Hallássérültek, 1985 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
XXXVI. ÉVFOLYAM A HALLÁSSÉRÜLTEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA Szövetségünk központi vezetősége már múlt év januárjában megkezdte az 1984. évi területi ifjúsági parlamentek szervezését, amelyeket a városi illetve megyei szervezeteknek, az előző évek jól bevált gyakorlatának megfelelően, többlépcsős formában, decemberig kellett lebonyolítaniuk. E határidőig 12 nagyobb szervezetünknél zajlottak le a főként megyei szintű parlamentek. Több megyében — a fiatalok létszámát figyelembe véve — nem tartottak külön városi parlamenteket, csak összevont megyei szinten tanácskoztak a fiatalok. Néhány megyei szervezet részére pedig a Központi Ifjúsági Bizottság engedélyezte, hogy a programtorlódások miatt, a parlament sikere érdekében ez év első negyedében tartsák meg a fiatalok fórumait. Lehetővé tette ezt az időközbeni országos szintű programváltozás, a központi parlament idejének eltolódása 1985 szeptemberére. Ennek ellenére, sajnos elmarasztalóan kell itt is szólnunk arról, hogy néhány megyei szervezetünk — az indokolás mellőzésével — mind a mai napig nem rendezte meg a fiatalok parlamentjét, s ennek okáról sem értesítette a központi vezetést. Ezt a szervezeti mulasztást pótolniuk kell, hiszen a hallássérült fiatalok parlamentjeinek megtartása központi elnökségünk határozata, és kötelező érvényű mindazon szervezeteinkre, ahol a fiatalok megfelelő létszámot képviselnek a tagságban. Igaz, hogy a mi fiataljainknak e fóruma sajátosan egyéni vonásokat visel, hiszen csak a hallássérülés ténye az, amely egységet képez e fórumon; minden egyéb tekintetben igen széles körű a fiatalokat érintő kérdések köre. Más szakmák, más érdeklődési körök, más-más családi és társadalmi háttér — és sorolhatnánk. Ennek ellenére, éppen a hallássérülés sajátos — de ez esetben közösséget jelentő — problémaköre miatt kell szövetségünknek külön is foglalkoznia a fiatalok helyzetével, a szövetség tevékenységéről, céljairól alkotott véleményével, amelynek mind ez idáig legeredményesebb fóruma az ifjúsági parlament. Már eddig is igazolták ezt a korábbi tanácskozások, amelyek sok új kezdeményezést vetettek föl, befolyásolva a rövid távú ifjúságpolitikai terveket. A most (1934-ben) lezajlott területi parlamentek legtöbbje ugyancsak számos elgondolkodtató és megvalósításra érdemes ötletet, javaslatot tárt fel, amelyek közül nem egy máris bekerült a megyei szervezetek 1985. évi munkatervébe. Örömmel tapasztaltuk, hogy a megyei szervezetek vezetőségei nagy rugalmassággal kezelték a parlamentek határozatait, s azokat az elgondolásokat (legtöbbje a fiatalok új típusú programigényeire vonatkozott), amelyek a szervezetek hatáskörébe tartoznak, beépítették az idei év programtervébe. Örömmel számolhatunk be arról is, hogy a fiatalokat — a területi fórumok tanúsága szerint — élénken érdekli a szövetség országos érdekvédelmi tevékenysége. Több érdemi javaslat került továbbításra a Központi Ifjúsági Bizottság elé, amelyek majd az országos parlament határozati javaslatait,s intézkedési tervének egy-egy pontját fogják képezni. A bizottság közelgő februári ülésén összegzi majd e javaslatokat, s ezek nyomán állítja össze az országos előterjesztést. A területi parlamentek összefoglaló jelentései alapján örömmel tapasztaltuk azt is, hogy a szervezetek vezetőségei megkülönböztetetten foglalkoztak a fiatalok általános helyzetével. Mindazokban a kérdésekben (többnyire egyéni jellegű segítségkérések voltak ezek), amelyek elintézése más szervek (pl. a városi tanács, egy-egy munkahely , stb.) hatáskörébe, intézkedési körébe NÉHÁNY KIVÉTELLEL Lezajlottak a területi • Л* ' ' » »• íijusajji parlamentek tartoznak, s a szövetség nem illetékes megoldásukban, a közreműködésről, a támogatásról minden esetben biztosították a fiatalokat, s ügyükben megtették a szükséges lépéseket. 4* w A szervezés vonatkozásában is eredményesek voltak a fiatalok fórumai. Az előző parlament gyakorlatának megfelelően, a részvételi létszámtól függően vehetnek majd részt küldötteik az országos tanácskozáson. (Minden tíz résztvevő után 1 fő küldöttet választhattak fiataljaink, de legfeljebb ötöt.) Így reális képviseletet nyer mindegyik szervezet aktív ifjúsága az országos kérdések megvitatásában.Ezt a küldöttválasztási rendszert az indokolta, hogy egy-egy szervezet fiatalsága a szervezeti életben való tényleges részvétele alapján nyerjen képviseletet. Hiába nagy létszámú például egy csoport ifjúsága,ha a szervezeti életben — és így a parlamenten is — csak kevesebben vesznek részt, érdeklődésük, aktivitásuk vitatható, ezért képviseletük is csökken. A területi parlamentek realitását tovább szabályozzák a határozatképességre vonatkozó előírások is.) Ф És itt szót kell ejteni néhány hiányosságról. Előfordult, hogy a szervezetek helytelenül értelmezték a fórum lényegét, s úgy gondolták, a parlamentek megrendezése csak azokra a szervezeteinkre vonatkozik, ahol KISZ-alapszervezetünk, ifjúsági klubunk működik. Holott ez alkalommal is külön felhívtuk a figyelmet: ifjúsági parlamentjeink az egész hallássérült ifjúság fórumai, függetlenül attól, hogy "KISZ-tag"-t, vagy ifjúsági klubtagok-e. (Sőt függetlenül attól is, hogy munkahelyeiken részt vettek-e a fiatalok parlamentjén vagy sem.) Volt olyan szervezet, amely egész egyszerűen nem tudta megrendezni a tanácskozást — a fiatalok érdektelensége miatt. (Többszöri próbálkozással sem.) Ennek okait, és a fiataloknak a szervezeti életbe való bevonásának lehetőségeit a KIB fogja megvitatni az érintett szervezetek vezetőivel közösen. Előfordult az is — szerencsére kis számban —, hogy a szervezetek vezetőségei félreértelmezték a parlament lényegi szervezési kérdéseit, például: az egészet az ifjúsági klub hatáskörébe utalták, s a vezetői beszámoló az ifjúsági klub beszámolójává redukálódott. Holott a központilag kiadott tájékoztatónk egyértelműen megfogalmazta: e parlament megrendezése a szervezetek vezetőségeinek feladata; a vezetői beszámoló ugyanúgy, s lényege, hogy a fiatalok átfogó tájékoztatást kapjanak egyrészt a szervezet munkájának egészéről, másrészt az előző ifjúsági parlament óta eltelt időszak ifjúságpolitikai tevékenységéről, vagyis, hogy a szervezet mit tett hallássérült fiataljai érdekében. Félreértések adódtak az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök vonatkozásában is. Több országos fórumon és lapunk ifjúsági rovatában is többször leszögeztük: szövetségünk nem rendelkezik önálló ifjúsági alappal. A fiatalokra általában, s az ifjúsági klubokra, KISZ-alapszervekre fordítható pénzeszközök a szervezetek költségvetésébe vannak beépítve. Ezek felhasználásáról számot lehet és számot kell adni. Végül egy számadat, amely nem ad elégedettségre okot: a fiatalok részvételi aránya a parlamenteken ez idáig 57 százalékos. (Szemben az előző parlament több mint hetvenszázalékos részvételi arányával! Igaz, ez az adat még nem végleges, hiszen a területi parlamentek sorát még nem lehet lezártnak tekinteni.) Az eddigi tapasztalatokat összegezve mégis pozitív az eredmény, ami annak köszönhető, hogy a területi parlamentek tartalmilag mélyebbek, élénkebbek lettek. Kevesebb volt a formality és jóval több az őszintén értékelő, elemző vita. Aminek országos szintű folytatása lesz a szeptemberi, egri tanácskozás. A kétoldalú nemzetközi csapatok keretén belül — a kapmagyar delegáció 1983. évi, szovjetunióbeli látogatásának viszonzásaként — a Szovjet Összoroszországi Szövetség kéttagú delegációját fogadta szövetségünk 1984. december 12-től 18-ig. A delegáció tagjai voltak: Valerij Korablinov, az Összorosz Szövetség elnöke és Alekszandr Fleishman, az Összorosz Szövetség novgorodi gyárának igazgatója. Látogatásuk célja a hallássérültek társadalmi, munkahelyi integrációjának tanulmányozása volt. Szövetségünk vezetősége a rendelkezésre álló rövid idő ellenére,- sűrített programmal- igyekezett biztosítani az érdemi tapasztalatcserét. Gazdag szakmai programok Az előre kidolgozott program szerint 13-án Vácott, a Siketek Általános Iskolájában és Nevelőotthonában Tölgyes Lászlóné igazgató fogadta a vendégeket és ismertette az intézet múltját, jelenlegi működését, eredményeit. Ezen a napon került sor a diószjenői Szociális Foglalkoztató Intézet megtekintésére is. Itt Wisinger János igazgató tartott szakmai tájékoztatást a vendégeknek a halmozottan sérült hallásfogyatékosok képzéséről, foglalkoztatásáról, a teljesebb emberi életre való felkészítésükről. A MÁV és Szerelőipari Főnökségen másnap fogadták vendégeinket. E munkahelyen több mint harminc hallássérültet foglalkoztatnak. Beilleszkedésükről, a foglalkoztatás során felmerült kommunikációs kérdések megoldásáról, integrációjuk mind tökéletesebbé tétele érdekében megvalósított és tervezett intézkedésekről Puskás György igazgató, valamint az osztály- és üzemvezetők adtak mindenre kiterjedő felvilágosítást. Részt vettek vendégeink Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán folyó jeltolmácsképzés gyakorlati foglalkozásán is. Örömmel nyugtázták, hogy az oktatás nemzetközi jelrendszerrel történik, s így közvetlen beszélgetést folytathattak a képzésben részt vevő hallgatókkal Látogatás Debrecenben A szakmai program 17-én Debrecenben folytatódott. A reggeli órákban a Siketek Általános Iskolájában Litauszky Tiborné igazgató ismertette az intézet oktatási eredményeit, majd megtekintették az iskolában folyó képzés-nevelő munkát. Megismerkedtek a szakköri foglalkozások eredményeivel is. Ezt követően a szakmunkások társadalmi beilleszkedésének eredményeit a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál tanulmányozhatták behatóan. Gyurka Miklós technológiai osztályvezető szakmai tájékoztatása után bemutatta az üzemben a hallássérültek foglalkoztatását, ahol személyes beszélgetésen győződhettek meg a hallássérültek érdekében, kifejtett társadalmi rehabilitációs törekvésünk helyességéről eredményeiről Még ugyanezen a napon a BHG Híradástechnikai Vállalat 2. sz.gyárában tettek látogatást. Kovács Béla igazgató fogadta és tájékoztatta a vendégeket a halláskárosodás megelőzése érdekében megvalósított zajcsökkentő intézkedésekről, bemutatva a cél érdekében megvalósított technikai megoldásokat. Találkozás elnökségünkkel Vendégeink a központi elnökségünkkel 17-én este találkoztak. Nagy megelégedéssel nyilatkoztak a számukra biztosított talmas szakmai programról tara társadalmi rehabilitáció terén élen járó eredményeinkről. A szíves fogadtatásért köszönetet mondva hangsúlyozták: az itt szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárulnak a jövőben a szovjet hallássérültek érdekében tervbe vett társadalmi integrációs törekvések eredményesebb megvalósításához. B. G. -------- A szovjet delegáció látogatása Magyarországon