Református Gimnázium, Hajdúnánás, 1903
Adatok az intézet 1903/4. évi történetéhez. a) Az igazgató évzáró beszéde. Nagy tiszteletű és Tekintetes Egyházi- és Iskolai Elöljáróság! Mélyen tisztelt Közönség! ... „A legnagyobb mérvű kishitűség volna az előadottak után még a felett is aggódni, hogy váljon az intézet tovább fejlesztését illetőleg táplált régi óhajunk meg lesz-e valósítható a reánk következő iskolai évben vagy sem“ . . . Ezekkel a biztató szavakkal végeztem be Nagyérdemű Közönség a múlt év június havában lefolyt évzáró ünnepélyen igazgatói beszédemet, hogy legjobb meggyőződésem szerint megnyugtassam mindazokat, kik ősrégi, csonka középiskolánk teljes, 8. oszt. főgimnáziummá való fejlesztésének ügyét szívükön viselik. És most, egy év eltelte után, ugyancsak e díszes helyről a legnagyobb sajnálattal vagyok kénytelen hivatalosan is konstatálni, hogy szép reményem, oly sokunknak közös óhaja, a mai nappal lezáródó 1903/4. iskolai év folyamán sem volt megvalósítható. Minden kétséget kizáró ténynek tekinthető ugyanis ma már, hogy a VII. osztályt még az év őszén sem nyithatjuk meg — végtelen nagy szomorúságára elsősorban is azoknak a szülőknek, kiknek gyermekei most végezték el intézetünkben a VI. osztályt — és akik avval az édes reménységgel kecsegtették magukat, hogy nem lesznek kénytelenek többé az ő legféltettebb kincseiket messze földre, vagy legalább is idegen légkörbe plántálni át — az ifjú kornak éppen azon időszakában, mikor minden jóra és szépre a legfogékosy