Hargita, 1968. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1968-11-22 / 234. szám
HARGITA MINT KOLUMBUSZ TOJÁSAI... Megyénk kereskedelméről (Folytatás az 1. oldalról) helyzeten? Korántsem. Ott még több a szemét. A bárosnak például fogalma sincsen, hogy mire jó az a kloramin. Az egyik jégszekrényben meg rossz, eltaposott cipőket tartanak. A konyhában másnapról ott maradt mosatlan ásítozik még délben 12 órakor is. A bérlő, az „ebédlőteremben“ testetlen deszkából úgynevezett „szeparékat“ állított be. Úgy néz ki az egész „vendéglő“, bocsánat a kifejezésért mint egy tisztességesebben elkészített sertéshizlalda. Fenyő vendéglő (Gyergyószentmiklós). Ezt is bérbe adták azzal a reménnyel, hogy hátha az egyéni kezdeményezés, az az utasításoktól mentes alkotó fantázia kicsihol valami sajátosat, nem mindennapit. Úgy látszik, tévedtek, mert a kisvendéglő most is éppen olyan piszkos, mint néhány esztendővel ez- Koszosak a terítékek, senki cseréli ki őket, szemetes a föld, mindig várja a seprűt. Carpaţi vendéglő (Csíkszereda). Nyitás előtt félórával látogatunk el megyeközpontunk közismert vendéglőjébe. Asztalok megterítve, tányérok kirakva, a föld azonban szemetes. Vajon mi lesz itt két, három óra múltán?.. A felvágott kenyér egy asztalkán összedobálva takaratlanul, egyik-másik szelet festékesett vagy mészporosan, mert a kenyeres láda helyett falnak dobálták... A Cafe bárba már el sem látogatunk... Gondoljuk, jellemzésünk alátámasztására elég ennyi példa a sok közül. Akaratlanul is felteszi az ember a kérdést, vajon véletlen-e, hogy a legtöbb verekedés, bicskázás, huliganizmus éppen ezekben a lebújokban történik? Vajon nincs-e hatással a vendégekre a környezet is? Kétségtelenül igen. Mert ezeken a helyeken sajnos a sárga földig lerészegedhetsz, mert kiszolgálnak. Ezekben a falatozókban kevés kivétellel (Carpaţi és Homoród vendéglő) egyetlen szempont a fontos, hogy minél több pénzt hagyjál ott. Társadalmi intézményeink megbízottai az, tán szónokolhatnak az alkoholizmus elleni harcról, annak ártalmas hatásáról. Itt „semleges területre“ jutottál, mert itt minden arra kényszerít, hogy igyál. De ne hagyjuk ezt a megállapítást sem bizonyítékok nélkül: ezekben a falatozókban, bár a Kereskedelmi Minisztérium az ételfogyasztás jelentőségét szorgalmazza, az eladott ennivaló aránya nem haladja meg a forgalom 10—15 százalékát. Az italfogyasztás töltött 85—90 százalék. (Szováta falatozó Székelyudvarhely: 210.000 lejből 21.000 lej ételfogyasztás. Ott falatozó 197.000 lejből 24.000) Bárki utánunk próbálhatja, látogasson meg néhány büfét, vajon hány helyen mondja a kiszolgáló? Kedves vendég sültet, kolbászt, vagy bármilyen hideg ételt is rendelhet bora, pálinkája mellé, van nálunk bőségesen, fogyasszon belőle kérem,, mertaz ital önmagára árt az egészségnek. Bizony csak nagyon ritkán fordul elő. És ezen ne is csodálkozzunk. Falatozóink nagy részében ételt, ha akár sem fogyaszthat kellő menynyiségben és választékban, mert nincs. Körülbelül húsz falatozót látogattunk meg az elmúlt napokban és sajnos el kell mondanunk, hogy döntő többségükben meglepően hiányos volt a kötelező minimális ételválaszték. Most már csak az a kérdés, hogy miért nevezik azt kötelezőnek, ha senki sem tartja be, mire jók a minisztérium rendelkezései, és miért nevezzük kocsmáinkat Falatozónak?.. De miért nem teszünk már valamit azért, hogy végre életünk mindennapjainak a színvonalára emeljük őket? Mert ugyebár az is az igazsághoz tartozik, hogy a balánbányai újonnan megnyitott nagyvendéglőben két nap múltán néhány huligán összetörte a berendezést. Lám, vannak olyanok is a fogyasztók között, akiket a társadalmi ráhatás minden eszközével tanítani, nevelni kell... De ne térjünk el a tárgytól: a székelyudvarhelyi Szováta falatozó felelőse mondta el, hogy ottjártunk előtt éppen egy fréttel rendelt 80 darab cukrásztésztát — persze hiába... És délben 12 órakor sem érkeztek meg még az aznapra rendelt ételek. Gondoljuk, mindebből levonják a következtetést a helyi kereskedelmi vállalatok. Mert ismételten hangsúlyozzuk, hogy nincs és nem lehet létjogosultsága azoknak a falatozóknak, vendéglátóipari egységeknek, amelyekben hiányoznak a feltételek a civilizált, korunkhoz, életideálunkhoz méltó kiszolgáláshoz. (Folytatjuk) SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Az iskolai sport — az utánpótlás melegágya Az iskolai sport — sportmozgalmunk egyik jelentős területe. A tokiói olimpián a még diák Mihaela Penes aranyérmes volt és sok — ha nem is olimpiai bajnok — még középiskolás tanulmányait végző ifjú került be divizós csapatba, vagy ért el — hazai szinten — szép eredményt. Ez kétségtelen minőségi fejlődést jelent a középiskolai sportban, amelynek az utánpótlást kell biztosítania. Ennek ellenére az iskolai sport fejlődése korántsem kielégítő, ha arra gondolunk, hogy az ifjak 18. életévükig különböző (szakmai, elméleti) iskolák hallgatói. Ha még ehhez hozzáadjuk a nagy nemzetközi találkozókon elért eredményeket és ezek birtokosainak életkorát, akkor örömmel vesszük tudomásul az új „divíziós“ középiskolás bajnokság beindítását. Jóllehet, ezeket a bajnokságokat egyelőre csak a kézi- kosár- és röplabda szakosztályok szervezték meg, reméljük az eredmények a felsőbb szerveket meggyőzik arról, hogy érdemes a többi sportágban is versenyeket rendezni az iskolások számára. Kétségtelen, hogy néhány forduló után túl korai volna bármilyen következtetést levonni, de minden esetre biztos: iskolai sportunk, és nem utolsó sorban sportmozgalmunk nagyot nyert ezzel. A régi formában megrendezett középiskolás bajnokság (rajoni, tartományi) nagyon kevés csapatnak nyújtott lehetőséget, hivatalos mérkőzésre. Ugyanakkor nagyon rövid volt (1-2 nap) a versenyek időszaka is. Ez természetesen maga után vonta a felületes, kampányszerű felkészítést, mivel sem a gyermek, sem pedig a testnevelő tanár nem volt érdekelve. A hagyományoknak megfelelően a bajnokcsapatokat szinte előre meg lehetett állapítani és így a többi résztvevő nagyon sok esetben csak a turista szerepét töltötte be. Ebben a formában nem lehetett biztosítani a felkészítés folyamatosságát. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy nagyon sok tehetséges — kiváló fizikai adottsággal rendelkező — iskolás sportoló kallódott el, még abban az esetben is, ha testnevelő tanára technikailag felkészítette. Hány jó „kicsi csapat“ nem tudott érvényesülni, tovább jutni, mert a sorsolás nem kedvezett, vagy egy mérkőzést elvesztett és így csak harmadik lehetett. Előfordult az is, hogy a felkészületlen csapat gyenge szereplését a testnevelési tanár a kedvezőtlen sorshúzással magyarázza. Legtöbb esetben ezeket a csapatokat a hazai közönség (az iskola tantestülete és diákjai) nem is látta hivatalos mérkőzésen, mivel a bajnokságot nem rendezték ugyanabban a helységben, ami sok félremagyarázásra adott okot. Nagyon sok hasonló esetet lehetne felsorolni, amely alátámasztja, hogy a régi középiskolás bajnokság rendezési formája nem biztosította az iskolás sport minőségi fejlődését. Az „ifjúságiak és iskolások divíziós bajnoksága“ egymagában még nem váltja valóra a hozzáfűzött reményeket, ha az aktív tényezői, a testnevelő tanárok és a tanulók a rájuk hárult feladatokat nem végzik lelkiismeretesen, szívvel-lélekkel. Nem szabad elfelejteni, hogy a feltételeket biztosították, a lehetőség az érvényesülésre sokkal nagyobb mint valaha volt. Azoknak az iskoláknak, amelyeknek csapatai megyénket képviselik e „divíziós“ bajnokságban, minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy szereplésük a feltételeknek megfelelő legyen. Ehhez pedig állandó önképzés és tanulás szükséges. LADÓ DÉNES szaktanfelügyelő Kinőni a gyerekcipőt Beszélgetés Ferencz Ágnessel, a tájékozódási terepfutó válogatott-keret tagjával Ferencz Ágnes a napokban tért haza egy kétnapos nemzetközi tájékozódási terepfutó versenyről. A magyarországi Spartacus sportegyesület hívta meg hazánk, Bulgária, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és Ausztria, élvonalbeli versenyzőinek egyegy csoportját. — A Spartacus a magyarországi kisipari termelőszövetkezetek sportegyesülete. Én, mivel a kisipari szövetkezetek Hargita megyei szövetségének egyik művészeti szakirányítója vagyok, a Romániát képviselő, szövetkezeti válogatott tagjaként vettem részt a versenyen. " Az eredményekről a sportlapokból már értesültünk: a női egyéni küzdelmekben ötven induló közül Ferencz Ágnes a tizenharmadik, egy másik román versenyzőnő, Chivu Ileana a tizennegyedik helyen végzett. Ez volt tájékozódási futóink eddigi legjobb nemzetközi szereplése. — Nem is állt szándékunkban győzni, tulajdonképpen tapasztalatokat gyűjteni mentünk. Nagyon erős a nemzetközi mezőny, s nálunk bizony kissé elhanyagolt ez a sportág. Pedig több mint kilencven éve már, hogy hódító útjára indult a skandináv országokból. Népszerűségét bizonyítja, például Svédország több mint 50.000 leigazolt versenyzője. Ott nem ritka eset, hogy egy-egy versenyen háromezren is elindulnak. Erről az érdekes sportágról a hazai és ezen belül a megyénkben sportkedvelők nagyon keveset tudnak... -t- ... pedig sokkal több támogatást, népszerűsítést érdemelne. Érdekes, változatos. Nemcsak a fizikai teljesítőképességet veszi igénybe, de a térkép utáni iránytűs tájékozódás, az előre kijelölt tereppontok megtalálása alapos elméleti felkészültséget, aktív gondolkodást is követel. Vonzó azért is, mert az eredményes versenyzés gyakorlatilag nincs felső korhatárhoz kötve. A szabályok értelmében, a versenyeken nagyon sok, korosztályokra osztott csoportba lehet benevezni, mindenkinek a saját korcsoportjában elért eredményét értékelik. Kiegészítő sportnak sem megvetendő. Székely Zoltán kolozsvári gyorskorcsolya edző „fiai és lányai“ például évek óta ezt a sportot gyakorolják nyaranta. Már csak azért is érdemes foglalkozni nálunk is a népszerűsítésével. Hargita megyét különben természeti adottságai kiválóan alkalmassá teszik arra, hogy idővel a tájékozódási terepfutás erős központjává váljék és versenyzőink beleszólhassanak az országos küzdelmekbe is. Kinőhetjük a gyerekcipőt. Erre nemcsak a környezet bíztat, hanem az eddigi tapasztalatok is. Bár eddig csak a szövetkezeti sportegyesületeknek voltak ilyen szakosztályai, összesen talán csak tizenöt leigazolt versenyzőnk van a megyében a későbbi sikerek zálogai lehetnek a volt tartományi bajnokságokon elért Csíkszeredai sikerek és a néhány héttel ezelőtt megtartott, Szent Anna-tavi versenyen résztvevők lelkesedése. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy számottevőbb eredményeket — a többi sportághoz hasonlóan — csak kemény munkával érhetünk el. És a külföldi tapasztalatok alapján, az eddiginél okvetlenül nagyobb hangsúlyt kell fektetni, országos szinten is, ennek a természetjárásból sarjadt sportnak az atlétikai oldalára. A magyarországi versenyzők legjobbjai közé tartozó Monspart Sarolta és Sőtér János például élvonalbeli atléták . A Megyei Testnevelési és Sportszövetség turisztikai bizottságának újonnan választott elnökeként, milyen tervekről, elképzelésekről tudna beszámolni olvasóink,nak? - Mindenekelőtt megfelelő segítséget, anyagi és erkölcsi támogatást kérünk a sportegyesületektől, a KISZ turisztikai bizottságától, az iskoláktól. Elsőrendű feladat a népszerűsítés, a tehetséges versenyzők toborzása, és kiválogatása. Több helyi jellegű versenyt szeretnénk szervezni és elküldeni képviselőinket az országos találkozókra. A közelebbi tervek: januártól, a meglévő alapok teljes kihasználásával, újraindítjuk a szervezett tevékenységet. Az újonnan jelentkezők számára elméleti oktatást szervezünk és ahogy az időjárás megengedi, már kora tavasszal, ki a hegyekbe. BARTONEK ISTVÁN Alázatos kérelem Alulírott egy kéréssel fordulok az időjárásfelelőshöz — legyen szíves, tanuljon a könyvterjesztő vállalattól. Kérésemet az alábbiakkal indokolom: Nemrég megyénk minden helységében könyvhét volt, az irodalmi könyv hete. Amennyiben az igen tisztelt időjárásfelelős nem figyelt volna fel erre az akcióra, elmondanám, hogy nagy kár érte, sokat mulasztott. Elmulasztotta észrevenni azt a néhány rozzant falragaszt, amelyek pár kerítés tövében figyelmeztették az arrajárót három brassói író-költővendég érkezésére, a könyvesboltban megrendezésre kerülő író—olvasó találkozóra. Elmulasztotta magát a találkozót, ahol is a három vendég közül az egyik — Radu Teodoreanu — műveit dedikálta a vásárlóknak, a másik két —a utopietta— vendég tevékeny segédletével, akik jobb híján, be kellett érjék a barátságos beszéddel, lévén Franz Bulhardt kötete valahol útban a postán Csíkszereda felé, s lévén, hogy Apáthy Gézának még szerkesztőségi fiókokban lapulnak a kiadásra jövő évben kerinő versei. És elmulasztotta a hátralévő héten az ürességtől kongó könyvesbolt látképét, lévén, hogy a könyvház alatt szinte semmiféle magyar nyelvű irodalmi könyv nem érkezett az üzletbe. Bezzeg, másként néz ki az üzlet most, mikor elmúlt a könyvhét. Szombaton piacra került, a húsz év óta hiánycikknek számító Quo vadis, Sálinger nagy is volt. Milyen jó, hogy elmúlt a könyvhét. Az irodalmi könyv hete... Tehát, mint említettem, kérem a tisztelt időjárás felelőst, tanuljon a könyvterjesztéstől. Rendezzen november, december, január, február hónapokban fagy-napokat. Lehetőleg minél többet. Hátha a fenti tapasztalatból okulva, hiánycikk lesz Csíkban a fagy, s nem kell harcsafűrésszel felvágnom karayításhiányból kifolyólag mindmáig felvácratlan téli tüzelőmet. Tisztelettel: KOVÁCS NEMERE V. I. Volna még egy kérésem. Ezúttal a könyvterjesztés illetékeseihez. Ha lehet november hátralévő részében, s decemberben ne tessenek könyvhetet rendezni. Jön mikulás, karácsony, újév. Éva, Ádám napja... Mi a csudát ajándékozok majd mindezen ünnepi alkalmakra, ha a könyvesboltban könyv helyett könyvhét lesz? Elvégre a legszebb és leghasznosabb ajándék a könyv! (Valamint a legolcsóbb is, különösen nagyszámú rokonság esetén és ez sem elhanyagolandó tényező). Januárban aztán majd jöhet a könyvhét. Akkor úgy sem lesz pénzünk rá ■ Hargita A gépjármű a ma emberének hasznos segítőtársa, megkönnyíti, gyorsítja munkáját, kényelmet, pihenést nyújt. Ennek okozati következménye, hogy sokasodik a gépjárművek száma, sokasodnak a közúti forgalom problémái. Ezért a modern gépkocsivezetés a közlekedési szabályok tökéletes ismeretét, a legmagasabb fokú fegyelmezettséget és óvatosságot igényli. Ezt az igényt az emberek testi épségének védelme támasztotta. Napjainkban ezrek és ezrek ismerkednek meg a gépjárművezetéssel, a közlekedési szabályokkal. E cikksorozatommal segíteni kívánom a gépjárművezető-jelöltek felkészülését. A cikksorozat szerkezeti felépítésénél az a szándék vezetett, hogy az alapfontosságú fogalom-meghatározásokat, forgalmi irányító jelzéseket, útvonal típusokat követően bevezessük az olvasókat a forgalmi szabályok bonyolult világába, ismertessük a közúti forgalmi rendelkezéseket és tájékoztassam a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki követelményekről. A gyakorlatban kialakuló forgalmi helyzeteket, a forgalmi szabályok rendelkezései alapján magyarázom egyszerű, de Szemléletes fényképek és grafikon-vázlatok útján. I. A KÖZÚTTAL KAPCSOLATOS FOGALMAK 1. Közút Közúton nemcsak országutat, hanem utcát, teret, közúti hidat, alagutat, aluljárót és minden egyéb közterületet értünk, amely a gyalogosok, járművek és állatok közlekedéséül szolgál. Tehát közútnak számít például egy utca, két házsor közötti területének, mind a járművek, mind a gyalogosok közlekedésére szólve«Zé. ■-‘•s **/$%.. . ■» Nega minősül közútnak egyes nagy, zárt területen lévő gazdaság, gyár, üzem úthálózata, amely az üzem belső forgalmának lebonyolítására szolgál. Hasonlóképpen, nem közút a magánterületen vezető, ún. magánút sem. A közúti közlekedés számára zárt utakat bejáratuknál jól látható felirattal kell megjelölni. Ugyancsak nem közút a zártpályás villamos és a vasúti pálya által elfoglalt terület. Azonban azok, a pályatesten átvezető, kiépített átjáróhelyek, amelyeken járművek, vagy gyalogosok közlekedése bonyolódik le, közútnak minősülnek. A „közút“ gyűjtőfogalomba tartozó közterületek megkülönböztetésére (utca, tér, stb.) elnevezéseket használunk. A köznapi szóhasználatban ezek az elnevezések ismertek és használatosak, így csupán néhány kevésbé ismert fogalom jelentésével foglalkozunk, főként azokkal, amelyek a szabályok alkalmazása szempontjából jelentősebbek: alagút, aluljáró, felüljáró, úttest és járda, valamint útpadka. a) ALAGÚT — A közlekedési útvonal földalatti vezetésére épített végleges létesítmény. Nálunk ismert formája az olyan útvezetés, ahol a közút a hegy alatt a környezettel egy szintben vezet tovább (pl. Gyilkostó). b) ALULJÁRÓ — A közútnak vagy a vasút és közút olyan keresztezése, ahol egyik pálya a térszinten, a másik pedig alatta vezet. (Pl. a Brassóba való bemenet.) Aluljáró kizárólag gyalogos közlekedés céljára is épülhet. c) FELÜLJÁRÓ — A közútnak vagy a vasút és közút olyan keresztezése, ahol az egyik pálya a térszinten (a környezettel egyszíntben, néhol kissé süllyesztve), a másik pedig fölötte épült hídszerkezeten vezet át. Felüljáró kizárólag gyalogos közlekedés céljára épülhet. d) ÚTTEST ÉS JÁRDA — A közút egyes részei között különbséget teszünk, aszerint, hogy milyen jellegű forgalom lebonyolítására alkalmasak, így: — a forgalmi szabályok szempontjából, úttesten az útnak azt a — rendszerint —■ szilárd burkolatú részét értjük, amely a járművek és állatok közlekedésére szolgál. — a járda, a közútnak az a része, amely kizárólag a gyar 3 logosok közlekedésére szolgál és az úttesttől láthatóan el van választva. A járdát az úttesttől könnyen felismerhetően választják el: kiépített, vagy felfestett szegélyekkel, növényzettel, útárokkal stb. e) ÚTPADKA — Az úttestet rendszerint kétoldalt — a csapadék elvezetésére — útárok szegélyezi. Útpadka az útnak az a — többnyire — burkolatnélküli része, amely az úttest és az útárok között van. 2. Normális útviszony — Normális útviszony: sík, száraz és jó állapotban lévő beton, kocka, vagy makadám út. 3. Osztottpályás úttest — A forgalom növekedése, a balesetek megelőzése szükségessé teszi az olyan utak építését, amelyek a kétirányú forgalmat egymástól elválasztják. Osztottpályás az az úttest, ahol a kétirányú forgalmat terelőszigettel, növényzettel, középre helyezett, zártpályás villamossínekkel, vagy másképpen választják el egymástól. Zártpályának tekintjük a villamospályát, ha a villamosközlekedésre szolgáló terület nincs burkolattal ellátva, vagy azt kiépített szegély választja el és ezáltal közúti járműközleedésre alkalmatlan. (Pl. Bucureşti — Floreasca). 4. Forgalmi sáv — A forgalmi sáv egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű úttestrész (2,75— 5. Útkereszteződés — Az útkereszteződés szintén gyűjtőfogalom. Ide tartoznak mindazon helyek, ahol két, vagy több közút egymást keresztezi, egymásba torkollik, vagy egymástól elágazik 6. Csomópont — A csomópont kiépített közutak találkozási (metszési) pontja. A csomóponton az utak rendszerint kiszélesedve találkoznak, és a forgalom terelése céljából általában terelőszigetet is létesítenek. 7. Autópálya — Az autópálya kizárólag gépjárműforgalomra szolgáló — egymástól zöld sávval, vagy más módon elválasztott — két úttesttel és úttestenként legalább két forgalmi sávval kiépített olyan út, amely utat és vasúti pályatestet külön szintben keresztez, de út abba betorkollhat és abból elágazhat. 8. Autóút — Az autóút kizárólag gépjárműforgalomra szolgáló útvonal, amelyet vasúti pályatest külön szintben keresztez, de más autóút keresztezhet egyazon szintben. 9. Menetirány szerinti jobboldal — A menetirány szerinti jobboldal az úttest képzeletbeli, vagy megjelölt felezővonalától, a menetirányt tekintve, jobb kéz felől lévő úttestrész. Azokon az úttesteken, ahol a villamossínek az úttest egyik oldalán vannak, a sínek által elhatárolt úttestrész nem számít úttestnek a jobboldal megállapítása szempontjából, még akkor sem, ha esetleg a sínek és a járda között bizonyos járművek elhaladása lehetséges lenne. Ugyanez az elv érvényesül akkor is, ha az úttest széléhez közel eső úttestrészt lezárták. Ha azonban a lezárt úttestrész az egyébkénti jelzővonal közelében van, és az úttestet úgy foglalja el, hogy a forgalom részére mindkét oldalon elegendő hely marad szabadon, az úttest bezárt részét kell jelzővonalnak tekinteni, tehát mellette jobbról kell elhaladni. Osztottpályás úton az osztólétesítménytől jobbra eső rész a menetirány szerinti jobboldal. Egyirányú utcában és körforgalomban pedig az úttest teljes szélessége jobboldalnak tekintendő. 10. Lakott terület — Lakott terület a közút mentén — annak legalább egyik oldalán — lakóházakkal, üzemi épületekkel vagy egyéb hasonló létesítményekkel összefüggően beépített terület. Nem szükséges, hogy az út mindkét oldalán épületek sorakozzanak, hisz a lakott területre jellemző fokozott közlekedési veszély akkor is fennáll, ha csupán egyik oldalon vannak épületek. Az sem feltétele a lakott területnek, hogy a települést helységjelző tábla jelzi-e vagy sem. Viszont a település területén vezető út olyan szakasza is lakott területi szakasznak minősül, amely mentén közvetlen közelségben nincsenek épületek egyik oldalon sem. Az a terület viszont, ahol az út olyan mértékben különül el a településtől, hogy a településnek közvetlen közlekedési kapcsolata nincs az adott úttal, tehát a település útjai vagy utcái más úthoz csatlakoznak, nem tekintendő lakott területnek. 11. Kellően világított terület — Kellően világított terület a közútnak az a része, ahol a közvilágítás lámpáinak fénykérése összeér és az úttestet teljes szélességben megvilágítja. A kellő megvilágítottság el-döntésénél sem lehet figyelembe venni a gyalogjárda megvilágításának mértékét, bár biztonsági szempontból ennek is van jelentősége. A forgalmi szabályok nem határozzák meg a megvilágítottság mértékét, azonban gyakorlatilag akkor megfelelő a megvilágítás, ha a lámpák fényképei öszszeérnek, közöttük árnyékos terület nincs és az úttesten haladó gyalogosok és járművek könnyen észlelhetők. Kérdés és félélet — A mellékelt rajzon lévő gépjárművek egyszerre értek az útkereszteződéshez. Melyiknek van közülük elsőbbségi joga az áthaladásnál és miért? a) — az 1-es számú gépjárműnek, minthogy jobbról érkezett: b) — a 2-es számú gépjárműnek, mivel egyenesen halad tovább: c) — a 3-as számú gépjárműnek, tekintettel arra, hogy az 1-es és 2-es gépkocsik kötelesek a jelzéseken keresztül elsőbbséget biztosítani. A megfejtőket kérjük, hogy azt a választ, melyet helyesnek találnak, X-szel jelöljék meg az üres sorban. Aki ellenőrizni szeretné önmagát, vágja ki az újságból ezt a részt és küldje be aHargitai szerkesztőségének. A helyes választ és a megfejtők névsorát a lap közölni fogja. CIMPIAN ALEXANDRU törzsfőhadnagy, a Hargita megyei Milícia forgalmi osztályának vezetője rp GÉPKOCSI. sp R? rfpgrat m TRE Z K 1 N 1 TANFOLYAMA