Református gimnázium, Hajdúböszörmény, 1926

Simon egyenesen a keresztyénség tanaira, mindenek előtt a felebaráti szeretet elvére alapítja a maga szocialisztikus társa­dalmi rendszerét.­ Marx és társai, kik az emberiség életében nem erkölcsi eszmék, hanem gazdasági tényezők által deter­minált organizmus, kikerülhetetlen szükségszerűséggel lefolyó evolúcióját látták, véglegesen szakítottak a kommunizmus ily irányú megalapozásával. Mégis a modern kommunista propa­ganda érvei között nem csekély szerepet játszik ma sem, a Jézus tanaira való gyakori hivatkozás s az utolsó évtizedek­ben Jézus nem egyszer jutott „az első kommunista“ kétes értékű epithetonjához." És ha azt kérdezzük, hogy mi az alapja ennek a több, mint merész állításnak, úgy készek a felelettel: Nem mondta-e meg Jézus, hogy könnyebb a tevének a tű fokán keresztülmenni mint a gazdagnak Isten országába bejutni. (Lukács ev. XVIII. 25.) Nem szólította-e föl a gazdag ifjút vagyonának felosztására? (Máté XIX. 16—24.) Nem ural­kodott e kommunizmus az elő keresztyén hitközségekben ? (Ap. csel. IV. 32 35.). Igen, ez így volt! De váljon bizonyíték-e mindez Jézus kommunista mivolta mellett? Íme ez az a kér­dés, amelyre feleletet igyekszünk adni. Mielőtt a probléma megoldásához fognék, esetleges félre­értések elkerülése végett szükségesnek látom annak a pontos, körvonalazását, hogy mit értek kommunizmus és keresztyén­ség alatt, az ily tendenciájú mozgalmak közül elsősorban, a Marx és Engels által megalapozott irányzatot értem, nem csu­pán azért, mert a francia utópisták s az orosz Bakunin tanai a reális élet körén kívül esnek, — mert ezt esetleg a marxis­­musról is elmondhatnánk —, hanem főleg azért, mert soha nagyobb tömegekre nem hatottak s így gyakorlati jelentőségük nincs. Nem tartom szükségesnek éles különbség felállítását a marxi szocializmus és kommunismus között, mert e két moz­galom okaira, céljaira és úgy­szólván egész jellegére nézve majdnem teljesen azonos lévén, csak a megvalósítás tempó­jára s taktikai eszközeire nézve tér el egymástól. Hogy ennek dacára sem a sokkal inkább elterjedt szocializmust, hanem a '­ Saint-Simon : Nouveau christianisme. Paris. Az újabb társadalmi reformátorok közül Henry George hasonlóképen a keresztyénség tanaival támasztja alá agrár-szocializmusét. L. „Munka, Hit és Föld" c. XIII. Leo pápához intézett nyílt levelét. (Franklin kiadása). J. H. Kuttor: Szociáldemokrácia és keresztyénség. Fordította: Dr. Czakó Ambró.

Next