Hargita Népe Udvarhely, 2013. szeptember (2. évfolyam, 411-431. szám)

2013-09-16 / 421. szám

2013. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ udvarhelyi 3. OLDAL Kezdődik az iskola, és évről évre egyre nehezeb­ben lehet eligazodni a folyamatos átszervezések és reformok tengerében. Az országos oktatási hálózat évek óta a padlón, és semmilyen esély nem mutatko­zik arra, hogy ebből a helyzetből egyhamar kilábal. Harmadik világbeli országokhoz méltóan, Románia oktatási rendszere is sok rosszul képzett, és nagyon kevés agyonhajszolt tinirekordert nevel. A fenti borús helyzetkép ellenére mégis úgy kell küldjük a gyerekeinket iskolába, hogy ott minden tu­dást el kell sajátítsanak, ami alapján aztán életük szak­mai részét legalább megalapozhatják. De nem elég csak elküldeni az iskolába a gyerekeket. Túl azon a közhe­lyen, hogy a szülő is aktív része kell legyenek a nevelés­nek és általában a teljes oktatási folyamatnak, szélesebb felelősségünk is van nemcsak egyénenként, hanem kö­zösségként is. A közösség rendelkezésére álló lehetőségeket ki kell használjuk, hogy legalább a székelyföldi oktatásunk, il­letve mindenkinek a településén lévő iskolák színvonala NÉZŐPONT ■ Isén István Csongor Iskola és felelősség legyen egyre magasabb. Amilyen szegénynek és elma­radottnak állítják be a román médiában vidékünket, mégis vannak lehetőségeink. Például a közbirtokossági vagyonok, ezek a rendszerek azért működtek, hogy a közösségek javát szolgálják, és ne a „részvényesek” oszta­­lékos hasznát maximálják. Nem a használt Opelra kell kigyűljön a pénz, hanem a közösségi célokra. Ha nem erre használjuk fel őket, akkor egyszerűen a jogállásuk sem indokolt (még így zavarosan sem). Ugyanakkor oda kell figyeljünk fiataljaink képzé­sére, és a lehetőségekre, amelyeket kínálunk. A tanulás mellett a sport is nagyon fontos, és ezen a területen is vannak lehetőségek. Elsősorban az önkormányzati támogatások kellenének a gyereksportra. Ez minden szempontból, egyéni és közösségi szempontból is in­dokolt. A felnőttportok pedig tartsák el magukat, il­letve kapják a támogatások kisebb részét, ha tényleg eredményt produkáló ágazatokról van szó. Egy szó mint száz, oda kell figyeljünk „dolgaink­ra”. Az oktatást is aktív részvétellel és figyelemmel kell kísérjük, akárcsak a közigazgatás tevékenységét, és a politikát is. Ellenkező esetben folyamatosan csak csaló­dunk, és azt látjuk, hogy az egységes székelyföldi jövőkép helyett helyi kis szemétdombok alakulnak ki, ahol van egy kakas és sok kukázó... Körkép KÖZÉLET III. SZIF BICIKLITÚRA Pedálozás a hegyre Újabb kerékpártúrát szerve­zett, immár harmadik alkalom­mal a Szentegyházi Ifjúsági Fórum (SZIF) Szentegyházán, a helyi fiatalok számára. A rövidtávú, de annál nehezebb túrát idén a Madarasi Har­gitára szervezték, és szinte kivétel nélkül teljesítették a résztvevők. Tamás Attila tamas.attila@hargitanepe.ro P­edálok és sebességvál­tók kattogása, időnként fékcsikorgás zaja, köves úton haladó kerékpárok hang­ja verte fel szombat délelőtt és kora délután a Szentegyházáról a Madarasi-Hargitára vezető út csendjét. A rossz idő ellenére is, a bátor és vállalkozó szellemű résztvevőknek köszönhetően harmadik alkalommal. A Szent­egyházi Ifjúsági Fórum (SZIF) által szervezett biciklitúra célállomása idén a Madarasi- Hargitán levő Súgó Panzió volt. A rövidtávú, de annál nehezebb terepre szervezett kerékpáros túrára idén a kora reggeli és a délelőtti zuhogó eső ellenére 39-en neveztek be, amelyből mintegy harmincan kerekeztek ki az időnként megeredő esőben a Hargita „majdnem” csúcsára. Az esőkabátokba, meleg ruhák­ba burkolózott, fáradt bicikli­seket a tetőn meleg pityókato­­kánnyal várták a szervezők. Az emelkedők leküzdését követően szinte kivétel nélkül mindenki felért a hegyre, akik pedig nem bírták a megpróbáltatást, azokat „safety car-nak” kinevezett mik­robusz szállította fel kerékpár­jukkal együtt a célállomásig. A szentegyházi és homoródfürdői amatőr biciklisek rendkívüli erőről és kitartásról tettek tanú­­bizonyságot azzal, hogy teljesí­tették a több mint 16 kilométer hosszúságú, mintegy 800 méter szintkülönbségű távot. A szer­vezők nevében Tókos Attila, a SZIF elnöke hősöknek nevezte a vállalkozó kedvű bringásokat. A pityókatokány elfogyasztását és a hosszú pihenőt követően, a köd feloszlása, a szél felerősö­dése és a nap kisütése után meg­kezdték a leereszkedést a bringá­­sok, aminek eredménye összesen tíz gumidefekt volt. Senki sem „zakózott”, a levegő lassan távo­zott a sérült gumiabroncsokból, mások k­­z­n gyorsan száguldó brin pedig együttérzően intette tul járt társaiknak, akik ti hogy nem maradnak a hegyen, mivel a mikrobusz felveszi őket.­­ Nagyon elégedettek va­gyunk, főként amiatt, hogy ma­­uk a résztvevők hozták össze a mingatúrát azzal, hogy eljöttek. Volt egy olyan pillanat, amikor azt gondoltuk, hogy a rossz idő miatt elmaradhat a rendezvény, azonban a piactérre egymás után „beguruló” esőkabátos fiatalok úgy döntöttek, hogy együtt min­denáron feltekernek a hegyre. Természetesen a partnereink is sokat segítettek, főként a Súgó Panzió-Vendégház, ahol helyet és ruhaszárítási lehetőséget biz­tosítottak a hidegben, de a szent­egyházi Minta, a Szent Gellért Alapítvány és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia is partnere volt a harmadik kiadását megért rendezvénynek - számolt be a Hargita Népének Tókos Attila, a SZIF elnöke. Természetesen a túrát záró közös sörözés sem maradt el, amin a reggel óta folyamatosan ismételt, de mindenkit beugrató vicc újra elhangzott: - Mond­jad !-betűkkel, hogy kerékpár! - Kirikpír! - Nem te hülye, bicikli! Akik a kerékpártúrát támogatták: Select Med­emplast, Bauhaus- Enter, Butacu János, Mihalysoft, Szentegyháza Polgármesteri Hi­vatala, Tanklean, Kelevik, Pancom, Gyöngyvirág Kft., Csermobil GSM Szentegyháza, Karsai Hargita Plast, Emy Bar. A túrát majd mindenki teljesítette. Nem volt könnyű FOTÓ: TAMÁS ATTILA

Next