Hargita, 1969. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1969-10-09 / 239. szám

É­ S* Megyei tájékozódási nélkül Mert volt ilyesmi is. Tusnádfürdőn. Erede­tileg öt csapat nevezett be a megyei turisztikai tájékozódási versenyre, férfi és női résztvevők­kel, összesen 20 ver­senyzővel. Ezzel szem­ben megjelent az indu­láskor 1, azaz egy csa­pat, 2 férfi és egy női taggal. A verseny le­zajlott, győzött Szé­­kel­yudvarhely férfi és női csapata, s meg­nyerték a Szent-Anna­ tói kupát. Minden elismerésün­ket megérdemlik a szé­kelyud­várhelyiek, már­­ csak azért is, hogy e­­gyáltalában megjelen­tek. De hol maradtak a csíkszeredaiak, a gyergyószentmiklósiak és a maroshévíziek? Hisz tudjuk nagyon jól, hogy e városban élénk versenyélet folyt s eb­ben élenjárt Csíksze­reda, a helyi Akarat férfi és női csapataival, de a többiek is számot­tevő eredményeket ér­tek el. Ha visszapillantást vetünk a tájékozódási versenyek csíki múlt­jára, meg kell említe­nünk, hogy 1964 július 12-én zajlott le az első verseny a Suta­feny­vesben, marosvásárhe­lyi főrendezők segítsé­­gével, melyen 18 ver­senyző indult. A követ­kező évben Maroshéví­zen szerepeltek a csíki­ak és ott a férfi csapat II. helyre került. (Bors György és Csia Csaba). 1966-ban a Gyilkos-tó­nál versenyeznek mér­­sékeltebb eredménnyel. A legeredményesebb év az 1967-ik volt, amikor hosszas edzés után az Akarat 8—10 verseny­zője Szovátán, Predeal­­on és a Bucsin-tetőn részt vett tartományi, tartományok közti és országos versenyben, meglepetésszerűen jó eredményekkel, melye­ket az Ambrus—Dávid férfi és a Jakab—Sza­­kács női pár ért el. Ugyanebben az év­ben március hónapban Tusnádfürdőn egyhetes tanfolyamon 24 tájéko­zódási oktatót képez­tem ki, akikkel az ok­tatás végén, és rá egy hétre Csíkszeredában vizsgaszerű versenyt rendeztem. Még csak azt tartom említésre méltónak, hogy 20 fa­lu sportegyesülete ré­szére 49 darab Adria­­nov-féle tárolót adott ki 5—6 évvel ezelőtt az akkori T. S. T . Tehát öt év alatt i­­gen élénk tevékenység folyt a volt rajon és tartomány területén, s hogy most egy megyei versenyre csak egy e­­gyesület jöjjön el, an­nak mélyebb okai le­hetnek. A helyzet sür­­gős kivizsgálást köve­tel. Felvetődik a kér­dés. Ki felel a verseny csődjéért? A megyei Testnevelési és Sport­tanács, a KISZ, a Szak­­szervezet illetékes bi­zottsága? Vagy létezik­­e, működik­-e megyei Turisztikai Kirendelt­ség? Elkövettek-e min­dent a verseny sikere érdekében? Volt-e moz­gósítás? Lehet-e versenynek nevezni és nyilvános­ságra hozni a győztes csapatokat, amikor csak egyetlen férfi és egyet­­len női csapat jelent meg? És végül, hogy lehet egy csapat közül kiválasztani a megye legjobb csapatát az or­szágos bajnokságra? Választ várunk az illetékesektől. SZÉKELY GÉZA * verseny ... verseny Az 1964. július tájékozódási verseny résztvevői Őszi séta a délutáni napfényben (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) HARGITA 3 a madarasi borvízfürdő gyógyászati, tó-Jelentősége: risztikai. Fekvése: A falu területén két helyen bugyog fel a borvíz. Az egyik a Nagy-Eger nevű határ­rész közelében, a vasút szom­szédságában, a Felcsíki-medence jobboldali völgysíkján, az Olt­árterületén, a Csíkszereda-Gyer­­gyó műúttól 1 kilométerre é­­szaknyugati irányban. A másik borvízforrás a műúttól 100 mé­terre, a madarasi „strand“ kö­zelében van. Megközelítése: az említett 12. számú útról. Gyakori autóbusz­­járat. Legközelebbi vasútállomás: Madaras (1 km). Turistajelzés: nincs. A borvízforrások ismertetése. A vasút melletti borvízforrást 1950-51-ben foglalták vascsőbe. Megyénk egyik legbővebb ho­zamú borvízkútjából a víz há­rom nyíláson nagy nyomással tör a felszínre. Eredetét a mély­ségi vizekben kell keresnünk, ahol a hidrosztatikai nyomás mellett artézi nyomás­ jelleg is párosul. Érdekessége, hogy lan­­gyos vize van, szénsavdús, ami megkönnyíti gyógyvíz gyanánt való alkalmazását. Hűtve asz­tali vízként is használják. A borvízkút vízének nagy nyomá­sát kihasználva egy csövön be­vezették az előmelegítőbe (köb­tartalma 1800 liter), ahonnan megfelelő hőfokon csövek útján a négy szobában lévő 6 kádba vezetik. hetenként kedden, csü­törtökön, szombaton és vasár­nap lehet fürödni. Nagyszámú fürdővendég esetében bármikor. A helyi jellegű gyógyfürdő a dánfalvi néptanácshoz tartozik. A fürdő vízét szív- és ideg­­rendszeri megbetegedések, női betegségek, sóval kezelve pedig reumatikus bántalmak kezelésé­ben használják a fürdővendé­gek. A 2. számú borvízkút vize szintén nagy nyomással kerül a felszínre és szintén langyos vize van. A for­rás mellett falatozó, terasz áll a vendégek rendelke­zésére. Szállás, koszt: a faluban há­zaknál, vagy Csíkszeredában. Túrázási lehetőségek: a Ma­darasi és Rákosi Hargitára, a karcfalvi Madicsa fürdőhöz. összeállította: VOFKORI LÁSZLÓ A madarasi borvízforrás CMK-oAnwhiw­­l­i CSÍK­MADARAS '51*m­ Mi lesz ma az ebéd? (Folytatás az 1. oldalról) — S a többi? — A megrendelőlapon, a Zöld­ség-, és Gyümölcs Értékesítő Vál­lalatnál. Nekik sincs honnan. Már le is, mondtunk bizonyos zöldsé­gekről. Télen tőlük vesszük a ve­gyes savanyúságot, amit a tanulók méla undorral tolnak tányérjuk szélére. Van azonban szárított markánk (szeptemberben?!) A gyergyószentmiklósi, — ahol csak 60 személyes az étkezde, — és az átlagosan 300 tanulót kiszol­gáló székelyudvarhelyi líceum ét­kezdéje a közeli mtsz-ektől sze­rezte be a télire valót. Egy-két zöldség kivételével mindent kap­tak. Mit fognak enni a Csíkszeredai líceum bentlakói és általában az itt étkezők (összesen négyszázhat­­vanan) a téli hónapokban? Senki Villámásikét sem tudja. Az étkezde már most, egyik napról a másikra tengődik, ezért nem tudják betartani a ta­nulók által előre elkészített heti étrendet. BESZÉLGETÉS AZ ÍZEKRŐL,­­ADAGOKRÓL ÉS AZ ÉTRENDRŐL — Milyen volt a mai ebéd? — Nagyon finom. (Közhelynek tűnő válasz, de őszinte). Sokszor még az otthoninál is jobb. De ezt ne tessék beírni, mert édesanyám megharagszik. Róza néni (ponto­sabban Lázár Róza, a székelyud­varhelyi líceum étkezdéjének a fő­­szakácsa) már ismeri az ízlésün­ket — válaszolja a megszólított. Ugyancsak elismeréssel nyilat­koztak az étel minőségéről és az adagokról az egészségügyi szaklí­ceum növendékei. És ez nem vé­letlen a municípiumban. A két iskola gondnokai és beszerzői — Bán Emma, Olcsvány Irén és Bo­kor Mária — idejében beszereztek mindent, van mivel ízesíteni az é­­teleket. De térjünk csak vissza Csíksze­redába. Vacsora utáni röpgyűlés az étkezdében. Résztvevők: a bent­lakás és az étkezde tanuló-vezetői. Lévai Zsuzsánna: — Ahhoz ké­pest, hogy mit lehet beszerezni, jó az étel. Ha valami nem ütik, azért nem a szaki néni a hibás. Kiss, Gáspár: Kevés a gyümölcs, a reggel felszolgált teának mellék­­íze van, ritkán látunk savanyúsá­got az asztalon. Adnának keve­sebbet, de jobbat. A többiek véleménye egyezett a két diákéval. Megértik az étkez-, de nehéz helyzetét (amit utóvégre ők sínylenek meg), azt, hogy a nyáron végig üzemelt, a személy­zet kimerült, nem volt sem ide­jük, sem erejük a beszerzésre. És mindez a minőség romlásához, a kalória-tartalom csökkenéséhez, az egyhangú étrend kialakulásához ve­zethet. Apropo, étrend! Ez az egyetlen dolog amiben egyik helyen sem találtunk kifogásolni valót. Szó, ami szó, változatos, amennyiben egyik másik hiánycikk miatt nem kell felborítani. Hadd soroljuk fe, mit kapnak reggelikre, a négy ét­kezde diákjai: teát, tejeskávét, te­jet, kakaót, vajat, sajtot, tojást, sonkát, péksüteményt, (igaz, hogy ezt csak a székelyudvarhelyi Lí­ceum étkezdéjében biztosítják), különféle gyümölcsízeket stb. Nem tartozik közvetlenül ebbe a témakörbe, de az,tételek minő­ségét bizonyos fokig meghatározza a tálalás milyensége is. Példának a székelyudvarhelyi líceum étkez­déjének egyetlen szépséghibáját szeretnénk felhozni: a konyha a földszinten van, a tálaló az eme­leten. . A szakácsnők csigalépcsőn (megszámoltuk, húsz foka van) ci­pelik fel a 90 literes fazekakat, a mosatlant pedig kénytelenek a cementre tenni, máshol­ nincs hely. Ezt a „megoldást“ az idén vezette be az étkezde vezetősége. Nem ártana a régit (a jobbikot) vissza­állítani... A fenti észrevételek természe­tesen nem általánosíthatók. A meg­látogatott négy étkezdén kívül, megyénkben még számos iskolai étkezde működik. És remélhetőleg egyik sincs olyan helyzetben, mint a Csíkszeredái. A megyeköz­pont líceumának „mammut étkez­déje“ nem jár elől jó példával. A felsorolt tények magukról be­szélnek. Ezeken kell mielőbb se­gíteni. Ki­k az elvtársak ? Adva van egy lakás és egy lakó. Rendszerint. No, de néha (vajon csak néha?) találkozunk az életben furcsaságokkal is. Hát így van a szóban forgó Csíkszeredai Virág utcai új la­kónegyed egyik háromszobás lakosztályával is. Január végén elkészült a B 3—4 tömbház, s annak rendje, s módja szerint ki is bocsátották a kiutalásokat. H.F.­­ a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság helyettes igazgató­ja február elején megkapta a 192-es számú kiutalást. Azon­ban az átvételi jegyzőkönyvet nem írta alá, mert a lakás mi­nősége nem volt megfelelő. S így természetesen a szerződés megkötésére sem került sor. H.F. pedig továbbra is Udvar­helyen lakott. Természetes, hogy a városgazdálkodási­­vál- Jegyzet­ ­alát kötelessége lett volna, mint tulajdonosnak, hogy élve törvényes jogaival kötelezze az építő-szerelő vállalatot a lakás lakhatóvá tételére. Nem így történt. A szóban forgó vállalat megelégedett azzal, hogy a ház­bért leszámlázza a mezőgazda­­sági igazgatóságnak. (Az igaz­gatóság az összeggel utólag H.F.-t terhelte meg). Ez utóbbi végül is a lakást egy másik szakembernek adta át augusz­tus 7-én. A probléma azonban ezzel még nem rendeződött, mert az időközben eltelt hat hónap alatt a közös költségek is felgyülemlettek 742 lejre. Valakinek ezt is meg kell térí­tenie. A lakónak? A városgaz­dálkodási vállalat és a lakóbi­­zottság szerint H.F.-nek. Vi­szont megfeledkeznek, hogy a jegyzőkönyv és a szerződés hi­ányában erre nincs semmi jogi alapjuk. (Egyébként ez a hely­zet áll fenn a házbért illetően is). íme hova vezet a formális ügyintézés, a felületesség, a rendelkezések, a törvények „el­­értése“ Az eset mondhatnánk egyedi. De arról értesültünk, hogy a Virág utcai lakónegyed­ben a szerződést még számos lakóval nem kötötték meg. Jó lesz okulni az említett esetből és intézkedni. Ami pedig a címet illeti, hát indokolt (s ezt a törvényesség tiszteletben tar­tása követeli meg) megvizsgál­ni végül is kit terhel a felelős­ség és fizessen az. Hiszen nem lehet üres szólam senki számá­ra az anyagi felelősség elvének érvényesítése! HECSER ZOLTÁN a híradástechnika “■ ■■■ «*» » « tt * **»'• % tt r I ‡ ■ I ‡*•*-*-» iW tr * ' / f szédületes fejlődésének néhány fejezete említett solferioni ütközet óta. Köz­­ben aláírták a Villa-Franca-i fegy­verszüneti egyezményt is. A pári­zsi Havas.ügynökség igazgató­szobá­­jában nagyjelentőségű tárgyalás folyt. Jelen volt az egy évvel azelőtt elhunyt Charles Havas két fián — Auguste és Charles­ Guillaum-on — kívül az európai hírügynökség má­sik két „nagyja“: Julius Reuter és Bernard Wolf. A viharos tárgyalás végül is egyezménnyel zárult: alá­írtak egy megállapodást, melynek értelmében a jelenlévők felosztják egymás között a cselekvési zónákat, kicserélik tapasztalataikat a híra­dástechnika fejlesztésében, és tr­gyannakkor befektetéseket eszközöl­nek a távíróhálózat fejlesztéséért És eljött a telexek korszaka is. Századunk elején egy sürgöny ki­­lenc perc alatt kerülte meg a Föl­­det, s ez akkoriban úgy tűnt, mint egy szenzációs rekord, melyet soha nem fognak túllépni. De csupán néhány évre rá, s ez pontosan ,1921 július 2-án történt, New­ York kö­zelében sor került egy hallatlan ér­­deklődéssel várt ökölvívó mérkő­zésre, az amerikai Jack Dempsey és a francia Charpantier között a világbajnoki címért. Szinte meg­­állt az élet egész Franciaországban a mérkőzés ideje alatt: a párizsiak százezrei tolongták a Champs Ely­óceánt, s épségben földet ért Ang­­liában, sikerült telefonösszekötte­tésbe kerülnie édesanyjával, aki A­­merikában szívszorongva várta fia világraszóló vállalkozásának Hírét. Ezt az akkoriban nagy érdeklődés­­sel fogadott technikai vívmányt úgy sikerült megvalósítani, hogy rádióösszekötettést teremtettek az angliai Rugby, a párizsi Eiffel-to­­rony és az Egyesült Államok-beli Houston között. Napjainkban a földkerekség bár­melyik részén leadott rádiójel ab­ban a másodpercben vehető fel a világ legtávolabbi pontján is. Manapság, amidőn a rádió és tele­vízió révén a világmindenség szinte beköltözött a lakásunkba, amidőn szemtanúi lehetünk az ember űru­tazásának és Holdra­ lépésének, so­­kan felteszik a kérdést, mi újat hoz­hat még a híradástechnika fejlődé­se?! Igaz, Armstrong és Aldrin Holdra­ lépésének tv-közvetítése köz­ben sokan így kiáltottak fel: ez a technikának, a híradástechnikának olyan csodája, melyet nem lehet túlszárnyalni! Hogy mi újat fog hoz­ni ez a fejlődés a­ jövőben, nehéz előre meglátni, egy azonban bizo­­nyos: az emberi elme egyre újabb és újabb forrásokat fedez majd fel, hogy túlszárnyalja önmagát! A HAZAI ERŐTRANSZ­FORMÁTOROK Év eleje óta a craiovai Electroputere üzem 36 féle erőtranszformátor gyártását vezette be. Az idén bevezetett transzformátorok ne­gyedrészét most gyárt­ják először országunk­ban. A közelmúltban hagyták jóvá a 125 090 kilovoltamperes transz­formátort, amelyet a gá­láéi hőerőműnek gyár­tottak. A transzformá­tort­ a Constantin Treschin mérnök vezette munkaközösség tervez­­te. Most készül az első 190 megavoltamperes transzformátor a vas­kapui vízierőmű részére. ÚSZÓ HALKONZERV­GYÁR A leningrádi hajógyár­­ban nem régen készült el a „Vosztok“ nevű, hatalmas, úszó halfel­­dolgozó-gyár amely 14 halászhajót vehet fel a fedélzetére és 24 óra a­­latt mintegy 300 tonna halat dolgozhat fel. Az úszó komplexum 125 napig tartózkodhat a nyílt tengeren anélkül, hogy készleteit kiegé­szítené vagy termékeit kirakná. Hatalmas gőz­turbináinak teljesítme­A Siemens nevű is­mert német gyárnál a hallás pótlásának új módszerét fejlesztették ki a közelmúltban. Az új módszer segítségével a süket ember fülében is rendes „hangzása“ lehet a beszédnek, sőt így lényegesen könnyeb­ben megtanul érteni és beszélni. nye eléri a 26 000 lőe­rőt. A legkorszerűbb berendezések segítik a halrajok felkutatását. A fedélzeten dolgozó 600 ember számára mo­­zit, klubot, úszódét és sporttermeket is beren­deztek. TARTÓSÍTOTT KENYÉR Egy kaliforniai tudo­mányos kutatólaborató­rium legújabb kísérletei szerint mikrohullámú besugárzással több hét­re tartósítani lehet a kenyeret. Kiszállítás előtt a becsomagolt ke­­nyeret két percig tartó mikrohullámú besugár­­zásnak vetik alá, m­ely­­nek nyomán akár há­rom hétig is megőrzi jó ízét, frissességét. Az új tartósítási eljárás minden eddigi vegysze­res kezelésnél hatáso­sabbnak és gazdaságo­sabbnak ígérkezik. ..AKUSZTIKAI“ MIKROSZKÓP A fénysugarakkal vagy más, elektromág­neses hullámokkal mű­ködő, hagyományos mikroszkópokhoz rövi­desen olyan mikroszkóp társulhat, amelyben rendkívül nagy szek­Az újfajta készülék a beszéd akusztikai rezgé­­seit vibrálássá alakítja át. A kicsiny vibrátort a nem halló egyén csuk­­lójára erősítik, a fejhall­gatók pedig továbbítják a rezgést. Dr. Klaus Schulte nyugatnémet (heildel­­bergi) egyetemi tanár már néhány éve kísér­letezik a nyelv és be­­széd vibrációs alkalma­zásának bevezetésével a nem hallók részére. Fokozatosan bebizonyí­totta, hogy a süketek és nagyothallók testé­nek egész felülete na­­gyon érzékeny a vibrá­­ciókra. Megállapította azt is, hogy a vibrálás­sal szembeni érzékeny­­ség a fül károsodási fo­kával egyenes arányban fokozódik. Schulte pro­­fesszor mintegy 2 000 páciens megfigyelése a­­lapján szerzett ismere­tei és megfigyelései­re­manapság a tájékoztatási eszkö­zök olyan fejlettségi fokot értek el, hogy szinte természetesnek tűnik, ha a világ másik részén vagy akár más égitesteken végbemenő esemé­nyekről azon nyomban tudomást szerzünk. Hogy milyen óriási mé­­retű utat tett meg a hiradás-technika egyetlen évszázad alatt, arra ele­­gendő fellapozni a könyvtárak archí­vumaiban féltve őrzött korabeli la­pokat. ...1859 június 25-e. A történelem­nek és a híradástechnikának egy­aránt nevezetes napja. A párizsi közutak zsúfolva vannak: mintha a főváros egész lakossága kiözönlött volna az utcákra, terekre. Ismeret­len emberek szorongatják egymás kezét, az­ üdvrivalgások egetverő zaja kilométerekre is elhallatszik. Mit ünnepeltek hát a derék párizsi polgárok azon a verőfényes nyári napon? A Havas-ügynökség révén tudomást szereztek a francia sere­­gek solferinói nagy győzelméről Ferencz József csapatai felett. Igaz, hogy az ütközet egy nappal azelőtt zajlott le, de a postakocsik idejé­ben valóságos rekordnak számított. És mégis, a távíró, ha primitív formában is, de már közel száz évvel azelőtt létezett. A nagy fran­cia forradalom előtt egy fiatal sze­mináriumi hallgatónak az a játékos ötlete támadt, hogy különböző fény­jelek segítségével értekezzék báty­jával, aki a város másik részén la­kott. A „játék“ olyannyira meg­­nyerte a francia Törvényhozó Tes­tület tetszését, hogy 1672-ben elhatározta, megvalósítja a fiatal­ember Claude Chappe ötletes talál­­mányát. A Louvre tetején felállí­tottak egy fényjelző állomást, s ugyanakkor a fővárost Lille-lel ö­sz­­szekötő, mintegy 200 kilométeres távon több relé­ állomást építettek. Rövid két év leforgása alatt a mun­­kálatok befejeződtek s még abban az évben Chappe légi távírója be­bizonyította hasznosságát, és szük­­ségességét: segítségével Párizs rövid idő alatt tudomást szerezhetett a francia seregek győzelméről az oszt­rákok felett, Landreois-nél. Ám távolról se gondoljunk arra, hogy Chappe távírója tökéletes lett volna. .. Többek között nem volt használható ködös időben, vagy a sötétség beálltával, arról nem is be­szélve, hogy maga a hálózat is csu­pán egy ország határáig volt kié­­pítve. Chappe találmánya azonban ha­talmas ösztönzést adott a híradás­­technika fejlesztéséhez, megkóstol­tatva az emberekkel a hírek frisses­ségének izgalmas örömét. A lakos­ság egyre inkább vágyott arra, hogy tudomást szerezzen a világesem­é­­nyekről azok közvetlen megtörtén­­te után. Charles Havas például a postagalambok felhasználásával ju­tott friss hírekhez és továbbította ezeket rendeltetési helyeik felé. H­avasnak sikerült ezt a módszert olyannyira tökéletesíteni, hogy pél­dául 1840-ben a párizsi lapok dél­ben megkaphatták a hírügynöksé­gen keresztül a brüsszeli újságok reggeli kiadásának híreit. .. .Három hét telt el a cikk elején sem,i Havas­ ügynökség előtt, lesve a New Yorkból érkező híreket a mér­kőzésről. És bár a franciák csaló­dással értesültek honfitársuk vere­ségéről, a híradástechnika története mégis aranybetűs napnak tekinti 1921 július 2.át, amikoris a Havas­ügynökség távíróberendezése 110 másodpercre rá, hogy Amerikában a bíró kiszámolta Charpantiert, már átvette a táviratot a mérkőzés ki­­meneteléről! Akkoriban az emberek azt mond­­ták: ez tényleg egy olyan rekord, melyet nem lehetséges túlszárnyal­ni. Ám hat évre rá, 1927-ben, miu­tán Lindbergh átrepülte az Atlanti­venciájú hanghullá­mokat alkalmaznak a vizsgálati anyag , át­világítására“. Az új típusú mikroszkóp ki­­fejlesztésére egy ame­rikai alapítvány 170 ezer dollárt bocsátott a Stanford Egyetem kutatóintézetének ren­delkezésére. EGYSZEMÉLYES TENGER­ALATTJ AAÓ A világ eddigi legki­sebb tengeralattjáró­ját készítette el két svéd mérnök. A reflek­torral és víz alatti tv­­kamerával is felszerelt egyszemélyes jármű hetven méter mélység­ben kikísérletezte a vib­­rációs fonátort. Ennek első típusa — a monofo­­nátor — egyes emberek beszédgyakorlására ké­szült. Vezetésével ké­sőbb egy kutatócsoport kifejlesztette az ún. polifonátort, amely négy gyermek egyidejű okta­­tására is felhasználható, miként az képünkön is látható. A készülékek kikísér­letezését gyermekeken végzik. Az oktatás fo­lyamán a tanító egy ki­csiny elektrodinamikus mikrofonba beszél, a­­mely a hanghullámokat elektromos rezgésekké alakítja át. A fonátor­­ban ezek a rezgések e­­lektronikus úton felerő­södnek, a vibrátor se­gítségével pedig érzé­keny vibrációkként át­vivődnek a nem halló gyermekek testére. A vibrációra legérzéke­nyebb pontnak a csuk­lót tartják de érzékeny­be ereszkedhet le és oxigéntartaléka nyolc órára elegendő, így el­sősorban víz alatti tu­dományos megfigyelé­sekre alkalmas. LÉGCSAVARRAL­­HAJTOTT SZÁN A moszkvai népgaz­dasági kiállításon mu­tatták be ezt a légcsa­varral hajtott szánt, a­­mel­yet a Szovjetunió északi vidékei számára építettek­ A KA—30 típusjelzésű szán­­­el­von 100 km/ó sebessé­get ér el. Úgy építet­ték, hogy vízen is hasz­nálhassák, testrész még a mell­csont, a kulcscsont és a nyakcsigolya is. A nem halló gyermek így rövid gyakorlás után megta­­nul rendesen „hallani“ a kezével, és az érzékelt vibrációk „hallásakor“ azokat a saját hangjá­val utánozza. A gyakor­lat elősegítésére a vib­rátorhoz még fejhallga­tók is kapcsolhatók. A vibrációs monofoná­­tor, amelyet a legkorsze­rűbb elektronikus építő elemekkel láttak el, mintegy két és fél kilo­gramm súlyú, arányai nem nagyobbak egy ci­garetták doboznál. Négy gyermek egyidejű okta­tására szolgáló vibráci­ós „polifonátor“, közös dobozba beállított négy monofonátort tartalmaz és mintegy 7 kg. súlyú. Mindkettő otthon vala­mint óvodákban és is­­kolákban is használható. (—el —la) .: :,v :.“ v :.­­£i T WD O M ANY - TECH­N­I­KA « T­U­DO­M­A­NY »TECH­N­I­K,A ÚJFAJTA KÉSZÜLÉK A HALLÁS POTL.4- SARA­ K­A

Next