kell harcolnunk. Reformáció: vissza kell fordulni a gyökerekhez, meg kell találni azt, amiben hiszünk, ami közös mindnyájunkban, emlékezni az Úr Jézus tanítására. Legyen bármilyen bolondéria, újfajta »izmus«, Jézus ugyanaz évezredek óta. A hitvédelem örök kötelesség” - mondta Kósa Lajos. Gazdagító különbözőségek Dr. Papp László polgármester emlékezett azokra a hitükben hajlíthatatlan debreceniekre, akik nélkül a protestáns egyházak országépítő munkája nem gyakorolt volna ekkora hatást hazánk fejlődésére. „Ezen ünneppel a történelemnek azt az időszakát idézzük föl, amikor a reformáció teológiai, egyházszervezeti, társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági szempontból páratlanul nagy lendületet adott a megújulásnak. Itt van tőlünk karnyújtásnyira mindaz, ami a Magyar Református Egyház fejlődésére kiemelt hatással volt az elmúlt 500 évben: az 1538-ban alapított Kollégium, a Nagytemplom, amely mindig oltalmat adott az országgyűlésnek, ha Budapesten nem volt helye; itt áll Bocskai Istvánnak, Erdély protestáns fejedelmének szobra, s a protestáns hitükért életüket áldozó gályarabok emlékműve. Debrecen akkor állt a reformáció ügyének szolgálatába, amikor a három részre szakadt ország történetének egyik legnagyobb válságát élte, amikor egységét megvédeni nem tudta. A város és a református egyház az elmúlt fél évezredben, mint test és lélek élt együtt.” A városvezető beszélt arról, hogy sok éves kölcsönös felelősségvállalás jegyében a debreceni közgyűlés fontosnak tartotta az emlékmű támogatását, és szólt arról, hogy a cívisvárosban különös jelentősége van az egymást gazdagító különbségeknek: három egyház is püspöksége székhelyéül választotta a települést. Végül dr. Fekete Károly református püspök áldása és a koszorúzás előtt így zárta mondandóját: „a reformátorok hangoztatták a Szentírás alapján, hogy a személyes újraformálódásnak a közösséget is segítenie kell. Adja Isten, hogy Debrecen, a Református Egyház, valamint minden más felekezet közös felelősségének, elkötelezett együttműködésének és egymás kölcsönös megbecsülésének legyen a jövő számára is példaadó szimbóluma ez az emlékmű!” hbn-habe Balog Zoltán miniszter méltatta az alkotást Jelen szelvény kitöltésével hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben az általam beküldött mesét a zsűri kiválasztja, megjelenhet az Inform Média Lapkiadó Kft. által kiadott „A legszebb olvasói mesék" című kiadványban és/vagy a napilapban. Továbbá 3|| HIRDETÉS A legszebb mesék az Önök tollából! -----------------------------------------2^»----------------------------------------------------kedves Olvasók! Idén karácsonyra egy különleges kiadvánnyal készülünk: mesekönyvet szeretnénk megjelentetni olvasóink elbeszélései alapján. PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK, s amire azokat az Önök által írt történeteket várjuk, melyeket szívesen olvasnának esténként álomba szenderülő gyermeküknek. Ha elegendő mesét kapunk Önöktől, a legjobbakat könyv alakban jelentetjük meg. A műveket, az író fotójával együtt elsősorban elektronikusan várjuk a mese@ naplo.hu címre az alábbi kuponon lévő adatok meg .iadásával. A pályázatokat postai úton is beküldhetik atsuj lenti kupon csatolásával. Jelige: „A legszebb olvasói mesék” Egy beküldő több mesével is pályázhat, a legjobbakat díjazzuk: értékes Lego ajándékokat, könyvutalványt és Álomutazó-belépőket sorsolunk ki közöttük! ■ A mű címe*: H .Beküldő neve*: Hajdú-bihari Napló ’ Címe*: 4024 Debrecen, I Telefonszáma*: Dósa Nádor tér 10. E-mail-címe: :/■ Ön Napló-előfizető? Beérkezési határidő: Igen Nem 2017. november 15. * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező! Aktuális 3 Vörösmárvány tömb, jelképekkel Ahogy arról a szervező egyházkerület közlésében olvashatunk, az emlékmű alapja a hat méter magas, háromszög formájú, tardosi vörösmárvány tömb, mely a Tiszántúl egykori legjelentősebb, de a reformáció korában tűzvésztől rongált gótikus épületét, a debreceni András templomot idézi vissza. Ennek mívesen kiképzett belseje átjárható, és belső ívében gótikus bronz ablakrács töredék látható. Az alkotás tetején egy csillag-napkorongot idéző aranyozott bronz, nyolcágú „Kálvin-csillag” áll. Egyik oldalán Debrecen jelképe, a főnixmadár, másikon pedig a keresztáldozat árán, a halálon is győztes Jézus Krisztusra mutató „Agnus Dei”, az „Isten báránya” ábrázolás látható. Az emlékmű része a márvány Úrasztala és a négy kőpad. Előbbin áll bronzból öntve a híres debreceni hólyagos kehely és az oszlopos bortartó kanna, a kenyérosztó tál, valamint a nyitott Biblia, mely Isten igéjének fontosságára emlékeztet. A gyülekezeti éneklés jelentőségét hangsúlyozza az egyik kőpadra tett énekeskönyv a 90. zsoltár kezdősorával. Isten erődítmény, menedék „Amikor a mindennapok zajában elcsendesülünk, van esélye a reformációnak.” Debrecen. Úrvacsorás ökumenikus istentisztelettel ünnepelték a Nagytemplomban a napot, amelyet a reformáció kezdetének tartunk; október 31-én a debreceni baptista, evangélikus és református gyülekezetek felkért tagjai, lelkipásztorai közösen végeztek szolgálatot az alkalmon. Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetését a 46. zsoltárra alapozta. „A megújulás, a visszatalálás csendigényes, Istennel töltött elcsendesedés szükséges. Aki folyton körülveszi magát valakivel, vagy rezgő, hangot adó valamivel, megspórolja magának a szembenézést. Annak van erős vára az Istenben, akinek megváltó ura Jézus Krisztus, ez bizony változással, erősödéssel jár. Isten ma is közöttünk akar lenni és kísérni tovább a megújulás útján minden keresztényt. Kísér, hogy védelmezzen, csendre int, hogy alázatot tanuljunk és megerősít, hogy ezután is csak benne bízzunk” - mondta a püspök. Az istentiszteletet követően a jelenlévők Vajda János Istenes ének című, az alkalomra írt oratóriumának ősbemutatóját élvezhették. hlnhabe Fekete Károly igehirdetése FOTÓ: MATEY ISTVÁN Debrecen mellett voksolt Bár nem volt a Hajdúság szülöttje, mégis erős szálak fűzték a cívisvároshoz. Debrecen. - Ma azért állunk itt, hogy hálával hajtsunk fejet Tisza István szobra előtt - kezdte ünnepi beszédét a politikus halálának 99. évfordulóján Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. A Verzár Frigyest, a Debreceni Tisza István Tudományegyetem néhai rektorát idézve kifejtette, az egykori miniszterelnök neve az egyetem alapításának aktái között hivatalosan sehol sem szerepel. Ennek ellenére a köztudatban mégis az él, hogy neki volt a leglényegesebb része az egyetem történetében, ennek köszönhetően 1921-ben az intézmény felvette a politikus nevét. A századfordulón indult útjára az az eszme, hogy a magyar kultúra és tudományosság fejlesztése érdekében az akkori két, Budapesten és Kolozsváron működő tudományegyetem mellé egy harmadikat is alapítsanak. A nagyvárosok sorban álltak azért, hogy az új intézménynek otthont adjanak. Tisza István pedig egyértelműen Debrecenre tette a voksát, hiszen gimnáziumi éveinek két felső osztályát a Debreceni Református Kollégiumban végezte - mondta a rektorhelyettes. - Az ő áldozatos munkájáért cserébe nekünk az a feladatunk, hogy eredményeinket tovább vigyük és átadjuk a következő generációk számára - zárta a megemlékezést, amely után elhelyezték a szobornál a kegyelet virágait. HBN-BR