Hargita, 1969. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 10. szám
II. ÉVFOLYAM 10. (278.) SZÁM 1969. január 14 Kedd ARA 30 BANI A Kommunista Ifjúsági Szövetség Hargita megyei szervezetének konferenciája Január 12-én Csíkszeredában tartották meg a KISZ megyei szervezetének konferenciáját. Az ülést Fábián András elvtárs, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitotta meg, üdvözölte a konferencia résztvevőit, valamint FAZEKAS LAJOS elvtársat, a Román Kommunista Párt Hargita megyei bizottságának első titkárát, a megyei ideiglenes néptanács végrehajtó bizottságának elnökét és WALTER JÓZSEF elvtársat, a KISZ Központi Bizottságának titkárát. A konferencián 420 küldött és mintegy száz meghívott vett részt. Az elnökségben a következő elvtársak foglaltak helyet: Fazekas Lajos, Walter József, Cseke Gábor, a KISZ Központi Bizottsága bürójának póttagja, az Ifjúmunkás főszerkesztője, Fábián András, a KISZ Hargita megyei bizottságának első titkára, Gergely Mária, a KISZ Csíkszentmihály községi bizottságának titkára, Pescăruş Ioan, a balánbányai Bányavállalat KISZ- bizottságának titkára, Pakot József, a KISZ Székelyudvarhely municípiumi bizottságának titkára, Buta Paraschiva, a székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceum tanulója, Patriche Stelian, a KISZ Borszék városi bizottságának titkára, Nagy István munkás, a székelykeresztúri Törekvés kisipari szövetkezet KISZ- bizottságának titkárhelyettese, Moşneag Vasile, a maroshévízi faipari állalat KISZ-bizottságának titkára, Simó János, a vlahicai Vasüzem KISZ-bizottságának titkára, Suciu Antonie, a KISZ Hargita megyei bizottságának titkára, Bíró Katalin, a Csíkszeredai Készruhagyár mérnöknője, Moldovan Maria szövetkezeti dolgozó, a maroshévizi mezőgazdasági termelőszövetkezet KISZ-bizottságának titkára, Gáli György munkás, a gyergyószentmiklósi fafeldolgozó egység KISZ-szervezetének titkára, Deák Albert, a székelyudvarhelyi élelmiszeripari berendezéseket gyártó vállalat KISZ-bizottságának titkára, Ferenczi László, a KISZ Tusnádfürdő városi bizottságának titkára, ■ Szabó Éva, a Csíkszeredai Olt kisipari termelőszövetkezet KISZ-bizottságának tagja. A továbbiakban a konferencia egyhangúlag megszavazta a napirendi pontokat: 1. A megyei KISZ-bizottság beszámolója; A megyei revíziós bizottság jelentése. A megyei KISZ-bizottság tevékenységi programja. 2. A megyei KISZ-bizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A megyei KISZ-bizottság beszámolóját Fábián András elvtárs terjesztette elő. Jelentésében utalt arra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1967 november 29—december 1-i plenáris ülésén, valamint a KISZ Országos Tanácskozásán kijelölt feladatok megvalósításának szellemében a megyei KISZ- szervezet sokrétű és hatékony intézkedéseket kell foganatosítson tevékenysége minden területén, hogy eredményesen járulhasson hozzá pártunk és államunk politikájának maradéktalan valóra váltásához. A jelentés mindenekelőtt az iparban dolgozó ifjak szakmai tevékenységét elemezte. Utalt a fiataloknak a szocialista munkaversenyben, a munka tudományos megszervezésében, a termékek minőségének javításában, a munkafegyelem megerősítésében elért sikereire, eredményeire. Pozitíven értékelte a szabó, lakatos és esztergályos szakmai olimpiászokat és a szakmai vitákat. Ugyanakkor kitért a szervezet tagjainak szakmai irányításával kapcsolatos hiányosságokra. Hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladat az ifjúság munkájának irányítása, ellenőrzése a termelési folyamatban. Ennek elhanyagolása helyenként nagyszámú igazolatlan hiányzáshoz, a munkaidő, ésszerűtlen kihasználásához, gyenge minőségű termékek előállításához vezetett. Több falusi fiatal kellő szakértelemmel, nagy odaadással járult hozzá mezőgazdaságunk múlt évi sikereihez. Ezzel együtt a falusi KISZ-szervezetek tevékenységében még sok fogyatékosság észlelhető. Az ifjúsági szervezetek nem tartották kézben a fiatalokat, nem irányították elég felelősségteljesen munkájukat. Az őszi mezőgazdasági kampány idején például több községben igen fogyatékosnak mutatkozott a KISZ-tevékenység. A beszámoló mélyrehatóan elemezte a tanuló-ifjúság körében kifejtett KISZ-munkát is. A KISZ-tagok részaránya eléri a 30 százalékot. Az iskolai szervezetek tevékenységét jónak minősítette a beszámoló. Viszont határozottan elítélte azt az elég gyakori jelenséget, hogy a tanulóknak egy része megelégszik a közepes érdemjegyekkel. Sok a tennivaló még az iskolai fegyelem területén is. Megyénk ifjúsága derekasan kivette részét a város- és községszépítésben, az erdősítési, építkezési, termésbetakartási, ócskavasgyűjtési ,és más közhasznú akciókból. S amennyiben a hazafias munkamozgalom arányosan kiterjedne egész megyénk területére, az eredmények még szebbek lennének. Az eredmények ellenére még mindig nem kielégítő a KISZ- szervezetek nevelőmunkája. A nagyszámú nevelő célzatú akció megyénk számos fiatalját vérte. (Folytatás a 3. oldalon) Oprea Aurel, a Csíkszeredai Autószállítási Vállalat fiatal szakmunkása, az elektromos próbapadon figyelmesen ellenőrzi a gépkocsik villamos-berendezéseit. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) ULMI, BÁJNÁS ELŐTT Mikor kelnek és mikor kezdenek a gondozók? Villámankés három gazdaságban Tél van, hó borítja a réteket, mezőket Ebben az időszakban legtöbb tennivaló az állattenyésztési részlegen adódik. Kora hajnalban emberek sokasága indul a csikorgó havon távoli munkahelyük, az istállók felé. Párálló szálak fújnak a fázó markokba. De vajon mindenki idejében elindul? Mindenki teljesíti feladatát? Erről szól hajnali villámankétunk: VALAHOGY KITELELNI... ■— Messze van az istálló? — A nem, éppen odatartok én is. Bemutatkozunk. Ballagunk a csikorgó hóban. Páll Ignáccal a lóistálló felelősével. Félöt alig múlt. ■— Egy helyt vannak az istállók? — Igen! De még jó, hogy hó van, máskor nyakig járunk a sárban, valahová dombra kellett volna építeni. — Takarmány van-e elég? — Hát szűkön. A lovaknak is kevés, s a marháknak sem elég. Hiába na, rossz volt az ősz. A szénát a szárazság, a sárját a víz ölte meg. Oda lett a sok drága takarmány. Feltűnnek az istállók. A legelsőben fejőstehenek vannak. Vastagon tódul be a pára. Fekvő, kérődző tehenek, egy-egy kisborjú az anyjához bújva melegedik. A trágya mindenütt letakarítva, felcsomózva, elszállításra vár. Az istálló üres. Öt óra felé jár már. Az ajtón kissé később belép az egyik állatgondozó, Gáli István. Villát kap a kezébe, felrázza az almot, majd nekiáll fejni. — Hány tehenet gondoz? — Tizenötöt. — Nehéz? — Megjárja, korán kell kelni, szabadnap nincs, mindig itt kell lenni. S munka is akad jócskán. — Mennyi tejet adnak a tehenek? — Keveset. Egy fejőskor úgy két liter körül. Nincs takarmány. Pelyvát és silót esznek leginkább, széna alig jut. Mások is jönnek, majd Bartha József, az állattenyésztési brigád vezetője is megérkezik. A gondozók mondták, hogy általában minden reggel itt van. Ellenőrzi a fejőst, bevételezi a tejet. Egyszeregyszer a gazdaság elnöke is megfutja magát az istállóknál. A gazdaságnak 170 fejőstehene van. Naponta 500—550 liter tej a hozam. Éppen, hogy a borjúknak elég, amelyeket, míg elérik a 80 kilót, az anya mellett tartanak, majd külön istállóba visznek és cucliból etetik. A csarnokba kevés tej jut, inkább csak tejszín. — Jól keresnek a gondozók? — A tavaly jól kijöttek, átlag 600 munkanap. A 30 hektáron elmosott, a 70- 80 hektár kaszálatlan sarjúért már késő okolni bármit, bárkit. A tény, hogy most erősen szűkös a takarmány. A fő cél Csatószegen is, ez bárcsak más gazdaságokban: valahogy eltartani a marhát, kitelelni, s tavasszal majd lesz. „A SZAKEMBER KERESTETIK... Hajnali 4 óra 50 perc. Balázs Gergely és Máté László, a tusnádi mtsz 1-es számú istállójának fejőgondozói munkához készülődnek. Akettes és hármas számú épületekbe egymás után érkeznek a gondozók. Öt óra öt perckor 21 ember kezdi meg mindennapos tevékenységét. Darvas József, a II. brigád vezetője, irányító-ellenőrző körútját végzi. Előkészített takarmányhalmok várják az etetés megkezdését. Álmos szemű tehenek tápászkodnak fel fekhelyükről, a kisborjak rózsaszín nyelvecskéi a tej ízére emlékeznek. Néhány szóval leírva, így fest az állattenyésztő brigád hajnali képe. A tapogatózva — de a megszokás biztonságával — induló munka megélénkül. A korai munkakör BÁLINT ANDRÁS BOGOS SÁNDOR FERENCZ S. ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) 2. oldalon : Községről-községre CSIKSZENTSIMON Jegyzetek Világ proletárjai, egyesüljetek/ AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AZ IDEIGLENES MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA Cementsilók A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház vendégjátéka Veress Dániel: Mikes (Négy tél) A sepsziszentgyörgyi Állami Magyar Színház fennállása 20. évfordulójának tiszteletére (1968 november 9-én) eredeti dráma ősbemutatójával lépett közönsége elé. A Székelyföld nagy fiának életével, a szabadság ügyével egybefonódott sorsával foglalkozó Mikes-dráma nagy siavatott:,'; ■ .■■•■Vy ■■ A‘ szomszéd megyeszínészgárdája 1969 január 11-én t'él 12-én a Csíkszeredai színházkedvelők előtt mutatta be Veress Dániel darabját. A lelkes játékot, a lélek mélységeit, a történelem összefüggéseit felvillantó történelmi drámát a közönség többrendbeli tetszésnyilvánítással méltatta. A főbb szerepekben: Ferenczy Csongor (Mikes), Péterffy Lajos (Rákóczi), Bányai Irén (Kőszeghy Zsuzsika), Zsoldos Árpád (Bonneval gróf) jeleskedett. A nagysikerű előadáson jelen volt FAZEKAS JÁNOS elvtárs, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, FAZEKAS LAJOS elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság bürójának és az ideiglenes megyei néptanács végrehajtó bizottságának több tagja. Hétfőn, január 13-án óriási lelkesedés légkörében országszerte megkezdődtek a jelölések a nagy nemzetgyűlési választásokra, s ezzel kezdetét vette a választási kampány. Jeléül annak, hogy az egész nép rendíthetetlenül bízik kipróbált vezetőjében, a Román Kommunista Pártban, amely a szocialista építés művében vezérli, a különböző választókerületekben lezajlott lelkes gyűléseken a dolgozók a Szocialista Egységfront első jelöltjeiként az RKP KB Állandó Elnökségének és Végrehajtó Bizottságának tagjait, pártunk és államunk más vezetőit javasolták. A fővárosi „23 August“ üzemek munkásai, technikusai, mérnökei, valamint az 1. számú választókerület dolgozói lelkes hangulatú gyűlésen NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRSAT az RKP KB főtitkárát, az Államtanács elnökét javasolták nagynemzetgyűlési képviselő-jelöltnek. A jelölő gyűlésekről szóló részletesebb tudósítást lapunk következő számában közöljük. A megnövekedett feladatok, a nagyobb hatáskör és felelősség jegyében A helyi költségvetés és pénzgazdálkodás ülésszaki vitája Amint lapunk vasárnapi számában jeleztük az ideiglenes megyei néptanács V. rendes ülésszaka január ,11-én megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését az 1968. évi gazdasági és pénzügyi terv végrehajtásáról, az 1969. évi gazdasági és költségvetési terv előirányzatairól. Az elmúlt év gazdag volt eredményekben, sikerekben. A gyakorlat, a mindennapi élet igazolta pártunk politikájának helyességét. A tavalyi eredmények és sikerek beszédesen bizonyítják azt a tényt, hogy drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság erőteljes gazdasággal rendelkező ország. 1968-ban igen jelentős eredmények születtek a helyi gazdálkodásban. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a tervezett feladatok összes mutatószámait megvalósítottuk. A termelő alapok ésszerű kihasználásával, a termelés és a munkaszervezés tökéletesítésével, a gazdasági hatékonyság növelésével az ipari össztermelés 1967-hez viszonyítva 16 százalékos növekedést ért el. Örvendetes, hogy ebből 74,2 százalékot a munkatermelékenység növelése révén értünk el. A helyiipar terven felül 1000 négyzetméter ajtóablakot, több mint 2 millió lej értékű bútort, 80 tonna gyantát és más terméket állított elő. Az elért eredmények persze nem jelentik azt, hogy a meglévő tartalékokat teljes egészében kihasználtuk. A jövőben megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk a nem gazdaságos termékek jövedelmezővé tétele érdekében. A tavaly sajnos mintegy 773 ezer lej értékű veszteséges termék előállítására került sor. Pártunk Országos Konferenciáján kitűzött feladatok fényében minden egyes helyi iparban dolgozónak harcolnia kell a ráfizetéses termékelőállítás megszüntetéséért, s ezekért a felelősséget azoknak kell vállalniuk, akik hibásak, azoknak, akik ezért felelősek. A községgazdálkodási és a lakásgondnoksági vállalatok 11 hónap alatt teljesítették tervfeladataikat és így az év végéig mintegy 12 százalékkal haladták túl szolgáltatási tervelőirányzatukat. A vízszolgáló helyi költségvetési és pénzügyi terv széles körű megvitatása s az ésszerű döntések kellő garanciát jelentenek arra, hogy az előttünk álló megnövekedett gazdasági, pénzügyi, közigazgatási feladatokat magasabb szinten és maradéktalanul teljesítsük. Hatási hálózat ugyancsak eredményesen zárta az évet. Terven felül mintegy 250 ezer köbméter vizet bocsátott a fogyasztók rendelkezésére. A közszállítási vállalat pedig terven felül mintegy 180 ezer jármű-kilométert valósított meg. A megyében működő három gyógykezeltetési és üdülővállalat múlt év szolgáltatási tervét 108 százalékban teljesítette. Örvendetes, hogy javult a kiszolgálás minősége, de újabb erőfeszítésekre van szükség a vendégek pontosabb, civilizáltabb kiszolgálása érdekében mindenekelőtt Borszéken és Gyilkostón. A három vállalat, egyébként mintegy 100 ezer lejjel szárnyalta túl előirányzott évi nyereségét. Sajnos, a Gyilkostó üdülővállalat jelentős összegű veszteséggel zárta az évet, s ez károsan befolyásolta üdülőtelepeink múlt évi pénzügyi mérlegének alakulását. A vállalat vezetőségének intézkednie kell a villák kényelmének növelése és a téli tevékenység megszervezése végett, hogy kiküszöbölhessék a nem gazdaságos költségeket. Ugyanakkor felül kell vizsgálni a menedékházak egyes díjszabályozási előírásait, hisz esetenként nem biztosítják a minimális költségek megtérülését sem. 1967-hez viszonyítva, 12 százalékkal növekedett az eladott áruk mennyisége. Ez beszédesen bizonyítja a lakosság megnövekedett vásárlóerejét, igényét és lehetőségét, az életszínvonal fokozatos emelkedését. A lakosság magas szintű ellátása érdekében azonban még sokat kell tennünk, több fontos problémát kell megoldanunk. Mindenekelőtt a civilizált kiszolgálás további térhódítására kell törekednünk. Nagyon fontos, hogy csökkentsük a forgalmi költségeket és minden fölösleges kiadást mellőzzünk mind a szállításnál, mind a tárolásnál. Az ideiglenes megyei néptanács tevékenységében központi helyet foglalt el az 1968-as évi beruházásiépítkezési terv teljesítése. Ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a területi-közigazgatási átszervezés következtében a beruházási terv mintegy 370 százalékkal növekedett 1967-hez viszonyítva.. A központi szervektől kapott hathatós segítség révén, ezen a területen is figyelemre méltó eredményeket értünk el. Mindezek ellenére, a megyei néptanács beruházási terve csak 94 százalékban valósult meg. A beruházási terv teljesítésével elsősorban a helyiipari vállalatok és a községgazdálkodási részleg maradt adós. A múlt évi hibából tanulva, már jó előre intézkednünk kell az új évi tervfeladatok ütemes teljesítése végett. Számottevő eredményeket értünk el a mezőgazdaságban. Az állami segítség révén 1968-ban növekedett a traktorok és mezőgazdasági gépek száma. Több műtrágya került a földbe. Az élenjáró egységek —, így például a szárhegyi Állami Mezőgazdasági Vállalati —, kimagasló eredményeket értek el. Az említett vállalatban takarmányozott tehenenként 3 199 literes tejhozamot értek el. A Csíkszeredai mezőgazdasági vállalat búzából hektáronként 3 400 kilót, burgonyából pedig 22 700 kilogrammos termést takarított be. A múlt évi pénzügyi költségvetésünk 310,8 millió lej volt. Ebből az állami költségvetés 202 millió lejt biztosított. Intézkedéseink eredményeként, a saját jövedelemből származó pénzügyi előirányzatot 30 nappal a határidő előtt teljesítettük. A megye kilenc városa,valamit Tusnád község, Gyimesközéplok, Eted, Szentábrahám, Homoródszentmárton, Kászonaltíz, Galócás, Bélbor, Madéfalva és Csíkszentdomokos élen járt a pénzügyi terv teljesítésében. Sajnos, Lövéte, Holló, Gyergyóalfalu, Bögöz és Zetelaka lemaradása nehézségeket okozott a tervfeladatok teljesítésében. A szakszerű pénzgazdálkodás elősegítette a tervezett gazdasági és társadalmi-kulturális tevékenység ütemes pénzellátását, a kedvező pénzügyi mérleg biztosítását. A múlt évi költségvetésből gazdaságfejlesztésre 57 millió lejt, a szociálkulturális tevékenység fedezésére 178 millió lejt költöttünk. A költségvetési kiadások csökkentése érdekében, a parkok és zöldövezetek karbantartására és egyes közművesítési munkálatokra a városi és községi néptanácsok végrehajtó bizottságai mozgósították a lakosságot. A néptanácsok megkülönböztetett figyelmet szenteltek az iskolahálózat fejlesztésére, a megfele(Folytatás a 3. oldalon) A végrehajtó bizottság ülésszaki beszámolója. Megyénk képzőművészei alkotó munkájának elismerése. Megalakult a Képzőművészek ____ Szövetségének Hargita megyei fiókja. A fiók elnökének Gaál András Csíkszeredai festőművészt nevezték ki, tagjai a megyénkben élő, festészetben, grafikában és szobrászatban eredményes művészi tevékenységet kifejtő és a különböző kiállításokról jól ismert Maszelka János, Ipó László, Karácsony János, Páll Lajos, Sövér Elek, Karancsi Sándor, Sepsi Lajos, Orbán Áron, Székely József, Nagy György és Rosier Károly. Új áruk a megyeközpont üzleteiben. A nők, háziasszonyok örömére végre nagyobb tétel — eddig hiánycikként számontartott — nyirokseprű érkezett, kapható a Perlan Albastru szintetikus mosópor. A cipőboltban rövidszárú női csizmák vásárolhatók, a kötöttáru üzlet női részlegére szőrmesapkák, pulóverek, mellények érkeztek. A készruhaüzletben új vonalú női télikabátok kaphatók, február 1-ig 30 százalékos árengedménnyel. Szombaton az országos film- _____ központ és a megyeközi filmvállalat képviselőinek jelenlétében munkakiértékelő és tervmegbeszélő gyűlésen vettek részt Hargita megye városi filmszínházainak felelősei és a falusi mozik körzetfelelősei az újonnan alakult megyei mozivállalatnál. A beszámolóban kiemelték többek között a székelyudvarhelyi, maroshévízi, gyergyószentmiklósi, Csíkszeredai, parajdi és zetelakai mozik alkalmazottainak jó munkáját, elemezték a falusi filmhónap eredményeit. Az idei feladatok között elsőrendű helyet foglal el a Csíkszeredai új mozi építésének megkezdése, a székelyudvarhelyi Homoród filmszínház korszerűsítése, ifjúsági filmnapok szervezése és hirdetőtáblák felállítása az új negyedekben. Jégkorong Szombaton : A bajnokság legszebb mérkőzése Vasárnap: Edzőmérkőzések és gólzápor Kiküldött munkatársunk telefonjelentése: VASÁRNAPI EREDMÉNYEK: Kézdivásárhelyi Cooperatorul — Segesvári Akarat: 6:2 (2:1, 1:0, 3:1); Gyergyószentmiklósi Lendület—Rădăuţi- Metalul 14:1 (9:0, 2:0, 3:1), Székelyudvarhelyi Küküllő— Sebeş Alba-i Sultanul 30:0 (13:0, 6:0, 11:0) Az első pillanatban jelentéktelennek tűnő szombati és vasárnapi mérkőzések bizonyos változásokat idéztek elő a bajnokság táblázatában. Az első és második helyet még mindig a gólarány határozza meg, éppen ezért nem volt közömbös sem a Küküllőnek, sem a Lendületnek, hogy milyen arányban győzik le ellenfelüket. A harmadik helyre pályázó két csapat — a Metalul és a Cooperatorul — ugyancsak szoros küzdelmet vív egy MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon)