Hajdu Vármegye Hivatalos Lapja, 1922 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1922-01-18 / 1. szám
ideje és a visszautazásnál igénybe vett vonatoknak menetrend szerinti érkezési ideje között tizenkettő óránál kevesebb idő telt el, az 1. §. szerinti napidíjaknak csak a felét lehet felszámítani. Ellenben, ha az utazással 12 óránál több, de 24 óránál kevesebb hő telt el, az egész napidíjat fel lehet számítani. Olyan hivatalos kiküldetések alkalmával, amelyeknél az elutazásnál igénybe vett vasutazak menetrend szerinti indulás ideje és a visszautazásnál igénybe vett vonatnak menetrend szerinti érkezési ideje között 24 óránál több telt el, a hivatalos kiküldetések minden teljesen befejezett 24 órájára az 1. §. szerinti napidíjat, ha a fennmaradó idő több 12 óránál, az egész napidíjat lehet felszámítani. Napidíj hivatalos kiküldetéseknél csak a hivatalos kiküldetés által elvégezhető hivatalos munka teljesítésére szükséges időről számítható fel. Helyben elvégezhető kiküldetések után napidíj nem számítható. 3. §. Fizetési osztályokba sorozott tisztviselők a napidíjon felül felszámíthatnak bérkocsidíjat és pedig lakásuktól a vasúti állomásig és a vasúti állomástól lakásukig, olyan összegekben, amilyenben a helyhatóság a bérkocsi tarifákat megállapította; az V—VIll. fizetési osztályba tartozók két igata, a IX. és XI. osztálybeliek egy fogatú bérkocsi díjat. Olyan helyeken, ahol a bérkocsi tarifa megállapítva nincsen, a helyi hatóság által igazolt fuvardíj, olyan helyeken pedig, ahol bérkocsi nincsen, szintén a helyi hatóság által igazolt fuvardíj számítható fel. Tengelyen, kocsin, vagy szekeren — szükségszerűen megtett — utazásnál kilométerenként 20 korona fuvardíj számítható fel. Ahova rendes vasúti közlekedés van, ezt kell igénybe venni; eltérésnek ettől csak az esetben van helye, ha forgalmi akadályok, vagy korlátozások miatt a vasúttal való utazás meg nem történhetik. Czikkelye Hajduvármegye törvényhatósági bizottságának Debrecenben 1921. évi december 15-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvének 457/12315—1921. kgy. sz. tárgy. Az 1921. évi törvényhatósági útadó kivetési kulcsának (útadó százaléknak) megállapítása. Véghatározat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnak 1921. évi közúti költségelőirányzat kormányhatósági jóváhagyását tárgyaló 78782/1921. számú leiratát a törvényhatósági bizottság tudomásul vévén, az adatt közölt felhívásra az 1920. s 1921. évi községi közmunka váltságból készpénzben a törvényhatósági útalapba beszolgáltatandó hozzájárulást, illetve jövedelmet, az erre vonatkozó 143897/1921. kgy. sz. alatt hozott határozatnak megváltoztatásával a két évről együttesen 700 ezer, azaz hétszázezer koronában javasolja megállapítani, tekintettel arra, hogy a községi közmunka nagyságának s abból a községi utak fenntartására fordított közmunka mérvének, a megváltható községmunka pénzbeli értéke nagyságának megállapítása az idő előrehaladottsága miatt keresztül nem vihető. Ezen összeget az 1921. évi költségelőirányzat Vill. rovata alatt a törvényhatósági bizottság egyidejüleg bevételbe helyezi s ehez képest a IX. bevételi rovaton az útadó-jövedelemből fejdezendő szükségletet, a fent idézett miniszteri rendeletben ideiglenesen beállított 2.150.000 korona helyett 1.450.000 koronában állapítja meg. Utasítja azonban a vármegye alispánját, hogy a községi közmunka nagyságát, ezen rendelkezéstől függetlenül az 1920. és 1921. évekre visszamenőleg a vonatkozó min. rendelet értelmében pontosan állapítsa meg, valamint azt is, hogy ebből a köségek mennyit használtak fel közutak fenntartására, a mutatkozó feleslegből mi vehető igénybe a törvényhatósági utak fenntartására s ezen felhasználható közmunkából mennyi váltandó meg