Haladás, 1946 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1946-04-25 / 15. szám
KULTÚRKALÓRIA Kultúréhség és kultúrfogyasztás A kultúrkalória — feltéve, hogy Háy Gyula életrevaló terve megvalósul — azt jelenti, hogy az írók írni fognak, a kiadók új nagy új könyveket fognak megjelentetni s a nagyérdemű olvasóközönség ingyen és bérmentre fogja kapni azokat az olvasnivalókat, amelyektől az áldatlan papírviszonyok miatt, éppen úgy el volt zárva, mint az írók az érvényesüléstől. Mindenki jól jár tehát és mindenki bízik azúj rend kedvező következményeiben, kivéve egyetlen érdekelt tényezőt, a könyvkereskedőt, aki —valljuk meg, nem egészen alaptalanul — attól tart, hogy a nem túlságosan kultúrszomjas munkavállalók részére, az élelmiszerkalóriák mellett kiadott, úgynevezett kultúrkalóriák, vagyis az irodalmi termékek vásárlására jogosító könyvutalványok, a gyakorlatban a feketepiac újfajta árukínálatát fogják megteremteni. Félő ugyanis, hogy a kultúrkalóriából az esetek legtöbbjében nem lesz könyv, vagy legalább is nem azok számára, akik azt heti, vogy havi munkájuk fejében, lelki épülésük érdekében kapják. Mert ugyan ki biztosítja a terv kitűnő kiagyalóját, vagy akár a Gazdasági Főtanácsot arról, hogy Ferte Péter segédmunkás vagy Piros Rózsi alkalmi munkásnő nem adja-e el áron alul az utalványt, hogy a számára fölösleges, insust jelentő könyv helyett, inkább egy kis vértforraló italt, vagy vérpiros szájfestéket vegyen magának? Ha pedig ez a veszély fennáll, akkor ugyebár nem vitás, hogy az munkavállalók részére szánt kultúrkalóriák, ha nem is éppen illetéktelenek, mindenesetre olyanok kezébe fognak kerülni, akik inkább a feketepiacon vásárolnak könyvet, illetve utalványt, abbón, most a legális könyvkereskedőnél, méregdrágán. Itt igaz, de azért a könyvkereskedők aggodalmai amiatt, hogy a kulturkalória bevezetése esetén nem lesz a teremtésben vesztes csak ők, mégsem egészen indokoltak, mert hisz akárki is váltja be a könyvutalványokat, végeredményben mégis csak ők adják majd el azokat a könyveket, amelyeket egyébként aligha tudnának eladni. Egész nyugodtan kikapcsolh tatjuk tehát a kereskedők érdekeit a számításból akkor, amikor oly fontos kultúrtényezők, mint az írók és a könyvkiadók, egyszóval az irodalom szellemi és gazdasági reprezentánsai, nem járnak rosszul, sőt bizonyos, hogy jól járnak. Más kérdés az, hogy célt tud-e érni az érdekes terv a harmadik kategória, a munkásosztály kullúmpénzeinek intézményes fokozása tekintetében. Mert írók nemcsak könyyűvásárlókat akarnak, hanem olyanokat is, sőt talán elsősorban olyanokat, aki könyveiket el is olvassák. De végeredményben nem lehet mindent egyszerre kívánni. Előbb adjunk kenyeret — írónak, közönségnek — ,és ha ez megvan, csak akkor kérhetjük számon a társadalomtól azt, hogy milyen mértékben képes a kultúrkaló-csík tényleges felhasználására s hogy a kultúrát képviselő könyvek miyen mértékben kerülnek vásárlók és milyen mértékben fogyasztók kezébe. K. I Út nyári színház nyílik május közepén az Erzsébetéért kioszkban. Igazgatója: Szüle Mihály, a Vidám Szín'.ház •volt kitűnő direktor*. Az új vállalko-T*J Stmuss Oszkár gyönyörű operett- jét, a Varázskeringő-t hozza színre elsőrendű szereposztásban. (*) | Nyílik a cirkusz. A főváros kedvelt szórakozóhelye, a városligeti nagycirkusz e hó 38-án nyitja kapuit. Az igazgatók nagy áldozatkészséggel rendbehozták az épületet és világváárosi milrorról gondoskodtak. Szerepel a megnyitó műsorban idomított elő- , fánt, iskolalovak, kül- és belföldi artista attrakciók, izgalmas légtorzsászmutatványok és mindaz, ami kellemessé teheti a polgári közönség nyári szórakozását. Húsztagú kitűnő zenekar kitöri a produkciókat mindennap délután és az esti előadásban. (") . zinházak HALADÁS A FÉNYKÉPÉSZETBEN KÁLMÁN FOTO Deák-tér, Ankar-palota. Tel.: 22-66-87 HALADÁS. SZÍNHÁZI DÉLUTÁNOK írja: Kürti Pál A húsvétbeli bemutató sokaság csak egyetlen magyar újdonságot hozott, azt is a tengeren túlról: Molnár Ferenc az ötvenéves jubileumát ünneplő Vígszínházra bízta A CSÁSZÁR című színművének eredeti bemutatóját. A zsarnoksággal szemben egyetlen igazi kötelességünk van: túlélni a zsarnokot, mondja a darab öreg raisonneur-je. Ha azután túléltük, ki-ki a maga módján ad róla számot. Molnár Ferenc válasza a tiszta teatralitás eszközéhez folyamodik. .A császár bizonyára nem leggazdagabb, de alighanem legszínházibb műve. Kiművelt mesterségbeli virtuozitása ezúttal könynyedén játszik a műfajnak egyik letűnt változatával: mintha egy fölényes stiliszta elhatározná, hogy Walter Scott vagy Sterne modorába öltözteti művét a stiláris játék kedvéért, így bújik az új Molnár a melodramatikus színjáték mezébe, meséjével és jeleneteinek hatáskeresésével Sardou ITiermidorjihoz vagy Palme-jához visszakanyarodva. A gyilok, a téboly és az átüllözék effektusait ma már csak az életben ismertük el, a színpadról régóta száműztük! Molnár sem él velük fenntartás nélkül s az eséleges mesterségbeli listások közé visszalopja régebbről ismert lélektani játékát » színészől, akiben a szerep és az élet szétbogozhatatlan szövevénnyé vált. A Vígszínház előadása » vírtuszt virtuozitással szolgálja, Mezey Mária és Somló István köttőse a matzinjátszás tökéletes felkészültségével idézi fel régi naffv .Véne faire"-ek forróságát. Orsolya Erzsébet és Sróth Sándor nemes eszköze.'cke! segédkezik megetttt. A Petti Színházban Bijor Gizi bűvöli közönségét a VÁLJUNK EL Caprienne-jében. Sardou vígjátéki elve , apró eszközökkel nagy hatásokat elérni. Ez a titka Bajor Gizinek is: az elsuhanó fintorok, szemjátékok, féli hsncok, duruzsolások, piciny mozdu ,latokkal megrögzített komikai hatások utólérhetetlen művészete az övé. Ajtayi Andor Des Prunelles-e — Odry Árpád utolsó alakítása — zajtalan eleganciával, lágy baritonnal fonódik a nagy vedette koloralárájába. S kettejükhöz jól illeszkedik Szabó Sándor szerényen mulatságos Adhámarja. A COMTAT-CSALÁD felújítása sokkal árnyaltabb, teltebb, emberibb Priestleyt mutat be közönségünknek, mint aminő nagysikerű trükk- darabja. Az előrevetített idő ugyan itt is a számító színpadi fogás határán jár, de hiszen a színház nyilván csak közhelyek durvíásával tükrözheti a modern mélyirodalom annyi vívódással megközelített problémáját: az idő átértékelődő fogalmát. Priestov színműve az idő múlásának inkább esik melanóliáját, mint problematikáját érezteti, ennyit viszont melegen, szívet simogatóan, rokonszenves szorúsággal. A Belvárosi Színház felújtása alighanem a legszebb előadás az ostrom óta. Bulla Elma és Sulyok Mira nagy alakítása, Dénes György és Sennyei Vera érett művészete mellett Bárdos Artúr rendezésében ezúttal egész csomó fiatal színész forr együttessé. Halász Gázát először éreztük meggyőzőnek, Krisztián Ferenc szépen beszélő, rokonszenves körvonalú színész s a női fiatalok is helytárnak SHAW A Megtört szivek háza című színjátékát 1918- ban kezdte írni s az első világháború alatt fejezte ki. Előszavában megjegyzi, hogy ihletője Csehov volt, aki színműveiben az orosz polgárság haldoklását festette. A Megtört szívek háza az angol polgárság bomlását, önmaga körül kergelődő tehetetlenséget és céltalan vergődését kívánja ábrázolni, de az. orosz mester szétáradó, lágy pusziéi technikáját hiába keresnék benne. Ami nem Shaw-szerű benne, az inkább strirdbergi mint csehovi. Ami viszont hamisítatlanulshawh, az lerombolja a strindbergi kegyetlenségű pánikhangulatot. A háború mint deus ex machina — majdnem e kifejezés szószerinti értelmében — tetézi be a darabot; német repülők zúdítanak bombákat a tájra s az önromboló társaság kéjes gyönyörrel lárja ki mellét a halálnak... E legfurcsább ásott képződményt'13adva igen nehéz feladat; A szenvelgések, mániákus köldök nézések, hisztériás hazugságok a legkülönfélébb árnyalatok minőségében járkálnak színpadán. Minden azon múlik, az előadás kellő szemléletességgel tudja-e szétbogozni az egymássa szövődő szálakat. A Madách Színházegyüttese — Lázár Mária, Mészáros Ági, Szilágyi Bea, Uray Tivadar, Táray Ferenc, Tapolczai Gyula, Baló Elemér. Bálint György — Jákó Pál tehetséges rendezésiben — derekasan birkózott a bonyolult játszmával. A fordítás Nagypál István kitűnő írói munkája. A DERÉK ÖREG I.ABICHE Olasz szalmakalapja (amely illetékes óvás ellenére Florentin kalap címen került színre) teremtette meg azt a kohósza típust, amely egy tárgy után való hajszára építi bonyodalmait. Labiche alakjai ha már habszeríven hatnak s a hajsza naiv kergesége olyan, akár valami marionett-végzetszerűség, épp ezért serkenti stilizáló kedvű rendezők képzeletét. René Clair elragadó filmet fantáziált belőle, Joston Raty a Cornéitte-Française deszkáira finom drótokon rángatott eleven bábszínházat varázsolt. A Fővárosi Operettszínház szokványos zenés-bohózat formájában kínálja közönségének. Békeffi István pesties ötletességben gazdag, viharos tempójú szövegáldokrozáter. Polgár Tibor kívíves muzsikája mellé jóformán minden hétprós mulattatónk felsorakozik. Gombaszögi Ella, Kiss Manyi, Csikós Rózsi, Gózon Gyula, Mihályi Ernő, Billeti Tivadar, Keleti László, Feleky Kamill. Komlós Vilmos bizonyára sok előadáson bizonyítja majd be, hogy Labiche-t így is lehet még játszani. HOLLÓS-KORVIN LAJOS: Hátsólépcső ( Anomimus,kiadás) A kitűnő költő régóta várt, de az ismert okok miatt csak most megjelent első regénye valóban dialektikus-realista regény, melyben tényleg visszatükröződik az elmúlt 25 esztendő Budapestjének, az egész elmúlt korszaknak légköre. Korvin dialektikus író, anélkül, hogy program-jeleneteket, sétuaalakokat mozgatna, anélkül, hogy közvetlenül kimondani a jelenségekről való következtetését. A „Hátsólépcső* egy nagy pesti bérház hátsó lépcsője és különösen egy chaplini figura, Báva Vendel életén és élményein keresztül igyekszik kitapogatni azt, ami a most lezárult — jobbanmondva, lezártnak hirdetett — korszakot jellemezte, melybe éppen úgy beletartozik a Szilasi-féle »eszmetárs«k mozgalmának kibontakozása, mint az Üdvhadsereg megváltó röpcédulái és a lengőszakállú nemes gróf didaktikus sétái az Andrássy-úton. Hollós Korvin regényének témája a budapesti kézéret, s ezt a témát — melyet pld. Nagy Lajos angol realisták szociográfiai ridegségével dolgozott fel aBudapest Nagy kávéháziján — Duhamel színeivel és fordulataival és dosztojevszkiji ösztönök mélységeit felcsapó problémákkal keveri. Mindent összevéve: a „Hátsólépcső" vérszegény új magyar regénytilmésünknek egyik olyan meglepetése, mely reménnyel töltheti el a kritikusok megkeseredett szívét. a. g. I.ABSZÖRTELENÍTÉS. SZEMÖLDÖK- r:s S.r.MPILLA-n:sn:s EÜF.SZ NYÁRRA, AMERIKAI MÓDSZERREL. RÁNCTALANÍTÓ KI'R\ EREDETI VITACIT-TAL' Locáud JCazthetika OXTOCONTER 3 BET ÍRATNÁL .LORÁND*, VÁSÁRLÁSNÁL .VITACIT. NÉVRE ÜGYELJÜNK: Királyhegyi Jrás nem tét a facére Eddig nem szóltam. Nyeltem és tűrtem hősiesen. Ez a magát Királyhegyi Pálnak nevező állítólagos író és humorista (?!) eddig is írt és humorizált, hemzsegett, fontoskodott, jött, ment. Hagytam, ráhagytam, neki beszéltem, tűrtem és szenvedtem. Van drágaság, van infláció, van vesztett háború, vannak lerombolt hidak, kisnyilasok, szomorú emberek, rémhírek — van Királyhegyi is. Jó, legyen. De neki nem elég, hogy él, ír és humorizál, mert — mint a legközvetlenebb forrásból értesültem — most már színészi ambíciói is vannak. A száraz tény az, hogy húsvét vasárnapján és hétfőjén a Belvárosi Színházban, életnagyságban (olyan kicsi, hogy már nincs is) fellepett konferálás címén, olyan művészekkel egy színpadon, mint Gombaszögi Ella, Kiss Manyi, Boros Ida, Turay Ida, Jávor Pál, Feleky Camill, Peti Sándor, Ascher Oszkár, Keleti László, Komlós Vilmos és fellépését még jövő vasárnap is meg akarja ismételni! Ilát most már aztán elég legyen. A műsort is ő írta és szerényen a neve mellé biggyesztette — Karinthy Frigyes nevét it. Karinthy és Királyhegyi! Ők ketten. Ilyen szemtelenségre még nem volt példa ebben az országban. Királyhegyi a brettlin! Legközelebb majd talál, mint festővel, vagy szobrásszal, vagy női szabóval fogok találkozni vele. Ilát majd a most következő vasárnap megnézem magamnak azt a Királyhegyit, aki nem fér a bőrébe. Más ember csak egy dolgot csinál, azt is rosszul. Hát én kíváncsi vagyok erre a híres conferancierre. Én is ott leszek! Megnézem magamnak. Aztán majd elintézzük egymás közt a továbbiakat. Egyelőre csak ennyit akartam mondani. Királyhegyi Pál A DEPORTÁLT LÓ HAZATÉRT Volt — illetve újra van — egy Gala Péter nevű ügető versenyló. Ez a ló nagyon híres és nevezetes állat lett két három évvel ezelőtt, mert ő tartotta a rekordok rekordját Magyarországom Rekordja *egy perc és húsz másodperc, volt. Gyengébbek és nem lóverseny-látogatók számára elmondjuk: ez az egy perc húsz azt jelenti, hogy ennyi idő alatt fut meg egy kilométert. Ezért ért meg legalább tízezer dollárt még Amerikának is. Gala Pétert 1914-ben deportálták Nyugatra, arról az ügetőpályáról, ahonnan, sok-sok tízezer munkaszolgálatost szintén elvittek a nyilasok. A lő gazdája és trénere vigasztalhatatlan volt, nem is tudott másról beszélni, mint Gala Péterről. Szomorúsága csak még fokozódott akkor, amikor több magyar újságban : megjelent a híradás arról, hogy Gala Péter pörkölt, rostélyos és vesepecsenye lett, megették valahol. A tréner megszaggatta ruháját és hamur helyett fejét az ügetőpálya vörös salakjával szórta be. Ezelőtt pár héttel a lóidomár hirtelen megváltozott. Lehorgasztott fejét felvetette, cssd kaptam Péterről, mondotta. Tíz nappal ezelőtt fáradt, összetört, de nemesformájú lovat vezettek végig a Rákóczi-úton. A sovány állat —, amikor elhagyta a keleti pályaudvart — a Tallérud közelében egyszerre élénkebb lett. Orrlyukai kitágultak, prüszkölni kezdett és feledve minden törődöttségét, vidáman ficánkolt. Megérezte és megismerte régi otthonát, az ügetőpályát. (Labdósok véleménye szerint a ló topográfiai tudása és földrajzi memóriája felülmúlhatatlan.) Mikor belépett a pálya kapuján, felnyerített és egyenesen régi istállójába, régi helyére ment vissza. Meghengergelődzött az alomszalmán, megropogtatta fáradt csontjait. A deportált ló hazatért Nyugatról. Igazolására legközelebb kerül sor a valamelyik májusi versenynapon. ÍR. A.) Tavaszi szorosújdonságok Deckner szűcs Városház utca 1. I Telefon: 163-378 Vétel, csere, eladás. Irodalmi Sorozatok A nehéz papírviszonyoknak is van előnyük. A kiadók elkezdték kis-, alakú, egyszerű külalakú, aránylag olcsó, de azért nívós tartalmú sorozatok megindítását. Ezek közül kiválik az Anonymus-kiadó vállalkozása, az ,,Anonymus-könyvtár". Az Anonymus-könyvek nehézvetesű eszsztéket tartalmaznak, Tolnai Gábor historikofilológiai tanulmányai, a „Végzetes esztendők" például egyenesen Huizingi vagy Kaegbaruti.K lendületű és díszű írásaira emlékeztetnek. Burchard Erzsébet „Gyakorlati gyermeknevelés"-e az első, igazán teljes, minden részletkérdésre kiterjedő magyar Montessori-kézikönyv, míg Markos György „Avany"-a, Hermann Imre „Bólyai"-ja természettudományos tárgyuk ellenére a szellemtudományok embernevelő, élménygazdagító módszereit veszik igénybe. A Szovjet-Magyar Művelődési Társaság két könyvsorozatot is indított abból a célból, hogy a magyar közönség is megismerje az önmagában is világot alkotó Szovjetuniót. A „Jószomszédság könyvtára" a Szovjet rendszerét mutatja be az emberi élet legkülönbözőbb területein. Nemesul Mihály tanulmánya (A szovjetember egészsége) az emberi jólét jelenlegi stádiumát világítja meg szemléltető adatokkal. Katajev új háborús regénye (Ványa, az ezred fia) a nagy honvéd háború csataképeit. Fogarasi Béla és Illés Béla könyve (Orosz-magyar kapcsolatok 1849-től) egyenesen hézagpótló. A Szovjet-Magyar Művelődési Társaság könyvei között legutóbb Majakovszkij hatalmas költeménye, a „Lenin" jelent meg (Raló György sokszor kissé nehézkes fordításában), míg Lukács György t9 szulmánya (Lenin és a kultúra kérdései), mint kultúrpolitikust — ahogy Lukács nevezi a kultúrsztratégát -mutatja be az orosz nép forradalmának nagy vezérét. Az Egyetemi Nyomda könyvsorozata főleg szellemtörténeti érdeklődésű. A szerkesztő — Hartvas Béla — neve reprezentálja ezt a sorozatot, melynek füzetei közül kiválik Jeans tanulmánya az új fizika és a szellemtörténet kapcsolatairól, Baránszky-Jób Liszló eklektikus esszéje „Az új ízlés"-ről és a szerkesztő műve a világirodalom száz legfontosabb könyvérek, sőt magának a könyvnek lényegéről. (A Száz Könyv.) De Valéry, Powys, Strachey, Bóka László tanulmányai szintén eddig elzárt világok ízeit közvetítik felénk. Mind a három sorozatnak megvan a maga hivatása Az „Anonymus" komoly szaktudományos könyvecskéire társadalmunknak éppen úgy szüksége van, mint a „terra incognitát", hatalmas és sorsdöntő szomszédunk életét ismertető magyar-szovjet füzetekre és az Egyetemi Nyomda sorozatára, mely a műveltség örök forrásai felé vezérel bennünket. A verssel, felel, elbocsátlak... Miért van ez, hogy írni kell? Ha fáj, hát fájjon. Bírni kell és nem keresni enyhülést. A verssel, félek, elbocsátlak... Ma még emlém szemed, hangod, kezed. Enyém a kín, üresen tátongó helyed. A verssel, félek, elbocsátlak. Mi lesz veled, mi lesz velem? Magába szív a körforgás, a végtelen. Új fájdalom, új félelem, de rabság és ítélet. Nincs már megállás, nincs futás, zsaj, alázat és megadás. Porszem vagyok s itt jár fölöttem a ry'lkostalpú végzet... (E mult hiten egy olyan verseskönyv jelent meg, amelynek címlapján nincs rajta a szerző neve. Egy anya versei ezek, akinek a Ic.mnyfit felfalta a háború és aki verseibe temetkezik. A névtelen anya kötetéből, amelynek címe: AA-IKJ, vettük ki ezt a verset.) M ti EXE AD na Neattle / KÉXE: Ray M Illand Mit EXE ! Amerikai zenés vígjáték H.K O.Humlantm Cotl8rtAkoa premiert m\