Református Gimnázium, Hajdúnánás, 1941
Tehetségkutatás. A tehetséges magyar falusi gyermekek felkutatása ebben az évben már intézményesen indult meg, eredményes gyakorlati kezdeményezések nyomán. A rendszeres munka közvetlenül szükségszerű célja az, hogy értelmiségünk a magyar falu tehetséges fiaiból utódokat nevelhessen magának és így a magyarság szellemi kultúrájának azok is hordozói vagy művelői lehessenek, akik különben anyagi szegénységük miatt elesnének szellemi képességeik kifejlesztésének lehetőségeitől. Magyarságunk sajátos lelki arculatának tudatos kialakítását munkáljuk voltaképp falusi népünk tehetséges fiainak felkutatásával is. A gyakorlati kísérletekre indító gondolat megvillant már századunk fordulóján , a magyar lelkiség nagy kifejezőinek költői vagy művészi intuícióiban. Alkotásaikban, valamint a Trianon után megújult magyar történettudomány társadalmi szemléletében, mint világosító meglátás indította azután különböző tudományágak kutatóit és érdeklődőit arra, hogy a „magyarságtudomány“ célkitűzéseiben keressék munkásságuk új szintézisét. A népkutatás eszméjének élményi gyökereit irodalmisága igazolja, tudományossága pedig biztosítja az önálló módszerek elvonásának lehetőségeit is. Kultúrpolitikai célkitűzéseinknek e népi vonatkozásai ugyanis új feladatokat fognak adni a tehetséges magyar gyermekek felkutatóinak. Meg kell keresnünk a magyar gyermek sajátos élményformáit. A tehetségvizsgálatok tapasztalati anyagát a népkutatás kifejlődő tudományos módszereivel, eredményeivel megmérve, bizonyára közeledni fogunk ahhoz, hogy a közvetlen társadalompolitikai célkitűzéseken túl , a magyar gyermek sajátos képességeit önelvű módszerekkel tudjuk megállapítani. A magyar tudományosság legmagyarabb feladata talán éppen az, hogy a falusi tehetséges magyar gyermekeket felkutatók munkáját olyan kísérleti anyaggyűjtésnek tekintse, amely irányt és szempontokat adhat elsősorban az önálló magyar lélektani kutatásoknak. A magyar irodalmiságból és a magyarságtudomány eredményeiből táplálkozó lélektani vizsgálódás ugyanis a tehetségkutatásnak irányt szabhat, eszközöket adhat, de kísérleti eredményeiből új módszereket is konstruálhat, amelyek alkalmazásával viszont maga a tehetségkutatás válik majd eredményesebbé.