Hajdú-Bihari Napló, 2017. november (74. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK NAPLÓ Példaadó szimbólumot emeltek Papp László: „A refor­máció Debrecen legsi­keresebb projektje, s ez fordítva is igaz.” DEBRECEN: Emlékművet állí­tani a reformációnak hatal­mas vállalkozás - jelentette ki Balog Zoltán kedden a nagytemplom mögött ava­tott vörösmárvány műalko­tás mellett állva. „Hogy lehet kőbe vésni, fémbe önteni azt, ami mozgás, ami előre megy az időben és térben? Anyag­ba kell formálni az üzenetet, elbeszélni mindazt, ami az egyházban történt nem csak ötszáz, hanem több mint két­ezer év óta és Magyarországon négyszázötven óta, illetve zaj­lik azóta is. Elmondani, hogy az istentisztelet az életért van. Arról beszélni, hogy mindaz, ami a reformáció által történt ezzel a nemzettel, s e várossal miként változtatta meg az éle­tet. Olyan emlékmű született, amelyet nem lehet egyetlen pillantással felmérni. Megállít, mert igényli a figyelmünket” - fűzte hozzá az emberi erőfor­rások minisztere. Kérdéseire a karcagi testvérpár, Győrfi Sán­dor Munkácsy-díjas és Győrfi Lajos Szerviátusz-díjas szob­rászművészek adtak választ, ők készítették el a Tiszántúli Református Egyházkerület felkérésére - a Magyar Refor­mátus Egyház megalakulásá­nak 450., illetve a reformáció 500. évfordulója alkalmából felállított­­ köztéri alkotást. Jézus változatlan Kósa Lajos az elmúlt öt év­század tanulságairól szólt. A megyei jogú városok fejleszté­séért felelős tárca nélküli mi­niszter hangsúlyozta, volt idő, hogy a megújulás eszméje ko­moly indulatokat korbácsolt, de még az egymásnak feszülé­sei sem voltak terméketlenek. „A modern magyar közéleti és irodalmi nyelv annak a vi­tának tüzében született meg, amit a reformáció hívei és Pázmány Péter vezetésével a katolikus vitatói lefolytattak. Vajon nem vagyunk-e mind­nyájan tanúi annak, hogy ezek az ellentétek ma már kevésbé tűnnek élesnek, fontosnak? A legjobban Csíksomlyón le­het megtapasztalni ezt, itt mi, reformátusok együtt me­gyünk a katolikusokkal fel a kálvárián, ahol eredetileg azt ünnepelték, hogy a székely római katolikus hadak meg­állították Zápolya János re­formátus hadseregét. Ma ez nem számít, mindnyájan ma­gyarok vagyunk, mindnyájan Jézusban hiszünk, az evangé­liumot olvassuk. Ma, ahogy a reformáció történetében min­dig is, a jelenkor kihívásaira és küzdelmeire kell koncent­rálni. Ma sokkal több minden összeköt, mint, ami elválaszt. Ma a hitünk, a világ legül­­dözöttebb hite, a hitünkért kell harcolnunk. Reformáció: vissza kell fordulni a gyöke­rekhez, meg kell találni azt, amiben hiszünk, ami közös mindnyájunkban, emlékezni az Úr Jézus tanítására. Legyen bármilyen bolondéria, újfajta »izmus«, Jézus ugyanaz évez­redek óta. A hitvédelem örök kötelesség” - mondta Kósa Lajos. Gazdagító különbözőségek Dr. Papp László polgármester emlékezett azokra a hitükben hajlíthatatlan debreceniekre, akik nélkül a protestáns egy­házak országépítő munkája nem gyakorolt volna ekkora hatást hazánk fejlődésére. „Ezen ünneppel a történe­lemnek azt az időszakát idéz­zük föl, amikor a reformáció teológiai, egyházszervezeti, társadalmi, kulturális, politi­kai és gazdasági szempontból páratlanul nagy lendületet adott a megújulásnak. Itt van tőlünk karnyújtásnyira mind­az, ami a Magyar Református Egyház fejlődésére kiemelt hatással volt az elmúlt 500 évben: az 1538-ban alapított Kollégium, a Nagytemplom, amely mindig oltalmat adott az országgyűlésnek, ha Buda­pesten nem volt helye; itt áll Bocskai Istvánnak, Erdély pro­testáns fejedelmének szobra, s a protestáns hitükért életüket áldozó gályarabok emlékmű­ve. Debrecen akkor állt a refor­máció ügyének szolgálatába, amikor a három részre szakadt ország történetének egyik leg­nagyobb válságát élte, amikor egységét megvédeni nem tud­ta. A város és a református egy­ház az elmúlt fél évezredben, mint test és lélek élt együtt.” A városvezető beszélt ar­ról, hogy sok éves kölcsönös felelősségvállalás jegyében a debreceni közgyűlés fon­tosnak tartotta az emlékmű támogatását, és szólt arról, hogy a cívisvárosban különös jelentősége van az egymást gazdagító különbségeknek: három egyház is püspöksé­ge székhelyéül választotta a települést. Végül dr. Fekete Károly református püspök áldása és a koszorúzás előtt így zárta mondandóját: „a reformátorok hangoztatták a Szentírás alapján, hogy a sze­mélyes újraformálódásnak a közösséget is segítenie kell. Adja Isten, hogy Debrecen, a Református Egyház, valamint minden más felekezet közös felelősségének, elkötelezett együttműködésének és egy­más kölcsönös megbecsülé­sének legyen a jövő számára is példaadó szimbóluma ez az emlékmű!” hbn-habe Balog Zoltán miniszter méltatta az alkotást Jelen szelvény kitöltésével hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben az általam beküldött mesét a zsűri kiválasztja, megjelenhet az Inform Média Lapkiadó Kft. által kiadott „A legszebb olvasói mesék" című kiadványban és/vagy a napilapban. Továbbá 3|| HIRDETÉS A legszebb mesék az Önök tollából! -----------------------------------------2^»----------------------------------------------------­kedves Olvasók! Idén karácsonyra egy különleges kiadvánnyal készülünk: mesekönyvet szeretnénk megjelentetni olvasóink elbeszélései alapján. PÁLYÁZATOT­­ HIRDETÜNK, s amire azokat az Önök által írt történeteket várjuk, me­lyeket szívesen olvasnának esténként álomba szende­­rülő gyermeküknek. Ha elegendő mesét kapunk Önöktől, a legjobbakat könyv alakban jelentetjük meg. A műveket, az író fotó­jával együtt elsősorban elektronikusan várjuk a mese@ naplo.hu címre az alábbi kuponon lévő adatok meg­ .­i­adásával. A pályázatokat postai úton is beküldhetik a­­tsuj lenti kupon csatolásával. Jelige: „A legszebb olvasói mesék” Egy beküldő több mesével is pályázhat, a leg­jobbakat díjazzuk: értékes Lego ajándékokat, könyvutalványt és Álomutazó-belépőket sorso­lunk ki közöttük! ■ A mű címe*: H .Beküldő neve*:­­ Hajdú-bihari Napló ’ Címe*: 4024 Debrecen, I Telefonszáma*: Dósa Nádor tér 10. E-mail-címe: :/■ Ön Napló-előfizető? Beérkezési határidő: Igen Nem 2017. november 15. * A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező! Aktuális 3 Vörösmárvány tömb, jelképekkel Ahogy arról a szervező egy­házkerület közlésében olvas­hatunk, az emlékmű alapja a hat méter magas, háromszög formájú, tardosi vörösmár­vány tömb, mely a Tiszántúl egykori legjelentősebb, de a reformáció korában tűzvész­től rongált gótikus épületét, a debreceni András templomot idézi vissza. Ennek mívesen kiképzett belseje átjárható, és belső ívében gótikus bronz ablakrács töredék látható. Az alkotás tetején egy csil­lag-napkorongot idéző ara­nyozott bronz, nyolcágú „Kál­­vin-csillag” áll. Egyik oldalán Debrecen jelképe, a főnixma­dár, másikon pedig a kereszt­­áldozat árán, a halálon is győz­tes Jézus Krisztusra mutató „Agnus Dei”, az „Isten bárá­nya” ábrázolás látható. Az em­lékmű része a márvány Úrasz­tala és a négy kőpad. Előbbin áll bronzból öntve a híres deb­receni hólyagos kehely és az oszlopos bortartó kanna, a ke­nyérosztó tál, valamint a nyi­tott Biblia, mely Isten igéjének fontosságára emlékeztet. A gyülekezeti éneklés jelentősé­gét hangsúlyozza az egyik kő­padra tett énekeskönyv a 90. zsoltár kezdősorával. Isten erődítmény, menedék „Amikor a mindenna­pok zajában elcsende­sülünk, van esélye a reformációnak.” Debrecen. Úrvacsorás ökume­nikus istentisztelettel ünne­pelték a Nagytemplomban a napot, amelyet a reformáció kezdetének tartunk; október 31-én a debreceni baptista, evangélikus és református gyülekezetek felkért tagjai, lelkipásztorai közösen végez­tek szolgálatot az alkalmon. Dr. Fekete Károly, a Tiszán­túli Református Egyházke­rület püspöke igehirdetését a 46. zsoltárra alapozta. „A megújulás, a visszatalálás csendigényes, Istennel töltött elcsendesedés szükséges. Aki folyton körülveszi magát va­lakivel, vagy rezgő, hangot adó valamivel, megspórolja magának a szembenézést. Annak van erős vára az Isten­ben, akinek megváltó ura Jé­zus Krisztus, ez bizony válto­zással, erősödéssel jár. Isten ma is közöttünk akar lenni és kísérni tovább a megújulás útján minden keresztényt. Kísér, hogy védelmezzen, csendre int, hogy alázatot ta­nuljunk és megerősít, hogy ezután is csak benne bíz­zunk” - mondta a püspök. Az istentiszteletet követően a je­lenlévők Vajda János Istenes ének című, az alkalomra írt oratóriumának ősbemutató­ját élvezhették. hln­habe Fekete Károly igehirdetése FOTÓ: MATEY ISTVÁN Debrecen mellett voksolt Bár nem volt a Hajdú­ság szülöttje, mégis erős szálak fűzték a cívisvároshoz. Debrecen. - Ma azért állunk itt, hogy hálával hajtsunk fejet Ti­sza István szobra előtt - kezd­te ünnepi beszédét a politikus halálának 99. évfordulóján Pintér Ákos, a Debreceni Egye­tem rektorhelyettese. A Verzár Frigyest, a Debreceni Tisza Ist­ván Tudományegyetem néhai rektorát idézve kifejtette, az egykori miniszterelnök neve az egyetem alapításának aktái között hivatalosan sehol sem szerepel. Ennek ellenére a köztudatban mégis az él, hogy neki volt a leglényegesebb ré­sze az egyetem történetében, ennek köszönhetően 1921-ben az intézmény felvette a politi­kus nevét.­­ A századfordulón indult útjára az az eszme, hogy a magyar kultúra és tudomá­nyosság fejlesztése érdeké­ben az akkori két, Budapes­ten és Kolozsváron működő tudományegyetem mellé egy harmadikat is alapítsanak. A nagyvárosok sorban álltak azért, hogy az új intézmény­nek otthont adjanak. Tisza István pedig egyértelműen Debrecenre tette a voksát, hiszen gimnáziumi éveinek két felső osztályát a Debrece­ni Református Kollégiumban végezte - mondta a rektorhe­lyettes. - Az ő áldozatos mun­kájáért cserébe nekünk az a feladatunk, hogy eredménye­inket tovább vigyük és átad­juk a következő generációk számára - zárta a megemléke­zést, amely után elhelyezték a szobornál a kegyelet virága­it. HBN-BR

Next