Református gimnázium, Hajdúböszörmény, 1943
. Ezért érezhette, hogy neki ellensége nincs, csak barátja. Szűkebb baráti kört vont maga köré, akik között otthonosan érezte magát ; a régi magyar úriházak levegője uralkodott ebben a körben. Ennek a körnek legtöbb tagja már ismét vele van együtt és minket, akik még itt vagyunk, melegít most is és boldog emlékezést támaszt bennünk Bodnár Imre baráti szeretete, akitől csak így búcsúzunk : Isten veled a viszontlátásig ! Eltávozott közülünk igazgatótanácsunk két legrégibb tagja is : dr. Pápay Kálmán ny. városi tisztiorvos és dr. Ujvárosy Lajos kir. közjegyző, kormányfőtanácsos. Dr. Pápay Kálmán évtizedeken keresztül tanította intézetünkben az egészségtant. Ugyancsak évtizedekig taga volt az igazgatótanácsnak. Dr. Ujvárosy Lajos szintén egybeforradt az intézettel ; mint főgondnok, ez idő alatt elnöke volt az igazgatótanácsnak. Az intézet életének minden mozzanata érdekelte; szinte a tanári kar tagjának érezte magát; az érettségi vizsgáztató bizottságnak egyik leghűségesebb és legkitartóbb tagja volt. Emlékét családja a „Szebb jövőre” tett 1000 P-s adománnyal is megörökítette. Áldott legyen kegyelettel őrzött emlékük és adja Isten, hogy méltó utódok kövessék őket igazgatótanácsunkban. I. ISKOLÁNK MÚLTJA. Isklánk történetére eddig a legrégibb adatunk a hajdúmegyei levéltárban őrzött, 1621-ből való díjlevél, amely megállapítja a hajdúböszörményi református lelkész és rektor díját. Rövid feljegyzéseket tartalmazó anyakönyve 1712-ből származik. Már a XVII. század elején mint a debreceni anyaiskola „partikulája” működik az anyaiskolából hozott „rektorok” vezetése alatt. E korszak tart 1854-ig, amely idő alatt az iskolának 66 rektora volt. Nevezetesebb rektorai : Harangi Miklós az első (1712—1714), Diószegi Sámuel (1784—1787), később debreceni pap, a magyar fűvészkönyv és az orvosi fűvészkönyv szerzője. Ángyán János (1795— 1797) több egyházi és neveléstani munka szerzője. Benedek Lajos (1822—1824). Weszprémy Gáspár (1834—1835), később alispán lett. Dobos József (1839—1841), később kúriai bíró lett. Szeremlei Sámuel (1858—1861), prot. történetirodalmunk egyik kiváló és tevékeny munkása. Szeremlei József, később hajdúböszörményi lelkész és esperes. A rektorok sorát Kozma Sándor zárja be. A rektorok mellett 1761—1795. évben praeceptorok és tanító-diákok is működnek (alumnus) az alsóbb oszályokban. Ez utóbbiak között foglal helyet Révész Imre, később debreceni prédikátor, kiváló tudósunk is. A partikula 1865-ben hatosztályú gimnáziummá alakul, sokat küzdve, sokat nyomorogva. A mai intézet alapját a város és a közbirtokosság segítségével 1864-ben veti meg egyházunk, amikor már a hat osztályban három rendes tanár tanít. Később rövid időre (3 évig) polgári iskolát is csatolnak hozzá. Az 1883-ik évben szaporítják a rendes tanári állássok számát ; a hatosztályú gimnázium igazgatója Kozma Sándor volt (1865—1890). Nem egészen két évtized alatt 44 tanár működik a hatosztályú intézetben. Új korszak nyílik meg az 1902—3. iskolai évvel. Intézetünk főgimnázium lesz . 1904 június 27—28-án megtörténik az első érettségi vizsgálat Dóczi Imre egyházkerületi gimnáziumi felügyelő elnöklete és dr. Öreg János debreceni jogakadémiai tanár, miniszteri megbízott jelenléte mellett . 1912-ben felveszi a Bocskay-főgimnázium nevét. Az 1902—1903. tanévektől a gimnázium igazgatói : Péter Károly (1900—1903) és Köblös Samu (1903 VII. 1-től 1937 VIII. 1-ig). 1937 szeptember 1-től Rácz Jenő. 1942 szeptember 1-től dr. Sarkadi Nagy János.