Hargita, 1968. szeptember (1. évfolyam, 164-188. szám)

1968-09-11 / 172. szám

I. ÉVFOLYAM m. szám 1968. szeptember 1. Szerda ÁRA 30 BANI Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Ünnepi gyűlés Bukarestben az első országos ifjúsági építőtelepek megnyitásának 20. évfordulója alkalmából Húsz esztendeje annak, hogy ha­zánk ifjúságára azt a nagy megtisz­­teltetést és történelmi felelősséget jelentő feladatot bízzák, avassák fel az első országos építő­telepeket, és kalapácsütéssel, csákányvágással írják meg szocialista építésünk első létesítményeinek születési bizonyít­ványát. 1943 — a romantika, a fiatalság, az építői lendület esztendeje... Tíz­es tízezer ifjú és lány — munká­sok, parasztok, tanulók és diákok — a párt hívó szavára brigádokba tömörült, s az önfeláldozás, a hő­sies építőmunka halhatatlan feje­zeteit írták be hazánk történetébe. 1968... Új nemzedék vette át az építőmunka stafétabotját, s még nagyobb lelkesedéssel vállalkozott arra, hogy tovább vigye, gyarapít­sa az első brigád­osnemzedék dicső­séges hagyományait. Két nemze­dék — az első építőtelepek vete­ránjai és a fiatal brigádosok — ta­lálkoznak ma, szeptember 9-én a nagyszerű jubileum diadalíve alatt, hazánk térképe előtt, amelyre ifjú­ságunk lankadatlan energiája a nö­vekedés, a gyarapodás újabb jeleit rajzolta be. Az ünnepség színhelye a buka­resti 23 August nyári színház. A „tegnap“ és a „ma“ brigádosainak meghívására megérkeztek a követ­­kező elvtársak: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Chivu Stoi­ca, Virgil Trofin, Leonte Răutu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu. A gyűlésen részt­­vett az RKP KB és a kormány számos tagja, az RKP Bukarest municipiumi bizott­ságának, a municipiumi néptanács­nak, a társadalmi szervezeteknek több képviselője. Az épület előtt a párt- és állam­vezetőket melegen köszöntötte Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, va­lamint­ a KISZ KB Bürójának töb­bi tagja. A jelenlevők hatalmas éljenzés­sel és hurrázással fogadják a kö­­rükbe érkező "párt- és államvezető­ket. Két brigádosnemzedék képviselői — Ion Perşoiu, a Bumbeşti-Lives­zenyi építőtelep veteránja, ma pe­dig a Bukarest­ Piteşti autósztráda építőtelepének brigádosa és Horia Ioanid a legifjabb brigádosok ne­vében — jelentést tesz az RKP KB főtitkárának. A jelentések szavai ünnepélyes esküként hangzanak: „Mindig ott leszünk, ahova a haza hív, ahol az életkorunkra jellemző lendület a legforróbb válaszra lel. Szíves­­lélekkel, minden ifjúi lendületünk­kel mondjuk: leghőbb vágyunk, hogy egész életünket a Román Kommunista Párt ügyének, a szo­cializmus romániai győzelmének szenteljük". A lelkes, fiatalos lendület lég­körében ezután Ion Iliescu elvtárs, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter lép a szónoki emelvény­re. (Folyttatás a 2 oldalon)) KEDVES FIATAL EL­VT­ÁRS­AK! Kérem, engedjék meg, hogy ezen a gyűlésen, amelyen a hazai forra­dalmi ifjúság harca és munkája egyik jelentős mozzanatának év­fordulóját, ünnepeljük, tolmácsol­­jam önöknek a párt Központi Bi­zottsága és szocialista hazánk kor­mánya meleg üdvözletét. (Taps, él­jenzés). Húsz esztendeje annak, hogy ha­­zánk ifjúsága, lelkesen válaszolva a párt hívó szavára, a nagy építő­telepekre ment, hogy munkájával hozzájáruljon a szocializmus épí­téséhez Romániában. (Lelkes taps, éljenzés). Az eső, amely most eredt meg, emlékeztet bennünket arra, hogy győzelmeinket a nehézségekkel, a mindenféle akadállyal, az ellenség­gel folytatott elkeseredett harcban vívtuk ki. (Taps, éljenzés). Ebben a harcban és munkában, legyűrve­­ az akadályokat és a viszony tagja* „Sokat, esőben és viharban, magas­ra tartottuk a marxista-leninista zászlót, a szocializmusért vívott harc zászlaját hazánkban. (Taps, hosszas éljenzés). Elvtársak, minden bizonnyal em­lékeznek az augusztus 23-át kö­vető napokra. A fiatalok, a kom­munisták, a párt felhívására az első sorokban küzdöttek, mindent fel­áldoztak a hazáért, a fasizmus el­leni győzelemért. (Taps, éljenzés). Sokan azok közül, akik fegyvert ragadtak a haza felszabadításáért és a fasizmus szétzúzásáért, életüket is feláldozták; ők már nincsenek közöttünk. A párt vezetésével a­­zonban tovább vittük a szocializ­mus építésének nagyszerű művét megteremtettük a nép számára a szabad és boldog életet. (Taps, él­jenzés). Mindabban, amit felépítettünk­­ szerte az országban, a nagy építőte­lepeken, az összes szövetkezetekben, minden virágzó városban és fahr­ban benne van nagyszerű ifjúsá­gunk munkája, annak a fiatal nem­zedéknek az erőfeszítései is, amely oly határtalan hősiességgel tett ta­­nuságot a munkában. (Erős taps, éljenzés). Jogos büszkeséggel tekintünk mindarra, amit megvalósítottunk hazánkban. Joggal lehetünk elége­dettek, joggal lehetünk büszkék megvalósításainkra. Valamennyien tudjuk, hogy mindezekhez a győ­zelmekhez hozzájárultak a munká­sok, a parasztok és az értelmisé­giek, a férfiak és a nők, a fiatalok és az idősebbek nemzetiségi különb­ség nélkül. Mindannyian lendülete­sen és egy emberként munkálkod­tak szocialista hazánk felvirágozta­tásán. (Szűnni nem akaró taps, él­jenzés, ováció). Valamennyien tudják, hogy mi­lyen utat­ kellett végigjárnunk ■yisskatekintv». -ra, elmondhatjuk, hogy ha ismét elölről kellene kez­denünk, megint ugyanazon az úton indulnánk el. Mert nincs más útja a szocializmus építésének, elvtár­sak, csak az, amelyen a Román Kommunista Párt vezetett bennün­ket. (Viharos taps, hosszas, lelkes taps). Ezen a gyűlésen a legmelegebben gratulálni szeretnék a húsz­ évvel ezelőtti fiatal brigádosoknak, a mai fiatal brigádosoknak, hazánk egész ifjúságának a haza felvirágoztatása szolgálatában kifejtett munkájához. Újabb és újabb sikereket kívánok mindannyiuknak a népünk javáért folytatott munkában és harcban (kitörő taps, hosszas éljenzés). A romániai szocialista építés fej­lődésének előrehaladott stádiumá­hoz érkeztünk. A szocializmus ki­­teljesítésének útján vagyunk. A IX. kongresszus nagyszerű tevé­kenységi programot jelölt ki szo­cialista hazánk felvirágoztatására E program megvalósításáért folyó munkában az ifjúság együtt dolgo­zik az egész néppel. Jelen van a munkásifjúság, szerves részeként nagyszerű munkásosztályunknak, amely a vezető szerepet tölti be tár­sadalmunkban és amely becsület­tel tesz eleget annak a hivatásá­nak, hogy vezesse egész népünket a szocializmus és a kommunizmus útján. (Taps, hurrázás)­ Jelen van a parasztifjúság, szerves részeként nagyszerű parasztságunknak, „amely évszázadokon át magasra tartotta a nemzeti függetlenségért vívott harc zászlaját és a munkásosztállyal szö­vetségben, számottevően hozzájá­rult és hozzájárul az új, szo­cialista élet megvalósításához Ro­mániában. (Taps). Jelen van a tanulóifjúság, arra készülve, hogy belépjen nagyszerű ér­telmiségünk soraiba, amely az egész néppel"együtt részt vesz a szocializmus kiteljesítésének mun­kájában, hogy fejlessze hazánk tu­­dományát és kultúráját, a szocia­lizmus megteremtése egész művé­nek lényeges tényezőjét. (Taps, hurrázás). De amit eddig megvalósítottunk, elvtársak, csak az alapja a teljes szocialista társadalom megteremté­sének, annak, hogy fokozatosan rá­térjünk a kommunizmus építésére hazánkban. Felhasználva eddigi e­­redményeinket, megtízszerezve az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­sére, a tudomány és a kultúra fel­virágoztatására irányuló erőfeszíté­seket, biztosítani fogjuk azoknak a feltételeknek a létrejöttét, ame­lyek a kommunista társadalom meg­(Folytatás a 2. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs beszéde ­ Ion Iliescu elvtárs beszéde Gyűlésünkön megemlékezünk a 20 esztendővel ezelőtt az ifjúság hatalmas országos építőtelepein — Bumbeşti-Livezeny, Szalva-Visó, a Tut síkságán lefolyt munkálatokról, amelyek az ifjú brigádosok eltö­kéltsége, lelkesedése és hősiessége révén dicsőséges fejezetet írtak be Románia jelenkori történetébe, if­júsági szervezetünk történetébe. If­­júságunk, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, egész népünk nagyrabe­­csüli az odaadó, az erős hazafias érzelmektől és magas fokú szocia­lista öntudattól áthatott építőmun­­ka hagyományait — mondotta. A felszólaló a továbbiakban hang­súlyozta, a húsz év előtti fiatalok a párt hívó szavára lelkesen sora­koztak fel, hogy hozzájáruljanak a nemzetgazdaság helyreállításához, az ország anyagi javainak gyarapí­tásához. Az ifjúság országos építőtele­pein született hagyomány rendíthe­tetlenül fennmaradt az emberek tudatában és tetteiben — mondotta a szónok. — A fiatalok a követke­ző esztendőkben is bebizonyították szorgalmukat és munkaszeretetü­ket, maradéktalan ragaszkodásukat a haza felvirágoztatásának program­jához s becsülettel beírták nevüket népünk sok nagyszerű létesítmé­nyének történetébe. Az ifjúság hazafias munkája ma új körülmények között folyik, de „nevelő hatása most is ugyanaz. A Legjobbat adni, munkaerőt és intel­­igenciát a társadalom anyagi és szellemi javainak gyarapításáért­ fo­lyó harcban, a szocialista építés kiteljesítéséért, létrehozza a haza­­szeretet kinyilvánítása nemes for­rásainak nagy területét, emberi jel­lemeket kovácsol, igazi embereket formál ki­ íme, ezért domborította ki az RKP KB 1967. november 29 —december 1-i plenáris ülése az ifjúság munka általi és munkára való nevelésének különleges sze­repét. íme, ezért biztosítunk ennek a nevelési formának központi he­lyet az ifjúság formálására irányu­ló egész tevékenységben. Ebben a szellemben a KISZ KB ez év má­jusi felhívásával a Kommunista Ifjúsági Szövetség eleget tett a sok tízezer fiatal ama óhajának, hogy az önkéntes hazafias munka építő­­telepein vetélkedjék-A 420 helyi ifjúsági építőtele­pen, valamint más létesítmények­nél a fiatalság csaknem 89 millió önkéntes hazafias munkaórát vég­zett, s több mint 320 millió lej megtakarítást valósított meg­ A mai jubiláns gyűlés alkalmá­ból — mondotta a szónok — a KISZ Központi Bizottsága nevében legmelegebb jókívánságainkat küld­jük mindazon fiataloknak és KISZ- szervezeteknek, amelyek gazdag és változatos tevékenységet fejtettek ki az önkéntes hazafias akciók frontján. A KISZ Központi Bizottsága úgy döntött, hogy az ifjúságnak az ön­kéntes hazfias munkaakciókra való mozgósításában elért legjobb idei eredményekért a jubiláns zászlót a KISZ Bukarest municipiumi szer­vezete kapja meg. A KISZ KB díszzászlóját az ol­­teniţai és urziceni-i tanulókból álló Ilfov III. brigádnak ítélték oda, amely a Bucureşti—Piteşti műúton dolgozott, s amely megnyerte az ezen építőtelep brigádjai között rendezett versenyt; ugyanakkor az Argeş I. és Górj II. brigád megkap­ta a KISZ KB díszoklevelét. Az öntözőrendszerek országos építőtelepein dolgozó brigádok kö­zötti versenyben élen jár a Brăila III. brigád, amely megkapja a KISZ KB díszzászlaját; a KISZ KB dísz­oklevelében részesül a Băneasa, a Giurgiu II. és a Ialomiţa I- brigád. A továbbiakban a szónok ezeket mondotta: Ebben az ünnepélyes pillanatban biztosítani akarjuk pár­tunk és államunk vezetőségét, sze­mélyesen Önt, szeretett Nicolae Ceauşescu elvtárs, hogy hazánk if­júsága és forradalmi szervezete a jövőben is odaadással és eltökélt­séggel követi a Román Kommunis­ta Párt marxi-lenini politikáját, a párt kitartó erőfeszítéseit a szocia­lista haza haladásáért és a dolgo­zók jólétéért, a szocialista demokrá­cia fejlesztéséért, a szocialista hu­manizmus elveinek, a kommunista együttélési szabályoknak az érvé­nyesítéséért, a szocializmus és a kommunizmus teljes győzelméért ősi hazánk drága földjén. Egész ifjúságunk lelkesedéssel helyesli és támogatja pártunk és államunk internacionalista politiká­ját, amely következetesen előmoz­dítja a barátságot és együtttműkö­­dést az összes szocialista országok­kal, a sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tését a világ összes államaival. Az ifjú nemzedék becsületbeli kötelességének tekinti, hogy méltó legyen az elődök erényeihez, büsz­keség és hála tölti el erőfeszítései­kért és eredményeikért. Azzal az elszántsággal veszi át az elődök stafétabotját, hogy azt méltó mó­don viszi tovább, kiérdemli az irán­ta tanúsított bizalmat és gondos­kodást, egész lendületét és energiá­ját a párt politikája, a népünk számára drága eszmények megvaló­sításának , a szocializmus felvi­rágzásának és továbbfejlődésének szentelt szeretett hazánkban, Ro­mánia Szocialista Köztársaságban. NICOLAE CEAUŞESCU ELVTARS fogadta Michael Stewartot, Nagy-Britannia külügyi államtitkárát Nicolae Ceauşescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke hétfő reggel a Köztár­sasági Palotában fogadta Michael Stewartot, Nagy-Britannia külügyi államtitkárát. A fogadáson részt­­ vett Corneliu Mănescu külügyminiszter, vala­mint Vasile Pungan, Románia lon­doni nagykövete. A vendég kíséretében volt sir John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete, P. T. Hay­­man helyettes külügyi államtitkár és D. J. D. Maitland, fő magán­titkár. A megbeszélés során átfogó és hasznos eszmecsere zajlott le a két ország kapcsolatairól és a nemzet­közi helyzet egyes időszerű kér­déseiről. A felek úgy találták, hogy Románia és Nagy-Britannia sokol­dalú együttműködése a két állam közötti egyezmények alapján kielé­gítően folyik és rámutattak: reá­lis lehetőségek vannak ennek to­vábbfejlesztésére mindkét fél érde­kében. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a béke, a nemzetközi enyhülés és együttműködés légkörének biztosí­tása érdekében. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. Ebéd az Államtanács elnökénél Nicolae Ceauşescu, Románia Szocialista Köztársaság Államta­nácsának elnöke hétfőn a Köztár­sasági Palotában ebédet adott Mi­chael Stewart, Nagy-Britannia kül­ügyi államtitkára tiszteletére. Részt vettek: Ion Gheorghe Mau­rer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnăraş, az Államtanács alelnö­­ke, Petre Lupu, a Szervezési és Berügyi Állami Bizottság elnöke, Corneliu Mănescu külügyminisz­ter, Gheorghe Cioară külkereske­delmi miniszter, Mihai Marinescu gépgyártóipari miniszter, Mircea Malija és Vasile Sandru külügy­miniszter-helyettesek, Vasile Pun­gan, Románia londoni nagykövete. Jelen volt: John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykö­vete, P­ T­ Hayman külügyi állam­titkár-helyettes, D. J- D. Maitland fő magán­titkár, W. R. Hay­­don, a Külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztályának vezetője. C. S. R- Gifford tanácsos, a Kül­ügyminisztérium északi főosztályá­nak aligazgatója, D. I. Morphet személyi, altitkár, P­ J­ Goulden külügyminisztériumi tanácsos. Mar­tin Reid, Nagy-Britannia bukares­ti nagykövetségének első titkára. Megbeszélések a Külügyminisztériumban Hétfő délután a Külügyminisz­tériumban hivatalos megbeszélések folytak ,Corneliu Mănescu, Románia Szocialista Köztársaság külügymi­nisztere és Michael Stewart, Nagy- Britannia külügyi államtitkára kö­zött. A megbeszéléseken részt vett Vasile Sandru helyettes külügymi­niszter, Vasile Pungan, Románia­­ londoni nagykövete, külüg­yminisz­­tériumi főtisztviselők. Részt vett­eir John Chadwick, Nagy-Britannia bukaresti nagykö­vete, P. T. Hayman helyettes kül­ügyi államtitkár és más brit hiva­talos személyek. A megbeszélések szívélyes légkörben folytak, le. (Agerpres) A Segesvári Fajanszgyár részleges látképe m Gian Carlo Pajetta és Paul Niculescu-Mizil elvtársak látogatása a fővárosi szerszám- és célgépgyárban Gian Carlo Pajetta elvtárs, az Olasz­­Kommunista Párt Politbüro- jának és Igazgatóságának tagja, aki az RKP KB meghívására orszá­gunkban tartózkodik, hétfő délben együtt Paul Niculescu-Mizil elv­­társsal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagjával, a KB titkárával látogatást tett a Bukaresti Szer­szám- és Célgépgyárban. A vendé­geket elkísérte Dumitru Popa elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, az RKP Bu­karest municipiumi bizottságának első titkára. A vendégek megtekintették a legfontosabb termelőrészlegeket és megismerkedtek a legújabb gyárt­mányokkal, közöttük az igen ma­gas technikai színvonalú karusz­­szel­ esztergákkal és portálmarók­kal. A továbbiakban felkeresték a gyár belterületén épülő új objek­tumokat. A vállalat munkásai, techniku­sai és mérnökei mindenütt meleg elvtársi szeretettel vették körül a vendégeket. Ugyanilyen hangulat­ban a látogatás végén nagygyűlés zajlott le. Beszédet mondott Nico­­lae Popa, az üzemi pártbizottság titkára, Manolache Niculescu mun­kás és Mircea Creţu mérnök. A nagygyűlésen lelkesen megnyilat­kozott a román és az olasz kom­munista párt internacionalista ba­rátsága és szolidaritása, világosan kifejezésre jutott, hogy hazánk dol­gozói maradéktalanul helyeslik a kölcsönös tisztelet elvein, a nem­zetközi kommunista- és munkás­­mozgalom, a világ összes haladó erői egységéért vívott harc elvein nyugvó testvéri együttműködési kapcsolatokat, amelyeket pártunk következetesen szolgál és előmoz­dít. Élénk s lelkes éljenzés és tap­­­közepette ezután felszólalt Paul Niculescu-Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Gian Carlo Paretta elv­társ, az Olasz Kommunista Párt Politbürójának és ■ Igazgatóságának tagja. • . Paul Niculescu-Mizil elvtárs, miután tolmácsolta, az üzem mun­kásainak, mérnökeinek és techni­kusainak a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága üdvöz­letét és gratulált sikereikhez, rá­mutatott, hogy a bukaresti válla­lat, fejlődése egész országunk fej­lődését jelképezi. A romániai tár­sadalmi élet egyik alapvető jelleg­zetessége a munkások, parasztok, értelmiségiek, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók nagy egysége a szocialista haza felvirágoztatása szolgálatában, az egész nép összefogása a párt körül, a tömegeknek az a szilárd elhatá­rozása, hogy valóra váltja legme­részebb álmainkat — mondotta. Gian Carlo Paretta elvtárs ro­mániai látogatására utalva, a fel­szólaló rámutatott, hogy a Nicolae Ceauşescu elvtárssal és más párt­vezetőkkel folytatott megbeszélé­sek során, amelyek a pártjaink kapcsolatait jellemző szellemben — a megbecsülés, a kölcsönös tisz­telet, a meleg elvtársiasság szel­lemében — folytak le, megtaláltuk a kérdések hasonló értékelési mód­ját. Ez a hasonló gondolkodásmód, a­ problémáknak ez a közös felve­tés­­módja abból a törekvésből fakad, amely közös tulajdonsága mind a Román Kommunista Párt­nak, mind az Olasz Kommunista Pártnak, valamint számos más kommunista- és­ munkáspártnak, hogy mindent megtegyenek a kom­munista- és munkáspártok kapcso­latainak normalizálásáért, azért, hogy ebben a súlyos helyzetben a nehézségek megoldásának szellemé­ben tevékenykedjenek, úgy tevé­kenykedjenek, hogy megtalálják az összes kérdések megoldásának út­ját a kommunista- és munkáspár­tok internacionalista szolidaritása kiszélesítésének és megerősítésének szellemében. Mi abból az elgondolásból indu­lunk ki, hogy minden egyes kom­munista párt országa munkásosztá­lyának, annak a népnek a hangja, amelyhez tartozik, ugyanakkor ab­ból az elgondolásból, hogy a kom­munista és munkáspártok ereje ab­ban a képességükben áll, hogy bő­vítik a szolidaritási kapcsolatokat egymás között, erősítik internacio­nalista egységüket — mondotta a továbbiakban Paul Niculescu-Mizil elvtárs. A kommunista és munkás­pártok közötti kapcsolatok szilárd­ságának biztosítékát mi éppen ab­ban látjuk, hogy az internaciona­lizmus alapján fejlesszék eze­ket a kapcsolatokat, minden e­­gyes párt ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga dönt­sön összes belső vagy külső kér­déseiről. Miután utalt a Román Kommu­nista Párt és az Olasz Kommunista Párt kapcsolatainak szüntelen fej­lődésére, Paul Niculescu-Mizil elv­­társ pártunk, népünk testvéri in­ternacionalista szolidaritási üdvöz­letét tolmácsolta az Olasz Kommu­nista Pártnak, az egész olasz nép­nek-Egész külpolitikai tevékenysé­günknek az az alapgondolata, hogy mozgalmunk ereje és szilárdsága egységében rejlik — mondotta be­fejezésül a szónok. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége, a szocialista országok egy­sége az, amiből erőt és szilárdságot meríthet az egész antiimperialista front harca, ez az egység az, ami­ből erőt és szilárdságot meríthet, a világbéke biztosításáért, a szocia­lizmus eszméinek diadaláért foly­tatott küzdelem, íme, elvtársak, mi­ért becsüljük nagyra a kommunis­ta és munkáspártok egységét, a szo­cialista országok egységét. Mi abból indulunk ki, függetlenül attól, hogy milyen nagyok lehetnek a nézetkülönbségek a kommunista és munkáspártok, a szocialista orszá­gok között, mégis az van túlsúly­­ban, ami összefűz bennünket: kö­zös elhatározásunk, hogy lankadat­lanul munkálkodunk a szocializmus diadalán, a béke diadalán, összefűz bennünket közös ideológiánk, a marxizmus-leninizmus. A Román Kommunista Párt, a Román Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága éppen ezért határozta el, a jövőben is minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy maradéktala­nul hozzájáruljon a szocialista or­szágok, a kommunista és munkás­pártok közötti testvéri kapcsolatok erősítésének ügyéhez, az egész an­tiimperialista világfront egységének ügyéhez. Felszólalt Gian Carlo Paretta elvtárs, s köszönetet mondott az üzem munkásainak a fogadtatásért, majd tolmácsolta az olasz kommu­nisták meleg üdvözletét. Miután foglalkozott az olaszországi mun­kásosztály harcának egyes vonatko­zásaival, a szónok rámutatott, hogy a népük iránti felelősség teljes tu­datában az olasz kommunisták pil­lanatra sem felejtik, hogy tovább kell látniuk az ország határainál. Vannak a harcnak kemény, ne­héz, sőt súlyos pillanatai. Miért hunynánk szemet efelett mi, kom­munisták? Miért titkolnánk, miért kendőznénk ezeket a pillanatokat az igazságnak meg nem felelő sza­vakkal éppen mi, akik forradalmá­rok vagyunk? Mert ha igaz az, hogy minden sikerünk egyben az összes dolgozók sikere, miért ne lenne az is igaz, hogy a nehéz pillanatok, a gyengeségek, sőt a tévedések is egyaránt valamennyiünkre nehe­zednek. Szeretnénk túljutni a jelen­legi helyzet súlyos nehézségein, s ez az óhajunk mindenekelőtt inter­nacionalista jellegű. Örömmel mondhatjuk el, hogy ugyanezt az­­óhajt, ugyanezt az internacionalista felelősségérzetet tapasztaltuk, amint Mizil elvtárs is mondotta, pártjuk vezetőinél, pártjuknál. (Folytatás a 2. oldalon)

Next