Hargita, 1969. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

II. ÉVFOLYAM 10. (278.) SZÁM 1969. január 14 Kedd ARA 30 BANI A Kommunista Ifjúsági Szövetség Hargita megyei szervezetének konferenciája Január 1­2-én Csíkszeredában­­ tartották meg a KISZ megyei szervezetének konferenciáját. Az ülést Fábián András elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, üdvözölte a konferencia résztvevőit, vala­mint FAZEKAS LAJOS elvtár­sat, a Román Kommunista Párt Hargita megyei bizottságának el­ső titkárát, a megyei ideiglenes néptanács végrehajtó bizottságá­nak elnökét és WALTER JÓ­ZSEF elvtársat, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárát. A konferencián 420 küldött és mintegy száz meghívott vett részt. Az elnökségben a követke­ző elvtársak foglaltak helyet: Fazekas Lajos, Walter József, Cseke Gábor, a KISZ Központi Bizottsága bürójának póttagja, az Ifjúmunkás főszerkesztője, Fá­­bián András, a KISZ Hargita megyei bizottságának első titká­ra, Gergely Mária, a KISZ Csík­­szentmihály községi bizottságá­nak titkára, Pescăruş Ioan, a balánbányai Bányavállalat KISZ- bizottságának titkára, Pakot Jó­zsef, a KISZ Székely­udvar­hely municípiumi bizottságának tit­kára, Buta Paraschiva, a szé­kelyudvarhelyi Pedagógiai Lí­ceum tanulója, Patriche Stelian, a KISZ Borszék városi bizottsá­gának titkára, Nagy István mun­kás,­­ a székelykeresztúri Törek­vés kisipari szövetkezet KISZ- bizottságának titkárhelyettese, Moşneag Vasile, a maroshévízi faipari állalat KISZ-bizottságá­­nak titkára, Simó János, a vla­­hicai Vasüzem KISZ-bizottságá­­nak titkára, Suciu Antonie, a KISZ Hargita megyei bizottságá­nak­­ titkára, Bíró Katalin, a Csík­szeredai Készruhagyár mérnök­­nője, Moldovan Maria szövetke­zeti dolgozó, a maroshévizi mezőgazdasági termelőszövetke­zet KISZ-bizottságának titkára, Gáli György munkás, a gyergyó­­szentmiklósi fafeldolgozó egység KISZ-szervezetének titkára, Deák Albert, a székelyudvarhelyi élel­miszeripari berendezéseket gyár­tó vállalat KISZ-bizottságának titkára, Ferenczi László, a KISZ Tusnádfürdő városi bizottságá­nak titkára, ■ Szabó Éva, a Csík­szeredai Olt kisipari termelőszö­vetkezet KISZ-bizottságának tagja. A továbbiakban a konferencia egyhangúlag megszavazta a napi­rendi pontokat: 1. A megyei KISZ-bizottság beszámolója; A megyei revíziós bizott­ság jelentése. A megyei KISZ-bizottság tevékenységi programja. 2. A megyei KISZ-bizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A megyei KISZ-bizottság be­számolóját Fábián András elv­társ terjesztette elő. Jelentésében utalt arra, hogy a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga 1967 november 29—december 1-i plenáris ülésén, valamint a KISZ Országos Tanácskozásán kijelölt feladatok megvalósításá­nak szellemében a megyei KISZ- szervezet sokrétű és hatékony in­tézkedéseket kell foganatosítson tevékenysége minden területén, hogy eredményesen járulhasson hozzá pártunk és államunk poli­tikájának­­ maradéktalan valóra váltásához. A jelentés mindenekelőtt az iparban dolgozó ifjak szakmai tevékenységét elemezte. Utalt a fiataloknak a szocialista munka­­versenyben, a munka tudomá­nyos megszervezésében, a termé­kek minőségének javításában, a munkafegyelem megerősítésében elért sikereire, eredményeire. Po­zitíven értékelte a szabó, laka­tos és esztergályos szakmai olim­­piászokat és a szakmai vitákat. Ugyanakkor kitért a szervezet tagjainak szakmai irányításával kapcsolatos hiányosságokra. Hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat az ifjúság munkájának irányítása, ellenőr­zése a termelési folyamatban. Ennek elhanyagolása helyenként nagyszámú igazolatlan hiányzás­hoz, a munkaidő, ésszerűtlen ki­használásához, gyenge minőségű termékek előállításához vezetett. Több falusi fiatal kellő szak­értelemmel, nagy odaadással já­­rult hozzá mezőgazdaságunk múlt évi sikereihez. Ezzel együtt a falusi KISZ-szervezetek tevé­kenységében még sok fogyaté­kosság észlelhető. Az ifjúsági szervezetek nem tartották kéz­ben a fiatalokat, nem irányítot­ták elég felelősségteljesen mun­kájukat. Az őszi mezőgazdasági kampány idején például több községben igen fogyatékosnak mutatkozott a KISZ-tevékenység. A beszámoló mélyrehatóan e­­lemezte a tanuló-ifjúság köré­ben kifejtett KISZ-munkát is. A KISZ-tagok részaránya eléri a 30 százalékot. Az iskolai szerve­zetek tevékenységét jónak mi­nősítette a beszámoló. Viszont határozottan elítélte azt az elég gyakori jelenséget, hogy a tanu­lóknak egy része megelégszik a közepes érdemjegyekkel. Sok a tennivaló még az iskolai fegye­lem területén is. Megyénk ifjúsága derekasan kivette részét a város- és község­­szépítésben, az erdősítési, építke­zési, termésbetakartási, ócskavas­gyűjtési ,­és más közhasznú ak­ciókból. S amennyiben a haza­fias m­unkamozgalom arányosan kiterjedne egész megyénk terü­letére, az eredmények még szeb­bek­ lennének. Az eredmények ellenére még mindig nem kielégítő a KISZ- szervezetek nevelőmunkája. A nagyszámú nevelő célzatú akció megyénk számos fiatalját vérte.­ (Folytatás a 3. oldalon) Oprea Aurel, a Csíkszeredai Autószállítási Vállalat fiatal szakmunkása, az elektromos próba­­padon figyelmesen ellenőrzi a gépkocsik villamos-berendezéseit. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) ULMI­, BÁJNÁS ELŐTT Mikor kelnek és mikor kezde­nek a gondozók? Villámankés három gazdaságban Tél van, hó borítja a réte­ket, mezőket Ebben az idő­szakban legtöbb tennivaló az állattenyésztési részlegen adó­dik. Kora hajnalban emberek sokasága indul a csikorgó ha­von távoli munkahelyük, az istállók felé. Párálló szálak fújnak a fázó markokba. De vajon mindenki idejében el­indul? Mindenki teljesíti fel­adatát? Erről szól hajnali vil­lámankétunk: VALAHOGY KITELELNI... ■— Messze van az istálló? — A nem, éppen odatartok én is. Bemutatkozunk. Ballagunk a csikorgó hóban. Páll Ignáccal a ló­istálló felelősével. Félöt alig múlt. ■— Egy helyt vannak az istál­lók? — Igen­­! De még jó, hogy hó van, máskor nyakig járunk a sár­ban, valahová dombra kellett vol­na építeni. — Takarmány van-e elég? — Hát szűkön. A lovaknak is kevés, s a marháknak sem elég. Hiába na, rossz volt az ősz. A szé­nát a szárazság, a sárját a víz ölte meg. Oda lett a sok drága takar­mány. Feltűnnek az istállók. A legelső­ben fejőstehenek vannak. Vasta­gon tódul be a pára. Fekvő, ké­rődző tehenek, egy-egy kisborjú az anyjához bújva melegedik. A trágya mindenütt letakarítva, fel­csomózva, elszállításra vár. Az is­tálló üres. Öt óra felé jár már. Az ajtón kissé később belép az egyik állatgondozó, Gáli István. Villát kap a kezébe, felrázza az almot, majd nekiáll fejni. — Hány tehenet gondoz? — Tizenötöt. — Nehéz? — Megjárja, korán kell kelni, szabadnap nincs, mindig itt kell lenni. S munka is akad jócskán. — Mennyi tejet adnak a tehe­nek? — Keveset. Egy fejőskor úgy két liter körül. Nincs takarmány. Pelyvát és silót esznek leginkább, széna alig jut. Mások is jönnek, majd Bartha József, az állattenyésztési brigád vezetője is megérkezik. A gondo­zók mondták, hogy általában min­den reggel itt van. Ellenőrzi a fe­jőst, bevételezi a tejet. Egyszer­egyszer a gazdaság elnöke is meg­futja magát az istállóknál. A gazdaságnak 170 fejőstehene van. Naponta 500—550 liter tej a hozam. Éppen, hogy a borjúknak elég, amelyeket, míg elérik a 80 kilót, az anya mellett tartanak, majd külön istállóba visznek és cucliból etetik. A csarnokba kevés tej jut, inkább csak tejszín. — Jól keresnek a gondozók? — A tavaly jól kijöttek, átlag 600 munkanap. A 30 hektáron elmosott, a 70- 80 hektár kaszálatlan sarjúért már késő okolni bármit, bárkit. A tény, hogy most erősen szűkös a takar­mány. A fő cél Csatószegen is, ez bárcsak más gazdaságokban: vala­hogy eltartani a marhát, kitelelni, s tavasszal majd lesz. „A SZAKEMBER KERESTETIK... Hajnali 4 óra 50 perc. Balázs Gergely és Máté László, a tusnádi mtsz 1-es számú istállójának fejő­gondozói munkához készülődnek. A­­kettes és hármas számú épületek­be egymás után érkeznek a gon­dozók. Öt óra öt perckor 21 ember kezdi meg mindennapos te­vékenységét. Darvas József, a II. brigád ve­zetője, irányító-ellenőrző körútját végzi. Előkészített takarmányhal­mok várják az etetés megkezdését. Álmos szemű tehenek tápászkod­­nak fel fekhelyükről, a kisborjak rózsaszín nyelvecskéi a tej ízére emlékeznek. Néhány szóval leírva, így fest az állattenyésztő brigád hajnali képe. A tapogatózva — de a megszo­kás biztonságával — induló mun­ka megélénkül. A korai munkakör BÁLINT ANDRÁS BOGOS SÁNDOR FERENCZ S. ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon­) 2. oldalon : Községről-községre CSIKSZENTSIMON Jegyzetek ­Világ proletárjai, egyesüljetek/ AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Cementsilók A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vendégjátéka Veress Dániel: Mikes (Négy tél) A sepsziszentgyör­gyi Állami Magyar Színház fennállása 20. évfordulójának tiszteletére (1968 november 9-én) eredeti dráma ősbemutatójával lépett közönsé­ge elé. A Székelyföld nagy fiá­nak életével, a szabadság ügyé­vel egybefonódott sorsával fog­lalkozó Mikes-dráma nagy si­avato­tt:,'; ■ .­■■•■Vy ■■ A‘ szomszéd megye­­színészgár­dája 1969 január 11-én t'él­ 12-én a Csíkszeredai színházkedvelők előtt mutatta be Veress Dániel darabját. A lelkes játékot, a lé­lek mélységeit, a történelem összefüggéseit felvillantó törté­nelmi drámát a közönség több­­rendbeli tetszésnyilvánítással méltatta. A főbb szerepekben: Ferenczy Csongor (Mikes), Péterffy Lajos (Rákóczi), Bányai Irén (Kősze­­ghy Zsuzsika), Zsoldos Árpád (Bonneval gróf) jeleskedett. A nagysikerű előadáson jelen volt FAZEKAS JÁNOS elvtárs, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, FA­ZEKAS LAJOS elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság bürójának és az ideiglenes me­gyei néptanács végrehajtó bi­zottságának több tagja. Hétfőn, január 13-án óriási lelkesedés légkörében ország­szerte megkezdődtek a jelölések a nagy nemzetgyűlési választá­sokra, s ezzel kezdetét vette a választási kampány. Jeléül annak, hogy az egész nép rendíthetetlenül bízik kipróbált vezetőjében, a Román Kommunista Pártban, amely a szocialista építés művében vezérli, a különböző választókerületekben lezajlott lelkes gyűlé­seken a dolgozók a Szocialista Egységfront első jelöltjeiként az RKP KB Állandó Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tag­jait, pártunk és államunk más vezetőit javasolták. A fővárosi „23 August“ üzemek munkásai, technikusai, mér­nökei, valamint az 1. számú választókerület dolgozói lelkes han­gulatú gyűlésen NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRSAT az RKP KB főtitkárát, az Államtanács elnökét javasolták nagy­nemzetgyűlési kép­viselő-jelöltnek. A jelölő gyűlésekről szóló részletesebb tudósítást lapunk kö­vetkező számában közöljük. A megnö­vekedett feladatok, a nagyobb hatáskör és felelősség jegyében A helyi költségvetés és pénzgazdálkodás ülésszaki vitája Amint lapunk vasárnapi számá­ban jeleztük az ideiglenes megyei néptanács V. rendes ülésszaka ja­nuár ,11-én megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését az 1968. évi gazdasági és pénzügyi terv végrehajtásáról, az 1969. évi gazdasági és költségvetési terv elő­irányzatairól. Az elmúlt év gazdag volt ered­ményekben, sikerekben. A gyakor­lat, a mindennapi élet igazolta pár­tunk politikájának helyességét. A tavalyi eredmények és sikerek be­szédesen bizonyítják azt a tényt, hogy drága hazánk, Románia Szoci­alista Köztársaság erőteljes gazda­sággal rendelkező ország. 1968-ban igen jelentős eredmé­nyek születtek a helyi gazdálkodás­ban. A statisztikai adatok azt bi­zonyítják, hogy a tervezett felada­tok összes mutatószámait megvaló­sítottuk. A termelő alapok ésszerű kihasználásával, a termelés és a munkaszervezés tökéletesítésével, a gazdasági hatékonyság növelésé­vel az ipari össztermelés 1967-hez viszonyítva 16 százalékos növeke­dést ért el. Örvendetes, hogy eb­ből 74,2 százalékot a munkaterme­lékenység növelése révén értünk el. A helyiipar terven felül 1000 négyzetméter ajtó­ablakot, több mint 2 millió lej értékű bútort, 80 tonna gyantát és más terméket állított elő. Az elért­ eredmények persze nem jelentik azt, hogy a meglévő tarta­lékokat teljes egészében kihasznál­tuk. A jövőben megkülönböztetett fi­gyelmet kell szentelnünk a nem gazdaságos termékek jövedelmező­vé tétele érdekében. A tavaly saj­nos mintegy 773 ezer lej értékű veszteséges termék előállítására került sor. Pártunk Országos Kon­ferenciáján kitűzött feladatok fé­nyében minden egyes helyi iparban dolgozónak harcolnia kell a ráfize­téses termékelőállítás megszünte­téséért, s ezekért a felelősséget a­­zoknak kell vállalniuk, akik hibá­sak, azoknak, akik ezért felelősek. A községgazdálkodási és a lakás­gondnoksági vállalatok 11 hónap a­­latt teljesítették tervfeladataikat és így az év végéig mintegy 12 száza­lékkal haladták túl szolgáltatási tervelőirányzatukat. A vízszolgál­ó helyi költségvetési és pénzügyi terv széles körű megvitatása s az ésszerű döntések kellő garanciát je­lentenek arra, hogy az előttünk ál­ló megnövekedett gazdasági, pénz­ügyi, közigazgatási feladatokat ma­gasabb szinten és maradéktalanul teljesítsük. Hatási hálózat ugyancsak eredmé­nyesen zárta az évet. Terven felül mintegy 250 ezer köbméter vizet bocsátott a fogyasztók rendelkezé­sére. A közszállítási vállalat pedig terven felül mintegy 180 ezer jár­mű-kilométert valósított meg. A megyében működő három gyógykezeltetési és üdülővállalat múlt év szolgáltatási tervét 108 százalékban teljesítette. Örvende­tes, hogy javult a kiszolgálás mi­nősége, de újabb erőfeszítésekre van szükség a vendégek pontosabb, civilizáltabb kiszolgálása érdeké­ben mindenekelőtt Borszéken és Gyilkostón. A három vállalat, e­­gyébként mintegy 100 ezer lejjel szárnyalta túl előirányzott évi­­ nyereségét. Sajnos, a Gyilkostó ü­­dülővállalat jelentős összegű vesz­teséggel zárta az évet, s ez káro­san befolyásolta üdülőtelepeink múlt évi pénzügyi mérlegének ala­­kulását. A vállalat vezetőségének intézkednie kell a villák kényelmé­nek növelése és a téli tevékenység megszervezése végett, hogy kikü­szöbölhessék a nem gazdaságos költségeket. Ugyanakkor felül kell vizsgálni a menedékházak egyes díjszabályozási előírásait, hisz ese­tenként nem biztosítják a mini­mális költségek megtérülését sem. 1967-hez viszonyítva, 12 száza­lékkal növekedett az eladott áruk mennyisége. Ez beszédesen bizo­nyítja a lakosság megnövekedett vásárlóerejét, igényét és lehetősé­gét, az életszínvonal fokozatos e­­melkedését. A lakosság magas szintű ellátá­sa érdekében azonban még sokat kell tennünk, több fontos problé­mát kell megoldanunk. Mindenek­előtt a civilizált kiszolgálás továb­bi térhódítására kell törekednünk. Nagyon fontos, hogy csökkentsük a forgalmi költségeket és minden fölösleges kiadást mellőzzünk mind a szállításnál, mind a tárolás­nál. Az ideiglenes megyei néptanács tevékenységében központi helyet foglalt el az 1968-as évi beruházási­építkezési terv teljesítése. Ez ért­hető is, ha figyelembe vesszük­, hogy a területi-közigazgatási át­szervezés következtében a beruhá­zási terv mintegy 370 százalékkal növekedett 1967-hez viszonyítva.. A központi szervektől kapott hat­hatós segítség révén, ezen a terüle­ten is figyelemre méltó eredmé­nyeket értünk el. Mindezek elle­nére, a megyei néptanács beruhá­zási terve csak 94 százalékban va­lósult meg. A beruházási terv tel­jesítésével elsősorban a helyiipari vállalatok és a községgazdálkodási részleg maradt adós. A múlt évi hibából tanulva, már­ jó előre in­­tézkednünk kell az új évi tervfel­­adatok ütemes teljesítése végett. Számottevő eredményeket ér­tünk el a mezőgazdaságban. Az ál­­lami segítség révén 1968-ban nö­vekedett a traktorok és mezőgaz­dasági gépek száma. Több műtrá­gya került a földbe. Az élenjáró egységek —, így például a szárhe­gyi Állami Mezőgazdasági Vállalati —, kimagasló eredményeket értek el. Az említett vállalatban takar­­mányozott tehenenként 3 199 lite­res tejhozamot értek el. A Csíksze­redai mezőgazdasági vállalat búzá­ból hektáronként 3 400 kilót, bur­gonyából pedig 22 700 kilogram­mos termést takarított be. A múlt évi pénzügyi költségve­tésünk 310,8 millió lej volt. Ebből az állami költségvetés 202 millió lejt biztosított. Intézkedéseink e­­redményeként, a saját jövedelem­ből származó pénzügyi előirányza­tot 30 nappal a határidő előtt tel­jesítettük. A megye kilenc városa,­­valamit Tusnád község, Gyimes­­középlok, Eted, Szentábrahám, Ho­­moródszentmárton, Kászonaltíz, Galócás, Bélbor, Madéfalva és Csíkszentdomokos élen járt a pénzügyi terv teljesítésében. Saj­nos, Lövéte, Holló, Gyergyóalfa­­lu, Bögöz és Zetelaka lemaradása nehézségeket okozott a tervfelada­­tok teljesítésében. A szakszerű pénzgazdálkodás e­­­­lősegítette a tervezett gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenység ütemes pénzellátását, a kedvező pénzügyi mérleg biztosítását. A múlt évi költségvetésből gaz­daságfejlesztésre 57 millió lejt, a szociál­kulturális tevékenység fe­dezésére 178 millió lejt költöttünk. A költségvetési kiadások csök­kentése érdekében, a parkok és zöldövezetek karbantartására és egyes közművesítési munkálatokra a városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságai mozgósítot­ták a lakosságot. A néptanácsok megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek az isko­lahálózat fejlesztésére, a megfele­(Folytatás a 3. oldalon) A végrehajtó bizottság ülésszaki beszámolója. Megyénk képzőművészei alkotó munkájának elismerése. Megalakult a Képzőművészek ____ Szövetségének Hargita megyei fiókja. A fiók elnökének Gaál András Csíkszeredai festőmű­vészt nevezték ki, tagjai a megyénkben élő, festészet­ben, grafikában és szobrászatban eredményes művészi tevékenységet kifejtő és a különböző kiállítá­sokról jól ismert Maszelka János, Ipó László, Kará­csony János, Páll Lajos, Sövér Elek, Karancsi Sándor, Sepsi Lajos, Orbán Áron, Székely József, Nagy György és Rosier Károly. Új áruk a megyeközpont üzleteiben. A nők, háziasszonyok örömére végre nagyobb tétel — eddig hiánycikként számontartott — nyi­rokseprű érkezett, kapható a Perlan Albastru szintetikus mosópor. A cipőboltban rövidszárú női csizmák vásárolhatók, a kötöttáru üzlet női részlegére szőrmesapkák, pulóverek, mellények érkeztek. A kész­­ruhaüzletben új vonalú női télikabátok kaphatók, feb­ruár 1-ig 30 százalékos árengedménnyel. ­ Szombaton az országos film- _____ központ és a megyeközi film­vállalat képviselőinek je­lenlétében munkakiérté­kelő és tervmegbeszélő gyűlésen vettek részt Hargita megye városi filmszínházainak felelő­sei és a falusi mozik kör­zetfelelősei az újonnan alakult megyei mozivál­lalatnál. A beszámolóban kiemelték többek között a székelyudvarhelyi, ma­roshévízi, gyergyószent­­miklósi, Csíkszeredai, pa­­rajdi és zetelakai mozik alkalmazottainak jó mun­káját, elemezték a falusi filmhónap eredményeit. Az idei feladatok között elsőrendű helyet foglal el a Csíkszeredai új mozi építésének megkezdése, a székelyudvarhelyi Ho­­moród filmszínház kor­szerűsítése, ifjúsági film­­napok szervezése és hir­detőtáblák felállítása az új negyedekben. Jégkorong Szombaton : A bajnokság legszebb mérkőzése Vasárnap: Edzőmérkőzések és gólzápor Kiküldött munkatársunk telefon­jelentése: VASÁRNAPI EREDMÉ­NYEK: Kézdivásárhelyi Cooperatorul — Segesvári Akarat: 6:2 (2:1, 1:0, 3:1); Gyerg­yószentmiklósi Len­dület—Rădăuţi-­ Metalul 14:1 (9:0, 2:0, 3:1), Szé­kelyudvarhelyi Küküllő— Sebeş Alba-i Sult­anul 30:0 (13:0, 6:0, 11:0) Az első pillanatban jelentékte­lennek tűnő szombati és vasár­napi mérkőzések bizonyos vál­tozásokat idéztek elő a bajnok­ság táblázatában. Az első és második helyet még mindig a gólarány határozza meg, éppen ezért nem volt közömbös sem a Küküllőnek, sem a Lendületnek, hogy milyen arányban győzik le ellenfelüket. A harmadik hely­re pályázó két csapat — a Me­talul és a Cooperatorul — ugyan­csak szoros küzdelmet vív egy­ MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon)

Next