Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)
1968-09-27 / 186. szám
•• SÜRGET AZ IDŐ A KRUMPLI BETAKARÍTÁSBAN — Mindenekelőtt arról szeretnénk érdeklődni, hogyan szervezték meg a burgonya betakarítását? — A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság már a szeptember elején megtartott tanácskozáson foglalkozott — egyebek mellett — a burgonya betakarításának problémájával. Erre az értekezletre minden termelőszövetkezetből meghívtuk az elnököket, mérnököket és növénytermesztési brigádosokat. Az ott elhangzott vélemények alapján intézkedési tervet állítottunk össze, amely részletesen tartalmazza a feladatokat. Ezen kívül az ideiglenes megyei néptanács legutóbbi ülésszakán növényféleségenként leszögezték az őszi betakarítói „hajrá“ teendőit. — Hogyan valósítják meg mindezt a gyakorlatban, azaz mennyire haladtak a krumpli kiszedésével? — Sajnos, a szokatlanul gyakori esőzés hátráltatja a munkát. Habár néhány gazdaság már szeptember elején hozzákezdett a betakarításhoz, a legutóbbi jelentések szerint mindössze 303 hatói gyűjtötték össze a termést. Mostanáig csupán 32 termelőszövetkezetben kezdték meg a betakarítást. Különösen a Gyergyói-medence gazdaságaiban aggasztó a helyzet, ahol a kötött talaj vízzel telítődött, s emiatt nagy lemaradás tapasztalható. Viszonylag jól állnak, az, alcsíki gazdaságok. Tusnádon és Szentimrén 70—70 ha-ról szedték fel a burgonyát. A terméseredmények biztatóak. Az említett két gazdaságban — az eddigiek alapján — 21.000 kg-os termést értek el hektáronként. — Mit tehetnek a téeszek, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére időben végezzenek a begyűjtéssel? — Az ütemterv szerint október 20-ig kell befejezni a betakarítást. Az emberi és gépi munkaerő maximális kihasználásával mindenhol arra kell törekedjenek, hogy az említett időpontig elvégezzék ezt a munkát. Esetleges elhúzódása kockázattal jár, mert a novemberi, fagyok nagy kárt tesznek a burgonyagumókban. Ezért — amennyire az időjárás megengedi — minden időt teljes erőbedobással ki kell használni — Mi a helyzet a gépekkel, van-e elegendő munkaerő? — A megyénk területén lévő Mezőgazdasági Gépesítési Vállalatok idejében előkészítették a burgonyakiszedő gépeket. 284 darab E—649 típusú gép áll rendelkezésünkre, melyeket a burgonyával bevetett területek arányában szétosztottak a gazdaságoknak. Persze a pergetőket, és a lóvontatású feszítő ekéket is felhasználják, az utóbbiakat főként a domboldalakon. Nagy gond a munkaerő biztosítása. Az alcsíki gazdaságoknak, melyek 15.000 tonna vetőmagot termelnek Hargita és más megyék részére, engedélyeztük, hogy a nem szövetkezetesített területekről munkaerőt szerződjenek. Erre feltétlenül szükség volt, mert a vetőmag kiválogatása igényesebb munkát követel. A többi gazdaságban az a helyzet, hogy jobb munkaszervezéssel, a munkaerő gazdaságos beosztásával, és persze az idő sürgette munkaintenzitással — időben el tudják végezni a burgonya begyűjtését. — Gondoskodott-e minden gazdaság a jövő évi vetőmagról? — Utasítást adtunk a termelőszövetkezeteknek, hogy az ősszel bevetendő területek mellett, először a vetőmagnak szánt parcellákról gyűjtsék be a termést. A válogatás már a helyszínen megtörténik. A földekről egyenesen a vermekbe szállítják a vetőmagot, s ezzel már menetközben megoldják a tárolás problémáját. Hogyan szervezték meg a fogyasztásra és az ipari célokra szánt krumpli szállítását és átadását? — A kiszedett krumpli elszállítására minden gazdaság saját autóit és a fogatokat használja. Ahol ezekkel nem győzik a munkát, az Autószállítási Vállalattól bérelnek kocsit, hisz kimondottan erre a célra 50 teherautó érkezik megyénkbe. Persze, a szállítási eszközök nagy száma ellenére sem győzik már ugyanaznap elhordani a halomba összegyűjtött krumplit. Szigorú utasítást adtunk, hogy ilyen esetben szalmával vagy gyékénnyel takarják be a csomókat, nehogy az éjszakai dér kárt tegyen a burgonyában. Egyébként az átvevő központok megkezdték tevékenységüket. (A gazdaságok csak a vetőmagot tárolják, a tagoknak járó mennyiséget már ősszel szétosztják.) Az ipari és fogyasztási célokat szolgáló termékfölösleget azonnal szállíthatják az átvevő központokba. Ezeken a helyeken rendbetették a rakterületeket, és a fölösleges torlódás, zsúfoltság elkerüléséért az átvevő vállalatok megígérték, hogy megfelelő számú vagonról gondoskodnak. A Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársai személy szerint hogyan járulnak hozzá a betakarítás ütemének gyorsításához? — A most következő időszakban minden munkatársunk, az előre kijelölt körzetben, terepen fog dolgozni, így alkalmunk lesz a helyszínen elősegíteni az adódó problémák megoldását. Arra törekszünk, hogy legjobb tudásunk szerint, minden lehetségest megtegyünk a betakarítás időbeni befejezéséért. Ha az összes illetékes tényezők megyei szinten és minden egyes téesz vonatkozásában jól megszervezik a munkát, mozgósítanak minden rendelkezésükre álló erőt és a nap minden percét jól kihasználják, akkor a kedvezőtlennek mutatkozó időjárás ellenére sikerülni fog. Lejegyezte: BORBÉLY LÁSZLÓ Közismert, hogy megyénk mezőgazdasági egységei nagy területen termesztenek krumplit. Ebben az évben a téeszek közel tizenháromezer hektárt ültettek be e fontos közélelmezési és ipari növénnyel. A jelen időszak sürgető fontosságú kérdése a krumpli késedelem nélküli betakarítása. Mivel vidékünkön aránylag korán szokott beköszönteni a tél, a veszteségek megakadályozásáért szükség van az emberi és gépi munkaerő teljes kihasználására. Tegnapi lapszámunk vezércikkében részletesen taglaltuk a jelenlegi időszak legsürgősebb mezőgazdasági tennivalóit. E tennivalók gyakorlati, konkrét módozatairól beszélgettünk BÁLINT ALBERT elvtárssal, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság növénytermesztési osztályának aligazgatójával. A maroshévizi iparvasút hídja (SZÁSZ KÁROLY felvétele) A levél nyomában CSATÓ ISTVÁN az alig 18 éves G. V. volt mestere: — Amikor a nevelőanyja eljött volt panaszkodni hozzám, megmondtam mit csináljanak: menjenek fel az igazgatóságra, én nem oldtam meg, mert nem rajtam múlik. Levelet is kaptam tőlük, de mit válaszoltam volna rá. Az igazgató értekezleten volt, irodájában OLÁH FERENC, a pártalapszervezet titkára: — Igen, tudok a gyámszülők leveléről, amelyet az igazgató elvtársnak írtak, járt nekem is a kezemben. — Még júliusban. —■ Igen, de nem is tudom min múlott, hogy megoldhassuk. — Választ azért írhattak volna. — Igen dehát... ugye, a termelés a fő, az embereket oda kell tennünk, ahol a leginkább szükség van rájuk, így került a fiú is a fahulladék kihordáshoz. — Még a levél előtt a nevelőanyja itt járt maguknál, akkor azt ígérték, hogy még június 5-re átteszik valamelyik másik részlegre. — Valószínű nem volt akkor lehetőségünk rá, különben a levelet meglehetősen sértő hangnemben fogalmazták. — Tudták, hogy a fiú esetleg rossz társaságba keveredett, iszik? — Nem, erről nem volt tudomásunk. De a levélben sok olyant is írtak, ami nem fedi a valóságot. A TERMELÉSI OSZTÁLYON: — Mi kérem az ilyesmit, hogy mulatozás, meg ivás nem tudhatjuk. A szülői levélről hallottunk itt is, dehát mit tudtunk volna csinálni. Az emberekre ott van szükség ahova tesszük. Máskülönben előfordul abban a váltásban, hogy még kezdés előtt bevásárolnak valami itókát, aztán kinn a faluban leteszik és éjjel hazafele menet egy-két decivel felhajtanak. De ez nem veszélyes. Konkréten semmit sem mondhatunk erről sem, de mindenki tud róla. — Hogy öt-hat kilométert kell gyalogolnia Szentsimonig? Hát ez az öregeknek is van olyan nehéz mint neki. De ha arról van szó, akilyan fajta, az délelőtt is megihatja a magáét, az éjszakai váltás még nem indokolja ezt. A „levél“ A nevelőszülők aggodalma kétszeresen indokolt. A fiút, akit örökbe fogadtak egy részt rokoni szálak fűznek a családhoz, amennyiben nevelőanyja ugyanakkor legidősebb nővére, is,ak édesanyjuk halála után másodmagával, a legkisebbik öccsével együtt fogadta magához; másrészt pedig kiskorú G. V. iránt érzett gyámsági felelősség az, mely levélírásra késztette a családot. — Kétszer havonta éjszakás — mondja a barna asszonyka — autóbusz, vonat nem lévén ilyenkor, déli tizenegy óra tájt indul és sokszor két-három óra, amikor megtér. Volt olyan hogy annyira ittasan jött haza — reggel fel kellett utána mossam a szobát. Együtt alszik a kicsikkel. A két öcsém mellett az én gyermekem is ebben a szobában alszik. Gondolhatja hogy mindez nem tesz jót az apróságoknak. — Amíg az anyagtéren dolgozott ilyesmi nem történt meg vele, de május óta szinte napirenden van. — A keresetével mit csinál? — Haza adja, van két részletfizetése, vett magának egy harmonikát és egy rend ruhát. — De az is megtörtént, hogy fizetéskor azt mondta, 50 lejjel kevesebbet kaptak, mert nem volt a kasszában. Utólag a szomszédasszonyomtól tudtam meg, mert a fia is benne volt, hogy ezen a pénzen italt vettek. — Zsebpénzt kap? — Eleinte minden fizetés és előlegkor kapott 25 lejt, de egykettő a nyakára hágott — megitta. A férjem megtiltotta, hogy adjunk: mindig kérjen, amikor kell valamire. Sajnos ez se sokat segít, mert ott a fakihordásnál, amikor a hulladék fát megveszik, mindig akad, aki pénzt ad nekik, ha segítenek megrakni a szekeret. Talán van olyan is, aki a zsebpénzt, deciben méri. A gyerek azt, mondja „mások is isznak és nem törődnek vele". Aztán még Van ott, aki fel is bujtassa a gyereket: „mit hallgatsz te rájuk, amit keresel, ab- ZSIBOS BÉLA (Folytatás a 3. oldalon) ÉRTÉK ÉS HULLADÉK 2 HÍREK GY. SZABÓ BÉLA KIÁLLÍTÁS NYÍLT GYER ____ GYÓÚJFALUBAN. Meghitt ünnepség színhelye volt vasárnap délben az újfalvi művelődési otthon nagyterme. A Gyergyói Múzeum rendezésében ekkor nyílt meg Gy. Szabó Béla, Románia Szocialista Köztársaság művészetének érdemes mestere, fametszet-kiállítása. Megható jelenet volt, amint a népviseletbe öltözött pionírok virággal köszöntötték a művészt, aki annyi elismerést szerzett hazánknak és most személyes látogatásával tisztelte meg Gyergyóújfalu közönségét. A kiállításon 38 fametszet szerepel, köztük a 12 hónap sorozat, valamint a gyilkostói-gyergyói sorozat is. November—december folyamán a kiállítás Tekerőpatakot és Vaslábot látogatja meg. A művész pedig az elkövetkező napokban a Hargita és Balánbánya környéke szépségeinek megörökítésével kívánja gazdagítani művészetünk kincsestárát. KÉTSZÁZNYOLCVAN HALLGATÓ iratkozott be a gyergyószentmiklósi munkásegyetem tanfolyamaira, ahol hazánk történetével, földrajzával, a világűr kutatásának legújabb eredményeivel ismerkednek meg. A fafeldolgozók tanfolyama a látogatók szakmai ismereteit bővíti. A munkásegyetem mellett román, német, angol és francia nyelvkörökön vehetnek részt a munkások. A nők számára külön szabászati tanfolyamot szerveznek. SZEPTEMBER 28-ÁN CSÍKSZEREDÁBAN mutatkozik be a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház „Cézár, a kalózok bohóca“ című D. R. Popescu-darabbal. Hazánkban először ez az együttes vitte színpadra a hazai szerző legújabb színdarabját. Magyar nyelvre Tömöry Péter fordította. A Bán Ernő rendezte előadás díszleteit Bíró I. Géza készítette. A MEGYEI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK szervezési alelnökei, kultúrmunkával és sportirányítással foglalkozó dolgozói 2 napos tanácskozáson vettek részt Székelyudvarhelyen. A felkészítő tanfolyammal egybekötött értekezleten megvitatták a kisipari termelőszövetkezeteknek a kulturális munkában és a sportban elért eredményeit és javaslatokat tettek tevékenységük további javítására. A résztvevők megtekintették a székelyudvarhelyi kisipari termelőszövetkezetek műkedvelő csoportjainak gazdag műsorát. A második pólus... — Az iparosodó Székelyudvarhely — A környező domboldalakról élénk betáruló panoráma szinte naponként változik, a cérnagyár építésének függvényeként. Ha eddig a líceum épülete dominálta a várost, most már két pólus alakult ki. Szimbólumnak is tekinthetjük őket: a tudás és az ipar fellegvárai... (Persze, nemcsak a távlati kép módosulásáról van szó — közelnézetből, premierplanban is sok újat hoz az iparosítás. Például, hogy az ipari vízszolgáltatás biztosításával párhuzamosan, másodpercenként mintegy 50 liternyi csapvízhez jutnak a municípium polgárai. A vízellátás pedig a városiasodás egyik fokmérője ... Vagy, továbblépve a hasonlatok útján: változik a társadalmi lét panoramikus „röntgenképe“ is. A közeljövőben kétezer székelyudvarhelyi és környékbeli dolgozó lépi át naponta azúj nagyüzem kapuját. Háromnegyed részük lány, asszony. Megszűnik az a kényszerhelyzet, hogy a tengerparton, üdülőtelepeken keressenek munkát maguknak a fiatalok. Rövidrefogott beszámolónkban ezúttal a leendő üzem műszaki vonatkozásainak egyik-másik vetületéről szólunk ... Milyen lesz jövő őszire az a háromhektáros monoblokk, ahol az új cérnagyár dolgozóinak többsége kezeli majd a korszerű gépi berendezést. Veres Károly mérnök, az üzem igazgatója. Deák József főmérnök, s a fiatal, gyakorló mérnök Konczvald András felvilágosításai alapján vessünk tehát egy pillantást a közeljövőbe .. . Képzeljünk el egy közfalakkal több részre tagolt hatalmas termet, közel három hektárnyi területet fed majd be. Hiába keresnénk az ablakot, a tetővilágítást, nem találjuk. (Illetve, alig néhányat: ezeksemmiképpen sem világíthatnák be a munkahelyeket). Zárt egység a gyártási terület, „hiányzik“ a közvetlen, optikai kapcsolat a külvilággal. Egyenletes, szórt fényben dolgoznak majd az emberek, a kondicionált levegő lehetetlenné teszi azokat a panaszokat, amelyekkel oly gyakorta találkozunk a könnyűipari üzemekben (például a léghuzatra gondolunk — a munkahelyi megbetegedések egyik okára). Az érzékeny berendezések rendkívül pontosan adagolják a levegő páratartalmát, szabályozzák a hőfokot. Ezt természetesen maga a gyártási technológia is megköveteli, de még valami, ami egyre nagyobb súllyal szerepel az új üzemek tervezésénél: a munkalélektan. Az itt dolgozókat nem zavarja a nyári napok kánikulája, a záporeső, a kedvetlenítő ólmos felhő, a fák koronáját tépő viharos szél. A világítás egyenletessége elmossa a különbséget azelső és második, vagy a harmadik műszak között. Persze, fel lehetne vetni, hogy egy ilyen csarnok lélektelen, unalmas valami. Talán igaz, és ezért, már most igen fontosnak tartjuk a belső környezet derűs kialakításának fontosságát. De hadd jegyezzük le: a munkalélektani kutatások világviszonylatban arra utalnak, hogy a külső, atmoszférikus tényezők zavarólag hatnak a munkásokra, a munkaritmusra. Elvonják figyelmüket, növelik a téves mozdulatok arányát, a selejtet, a baleseti görbét. A napszakok változása — ha ezt a nap járás hangsúlyozza — eszébe juttatja például egy többgyermekes anyának, hogy jó lenne bevásárolni, vagy befűteni stb. És az ilyen figyelemelterelő gondolatok mindig a selejtnek, az esetleges balesetnek kedveznek ... Megállapítást nyert, hogy kedvezőtlen esetben a környezeti behatások akár 25 százalékkal is csökkenthetik az érzékenyebb idegrendszerű emberek munkateljesítményét. A hatalmas, zárt ipari csarnokban tehát optimális feltételeket teremtettek a nagy termelékenységű munkához. Feltétlenül szükséges ezt majd kiegészíteni megfelelő szórakozási, művelődési lehetőségekkel — mert a korszerű iparban foglalkoztatott emberek csakis e kettő harmonikus együttesében érhetnek el kiemelkedő eredményeket. A másik, szintén építészeti megoldás, amely előrevetíti az előnyös üzemeltetés lehetőségét — az előfeszített, üreges gerendák alkalmazásával készített tetőszerkezet. Vessünk egy pillantást a fényképen látható hatalmas, beton-alagutakra emlékeztető épületelemekre. Tizennyolc méternyi hosszúságukkal, 180 centiméteres magasságukkal, harmincnyolc tonnás súlyukkal igazából kolosszusnak is nevezhetjük őket. A tetőszerkezet magasságába való felemelésük nem is jelentéktelen problémája az építőknek , mintahogyan a sorozatban való gyártásuk sem volt az. (A kis szériákat egyetlen üzem sem gyártja különösebb örömmel gazdaságossági okokból.) S hogy mégis ezt a megoldást választották? Érthető, hiszen az üzembelépés pillanatától kezdve felbecsülhetetlen előnyöket biztosít a gyár dolgozóinak. Ezekben a magasban szaladó „alagutakban“ helyezik majd el a különböző vezetékeket, huzalokat. Ha a villamos kábelek valamelyike meghibásodik, vagy új csővezetéket kell valahová beszerelni — a műszaki dolgozók nem a gépek tőszomszédságában szerelnek, nem kénytelenek zavarni a gépek kezelőit. Nemsokára megérkeznek az új, székelyudvarhelyi gyár első automata gépcsodái: korszerű csarnokokban várják őket, kezdődhetik a szerelés. Többszáz stabal lány már Talmácson, Sepsiszentgyörgyön tanul, készül fel arra, hogy részt vehessen városának nagyipari „premierjén“. VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ Veres Károly mérnök, az új üzem igazgatója: „Csak az év elején fogtunk hozzá az építkezésekhez ... Jövő őszire már megkezdjük a gyártást. Nagyméretű üreges gerendák várnak a beszerelésre. 18 méter hosszú, 180 centi magas, 38 tonnás vasbeton-kolosszusok.. A L. Brezsnyev elvtársnak, Központi Bizottsága a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának N. V. Porthormjev társnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének A. N. Kosztcin elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA KEDVES ELVTÁRSAK! Országunk közvéleménye, az egész román nép különleges megelégedéssel szerzett tudomást a szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő űrkutatási vívmányáról, arról, hogy a Zond—5 önműködő űrállomás sikeresen megtette a Föld—Hold—Föld utat és második kozmikus sebességgel visszaérkezett az előre kijelölt övezetbe. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében meleg üdvözletünket küldjük Önöknek és Önök útján mindazoknak a tudósoknak, mérnököknek, technikusoknak és munkásoknak, akik közreműködtek ennek az eredménynek az elérésében, meleg üdvözletünket küldjük az összes szovjet embereknek és újabb sikereket kívánunk az űrkutatásban, a tudomány és a technika fejlesztésében,, a kommunizmus építésében, a szovjet népek javára, az emberiség civilizációjának és haladásának javára. NICOLAE CEAUŞESCU, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Világ proletárjai, egyesül AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 186. szám ...................... . . 1968. szeptember 27. péntek Ara 30 bani