Hargita, 1970. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-29 / 22. szám

" A megyeszékhely új arculatáért (Folytatás az­­ oldalról) nak a Városgazdálkodási Vállalat tevékenysége, sokszor nem kielé­gítő kereskedelmi egységeink áru­­választéka, udvariasabbá, civilizál­tabbá kell tenni a vásárlóközön­ség kiszolgálását, javítani kell a munkát a helyi érdekeltségű vál­lalatokban, és a városhoz tartozó mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben. Különösen az mtsz-ekben akad jónéhány sürgősen megol­dásra váró feladat. A tagságot a közvagyon iránti tiszteletre, a munkával szembeni helyes viszo­nyulásra kell nevelni. Az ülésszakon szó esett arról is, hog­y egyes képviselőknek bizony jóval többet kellene tenniük a rá­juk bízott feladatok elvégzése, a lakosság mozgósítása érdekében. Sajnos a bírálat csak úgy általá­nosságban hangzott el, a jelenté­sek is, a hozzászólók is tartózkod­tak a név szerinti példák megem­lítésétől, pedig igencsak hasznos és ösztönző lett volna, különösen, ha az idei feladatokat tartjuk szem előtt. 2 A Csíkszeredai városi néptanács VERSENYFELHÍVÁSA— (Folytatás az 1. oldalról) Mozgósítjuk a lakosságot, hogy bekapcsolódjon a város­­szépítési és községgazdálkodá­si munkálatokba. 1970-ben 8 500 000 lej értékű hazafias munkát végzünk. Ebből: — 100 000 négyzetméter utca és járda-karbantartás, — 4 000 négyzetméter útkar­bantartás, — 5 000 darab díszfa elül­tetése, — 13 000 darab fa az élő­sövényekhez, — 27 hektár park és zöld­övezet létesítése, illetve a meg­lévők karbantartása. Hozzájárulunk a beruházási tervben kijelölt objektumok fel­építéséhez az alábbiak szerint: — a műjégpálya építéséhez 400 000 lej értékben, — a szálloda építéséhez 800 000 lej értékben, — a líceum építéséhez 400 000 lej értékben, —­ a filmszínház építéséhez 150 000 lej értékben, —■ a közszolgáltatási komple­xum építéséhez 200 000 lej ér­tékben, —­ a postapalota építéséhez 300 000 lej értékben, — a pékség építéséhez 150 000 lej értékben, — a város kanalizálásához 150 000 lej értékben, — az élelmiszerraktár építé­séhez 50 000 lej értékben, — a lakásépítkezésekhez 600 000 lej értékben. Az említetteken kívül a kötött­árugyárnál 200 000 lej, a gyap­júfonoda építésénél 260 000 lej, az autóparkoló építésénél 150 000 lej, az öt jégpályánál 118 000 lej, a különféle város­­szépítési akcióknál pedig 50 000 lej értékű hazafias munkát vég­zünk. Az oktatás, a művelődés és az egészségügy terén: — a városi néptanács az ok­tató-nevelői munka színvonalá­nak állandó emeléséért bizto­sítja az iskoláknak a szükséges anyagi alapokat. A helyi lí­ceumban átadnak egy új torna­termet az I—IV. osztályos ta­nulók részére. — egy új szakiskolát létesí­tünk az építőtelepek szakmun­kás szükségletének fedezéséért — tovább gazdagítjuk a mű­kedvelői mozgalmat, a helyi népköltészetből ihletődött elő­adásokat tartunk Csíkszeredá­ban és megyénk más helysé­geiben. Együtteseink részt vesz­nek a különféle folklórfesztivá­lokon (Tavasz a Hargitán, a Maros menti megyék folklór­fesztiválja, a Nárcisz mezei fesz­tivál). —­ részt veszünk a sepsiszent­györgyi és Râmnicu-Sărat-i köny­­nyűzene fesztiválon. — megünnepeljük a Művelő­dési Ház énekkara fennállásá­nak 80., a folklóregyüttes lét­rehozásának 20. évfordulóját. A városi néptanács nagy fi­gyelmet fordít a lakosság orvosi ellátásának szüntelen javításá­ra. A berendezések helyesebb elosztásával egy új egészség­­ügyi körzetet létesítünk. Csíkszereda város néptaná­csa, az összes dolgozók vállal­ják, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket a jelen felhívásban fog­lalt vállalások teljesítéséért, hogy még hatványozottabban hozzá­járuljanak a X. kongresszus magasztos célkitűzéseinek való­ra váltásához, a szocialista Románia szüntelen fejlődésé­hez. CSÍKSZEREDA VÁROS NÉPTANÁCSA — NEVEK A RÓZSASZIRMOKON Érdekes, hogy az difi­berek mennyire szeretik megörökíteni neveiket. Látjuk azokat fakéreg­be, parki és iskolai padokba vésve, házak, illemhelyek falára, kerítésekre, vendéglői és cuk­rászdai asztalokra, de még hó­ba írva is. Nem csodálkozunk, ha találkozunk velük. Az unalom jegyzet és az emberi hiúság természetes következményeit látjuk bennük. S az emberek egyre leleménye­sebben használnak fel minden tárgyat, hogy itt­ vagy ottjár­­tukról emléket hagyjanak. A lelemény legszebb példá­jával a gyergyószentmiklósi fő­téri cukrászdában találkoztunk. Az Anikók, Rózsikák, Lacik (Erős Lacik) neveit nem az előbb fel­sorolt, szokásos helyeken olvas­hattuk, hanem az asztalra helye­zett vázák műrózsáinak szirmain. Talán egy rózsaszínű óra mara­dandó emlékeként írták oda bir­tokosaik. Egyesek ceruzával, mások — esztétikusabb megol­dást választva! — tollal. Lehet, hogy cselekedetük mozgatója éppen a közmondás volt: Aki szereti a virágot, rossz ember nem lehet! S a cukrászdát lá­togatók olyannyira jó emberek, hogy neveiket el sem tudják képzelni virágok nélkül. Mennyire igazságtalanok e­­gyes emberek, amikor megbot­­ránkozott hangon azt fejtege­tik, hogy ők bizony szíveseb­ben nézik a rózsákat (még ha műanyagból készültek is!) ösz­­szef­irkált szirmok nélkül! — Mennyivel jóságosabb a kiszol­gáló személyzet, amelyik moso­lyogva szemet huny, ha a ven­dég — ki tudja, milyen belső kényszertől hajtva — nevét a szirmokra írja —, nem is szól, nem is fizetteti meg az elcsú­fított művirágok árát. ANDRÁS BALÁZS ­ Havaseső után (BENEDEK MÁRIA felvétele) A minták „születése“. Készül a híres Hargita megyei kerámia. A Jogtudományi Társaság me­gyei fiókját kerestem, s kiderült, hogy ilyen fiók nem létezik. A Jogászok Országos Szövetségének megyei szervezetét említették he­lyette. Vajon ez a szervezet tesz valamit a tudományos tevékeny­ség fellendítése érdekében? — Ez a kérdés késztetett arra, hogy célja, feladatai, egyáltalán, mun­kája iránt érdeklődjem. — Kérem, ez tömegszervezet — kaptam meg a választ. Fiókjai vannak Székelyudvarhelyen és Maroshévízen. Célja, feladatai kö­zé tartozik a törvények népsze­rűsítése, a dolgozók jogi öntuda­tának emelése, a jogászok szakmai továbbképzése. A megyei szerve­zet vezetőségét tavaly december­ben választották meg. Elnök­e­­Móra Victor, a megyei törvény­szék elnöke­ A Művelődés-­­ és Művészetügyi Bizottság irányításával dolgozó Tudományterjesztő Komisszió jo­gász-lektorai az elmúlt évben nyolcvankét jogtudományi elő­adást és szimpoziont tartottak megyénk művelődési otthonaiban, művelődési házaiban, szakszerve­zeti klubjaiban. A Jogászok Szö­vetségének megyei szervezete bíz­ta meg, mozgósította őket e fela­dat elvégzésére. Ezek szerint el­mondhatjuk, hogy a szervezet a törvénytisztelet kialakítása, a dol­gozók jogi öntudatának emelése ér­dekében sokat tett. A tudományter­­jesztés azonban még nem tudomá­nyos munka. Ami a tudományos munkával szorosabb összefüggésben van, az a szövetség tagjainak szakmai to­vábbképzése. Ez a tevékenység két kollektíva — a bűnügyi (fe­lelőse Nyáguly János Csíkszeredai főügyész) és a polgárjogi kollek­tíva (felelőse György Béla, a Csík­szeredai bíróság elnöke) — kere­tében bonyolódik le. A kollektí­vák tanulmányokat, illetőleg dol­gozatokat készítenek, tagjai meg­beszélik, véglegesítik formáját és a megyei szervezet gyűlése elé terjesztik. A bűnügyi kollektíva például 1970-re három tanul­mányt készít. Egyik a közvagyont ért károk­­ értékének kiszámításá­val, másik a kiskorú bűnözők és a kötelező környezettanulmányok­­kérdésével, harmadik a szolgálati bűncselekményekkel foglalkozik majd. Már, hogyha elkészülnek. S ezt azért szükséges megjegyez­nünk, mert a tavaly mindössze egyetlen szakmai dolgozat vitáját rendezték meg,­­ ugyanis csu­pán ennyiből állt a „termés”. Ez pedig vajmi kevés ahhoz, hogy elégedettek lehessünk vele. Az igaz, hogy tanulmányokat, dolgo­­­zatokat elsietni, elnagyolni nem lehet, mégis egyetlen szervezett szakmai vita egy esztendő alatt alig több a semminél. Hát nagyjából ennyi, amit a jogászok megyei szervezetének tevékenységéről elmondhatunk, illetőleg amennyit tevékenységé­ről elmondtak nekünk. Kétségte­len, a szakmai továbbképzés a tu­dományos ismeretek gyarapítását, elmélyítését célozza. Mégsem azo­nosíthatjuk a tulajdonképpeni tu­dományos munkával. Hiszen jó­formán minden vállalat, intéz­mény keretében folyik szakmai továbbképzés. A szakszervezeti bizottságok feladata a szervezés. A tudományos dolgozat azonban" túlnő a szakma gyakorlatán. Mint ahogyan — például — a matema­tikai társaság fiókjának tevékeny­sége sem azonos a pedagógiai, módszertani körök tevékenységé­vel. Szép és dicséretet érdemel az az önzetlen törekvés, mely a jogá­szok megyei szervezete részéről megnyilvánul a tudományterjesz­tés vonatkozásában. A szakmai tanulmányok is hasznosak (ha el­készülnek), s a termékeny viták is (ha sor kerül rájuk). Kétsé­geink vannak azonban azzal kap­csolatosan, hogy kellőképpen pó­tolják-e, helyettesítik-e a tudo­mányos munkát, kutatást. BALÁZS ANDRÁS ---------J­ogászok és a tudomán tevékenység REsu­fflVE 110 évvel ezelőtt született az orosz drá­ma és rövidpróza nagy klasszikusa, ki­nek nevét a vizsz. 25 sz. sorban rejtettük el. A függ. 1, 8 és a vizsz. 16 sz. sorokban három népszerű szín­darabjának címét i­­dézzük. VÍZSZINTES: 1. Régi űrmérták, 5. Német zeneszerző család, 9. Patakokba ömlő, 11. Szamárhang, 12. ügyeletes, 13. Harap, 14. visz­­szaír! 15. A népmesék tréfás gnómja, 18. Végtelen táncmulat­ság, 19. Cipészszerszám, 20. Né­met tőszámnév, 22. Dühöngő be­tegség, 24. Vadlak, 28. Derékszíj, 29. Fűszer, 30. Pálya, 31. Fordított intelligencia, 32. Tanítvány, 33. 1958-ban elhunyt ismert román festő és grafikus. FÜGGŐLEGES: 2. Korszak, 3. A nápolyi öböl kis szigete (csk), 4. A görög mitológiában a szülés, illetve a sors istennői, 5. Bor nyi­tány, 7. Egyértékű atomcsoport (ék.h.), 13. Német orvos és fizi­kus, az energia megmaradása el­vének feltalálója, 15. Emeletien! 16. a) Legendás, nagyerejű hős, 17. Mint a vizsz. 19, 21. öreg-e? 23. Latin kettős magánhangzó, 24. Éktelen esztendő, 26. Alapeledel, 27. Fordított állóvíz, 31. Kettős mássalhangzó. (híj •12 3 w 5 r 1 8 9 10 ti a 6 _ ESg©? pF ftW 45 * &0, 13 191 n 5321 n­ 23r 24 15 26 211 2­­29.r 30r 5­­31 r­­33 A Csíkszeredai Autószállítási Vállalat azonnal alkalmaz bármilyen kategóriával rendelkező gépkocsivezetőt. 1?76 Január 29 csütörtök Napkelte: 7,38; nyugta: 17,20 Holdkelte: — nyugta: 10,17 Az évből eltelt 28 nap, hátra van még 337. ÉVFORDULÓK: — 70 évvel ezelőtt szüle­tett Iuliu Mureșianu ze­neszerző (megh. 1956- ban). — 1918-ban hunyt el Cons­tantin I. Istrati román vegyész és orvos (szül. 1850-ben).­­ HETIVÁSÁR: Vlahica, Pa­­­j­rajd, Várhegy, Csíkkarcfal- 1­­­va. A-- - SZKLÓ/IZIÓ JANUÁR 29, CSÜTÖRTÖK 17,30 Magyar nyelvű adás 18,05 Kaland a hegyekben (IX.) 18,35 A modern román nyelv 19,00 Híradó 19,20 Jégkorong 20,00 Reflektor 20,10 Hirdetések 20,15 Közelképben: Ni­­colae Topor meteorológus 20,45 Ben­jamin Britten: Szentivánéji álom — Shakespeare darabjánál? operavál­tozata 22,00 Híradó 22,15 Irodalmi aktualitások 22,30 Műsorismertetés 22,45 Ifj. Sammy Davies. JANUÁR 30, PÉNTEK 18,30 Gazdasági aktualitások 18,50 A Doina népi együttes műsorából 19,00 Híradó 19,20 Reflektor 19,30 Tudomány 20,40 Magyar játékfilm Latabár Kálmánnal 22:05 Híradó 22:20 Nemzetközi aktualitások. RAdIó JANUÁR 30, PÉNTEK Román nyelven: 6,00—6,30 Reg­geli zenés beszélgetés: 18,00—19,30 Hírek. Hat humoros darab gyermek­­kórusra és magnetofonszalagra — Laurenţiu Próféta szerzeménye. Az ifjúság hullámhosszán. Szemtől­­szemben a jövővel — a „Genera­ţii“ iskolai folyóirat szerkesztősé­gének tevékenységéből. Fiatal fa­lusi értelmiségiek között. Egy tu­dományos dolgozat margójára. Könnyűzene. Hírnevünk a nagyvi­lágban. Részletek: Lehár: Mosoly országa című operettjéből. Magyar nyelven: 6:30—7:00 Reg­geli híradó. Ipari krónika: a ter­melés anyagi alapjainak biztosítá­sa a marosvásárhelyi Meggyesfal­vi Téglagyárban. Zenei kaleidosz­kóp. Műsorajánlás, 16:30—18:00 Hz­ HARGITA rek, tudósítások, Nat King Kole és az Electrecord könnyűzene együttese játszik. Gazdasági figy­elő: a villa­mosenergia gazdaságos felhasználá­sa. Zoltán Aladár: I. vonósnégyes. Nők stúdiója: akik sohasem unat­koznak. Szereti-e Ön Brahmsot? Szeretne-e szép lenni, s ha igen, miért? Szereti-e a világot­­és ha igen, hogyan? Vidám percek. Ha felismerte írjon nekünk — könnyű­zenei fejtörő. JANUÁR 29. CSÜTÖRTÖK CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Harc Rómáért, I—II. rész. Színes, szé­lesvásznú német—román film. SZÉ­KELYUDVARHELYI „Homoród“: Az ezüst oroszlán birodalmában. Színes, szélesvásznú német—spa­nyol film. G­YERG­Y­ÓSZENTMIK­­LÓSI „Mioriţa“: Törvényen kívül. Színes francia film. GYER­­GYÓSZENTMIKLÓSI „Famunkás“: Az apáca és a komiszár. Ju­goszláv film. MAROSHÉ­­VIZI „Caliman“: A balta. Színes román—olasz film. SZÉKELYKE­­RESZTÚRI „Haladás“: A félénk fiú. Színes szovjet film. BALÁN­­BÁNYAI „Bányász“: A fekete herceg. Színes, szélesvásznú német film. VLAHICAI „Vlahica“: Örök­­ifjúság. Színes román film. BOR­SZÉKI „Forrás“: Bőrruhás fiúk. Szélesvásznú angol film. BOR­SZÉKI „Borszék“: Az Elena öböl. Szovjet film. TUSNÁDFÜR­­DŐI „Olt“: Elsietett házasság. Magyar film. MADÉFALVI „Vasu­tas“: A mesterség buktatói. Szí­nes francia film. DITROI „Maros“: A nagy kígyó. Német film. GYERGYÓCSOMAFALVI „Műve­lődés“: A komiszár és a három zöld kutya banda. Színes németi film. A GTi&GYÓSZfHm­iKLÓSi PARTIZAM HEGYEi WflYliPARi VALlALAT QLKOm­az A gyergyószentmiklósi bútorrészlegre: — bútoripari mérnököt — bútoripari technikust A fémrészlegre: — kohászmérnököt — gépészmérnököt Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad. A I a Megyei Fém-, z­a*­­n Vegyipari ■B I és Kitermelői U Vállalat 1 m (I J.E.M.C.) Hargita utca 47 — szakképzett marósokat és esztergályosokat — szakképesítés nélküli munkásokat a Csíkszeredai Suta, csíkvacsárcsi és gyergyóújfalusi bányákba Szín­HÁZ A temesvári Állami Magyar Szín­ház vendégjátéka megyénkben Január 29-én Csíkszentdomoko­­son, 30-án Csíkkozmáson lép fel Lászlóffy Csaba Gólya, gólya, gi­lice című darabjával a bégaparti színház együttese. min­im Az 1970. január 28-i húzása­inak nyerőszámai: I. húzás: 25, 41, 2, 31, 17, 21 Nyereményalap: 442 663 lej. II. húzás: 22, 29, 1, 10, 6, 35, 7 Nyereményalap: 375 554 lej. IDŐJÁDÁS Megyénkben további felmelege­dés várható, többnyire borús ég­bolttal, időszakos esőkkel. A he­gyekben havas eső, havazás. Hő­­mérsékleti értékek: nappal plusz 1-től 8 fok, éjjel mínusz 4, plusz 3 fok. Fokozódó ködképződés. Dél­keleti szél.

Next