Hallássérültek, 1983 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A MINISZTERTANÁCS MEGTÁRGYALTA Továbbfejlesztik a foglakozási rehabilitációt. A Minisztertanács december 23-án ülést tartott és — egyebek között — határozatot hozott a foglalkozási rehabilitáció továbbfejlesztéséről. A határozat lényegesebb, részeit az alábbiakban ismertetjük. ■ A foglalkozási rehabilitáció továbbfejlesztéséről döntött a Minisztertanács csütörtöki ülésén. Az erre vonatkozó 1980. évi határozatának végrehajtását elemezve szükségesnek ítélte, hogy az illetékes szervek — a rehabilitáció nemzetközi tapasztalatait és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott egyezményeket is figyelembe véve — a következő két évben komplex rehabilitációs rendszert dolgozzanak ki, amelyet a VII. ötéves terv időszakától alkalmazhatnak majd. Az egyik fontos tennivaló: korszerűsítsék a rokkantság elbírálásának rendszerét, és ennek megfelelően módosítsák a társadalombiztosítási jogszabályokat, a keresetkiegészítés, valamint vállalati pénzügyi kedvezmények a formáit. Az Egészségügyi Minisztérium a munkaképesség-csökkenést elbíráló orvosszakértői bizottságok részére már kidolgozta a leggyakoribb betegségekből adódó munkaképesség-változás elbírálására vonatkozó orvosi szempontokat és a rehabilitációs eljárás korszerűsített formájának fő elemeit. A Minisztertanács határozata előírja azt is, hogy korszerűsítsék a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezésére vonatkozó, 1967-ben kiadott rendeletet, és annak hatályát 1983. július 1-től terjesszék ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira is. Vagyis: a jövedelemkiegészítés, az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék szabályai rájuk is vonatkozzanak, akárcsak a vállalatok dolgozóira. A tanácsok mellett működő rehabilitációs bizottságok új feladata a rokkantak elhelyezkedési lehetőségeinek feltárása. Fontos — mind az érdekeltek, mind a társadalom számára —, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók hasznos, értelmes munkát végezhessenek. Mindennek feltétele, hogy bevezessék a foglalkoztatást elősegítő, a rokkantsági nyugdíjjal legalább azonos jövedelmet garantáló keresetkiegészítő rendszert. Az orvosszakértői bizottságok véleménye szerint egyébként évenként húszezer embert érint ez a kérdés: ennyien vannak, akiket a megfelelő rehabilitációs rendszer feltételei közepette rendszeresen foglalkoztatni lehet. (MTI) Országos értekezlet a rehabilitációról Nyíregyházán VISSZAKERÜLNI A TÁRSADALOMBA A foglalkoztatási rehabilitációról kezdődött országos tanácskozás szerdán Nyíregyházán. A Magyar Rehabilitációs Társaság foglalkozási rehabilitációs szekciója szervezésében arról vitatkoztak a tanácsi, munkaügyi szakemberek és az orvosok, milyen mértékben oldotta meg az ország a csökkent munkaképességűek folyamatos foglalkoztatását vagy ha fiatalról van szó, a pályaválasztását. A háromnapos tanácskozás tudományos első előadásait csütörtökön tartották. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a megjelent mintegy kétszáz vendéget és rövid tájékoztatást adott Szabolcs-Szatmár gazdasági, társadalmi életéről. Kitért arra is, hogy nálunk különösen időszerű a csökkent munkaképességűek gazdasági szempontból is hasznos foglalkoztatásáról beszélni, mert még ma is mintegy 30 ezren a megye határain kívül találnak munkát, és aki a távoli munkahelyen megrokkan, szeretne a családja közelében valamilyen állást kapni. Így a teljes rehabilitáció nemcsak orvosi, hanem gazdasági, pénzügyi, munkaerő-gazdálkodási és szociális kérdés is. A tanácskozás elnöki tisztét betöltő dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal területi főosztályának vezetője megnyitó szavai után tíz tudományos előadás hangzott el. Szóltak arról, hogy még mindig megoldatlan a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben megrokkant dolgozók helyzete, a jövő évben sorra kerülő, 15 éve érvényben levő miniszteri rendelet változtatni fog ezen. Mivel évente 35 ezer új rokkantnyugdíjasa van az országnak, Szabolcsban évi 1100—1500 közötti a megváltozott munkaképességűek száma, parancsoló gazdasági szükséglet, hogy újabb szakmák elsajátításával, betanítással, átképzéssel ezek az emberek ismét a társadalom hasznos tagjainak érezzék magukat. Mintegy tíz éve él a köztudatban a szociálpedagógia fogalma. A társaság elnöke, dr. Borsay János, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója említette, újabban bevonják a családtagokat, a közvetlen volt munkatársakat a beteg talpraállításába. Az egyik előadó a Volán vállalatoknál nyert tapasztalatokról szólt: eszerint fahobbiként végzett tevékenységet a némi igazítással lehet a vállalatnál is folytatni. A szenvedélyes bélyeggyűjtő lehet például jó irattáros, könyvtáros. Dr. Gere Kálmán egy érdekes debreceni kezdeményezésről, a mozgássérültek kisvállalkozásáról szólt, akik többek közt bedolgozást vállalnak a Nyírségi Nyomdának, de kiterjeszthetnék tevékenységüket a ma még megoldatlan ortopéd cipők gyártására is. A tudományos ülést vita, majd a „Mozdulj!” mozgássérültekről szóló film vetítése zárta. Ma megyei kirándulásra mennek. ★ (t. k.) (Megjelent a Kelet-Magyarország november 26-i számában.) HALLÁSSÉRÜLTEK ÉVFORDULÓK Himnusz 160 éve, 1823. január 22-én írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Erkel Ferenc megzenésítésében 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti Színházban. Petőfi Sándor 160 éve, 1823. január 1-én született Petőfi Sándor költő,, világviszonylatban" is jelentős, forradalmi eszmeiségű lírikus, az 1840-es évek forradalmi értelmiségének egyik politikai vezére. Az új plebejus, demokratikus, népies nemzeti irodalom kialakítója; 1846-tól költészetét és irodalomszervező tevékenységét magyar nép társadalmi felszabadítása és a világforradalom gondolatai határozták meg. Az 1848- as márciusi forradalom tevékeny résztvevője; a szabadságharcban Bem seregében harcolt. Versei csaknem minden ismert nyelven megjelentek, költészete a világirodalom részévé vált. A költőre emlékezve, az alábbiakban közöljük a FÜSTBEMENT TERV című versét. Egész úton — hazafelé — Azon gondolkodom: Miként fogom szólítani Rég nem látott anyám? Mit mondok majd először is Kedvest, szépet neki? Midőn, mely bölcsöm ringató, A kart terjeszti ki. S jutott eszembe számtalan Szebbnél-szebb gondolat, Míg állni látszik az idő, Bár a szekér szaladt, S a kis szobába toppanok ... Röpült felém anyám ... S én csüggtem ajkán... Mint a gyümölcs a fán,szótlanul... Madách Imre 160 éve, 1823. január 21-én született Madách Imre drámaíró, költő, publicista, akadémikus, Katona József mellett a XIX. század legnagyobb magyar drámaírója. 1859—60-ban írta meg Az ember tragédiája című drámai költeményt. A műben hazája és az emberiség sorsára keres magyarázatot, 15 színben végig kísérve Ádám és Éva alakjában az emberiség történetét. A drámát számos magyar kiadás mellett, száznál több alkalommal nyomtatták ki idegen nyelveken. Másik jelentős alkotása Mózes, amelyben a zsidóság bibliai példájával biztatta szabadságának kivívására a nemzetet. A. Tolsztoj 100 éve, 1883. január 10-én született Alekszej Tolsztoj szovjetorosz regény- és drámaíró, elbeszélő. Az Októberi Forradalom után emigrált, de hamarosan a népi hatalom hívévé vált. Az 1930-as évektől kezdve már a szovjet irodalom egyik legnagyobb egyéniségeként tartották számon. Leghíresebb alkotása a Golgota c. regénytrilógia. ø 1983. JANUAR MIT KELL TUDNI AZ ÚJ LAKÁSRENDELETEKRŐL? (2.) Igénylési letét Új vonása a minisztertanácsi rendeletnek, hogy az igénylőnek, ha a helyi tanács rendelete előírta, a lakásigénylés benyújtásakor, illetőleg az 1983. január 1. napját követő megújításakor igénylési letétet kell fizetnie. Az igénylési letétet és kamatait (egy éven belül évi 2%, azon túl évi 5%) a lakás-használatbavételi díj megfizetéséire kell felhasználni. Pl.: ha valaki Budapesten 2 szobás összkomfortos, vagy komfortos, tanácsi bérlakást igényel, 5000 forint letétet kell elhelyeznie az OTP e célra nyitott számláján. Ha az igénylő — szintén a fővárosban — 1—1,5 szobás félkomfortos, vagy komfort nélküli lakást kér, a letét összege 2000 Ft. (Az igénylő visszakapja a letétet kamataival, ha visszavonja az igénylését, vagy ha azt elutasítják.) A lakás-használatbavételi díj mértéke A lakás-használatbavételi díj mértéke differenciált. Pl. egy 2 szobás, összkomfortos, 53 m2 alapterületű, tanácsi bérlakás lakás-használatbavételi díja a fővárosban és a megyei városokban 56 ezer Ft, a városokban és kiemelt községekben 48 ezer Ft, a egyéb községekben pedig 40 ezer Ft. Bizonyos körülmények fennállása esetén a lakáshasználatbavételi díjat csökkenthetik, vagy növelhetik. Pl. a lakás-használatbavételi díj legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (nedves, egészségre ártalmas, aládúcolt lakás esetén). Másik példa a csökkentésre: legfeljebb 20%-kal csökkenthető a lakáshasználatbavételi díj összege, ha a lakás padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt, az alagsorban van. A helyi tanácsok végrehajtó bizottsága lakás-használatbavételi díjat — összhangban a lakbérövezetekre vonatkozó rendelkezésekkel — legfeljebb 25%-kal növelhetik, vagy csökkenthetik a lakás területén belüli fekvésének megfelelően. (A részletes szempontokat a Lakbérekről c. fejezetben ismertetjük.) A bérlőt a tanácsi bérlakásokra megállapított lakás-használatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény mértéke egy gyermek után 20%, további gyermekek után gyermekenként 25%, más családtag után személyenként 20%. A kedvezmény felső határa a lakáshasználatbavételi díj 80%-a. A lakbérekről Az új lakbérek 1983. július 1- től lépnek életbe és mértékük a lakás minden négyzetmétere után, havonként a következő: összkomfortos lakás 15,00 Ft komfortos lakás 12,00 Ft félkomfortos lakás 7,50 Ft komfort nélküli lakás 4,50 Ft szükséglakás 2,40 Ft A havi lakbér mértéke a lakbérövezetnek megfelelően legfeljebb 25%-kal növelhető, illetve csökkenthető. A fővárosban pl. 10—25%-kal növelik a különösen kedvező, zöldövezetben, a közellátás szempontjából jól ellátott, a városi közlekedéssel könnyen megközelíthető területen fekvő épületekben levő lakások bérét. Szintén Budapesten a 10—25%-os lakbércsökkentésnél figyelembe veszik az ipari körzeteket, a zajártalmas körzeteket és az elavult lakótömböket. A lakbér mérséklése legfeljebb 50%-ig terjedhet abban az esetben, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves). A lakás alapterületének megállapításánál a lakás teljes területét, tehát az összes helyiséget figyelembe kell venni. (A loggia és zárt erkély területének a felét számítják a lakás alapterületéhez.) A bérbeadók az 1983. január 1-én fennálló lakásbérleti jogviszonyok tekintetében kötelesek az új lakbér összegét megállapítani és azt a bérlőkkel 1983. március 31-ig írásban közölni. Ha a bérlő az újonnan megállapított lakbérrel nem ért egyet, a lakbérközlés kézbesítésétől számított 15 napon belül észrevételeket, illetve kérelmet nyújthat be a bérbeadóhoz. A bérbeadó szintén 15 napon belül köteles kérelmet elbírálni és határozatát a megküldeni a bérlőnek. Az új lakbér megállapítása előtt"a bérlőt a bérbeadó képviselői "felkeresik, a szükséges adatokat egyeztetik, illetve ellenőrzik. * ★ Februári lapszámunkban lakbérek emelésével járó terhek a ellensúlyozását, mérséklését szolgáló állami hozzájárulásról és szociális támogatásról tájékoztatjuk majd olvasóinkat. Dr. Bottyán János Törvényes az örökbe fogadott gyermek? K. J. olvasónk feleségül kíván venni egy hajadont, akinek van egy kislánya. A kislányt viszont örökbe fogadná. Olvasónknak az első házasságából van egy kisfia. K. J. azt kérdezi, hogy annak a idején a családi házát kizárólag kisfia fogja-e örökölni, vagy pedig az örökbe fogadott kislány is örököl majd? Az örökbe fogadott gyermek ugyanolyan mértékben örököl, mint a vérszerinti leszármazó, jelen esetben a kisfiú. Sőt! Az örökbe fogadott gyermek kétszeresen örököl, ugyanis a vérszerinti szülők után is részesül a jussból, mint örökös. (Titkos örökbefogadási eljárás esetén ez az általános nyesüs, ilyen szabály nem érvéörökbefogadásnál az örökbe fogadott gyermek nem örököl a vérszerinti szülőktől. Ennek az az oka, hogy titkos örökbefogadásnál az örökbe fogadott gyermek születését újból anyakönyvezik, s az örökbefogadó szülőket, illetve egyedülálló örökbefogadót vérszerinti szülőként jegyzik be. Ezzel a bejegyzéssel a gyermek és a vérszerinti szülők között minden jogi kapcsolat véglegesen megszűnik. ezt Azt javasolom, hogy ne csak a körülményt mérlegelje, amikor eldönti: ezek után házasságot köt-e az örökbefogadáshoz ragaszkodó ifjú hölggyel. Ha nagyon szereti az ifjú hajadont s úgy érzi, hogy megtalálná benne élete értelmét és boldogságát, vegye e körülményt is figyelembe. Jól tudom, az anyagi szempontok nagyon fontos dolgok — kisfia esetében is —, de hadd kérdezzem meg öntől, nem ennyire fontos-e egy élet boldogsága? Esze és szíve szerint döntsön. Dr. B. J.