Református gimnázium, Hajdúböszörmény, 1926
Simon egyenesen a keresztyénség tanaira, mindenek előtt a felebaráti szeretet elvére alapítja a maga szocialisztikus társadalmi rendszerét. Marx és társai, kik az emberiség életében nem erkölcsi eszmék, hanem gazdasági tényezők által determinált organizmus, kikerülhetetlen szükségszerűséggel lefolyó evolúcióját látták, véglegesen szakítottak a kommunizmus ily irányú megalapozásával. Mégis a modern kommunista propaganda érvei között nem csekély szerepet játszik ma sem, a Jézus tanaira való gyakori hivatkozás s az utolsó évtizedekben Jézus nem egyszer jutott „az első kommunista“ kétes értékű epithetonjához." És ha azt kérdezzük, hogy mi az alapja ennek a több, mint merész állításnak, úgy készek a felelettel: Nem mondta-e meg Jézus, hogy könnyebb a tevének a tű fokán keresztülmenni mint a gazdagnak Isten országába bejutni. (Lukács ev. XVIII. 25.) Nem szólította-e föl a gazdag ifjút vagyonának felosztására? (Máté XIX. 16—24.) Nem uralkodott e kommunizmus az elő keresztyén hitközségekben ? (Ap. csel. IV. 32 35.). Igen, ez így volt! De váljon bizonyíték-e mindez Jézus kommunista mivolta mellett? Íme ez az a kérdés, amelyre feleletet igyekszünk adni. Mielőtt a probléma megoldásához fognék, esetleges félreértések elkerülése végett szükségesnek látom annak a pontos, körvonalazását, hogy mit értek kommunizmus és keresztyénség alatt, az ily tendenciájú mozgalmak közül elsősorban, a Marx és Engels által megalapozott irányzatot értem, nem csupán azért, mert a francia utópisták s az orosz Bakunin tanai a reális élet körén kívül esnek, — mert ezt esetleg a marxismusról is elmondhatnánk —, hanem főleg azért, mert soha nagyobb tömegekre nem hatottak s így gyakorlati jelentőségük nincs. Nem tartom szükségesnek éles különbség felállítását a marxi szocializmus és kommunismus között, mert e két mozgalom okaira, céljaira és úgyszólván egész jellegére nézve majdnem teljesen azonos lévén, csak a megvalósítás tempójára s taktikai eszközeire nézve tér el egymástól. Hogy ennek dacára sem a sokkal inkább elterjedt szocializmust, hanem a ' Saint-Simon : Nouveau christianisme. Paris. Az újabb társadalmi reformátorok közül Henry George hasonlóképen a keresztyénség tanaival támasztja alá agrár-szocializmusét. L. „Munka, Hit és Föld" c. XIII. Leo pápához intézett nyílt levelét. (Franklin kiadása). J. H. Kuttor: Szociáldemokrácia és keresztyénség. Fordította: Dr. Czakó Ambró.