Hargita, 1969. december (2. évfolyam, 285-309. szám)

1969-12-03 / 286. szám

II. évfolyam 286. (554) száml [Világ proletárjai, egyesüljetek! HZ­DKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA 1969. december 3. szerdai Ára 30 báni Megvették a saját vasukat félmillió lejért A VLAHICAI VASÜZEMBEN tíz hónap alatt az ezer lej áruter­melésre jutó termelési költségeket 5,23 lejjel lépték túl. Ugyanakkor­­ a jövedelmi terv teljesítésében 1,3 millió lejnyi lemaradást jegyeztek be. Nem újdonság, hogy a válla­lat küszködik a pénzügyi tervmu­tatók teljesítésével és nem is elő­ször tesszük szóvá. Nem tervsze­­rűsítési fogyatékosságokról van szó. Az elemzések, a bankszervek jegyzőkönyvei, egyszóval maguk a tények bizonyítják, hogy a gazda­sági hatékonyság növelésének szempontjait e vállalatban nem sikerült eléggé előtérbe helyezni. Pontosabban: a gazdasági terv­mutatókat csak indokolatlanul ma­gas anyagi ráfordítással teljesítik, s ez beárnyékolja a termelési terv teljesítését is. Jövedelmet tervszerűsítenek. Se­­lejtet termelnek. A selejt pénzügyi szempontból veszteség. Hogy mennyi? Tíz hónap alatt a selejt jelentette nem gazdaságos költsé­gek értéke 1,2 millió lej. Íme egy tétel, amely „fedezhette“ volna a jövedelmi terv teljesítését. Selejt — mert a munkakörülmények nem megfelelőek. Beruházási alapokkal ugyan rendelkeznek, de a korsze­rűsítési munkálatok elhúzódtak... A HELYTELEN GAZDÁLKODÁSI MÓD a termelőtevékenység más „mozzanatában" is fellelhető. S az ujjaik közt kifolyt kisebb-nagyobb pénzösszegek folyammá duzzadtak, ezrekre és százezrekre emelkedtek. A „gátépítők" munkája pedig eredménytelen. De álljon itt bi­zonyítéknak néhány példa. Még 1966-ban történt. A laşi-i Metalurgica vállalat 21 400 kg-os öntöttvasból készült berendezést rendel Vlahicán, amelynek értéke 9 509 lej volt. A termék el is ké­szült, de a megrendelő megőrzés végett Vlahicán hagyja. És amikor el akarják szállítani „vedd elő ami nincs" játék kezdődik. Egyszerűen nem találják a „kis" darab önt­vényt. Egyesek szerint az üzem volt igazgatójának az utasítására összetörték (!) és beolvasztották. A tény az, hogy a két vállalat 1968 júliusáig vitázik, levelezik, míg végül is július 31-én a laşi-i vállalat képviselőjének jelenlété­ben megtörténik a kiselejtezés. Jegyzőkönyv tanúskodik erről, va­lamint átvételi jegyzéket bocsá­tott ki a vasbegyűjtő vállalat. Igen ám, de ez év októberében a Pénzügyiminisztérium ellenőrei nem értenek (mert nem is érthet­tek) egyet az ilyenszerű ügyinté­zéssel. És felkavarják a múltat: hova is lett az öntvény, hogyan írta alá a jegyzőkönyvet a lasi-i kiküldött, ha akkor már nem volt meg az öntvény, a székelyudvar­helyi vasbegyűjtő hogyan vett át olyan öntvényt júliusban, amit már azelőtt beolvasztottak? Íme né­hány kérdés, amelyre a válaszke­resés heteket vett igénybe, deszár­­nyi papírrá nőttek a megállapítá­sok. A volt igazgató nem emlék­szik ..., az eladási osztály vezető­je utasításokra hivatkozik.... és így tovább. A székelyudvarhelyi vasbegyűjtő vezetője, Lajos Fe­renc lakonikusan kijelenti: „NEM TUDOK, NEM HALLOT­TAM SEMMIT, nem láttam azt a bizonyos öntvényt, tudniillik miná­­lunk forgalomnak számít a vlahi­­cai vasüzem belső hulladékvas fo­gyasztása is”. A közérthetőség kedvéért: a vasbegyűjtő terv tel­jesítését a fiktív, csak papíron ki­mutatható­­ forgalom is elősegí­ti. És ne feledjük el, a vasbegyűj­tőt terve túlteljesítéséért jutal­mazzák ... No, de térjünk vissza az ellenőr­zésre. Tehát megállapítják, hogy a gyáriak helytelenül, törvénytele­nül jártak el, s az érvényben lévő pénzügyi rendelkezéseknek meg­felelően végzést bocsátanak ki, amelyben közel 15 000 lej megté­rítését írják elő. Igen ám, de Vlahicán ezzel nem értenek egyet, újabb próbákat kérnek, igazolni szeretnék magukat. Tehát az ügy végére arra sincs pont téve... Mindezt szükségesnek tartottuk elmondani, mert közvetve egy adott munkastílusra. viszonyulási HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) A székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Felszerelé­seket Gyártó Vállalat eszterga-csarnoka (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) I H­ÍREK , ESEMÉNYEK December másodikáig tel­jesítették, sőt túlteljesí­tették évi tevüket a Har­­gita Művészete kisipars­zövetkezet dolgozói. A tervezett zenegymillió lej helyett három­­sézezer lejjel többet valósítottak meg a fenti időpontig. A jó ered­­mény elérésében kitűntek: a szé­­elykeresztúri és a csíkdánfalvi tettes részleg, a Csíkszeredai és akdánfalvi fekete kerámia egy­­sgek, valamint a csíkszentkirályi 3 csíkdánfalvi szőnyegszövők. J­égkorong játékvezetői tanfolyam Csíkszeredában. Pénteken, december 5-én a Megyei Testnevelési és Ort-Tanács épületében beindul a­­korong játékvezetőket kiképző­­adássorozat, amelyre volt jég­­rong játékosok, korcsolyázni­­u­­k iratkozhatnak be. Előadások ugranak majd el a szabályokról és ezek legújabb módosításairól. A jelentkezők felkészítését Tasnádi György Csíkszeredát nemzetközi játékvezető és Boda Jenő testne­velő tanár végzi. Beiratkozni pén­tek délután hat óráig lehet. A világ nagy városai a cí­me annak a földrajzi elő­_____ adássorozatnak amelyet Maroshévízen indítottak. A sorozat első előadását Belgrád­­ról, Firenzéről, Nápolyról, és Ró­máról Iosif Ovidiu ügyész tartotta. Elbeszélését filmvetítéssel illuszt­rálta. A gyergyószentmiklósi Helyi Kereskedelmi Vál­lalat igazgató bizottsága az elmúlt időszakban több olyan intézkedést foganatosított, a­­melyek érezhetően megjavították a lakosság kiszolgálását. Így pél­dául az elmúlt napokban a város főterén egy korszerűsített és gaz­dagon ellátott elárusító egységet adtak át, ahol kényelmes és higié­nikus körülmények között lehet elfogyasztani a tejtermékeket. Új betonhidak az Olt fe­ll­ lett, Csíkkarcf­alván, az ____ Olt szenttamási és jenő­falvi szakaszán két beton­­hidat kapcsoltak be a forgalomba. Az építkezési költségek meghalad­ják a kilencvenezer lejt, amiből a lakosok harmincezer lej értékben végeztek hazafias munkát. Megyénk falvaiban és községeiben megkezdték tevékenységüket a tudo­mányos ismeretterjesztő brigádok. A téli időszakban a la­kosok számos értékes szakmai, ide­­ológiai, művészeti előadást hallhat­­nak. A napokban a várhegyi mű­velődési otthonban a bel- és kül- H­ÍREK politikai témakör keretében előa­dás hangzott el „A román traktor útja a világban“ címen. A csík­­szépvíziek ugyanakkor Kónya László tanár ismertetését hallhat­ták a gyümölcsösökben végzendő téli munkálatról. Maros sportkomplexum a neve annak az új sport­­létesítménynek, amelyet nemrégiben adtak át a közönségnek Maroshévízen. Kétsá­vos tekepálya, asztali­tenisz és rádióamatőr terem, billiárd és ro­mi szoba áll az itt szórakozni, sportolni vágyók rendelkezésére. Elkészítéséhez a helybeli sportszer­vek, a szaktanács és a sportbará­tok járultak hozzá. Az építkezése­ket helyi erőforrásokból, hazafias munkával végezték. Az új sport­­létesítmény kiváló lehetőség a téli szórakozásra, mivel a termeket fűtéssel is ellátták. ESEH­EstYEK Az első téli örömök. (NAGY P. ZOLTÁN felvétele) ÍREK Az Ager­pres felentis Bekapcsolták az országos energetikai rendszerbe a dévai hőerőmű első gépcsoportját Bekapcsolták az országos ener­getikai rendszerbe a dévai hőerő­mű első, 210 megawattos áramfej­lesztő csoportját. Ezzel egyidejű­leg üzembe helyezték a 840 mega­wattra tervezett erőmű több jelen­tős berendezését. Jól halad a második 210 mega­wattos csoport szerelése is. Most készítik elő a harmadik és a ne­gyedik áramfejlesztő csoport fel­szerelését. Amikor mind a négy áramfej­lesztő csoportot üzembe helyezik, az erőmű évente több mint ötmil­­liárd kilowattóra áramot fejleszt majd, az ország akkori energiater­melésének mintegy 13 százalékát. Megyénk keres­kedelmi vállalatai a számok, tények tükrében Mi sem természetesebb, hogy egy-egy in­tézmény, vállalat, bármilyen profilú szocialista egység teljesítményének, eredményeinek fel­méréséhez legmegbízhatóbb támpont az illető egység minden irányú tevékenységének pontos, részletes „feltérképezése“. Csakis ennek birto­kában alkothatunk teljes képet ahhoz, hogy a társadalmilag hasznos munkáról értékítéletet mondhassunk. Tény, hogy megyénk vásárló­­közönségének az a része, amelynek alkalma volt közvetlenül ismerkedni, megismerkedni me­gyénk kereskedelmi vállalataival, saját — vá­sárlói — tapasztalatai alapján leszűrt vélemé­nye nemhogy eltérő, de homlokegyenest ellen­kező azt illetően, hogy megkapja-e amit keres vagy pedig távoznia kell a „nézzen be a jövő héten“ ígéretével. A statisztikát nem lehet kenyérre kenni! Mert ha lehetne, minden bizonnyal a Csíkszere­dai vásárló távozna a legelégedettebben a me­gyeközpont üzleteiből. Ugyanis a mutatószámok tükrében, a mindenféle tervteljesítések verse­nyében vitathatatlan a Csíkszeredai Helyi Ke­resk­e­lmi Vállalat előnye. Legyünk igazsá­gos , az ellátás legnehezebb gondja a megye­­központé, hiszen a városon kívül többnyire neki kell ellátnia Balánbánya és Tusnádfürdő lakosságát is. A követelmények minél teljesebb felmérése és a tanulságok levonása érdekében vizsgáljuk meg a kereskedelmi tevékenység sta­tisztikai mérlegét az év első három­ évnegyedét illetően. Arány és arányeltolódás A vásárlóközönség igényeinek minél jobb kielégítése és a köz­ponti árukiutalásból származó elégtelenségek kiküszöbölése ér­dekében a kereskedelmi vállala­toknak joguk van kiaknázni min­den olyan lehetőséget — a sza­badpiactól kezdve —, amellyel növelni tudják árukészleteiket. Az élelmiszereket illetően, vonatkozik ez számszerint 19 árucikkre, amelyből a legtöbbet (18-at) a megyeközpont kereskedelmi válla­lata szerzett be. Általában a ne­hezen kapható élelmiszerek és különböző hűsítő italok a kiutalá­soknál 16 millió 400 ezer lejnyi értékkel nagyobb mennyiségben kerültek piacra megyeszerte, ebből közel 10 millió lej értékűt Csík­szeredában adtak el. A lakosság, azaz a vásárlók arányát tekintve mindenképpen a megyeközpont javára billen a mérleg ezen a té­ren is, — a papírformák szerint. Még inkább, ha azt is figyelembe vesszük, hogy kiutaláson felül több mint 16 ezer lej értékű ipari cik­ket szerzett be a Csíkszeredai ke­reskedelmi vállalat, míg a székely­udvarhelyi csak 6 és fél ezer, a gyergyószentmiklósi 4 ezer, a ma­roshévízi pedig 3 és fél ezer lej értékűt. Lám-lám, a „statisztikát" tekintve nem lenne jogos a vásár­lók panasza. Az 1968. évi tervtel­jesítéshez viszonyítva az idén va­lamennyi kereskedelmi vállalatunk túlszárnyalta tavalyi eladási tervét, de míg a Csíkszeredát 16,7 száza­lkban, addig a székelyudvarhelyi JANKÓ ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) ESEMÉNYEK HÍRE Románia Szocialista Köztársaságnak NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS vezette párt- és állami küldöttsége elutazott Moszkvába Kedd délben a fővárosból Moszkvába utazott Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegáció Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének vezetésével részt vesz Bulgária NK, a Cseh­szlovák SZK, a Német DK, a Len­gyel NK, Románia Szocialista Köz­társaság, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetői­nek találkozóján. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a Minisztertanács elnöke, Gheorghe Pană, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Corneliu Manescu, ez RKP KB tagja, külügyminiszter. Elutazáskor a Baneasa repülő­téren jelen voltak a következő elv­társak: Emil Bodnaraş, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Ver­­deţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Manescu, Leonte Râutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu, Ştefan Voitec, Petre Blajovici, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ioniţă, Vasile Patilineţ, Dumit­ru Popa, Ion Stănescu, Mihai Ma­­rinescu, Ion Păţan, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények és tár­sadalmi szervezetek vezetői. Jelen volt V. Sz. Tyikurov, a Szovjetunió bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) A­z idén, pontosabban ok­tóber elsejétől a ditrói mtsz-et lényegében tej­termelésre szakosítják. Ennek a lépésnek az eredményes­sége jelentősen kihat majd me­gyénk többi mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti profiljának ala­kulására. A ditrói mtsz-ben a szarvasmar­ha állomány jelenlegi létszáma 1303, amelyből tehén 588. A vem­hes üszők száma 87. Ehhez a há­rom számhoz csupán annyi hozzá­fűzni való lenne, hogy az arány a tehenek és a vemhes üszők szá­ma között nem a legmegfelelőbb. Tejtermelő gazdaságról lévén szó a vemhes üszők száma sokkal na­gyobb kellene legyen, mert csak így biztosítható a termelőképes utánpótlás. Az október hónapi statisztikák szerint jóllehet túllép­ték a tervezett állatlétszámot, hisz a tervekben 1300 darab szarvas­­marha szerepel, de nem feledhet­jük el azt sem, hogy jövő évre ez a szám emelkedni fog. Ez, *­ az állománnyal termelt tej mennyisége november elsején 7819 hektolitert tett ki, takarmányozott tehenenként több mint 1 400 liter ezidáig, amelyt... árulérként lead­tak 4 016 hektolitert.­­.. ^Merítet­ték a leadási tervet. De a jövő évben a takarmányozott tehenen­ként tejhozamnak 1 700 litret kell elérnie, s a leadott tej mennyisé­gének pedig a kétszeresére kell növekednie. Ebben az összefüg­gésben a mostani mutatók nem a legbíztatóbbak. Hisz megvalósíthatóak-e ezek a tervek a jelenleg biztosított 3 610 tonna széna, 2 049 tonna nedvdús takarmány készlettel? Nem beszél­ve, hogy a szükséges szalmaféle­ségeknek csak 80, az abraktakar­mánynak pedig csak ötven száza­lékával rendelkeznek. A tehenek fejadagja pedig a következő: 10 kg széna, 8 kiló siló, egy kiló ab­rak. Ilyenképpen az állatok csak a létfenntartáshoz és a minimális termelésre valót kapják. Ilyen fej­adaggal nem lehet termelni. Illet­ve lehet, de csak nagyon keveset. Mit várhatunk a jövő évtől? Azt, hogy a tudomány nyújtotta lehető­ségek maximális felhasználásával fokozzák a termőterületek hoza­mát Az intenzív állattenyésztés egyben intenzív növénytermesztést is igényel. Ha ésszerűen gazdál­kodnak a rendelkezésükre álló területeken, annyi takarmányt ter­melhetnek, amennyi jóval nagyobb létszámú állat táplálásához is elégséges. Mert jó, hogy tejter­melésre szakosítunk egy gazdasá­got, de akkor a takarmányterme­lést is ehhez kellene igazítani. Jö­vőben 8190 hektoliter tejet kell átadjanak az államnak. Kétszer annyit, mint az idén. S ehhez két­szer annyi takarmányra lesz szük­ség. Egy másik dolog, amely nagy­ban hozzájárulna a tejtermelés növekedéséhez, az állattenyésztés jobb megszervezése. Csak egyet­len példát vegyünk. A termelt tej és a leadott tej mennyisége ön­maga helyett beszél. Termeltek 7 819, leadtak 4 016 hektoliter te­jet. Tehát 3 803 hektoliter tejet fogyasztottak a borjak. Igaz, hogy három hónapig szoptatják. Nyil­vánvaló, hogy a mesterséges szop­tatással el lehetne kerülni ezt a nagynak tűnő fogyasztást, vala­mint azzal, hogy csak a tovább­­tenyésztésre kerülő borjakat szop­tatják három hónapig. Pro és kontra vélemények hangzottak el a mesterséges táplálás mellett, hogy nagy az elhullás, nem fejlőd­nek eléggé az állatok, nem lesz­nek eléggé termelékenyek. Azt hiszem nem szükséges a mester­séges borjúnevelés előnyeiről be­szélni, és a fent említett nehézsé­geket ki lehet küszöbölni, ha be­tartják az összes állategészség­ügyi, állattenyésztési szabályokat. És ez egy jó néhány száz hektoli­ter tejet jelent pluszba. Íme néhány gondolat, amely a ditrói gazdaságban a tejtermelés kapcsán felvetődött, de megyénk számos más termelőszövetkezetére is érvényes. Egy bizonyos, a szako­sítás jó, szükséges. De a körülte­kintő szervezés, az előrelátás sem elhanyagolható. Másképp értelmét veszti a papírokon kidolgozott „specializálás". FERENCZ L. ISTVÁN INTENZÍV ÁLLAT­TENYÉSZTÉST ! A SZAKOSÍTÁSOÍÍTOk... mennyi Herma săltăm? ­1 Újabb korszerűsített útszakaszt adtak át a forgalomnak A Brassó és Câmpulung-Muscel közötti, 1 300 méter magasságban húzódó korszerűsített országúton megindult a forgalom. A Déli-Kár­pátokat átszelő útvonal áthalad a Dimbovicioara-szoros és a Dimbo­­vicioara barlang, Negru Vodă vára, a Topliceanu emlékház, a Törcsvári kastély stb. mellett. A jö­vőben az út mentén moteleket, fo­gadókat és menedékházakat épí­tenek. A korszerűsített útvonal nagy gazdasági jelentőségű, javítja az összeköttetést a fatelepek és a fa­­feldolgozó vállalatok, valamint a brassói, Câmpulung-i és Piteşti-i gépgyárak között. Az utat a brassói építő-szállító vállalat építette újjá. A munkála­tok során több mint 300 000 köbmé­ter földet kellett megmozgatni. Megérkezés Moszkvába MOSZKVA. — L. Duţă, az Ager­pres tudósítója jelenti: Kedd este megérkezett Moszkvá­ba Románia Szocialista Köztársa­ság párt és állami küldöttsége, amely élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal részt vesz Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetői­nek találkozóján. A Seremetyevo repülőtéren a kül­döttséget a következő elvtársak fo­gadták: L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke, A. N. Koszi­gin, az SZKP KB Politbürójának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, A. N. Selepin, az SZKP KB Politbürójának tagja, K. F. Katusev, az SZKP KB titkára, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, K. Rusza­­kov, az SZKP KB osztályvezetője. A repülőtéren jelen volt Teodor Marinescu, Románia Szocialista Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) ESEMÉNYEK hogy vajon szegényebbek lettünk egy nótával, mint szü­­leink-nagyszüleink? Történt ugyanis, hogy fülem­be botlott egy sóhajba fulladt megjegyzése szomszédasszo­nyunknak: — Hej, ez volt a mi Jánosunk nótája... (Éppen népzenét hallgatott az össze­gyűlt, idősebbekből álló asz­­szony-sereg). Mondom, a fülem­be botlott és most is ott mo­toszkál bennem „ ... a nótá­ja“ ... Kölyök koromban a húgom­mal apám térdére kucorodtunk, és követeltük, hogy énekeljen. Énekelje azt, hogy — de ma már nem emlékszem mit — és ez néha fáj. Mert volt nekünk is nótánk, mint az akkori felnőtteknek. Mert ha megkérdezett volna akkor keresztapám (ő mindig kérdezett és mindenről), hogy: — Na legényke, melyik a te nótád? — gondolkodás nélkül, a szemébe nézve tudtam volna felelni. S ma? Csak nagy néha kérdez meg valaki. Csak ritkán „eresszük" meg ezt a kérdést. S botlado­zik a felelet is. Vajon szegé­nyebbek lettünk volna egy nó­tával? Jól esne hinni, hogy nem ... HÉJJÁ JÓZSEF

Next