Hargita, 1968. október (1. évfolyam, 189-215. szám)

1968-10-09 / 196. szám

. A kiadós őszi esőzés miatt lelassult a betakarítás és a vetés üteme. Csíkszentkirály község négy termelőszövetkezetében — épp a szeszélyes időjárás következtében— az eddig eltelt időszakban jóval kisebb területen végeztek a burgonya betakarításával és a búza vetésével, mint a korábbi évek hasonló időszakában. A különleges helyzet fokozott erőfeszítéseket követel az mtsz-ek tagsága, az ott dolgozó párttagok és a vezetőtanácsoktól egyaránt. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy megsokszorozódik a községi pártbizottság felelőssége, hisz az őszi mezőgazdasági munkák ésszerű megszervezése nagymértékben függ ellenőrző és irányító tevékenységünk milyenségétől. A mostoha időjárásra való tekintettel bővített büróülésen vitattuk meg a teendőket. Erre a munkaülésre meghívtuk a gazdaságok elnökeit és mérnökeit, hogy pontosan tájékozódhassunk a munkálatok jelenlegi helyzetéről. Habár mind a négy mtsz-ben (Szentkirály, Szentimre, Mindszent, Szentlélek) idejében hozzáfogtak a burgonya begyűjtéséhez, korántsem lehetünk elégedettek eddigi munkájukkal, hisz a termés nagy része még a földben van- Mindez bizonyos fokig az esőzés rovására írható, de a lemaradásnak más okai is vannak. Az aratás és cséplés idejének túlságos elhúzódása az egyik ok. A szentkirályi és a mindszenti gazdaságok például a tervbevettnél jóval későbben végeztek a csépléssel. (Mindszenten még október 7-én sem fejezték be a zab cséplését.) Ezzel jelentős munkaerőt kötöttek le, s ezért,amikor a krumpliszedésre került a sor, nem tudták összes erőiket mozgósítani. A korábbi évek tapasztalataiból azt is tudhatták, hogy az őszi munkák elvégzéséhez nem rendelkeznek elegendő munkaerővel. Annak ellenére, hogy a községi pártbizottság tagjai időben figyelmeztették erre a gazdaságok vezetőit, állandóan halogatták a dolog rendezését, és mindmáig kevés munkaerőt szerződtettek. A pártbizottság büróülésén feltártuk a késleltető okokat, s a résztvevők javaslatai alapján tervet készítettünk. Mindenekelőtt a burgonyaszedés ütemének meggyorsítása mellett a vetés és a sarjúkészítés alapos megszervezésére törekedtünk. Minden feladat elvégzéséért a gazdaságok vezetőin kívül, egy-egy bárótag felel. Az őszi vetés gyorsabb befejezése érdekében, mind a négy mtsz-ben legelőször a vetésre szánt parcellákról szedik fel a krumplit. A vetőmag tárolásán kívül az állammal szembeni szerződéses kötelezettségek teljesítését hangsúlyozzuk. A gazdaságokban működő pártalapszervezeteket konkrét útmutatásokkal láttuk el, hogy minél hatékonyabban részt vehessenek a tervbevett intézkedések megvalósításában. A megyei pártbizottság bürójának utasítására községi parancsnokságot alakítottunk, amely szervezi és irányítja az őszi munkálatokat Hogy valóban eleget tudjanak tenni feladataiknak, a parancsnokságokba a leghozzáértőbb és legilletékesebb embereket — az mtsz-ek elnökeit és mérnökeit, pártbizottsági tagokat — választottunk be. Halogatásra,a töprengésre nem volt idő, a parancsnokság azonnal hozzálátott a munkához. Minden mezei brigád részére konkrét ütemtervet készítettek, mely pontosan megjelöli, hogy parcellánként hány ember, hány fogat, és mihelyt az idő megengedi, hány gép dolgozzon. Ezzel biztosítják a munkaerő gazdaságos beosztását, elkerülik a felesleges vitákat. Közvetlenül a parancsnokság létrejötte után, rövid felkészítőt tartottunk az alapszervezeti bürótagok és a brigádosok részére. Ez alkalommal személyekre szólóan szétosztottuk a tennivalókat. A tanácskozáson sok hasznosítható javaslat hangzott el CSATHÓ ANDRÁS, a szentimrei mtsz párttitkára például azt szorgalmazta, hogy a krumpliszedéshez az állattenyésztésben és a műhelyekben dolgozó szövetkezeti tagokat is mozgósítsák, hisz itt nem személyi érdekről, hanem az egész gazdaság közös ügyéről van szó. A községünkhöz tartozó falvak lakóiból sokan a szentkirályi dongagyárban, a borvíztöltödében, meg a Csíkszeredai Készruhagyárban dolgoznak. Egy részük ugyanakkor tagja valamelyik mtsznek is. Az egyik felszólaló javasolta, hogy a brigádosok, a vezetőtanács-tagok beszéljenek ezekkel az emberekkel, hogy szabad idejükben dolgozzanak a gazdaságokban. Ha valamelyik családtagja az mtsz-ben dolgozik, nevére írják munkája értékét, ha pedig nem, készpénzben fizetik ki. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindezek a tervek, javaslatok csak akkor érik el céljukat, ha az emberek következetesen és lelkiismeretesen dolgoznak. Nagy szükség van most a párttagok helytállására, arra, hogy személyes példájukkal lendületesebb munkára sarkallják a dolgozókat- Sok függ a községi pártbizottság tagjainak munkájától is. Fokoznunk kell az ellenőrzést, több figyelmet kell szentelnünk az intézkedési tervbe foglaltak végrehajtására. Tanultunk saját hibáinkból, s a hátralévő időszakban teljes erőbedobással dolgozunk feladataink valóraváltásáért. Meggyőződésünk, hogy mind a négy mtsz képes az őszi munkálatok időbeni befejezésére. BUCUR IOAN, az RKP Csíkszentkirály községi pártbizottságának titkára Megfeszített erővel, kitartó szorgos munkával az őszi munkák befejezéséért 1 GYIMIS (1.) 4 4s \s 4\ \ 4 4 5 4N 4N 4 454 N 4 Nem mondhatom, hogy anynyira ismeretlen lett volna számomra a Tatros felső folyásának a völgye, mint mondjuk Kászon, vagy a Nyikómente. Kisgyerek koromban a szüleimmel vagy két hetet töltöttem egyik nyáron Sötétpataka fürdőjén, tizenhétéves voltam, amikor Gyimesfelsőlokról kiindulva meglátogattam a Kósteleken katonáskodó édesapámat és néhány évvel ezelőtt a Napsugármunkatársainak egy csoportjával látogattam meg a felsőloki és középloki legifjabb olvasóközönséget. Ezenkívül is eléggé sokat hallottam a gyimesi csángókról gyerek és ifjúkoromban, csaknem nap mint nap láttam őket a megyeszékhely utcáin, sajtot vettem tőlük a szerdai vásáron. És még valamire emlékszem. A gimnáziumban tanuló — különben nagyon kisszámú — csángógyerekkel soha sem volt baj tanulás dolgában. Valahányszor Gyimesről, a csángókról beszélget a csíki ember — tessék csak megfigyelni — mindig mosolyog. Nem gúnyos, csúfolódó mosoly ez, inkább olyanfajta, amilyennel az ember kópé öccsét, rokonát szokta emlegetni, akit egyébként nagyon szeret, akihez ragaszkodik. FELFEDEZŐ Sőt azt is megfigyeltem, hogy amikor a csíki ember csángóval beszél, akár vitatkozik is, legtöbbször mind a két fél mosolyog. Talán azért van így, mert a csángó ember alapvetően derűs természetű, nagyon szeret mosolyogni, nevetni. Ezt különben annyira megszoktam, hogy talán észre sem veszem, ha egyik barátom, aki nemrégiben jött haza rokoni látogatójából az Egyesült Államokból el nem mondja, hogy arrafelé már szinte idegesítő a kötelező mosoly, amely ott van autóbuszkalauz, bolti elárusító, rendőr és banktisztviselő, tanító és elnökjelöltarcán egyaránt. Még a gengszterek is mosolyognak. Na, mondom, amikor körülnéztem Gyimesen, ha mosolygó embereket akarok látni, szép költséget takaríthatok meg a családomra !* • • ·· • • vára, elég ha Gyimesre látogatok, nem kell Amerikába mennem. Sőt, a gyimesiek mosolygó, nevető arca egyáltalán nem idegesítő. Talán azért, mert náluk nem valamiféle társadalmi kötelezettség fogyaszt szabványderűt az arcokra: szívből jövő, bizakodó jókedv diktálja a csángók mosolyát. Pedig... Gyimesről mindig azt tudtam, hogy igen szegény vidék. Erdeit — a két világháború közötti rablógazdálkodás során — kipusztították. Földművelésre alkalmas területe nincsen. Állattenyésztésből élnek ahogy tudnak és aki teheti, elszegődik a még megmaradt vágterekre, fűrészüzemekbe, a népfölösleg pedig elvándorol... Ennyit tudtam Gyimesről és még annyit, hogy népköltészetét, dalait, táncait hagyományait szépen megőrizte (nem egy barátom megkért, amikor megtudta hová készülök, hogy hozzak neki csergét, igazi gyimesi gyapjúcsergét.) Nem kis meglepetéssel olvasva azonban Orbán Balázs művének 11-ik kötete 77. oldalát, rájöttem, hogy az erdőirtás problémáját nem lehet a két világháború közé szorítva leegyszerűsíteni. „Székelyföld leírásá“-nak második kötete pontosan 99 évvel ezelőtt jelent meg, tehát jóval a századforduló előtt és Orbán Balázsnak mindjárt a szemébe ötlenek a kopár hegyek, legtöbbjükön még ott látja az erdőmaradványokat elszenesedett csonkok formájában. Az osztrákmagyar hatóságok ugyanis akkora adót vetettek erre a közlekedési utaktól akkoriban elzárt vidékre az erdők miatt, hogy az emberek inkább felgyújtották erdőiket, csakhogy megszabaduljanak a súlyos tehertől. Lám, hová gyökerezik a barbár erdőirtás, ami a századforduló után, majd a két világháború között kitermelés formájában fokozódott, anélkül, hogy a kitermelt erdők helyébe újat ültettek volna. A gyimesvölgyi települések történetével kapcsolatosan még adósunk maradt a történelemtudomány, mint ahogy a „csángó“ név megfejtését illetően is egyelőre csak feltételezéseknél tart a nyelvtudomány. Tény azonban, hogy az 1566. évi regesztrumban Gyimes egyetlen faluja sem fordul elő, Orbán Balázs idejében pedig Felsőlok, Közép (Folytatás a 2. oldalon) UTÓD SZÜLŐFÖLDEM FODOR SÁNDOR riportja •#4 Matatna emberek A számok tükrében A Megyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz beérkező jelentések növekvő munkaütemről számolnak be. A kétnapos jó idő után fokozatosan növekedik a betakarított, bevetett hektárok száma, noha a hétfői napon a megyénk területén lévő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mindössze 97 hektár burgonyát takarítottak be, ami eléggé elenyésző mennyiség a földben lévőhöz viszonyítva. Ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben 93 termelőszövetkezet van, akkor alig 1 hektáros munkaüzemről számolhatunk be gazdaságonként. Olyan termelőszövetkezetek is vannak, ahol még mindig nem fogtak hozzá a burgonyabetakarításhoz, így például Ditróban, Csíkszentgyörgyön, Csíkszentléleken, Tekerőpatakon, Vaslábon és olyan gazdaságokban, ahol alig egy-két százalékról számolhatunk be. Az eddigi rossz munkakörülmények, kedvezőtlen időjárás ellenére, vannak termelőszövetkezetek, ahol a burgonyatermés 25— 30 százalékát takarították be. Például Csatószegen, ahol eddig 36,1, Tusnádfaluban 39,2, Szentimrén 32,8, Szentmártonban 31,8, Csíkszentléleken 25, Székelykeresztúron 23,4 százalékát gyűjtötték be a burgonyának. Az eddig betakarított 1261 hektár burgonya mindössze 9,8 százaléka termésünknek. A szerződéses kötelezettségekben vállalt burgonyamennyiségnek is eddig mindössze 7,5 százalékát adták át (7716 tonna). A munkaerő minél sokoldalúbb mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi ütem megtízszereződjön és a betakarítatlan burgonya (90,2 százalék) a legrövidebb időn belül kikerüljön a földből. • • EREDMÉNYES FELKÉSZÜLÉST! Csíkszeredának, a nemzeti bajnokság éllovasai között küzdő jégkorong csapata, a „Lendület“, fiatalokkal felfrissítve, szombaton, szeptember 5-én este 18 napos csehszlovákiai portyára utazott. Csapatunk így az elkövetkező bajnokságon egyenlő ellenfélként léphet pályára örök vetélytársai, a bukaresti Steaua és Dinamo, valamint a kolozsvári Agronomia csapataival szemben, amelyek szintén csehszlovákiai mérkőzés-sorozaton készülnek fel a közelgő bajnoki idényre. Mindannyian, a helyi csapat népes szurkolótábora, de hazai jégkorong sportunk gondjait szívükön viselő sportbarátok lelkes tömegei, örömmel köszöntik az intézkedést, mely minőségi javulást kell hogy eredményezzen, legjobb klubcsapataink bajnoki, válogatottjainknak pedig nemzetközi szereplésében. A Csíkszeredai csapat felkészülési helye a csehszlovákiai Litvinov város, melynek kiváló jégkorong csapata többször portyázott országunkban az utóbbi években. A csapat vezetője és technikai felelőse, BARA BÉLA, aki VAKAR LAJOS és SZABÓ ISTVÁN edzőkkel, az alábbi 16 játékossal közölte a felelősségteljes és örömteli hírt: BÁLINT LEVENTE kapus, MIHÓK IMRE, ANTAL IMRE, VAKAR LAJOS, TÓTH SÁNDOR, JANOVICS ENDRE, CSISZÉR GÁBOR, IMREH LÁSZLÓ, TAMÁS SÁNDOR, JERE LÁSZLÓ, ANTAL KÁROLY, KRAUSZ KÁROLY, SZABÓ TIBOR, MEZEI IMRE, HOLLÓ CSABA és SPRENCZ PÁL mezőnyjátékosok. Ezenkívül külföldön, szintén csehszlovákiai városokban tartózkodnak már a csapatból az A és B válogatott keretek játékosaival: LÁZÁR ATTILA kapus, SÁRKÁNY LÁSZLÓ, BURJÁN CSABA, DÁNIEL ISTVÁN, OSVÁTH ATTILA és SZABÓ GYULA mezőnyjátékosok, akikkel odakint egészül ki teljes, 22 tagú keretté a Csíkszeredái csapat. ' tts&.r * tear s j«?sr 4\ 4\ Is 74S Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA I. évfolyam 196 szám 1968. október 9. szerda óra 30 bami A maroshévízi fűrészüzem készáru-raktára (SZÁSZ KÁROLY felvétele) Sikeres évnegyedzárás A Csíkszeredai Készruhagyár dolgozói túlteljesítették harmadik negyedévi tervüket Valamely gyár, valamely munkaközösség tevékenysége akkor mondható valóban eredményesnek, ha időben teljesíti tervfeladatait. A Csíkszeredai Készruhagyárat harmadik évnegyedi teljesítménye alapján ezek közé sorolhatjuk. Termelési tervüket 104,3 százalékban teljesítették, ugyanakkor jelentősen növelték a munka termelékenységét is. Ennek igazi értékét sokkal jobban érzékelhetjük, ha a terven felül gyártott termékféleségeket vizsgálják. Az exportra készített férfiöltönyökből 260-at, a belföldi piacra rendelt nadrágból 700-al varrtak többet az előirányzatnál. . Szerződéses kötelezettségeiknek teljes mértékben eleget tettek. Az évnegyed elején leszerződött termékmennyiségnél, utólagos szerződéskötéseikre alapozva másfélmillió lej értékű ruhafélével gyártottak többet. Ez a gyakorlatban többek között 6000 férfinadrágot, 14 300 munkaruhát, 260 export öltönyt jelent. Mindebből jelenleg már semmi sincs raktáron, valamennyit leszállították megrendelőiknek. Ebben az időszakban jelentősen csökkentették a visszautasított termékek számát, az esetleg előforduló szépséghibákat a helyszínen orvosolja a gyár megbízottja. A Készruhagyár teljesítményének értékét növeli az a tény, hogy az évnegyed elején, saját hibáikon kívül termelési nehézségekkel küzködtek. Akadozott például a szövetellátás, többször meg a mellékanyagok hiányoztak. Emiatt, hacsak rövid időre is, egyes részlegek termelésében kiesés történt. A gyár vezetőségének kezdeményezésére más, a testvér vállalatokkal léptek kapcsolatba, így sikerült felszámolni a mellékanyagok (elsősorban a gomb) hiányát. Ha nincsenek e hátráltató tényezők, a harmadik negyedévi eredmények még számottevőbbek lennének. Épp ezért az év utolsó három hónapjában az eddiginél fokozottabb mértékben szeretnék tervfeladataikat teljesíteni. Ehhez minden lehetőség adott. Jó néhány új, saját tervezésű modell gyári-,sát kezdik meg, amelyek iránt máris nagy az érdeklődés. Az október első napjaiban elért eredmények ugyancsak biztatóak. KOVÁCS-PATAKA, GÁLLKÚT ÉS MARGASBÜKK fakitermelő egységeiben új munkás -____ otthonokat bocsátanak a közeljövőben az erdőkitermelők rendelkezésére. A fűtést már megoldották és a téli munkaruhákat is kiosztották a munkásoknak. A tél beálltával egyébként a megyei Fakitermelő Vállalat minden egységében lázasan készülődnek a télre. Ilyenkor kezdődik meg a tulajdonképpeni erdőkitermelés, mert a tél beálltával lényegesen könnyebb lesz majd a szállítás. Kezdődik tehát a döntő, a fadöntők döntője. ------ A REMETEI MAROS TEJKONZERVGYÁR-2 BAN nagyteljesítményű új vákuum berendezést ___ helyeztek üzembe. Az új berendezéssel naponta 80 000 liter tejet tudnak a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően feldolgozni. A termelés további korszerűsítésére foganatosított intézkedések következtében a remetei tejkonzervgyár munkaközössége az év eltelt időszakában terven felül 31 tonna vajat termelt exportra és 1281 hektóliterrel több tejet küldtek az értékesítési központoknak, mint az előirányzott mennyiség. A SZÉKELYUDVARHELYI DR. PETRU GROZA LÍCEUM jubileumi ünnepségeit megelőzően, a líceum tanárai előadássorozaton ismertetik a városban működő iskolák tanulóinak, valamint több üzem és vállalat dolgozóinak a 375 éves schola történetét. A SZÉKELYKERESZTÚRI MÚZEUMBAN Viorica Bălan és Kondorosi Vilma képzőművés__szék kiállítását a Mattis Jánosé követte. A megnyitóra vasárnap délelőtt 11 órakor került sor. A nagyszámú közönség előtt a megnyitó beszédet dr. Molnár István, a múzeum igazgatója tartotta. A sepsiszentgyörgyi művész tárlatán 18 olajfestményt és 17 grafikát láthattunk. A képek egysége, befejezettsége, színének sajátos íze, a kompozíció ritmusa mind-mind azt bizonyítják, hogy Mattis János művészetét az emberek és a táj iránti szeretet jellemzi. Olajfestményei közül a ‘Kaszások, Műterem, Csendélet címűek a megkapóbbak, színes és fekete grafikáiközül pedig az Ipari tájat kell kiemelnünk, melyben a művész nemcsak a merev síkokat látja, hanem azt is, amivel az ember szépítette, gazdagította a természetet, s ezzel Mattis grafikája lírikus hangulatot kap. 3 H II A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa részéről A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa részvétét fejezi ki a Balázsfalva — Tövis vonalon október 7-én történt tragikus vasúti szerencsétlenség áldozatai családjának. Vasúti szerencsétlenség Balázsfalva és Tövis között Október 7-én 6 óra körül súlyos vasúti szerencsétlenség történt a Balázsfalva—Tövis vonalon. A 303-as bukaresti gyors a borosbocsárdi megálló és a karácsonyfalvi állomás között összeütközött a Balázsfalva felé tartó 3340-es helyi vonattal. A szerencsétlenség következtében 22 ember életét vesztette és több megsebesült. A sebesültek elsősegélyben részesítésére és gondozására minden intézkedést megtettek. A szerencsétlenség színhelyére kiszállt Virgil Trofin elvtárs, az UKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Florian Dănălache elvtárs, vasútügyi miniszter, Petre Blajovici elvtárs, munkaügyi miniszter, George Homoşteanu elvtárs, az RKP Fehér megyei bizottságának első titkára. A szerencsétlenség okainak kivizsgálására kormánybizottságot létesítettek.