Hargita, 1970. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1970-02-14 / 36. szám
HARGITA 3 • Egy Buenos Aires-i jósnő egyik kliensnőjének „megjövendölte", hogy rövidesen jelentősebb pénzösszeg tulajdonosa lesz, Jóslata hamarabb bevált, mint gondolta volna, ugyanis vendége előkotort táskájából egy pisztolyt és felszólította adja át pénzét. A jósnő vagyona ugyan elúszott, szakmai „sikere" azonban teljes volt... • A Serengeti-i (Tanzánia) rezervációban az utóbbi hónapokban érthetetlenül gyorsan csökkenni kezdett a fiatal elefántok száma. Csupán egy hónap alatt 495 elefánt tűnt el. Az őrök vadorzókra gyanakodtak, s nemrégiben sikerült is elfogni 52-öt az „eredeti" tolvajok közül. Az őrök véleménye szerint azonban nem sikerült mindegyikük nyomára bukkan ni. Kiszámították, hogy egy tonna acél előállításához 6—300 köbméter vízre van szükség. A fogyasztást a gépek állapota és a gyártásfolyamat szabja meg. Egy tonna papír előállításához pedig 80— 1 000 köbméter víz szükséges. • Eredeti labdarúgó csapattal rendelkezik az angliai Tilworth városka. Az együttes edzője a 66 éves Adeline Millet asszonyság, játékosai pedig 7 fia, három sógora és egy unokája.A híres francia énekes, Tino Rossi, 25 éve gyűjti a hódolóitól kapott leveleket. Ma a gyűjteménye mintegy 10 tonnát tesz ki. A japán üzletekben új konzervféleség jelent meg. A dobozokban virágot konzerválnak, amelyeket a felbontás után vízbe kell helyezni. „Nyugdíjas“ repülőgép-motor a termelésben A Szovjetunióban a repülőgép turbóreaktor motorszerkezete miután hivatalosan is „nyugdíjba" megy, azaz kiselejtezik, megkezdi változatos pályafutását a termelés különböző ágaiban. Ilyen (képünkön is látható) motorral ellátott szerkezetek tisztítják például a szovjetunióbeli repülőtereken a kifutópályákat a jégtől és hótól. Ugyanígy használják fel azokat a vágtáknál is, ahol megtisztítják a vasútvonalakat és sorompókat. A Vilinsk-i hőerőmű építkezésén, az örökbirodalmában egy ilyen „aggregát" egy óra alatt 12 főálló munkabri-l nyolc órai teljesítményét nyújtja. Sok kolhozban és szovhozban az elevátorokhoz csatolják, a „kiöregedett" repülőgépmotorokat, amelyek sikeresen felhasználhatók oltásra olaj vagy gázforrások kitörése alkalmával is. Ezért jelentenek be jóelőre igényt a szovjet termelés minden ágából a „nyugdíjas" repülőgépmotorokra. ii I BlllPi ‡*WI ' * ,... ■AL ' /%% ‚ ■ •••••t ■ •%$ .‚•†.' •a.X.'.H Mai rejtvényünk VÍZSZINTES: 1) Japán város, amelyre 1945 augusztus 5-én ledobták az első atombombát, 9) Az atommag egyik elemi részecskéje, 14) Sík és alakos felületek megmunkálására szolgál, 15) Távközlési jelfogók. 16) Kapzsiságáról híres frígiai király a görög mitológiában. 17) Hirtelen, gyorsan. 20) Metánhoz hasonló gáz. 21) Megmártom. 22) R.E. 23) Becsuk. 24) Számnév. 25) Kecskehang. 26) Fegyverrel mérkőzik. 27) Kutyaház. 28) K.A.T. 29) Kettőzve: Észak-Afrikában élő pusztai vándorló. 30) Biblikus helység Izraelben. 31) Nagy tó Közép-Európában. 33) Romániai város. 34) Annak a legújabb szerkezetnek az elnevezése, amely billentyűk lenyomásával az emberi hangot tökéletesen „előállítja“. 35) Az angliai Harwellben felállított első úszómedencés atomreaktor neve. 36) Igyekezetet tanúsít. 38) A G hangnak egy félhanggal való felemeléséből származó hang. 40) Szónok. 41) A serdülőkoron alul levő gyerek. 43) I.A.Z. 45) Hazai légiforgalmi társaság. 46) Piros, zöld. 48) I.E. 49) Párold! 50) Nitrogén régi neve. 51) Azonos nevű város Lengyelországban és Jugoszláviában. 53) Indulatszó. 54) A legjobb ital. 56) Seb — románul. 57) Váltót forgat, bankos műszóval. 60) Korszakáig. AZ ATOM 62) Protonok és ionok gyorsítására alkalmas berendezések egyik típusa. FÜGGŐLEGES: 2) Utánoz. 3) Repülőgépeknek és hajóknak „kitapogatására“ szolgáló készülék (ék, f.). 4) Kikötőváros Algériában. 5) Nemzetközi vészjel. 6) Határrag. 7) Nagyság. 8) .. .Péter történetíró a XVIII. században, fő műve a Metamorphosis Transsylvanae. 9) Híres bécsi stadion neve. 10) Nagyszerű. 11) Nehézfém. 12) T.É.S. 13) Agyagból vagy porcelánból készült tojás, vagy kagyló alakú csőrös fuvola. 16) Nehéz elektron. 18) Az ilyen hír házasságról tudósít, görög eredetű szóval. 19) Az USA atombombakisérleteinek fő területe. 21) Bikaviadalok főszereplője. 24)Lassan elpusztulok 26) Nagy településlakója. 28) Lomok.’ 29) Szovjetfilmszínház, ismertebb filmjei: Pavlov, Luxustutajon. 30) Mohamedán bíró. 31) Duna melletti tér Budapesten. 32) Félig keltez! 33) Humoros. 34) Várj. 36) A fényenergia kvantuma. 37) Bírálat. 39) Lármázó. 42) Á.N. 44) Amerikai atomreaktor neve. 46) Magánszám. 47) Ezt éveinek száma adja meg. 50) Névelős erődítmény. 52) Főúr Franciaországban 1848 előtt. 54) Birka összefüggő betűi. 55) Z.O.Z. 58) Téli sport. 59) Húst köt a csonthoz. 61) Vés. MARK LAJOS MEGFEJTÉSEK: FEBRUAR 11 — Vizsz. 8) ... ergo sum. 17) Cogito... Függ. 5) Descartes. FEBRUAR 12 — Vizsz. 11) Edison. 17) Fonograf. Függ. 5) Izzólámpa. 7) Telefon. A TV Sieti műsorterve FEBRUÁR 15 — VASÁRNAP 8.45 Vasárnapi matiné gyermekeknek és iskolásoknak 10.15 Faluműsor 11.35 Szimfonikus hangverseny 12.00 A haza védelmében 12.35 Magyar nyelvű adás 16.30 A sötét folyó — szovjet sorozatfilm 17.15 Vasárnapi magazin 19.00 Híradó 19.15 Máramarosi népdalok és táncok 19.30 Riport a vasút fejlődéséről a gőzmozdonytól a Diesel- és villamos mozdonyig 19.50 Szőlőfürt a napfényben játékfilm, főszerepben Sydney Poitier 22.00 Filmvarieté 22.15 Híradó 22.25 Sívilágbajnokság — Közvetítés a csehszlovákiai Strbske Plesoból FEBRUÁR 16 — HÉTFŐ 18.00 Műszaki konzultáció 18.20 Ifjúsági adás 18.50 Zenei intermezzo 19.00 Híradó 19.30 Időszerű gazdasági kérdések 19.45 A kezdeményezők — Riport 20.15 Büszkeség és előítélet (III. — folytatásos film) 20.45 A metronóm és a kronométer között — vetélkedő 22.00 Politikai szemle 22.10 Koreográfiai adás 22.20 Híradó Sívilágbajnokság filmről 22.35 Színpadi krónika FEBRUÁR 17 — KEDD 18.00 Gyermekvilág 18.30 Gazdasági krónika 19.00 Híradó 19.20 A kormánykerék mögött — autósoknak 19.30 Az atom, a nagy ismeretlen. Rakétahajtóanyagok 20.00 Reflektor 20.15 Riport: X-12 nem teljesítette küldetését 20.30 A szélhámosnő — játékfilm, főszerepben Szilvássy Annamária Híradó 21.50 22.00 A világ körül: Vietnam DK 22.20 Ștefan Brabotescu, a nép művésze 22.40 Könnyűzene FEBRUÁR 18 — SZERDA 18.00 Aranykarkötő — pályaválasztási tanácsadó tanuló ifjúságnak 18.30 Szavalóest — tavalyi írószövetségi díjasok költeményeiből 19.00 Híradó 19.20 Mezőgazdasági újdonságok 19.30 Régi slágerek új előadásban 19.50 Párbeszéd a szenvedélyről 20.25 Mindenki nevet, dalol és táncol — szovjet játékfilm 22.00 Híradó: sívilágbajnokság (részletek képmagnóról) 22.20 Jégkorong világbajnokság: C-csoport: Magyarország—Olaszország (képmagnó-felvétel Galacról) FEBRUÁR 19 — CSÜTÖRTÖK 17.30 Magyar nyelvű adás 18.05 Kaland a hegyekben— sorozatfilm 18.35 Nyelvészeti adás 19.00 Híradó 19.20 Erdélyi népdalok 19.30 Közelkép — Franyó Zoltán író Gyermekszáj — Fiacskám, ez a levél igen nehéz. Még tíz banis bélyeg kell rá! — Hát akkor még nehezebb lesz! — Na látod. Gyurka, már jobb színed van, mint egy héttel ezelőtt. S azért van ez, mert betartottad, amit az orvosságos üvegre írtam. — Igenis. — De mi is volt ráírva? — Az, doktor bácsi, hogy hűvös helyen tartandó. ★ — Anyuka ! Hogy nevezik azt az állomást, ahol annyit álltunk? — ülj nyugton! Nem látod, hogy olvasok? — Elég baj. Úgy emlékszem, hogy öcsike ott maradt le a vonatról. — Tanuljátok meg gyerekek, hogy jobb adni, mint kapni. — Az én bátyám mindig így tesz. — Az nagyszerű. Na és kicsoda a te bátyád? — Bokszoló. — Apuka, miért szalad az a sok bácsi? — Fiacskám, aki előbb cél mm® hoz ér, díjat kap. — Na és akkor miért szalad a többi? ★ — Jaj, te Pistás Miért nem mosakodsz meg rendesen? Ha rád nézek, meg tudom mondani mit ettél ma reggelire. — Na, tessék mondani, mit? — Tojást. — Hogyisner. Azt tegnap reggel ettem t SZÓKINCSÜNK EREDETE (II.) Ősi finnugor és ugor eredetű szavaink mellett szókészletünk másik nagy csoportját a különböző származású és korú jövevényszavak alkotják. Mivel a magyarság történelme folyamán mindig érintkezett idegen népekkel, a tőlük megismert új gazdasági, társadalmi és műveltségi fogalmakkal, tényezőkkel együtt nyelvünkbe nagyon sok kölcsönszó került, így például a honfoglalás előtti korban vándorló őseink a törökökkel való szoros, bensőséges kapcsolatuk során kb. 300 olyan török jövevényszót vettek át, amelyek az életnek szinte összes ágaira kiterjednek, zömük azonban főleg az állattenyésztésre (bika, ökör, borjú, kos, disznó, kecske, tyúk, gyapjú, sajt, túró stb.) és a földművelésre (búza, árpa, eke, gyümölcs, alma, szőlő, bor, kender, őröl stb.) vonatkozik. A honfoglalás után pedig a szlávokkal való együttélés és szomszédság hosszú évszázadai alatt félezernél több szláv eredetű köznyelvi szó szaporítja nyelvünk szókészletét. Ezek közül legjelentősebbek a földműveléssel, állattenyésztéssel (gabona, rozs, zab, barázda, kasza, kapál, szalma, széna, pásztor, jászol, bárány, birka, kakas stb.), a ház berendezésével és a mindennapi élettel (udvar, konyha, ablak, kályha, asztal, pohár, tányér, villa, ebéd, vacsora, tészta, szalonna, zsír stb.), az állami és társadalmi élettel (megye, ispán, paraszt, pénz, perel stb.) meg egyéb fogalomkörökkel (család, ruházat, vallás) összefüggő szavak A középkorban, sőt egészen a XIX. század derekáig latin volt az egyház, az állami közigazgatás, a politika és a tudományok nyelve. Érthető tehát, hogy a magyarba folyton szüremlettek át latin elemek is (pl. templom, orgona, pápa, prédikál, iskola, tábla, ceruza, tinta, papíros stb.) és számottevően gazdagították nyelvünket. A németekkel a honfoglalás óta tartó szüntelen kapcsolat szintén mély nyomokat hagyott a magyar szókészletben. Német jövevényszavaink többnyire az ipar, a kereskedelem és a városi élet körébe tartoznak: polgár, kohó, érc, selejt, cégér, cukor, perec, gyémánt, erkély, márvány, tánc stb. Az eddig felsorolt legjelentékenyebb forrásokon kívül persze más nyelvekből ugyancsak kölcsönöztünk szavakat. Nyelvünk francia (tárgy, szekrény, kilincs), olasz, (piac, narancs, rizs), és más szókkal is gazdagodott. Végül meg kell említeni, hogy az utóbbi időben a nagy társadalmi, technikai stb. átalakulásokkal sok olyan új, lényeges fogalmakat jelölő idegen eredetű (nemzetközi) szó került a magyarba, melyek jobbára már meghonosodtak, polgárjogot szereztek szókészletünkben (atom, rádió, film, laboratórium, stb.). A kölcsönszavak igen tekintélyes hányada teljesen beleolvadt az eredeti, hagyományozott szókincsbe, s idegen voltuk feledésbe merült (búza, asztal, iskola stb.). A magyar nyelv mindig lépést tartott a társadalmi, gazdasági fejlődéssel, s ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy szókincsünk állandó gyarapodásában nemcsak régen, hanem ma is azoknak az ősi, tősgyökeres elemeknek van döntő szerepük, amelyeket még a finnugor korból örököltünk. KÓSA FERENC A televízió magyar nyelvű műsora VASÁRNAP 12:35—13:35 ■ Az ország acélútjain ■ Kriterion — A nemzetiségi könyvkiadó terveiről nyilatkoznak Domokos Géza, Bodor Pál és Cseke Gábor írók ■ Máramarosi népzene ■ A marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjainak folklórgyűjteményéből Könnyűzene, Kisfalusy Bálint énekel. CSÜTÖRTÖKÖN 17,30—18-IG: A tavasz küszöbén ■ Népdalok Zoltán Aladár feldolgozásában, előadja Tóth Erzsébet ■ Lászlóffy Aladár és Hervay Gizella verseiből. 20.00 Reflektor 20,15 Színházi est 22.00 Híradó 22,10 1945 március 6—1970 március 6 22.45 Miranda Martino szólóestje FEBRUÁR 20 — PÉNTEK TV-iskola Gyermekvilág Gazdasági krónika Kívánsághangverseny: Népzene Híradó Reflektor Mit tudunk a tengerekről és az óceánokról? — tudományos műsor Bigámia — játékfilm Híradó Külpolitikai újdonságok FEBRUÁR 21 — SZOMBAT 17.00 Német nyelvű adás 18.05 A város kulcsa — vetélkedő (Brassó és Marosvásárhely csapatai között) 19.00 Híradó 19.20 Reflektor 19.35 Enciklopédia 20.30 Egy óra Alfred Hitchockkal — Egy rendőr elbeszélése 21.20 Hanglemez-70 (intervizió) Az Erectrecord zenekar műsora 21,50 Híradó Si-világbajnokság — síugrás. Közvetítés a csehszlovákiai Strbske Plesoból A férfi kézilabda az 1970. évi világbajnokság küszöbén 22,45 Harry Belafonte műsora 17,00 18,00 18,30 18,50 19,00 19,20 19,30 20,45 22,20 22,30 indent megdermesztő hoszszú tél és nagy hideg szakadt a vidékre. Hiába jött el a farsangi vidámságok ideje, az emberek nem akartak házaikból kimozdulni. Vastag hasábfákat vettek a kemence tüzére s a tűz világának játéka mellett meghúzódva hallgatták, hogy a februári szél hogyan kínozza, csavargatja, siratja a fagytól megcsontosodott óriásfenyőket. Az éjszakát átaludni nem tudó vének ki-kileselkednek a gerendákból összeácsolt székely házikók kicsi ablakain és a farkasordító hideg éjszakában szokatlan, emberformájú, gyorsan mozgó árnyakat véltek felfedezni, mintha kutyafejűek lennének, olyanok, amilyenek már sok részt, veszedelmet zúdítottak a csíki községekre. De reggel hiába indultak el a csikorgó hóban, hogy hírt vigyenek szomszédaiknak, híveiket vénasszony beszédnek tartották. A szépviziek is hiába jelentkeztek, hogy elindulnak a gyimesi szorost vigyázó őrség és kémjárat felváltására, mert a csíkszentmihályi Sándor János felcsíki alkapitány a rendkívüli fagyos időre, mint minden mozgást meggátló tényezőre hivatkozva, felmentette kötelezettségeik alól és hazaengedte őket. A szorosba kirendelt őrök is képtelennek tartották, hogy a lovak hasáig érő hóban valakiknek is kedvük támadna portyázásra és élelmük fogytán a váltás megérkezését tovább nem bírva, jó hírrel indultak haza: kelet felől minden csendes. Mégis ebben a nagy csendességben 1694 február 13-án, hajnalban, a Csikszentmihály felé vezető havas úton, az erdő alatt fekete pontocskákat pillantottak meg az emberek, gyorsan mozogtak, szaporodtak és hosszú sörényű lovakon ülő tatárokká változtak át. A falu is megmozdult és a baj, amelytől titokban tartottak, de amelynek bekövetkezését az utolsó pillanatig se akarták elhinni, bekövetkezett. Kutyavonulás és harangszó, felszálló füst, őrjöngő orditozás és üvöltés adta tudtul, hogy nagy tatár csapat, prédára éhesen tört be mindent pusztítva, ami maga elé került. Valószínű, hogy Görbepatakon át Lóvész felől rohantak le, mert elsőnek Csírőszentmihályt pusztítják és a tőle keletre eső Cibrefalvát földig lerombolják. Majd sorra következik Vacsárcsi, Göröcsfalva, Szépvíz, Szentmihály, Borzsova és Delne. A falvakat elpusztították, az embereket válogatás nélkül öldökölték, vagy rabláncra fűzve fogságba hurcolták. Szépvízen ezer emberből csak heten menekültek meg a fogságtól és a haláltól. Mindez pedig hajnaltól délig tartott. Délben éppen olyan gyorsasággal, amilyennel jöttek, el is tűntek a tatárok. A „funesta- tragédia" hírére fegyvert fogtak a gyergyóiak és a csíkiak, tábort üttek, de valószínű újabb támadástól nem tartva azon nyomban hazaszéledtek. S ekkor, február 15-én még nagyobb tatársereg rohant rá Csíkra, és Domokostól Pálfalváig, Somlyóig és Taplócáig reggeltől estig újabb tíz falut felperzseltek és kifosztottak. Máig sem tudták pontosan megállapítani, hogy hány ember esett e gyászos esemény áldozatául. Egyes feljegyzések szerint hétezren, mások szerint tizenkétezren jutottak nyomorúságos fogságba, akiket csak drága váltságdíjért engedtek szabadon. De megtörtént a csodával határos nagyszerű esemény is. Amikor más semmit sem kaptak a kirabolt Felcsíkon a komolyabb ellenállásba nem ütköző tatárok, hogy telhetetlenségüket újabb zsákmánnyal elégítsék ki, elhatározták a csíksomlyói kolostor megtámadását, amelynek arany és ezüst ékszerei már rég nem hagyták nyugodni fantáziájukat. Ezért Mirza kán és fia összeszedték a szanaszét csatangoló csapataikat, hogy összpontosított erővel induljanak elgondolásuk megvalósítására. Somlyó tele volt menekültekkel, férfiakkal, asszonyokkal, gyermekekkel, diákokkal. Nizet Ferenc nevezetű belga származású szerzetes felismerte a veszélyt és hozzákezdett az önvédelem megszervezéséhez. A szelíd tömegből harcra éhes hadsereget hozott létre. Mindenki megértette, hogy itt életről vagy halálról van szó. Felfegyverkezett mindenki puskával, kötéllel, hasábfával, kinek mi jutott. Kissomlyó tövében szép rendben felálltak egy olyan helyre, ahonnan messzi látszik a had. Elől a somlyói diákok, középen a férfiak és hátul a férfiaknak öltöztetett kucsmával leplezett asszonyok. És három szakállas ágyú. A toronyban egy vörös zászló. S aztán zajt csapó dobosok élén a diákkal, a köröspataki Kálnoki Ádámmal, aki nagyon eltanulta a németektől a dobolást. Mirza kán elgondolkozva állott csapata élén. A ködös februári papon hiába kémlelte a váratlanul fellépő székely sereget.Csák egy nagy tömeget sejtető hadat látott somlyó oldalában és égtelen lármává formálódó éneket, harangzúgást, dobszót hallott. A tapasztalt, harcedzett Mirza kán, hogy mentse a bőrét és a zsákmányát, nem vállalta a bizonytalanságot és visszavonulást vezényelt, de a dicsőségtől megmárosodott fia szembeszállt atyjával. Szakítottak. Az apa Gyimes felé véve útját zsákmányával és rabjaival visszaindult Moldvába. A kán fiának sem volt bátorsága Somlyót megtámadni, hanem rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy Somlyót kikerülve Alcsík felé indul. De már nem tudott csapatai fölött uralkodni. A csapat egy része Hosszúaszó felé vette az irányt, valószínű azért, hogy kirabolva Xantusz Keresztes királybíró kastélyát átmenjen Csíkmenaságba. A másik része pedig a zsögödi szoroson át Szentkirály felé tartott élükön a kán fiával. A zsögödi szorosban felfegyverzett emberek állták el a tatárok útját. Hiába próbálták meg, nem tudták kikerülni őket. Véres öldöklés kezdődött, amelynek a kán fia is áldozata lett. Az Olt jegén esett el, Lestyán Mátyás golyója terítette le. Hosszúaszóban is kemény küzdelemre került sor, amelyben Xántusz Keresztes is életét vesztette, de meghátrálásra kényszerítette a tatárokat. A kezdeti sikereket követő nagy kudarc gyors visszavonulásra késztette a tatárokat. Az idő telt és jött a felocsúdás. A rend lassan-lassan helyreállott. Azonban kevés volt azoknak a családoknak a száma, amelyből valaki ne sínylődött volna a tatár rabságban. S megindultak a könyörgő-kérő üzenetek a rabságból való kiváltásért. Mert ki lehetett váltani a rabokat, csak nagyon sok arany, forint és tallér kellett. És nagyon sok ajándék a különböző kategóriájú közvetítőknek: singposztó és nyestbélés, ezüst gombok és rókamállal bélelt mente, ló és ezüstóra, díszes kantár és ötvösművű pohár. Vajmi kevés emlék őrzi e szomorú napok emlékeit. Egy népmonda tartja, hogy a tatárbetörés hírét a Pogányhavasról leszaladó csángó lány adta tudtul a veszély előtt álló embereknek. Egy másik néphagyomány, a volt Cibrefalva helyén lévő Zsombékoson egy elsüllyedt kápolna megmaradt nyomait véli látni, mely kápolna a tatárok elől odamenekültek terhétől süllyedt volna el a benne lévőkkel együtt. Fitód és Csíkszentlélek között, az út mellett van egy szerény emlékoszlop. A nép Veresképnek vagy Véresképnek nevezi és állítólag a tatárok fölötti győzelem emlékére emelték volna. Hogy kik és mikor — ezt már nem tudjuk pontosan. A harmincas években egy lelkes turistacsoport megjelölte azt a helyet, ahol a hosszúaszói csata emlékére emelt kápolna mohabelepte formjai alig-alig körülsönglatództak. Hromszáz éves távlatból is az utolsó tatárbetörés emléke él a nép tudatában. Csodálatos a nép emlékező tehetsége, az a mód, ahogyan nem hagyta feledésbe veszni történetének, múltjának kiemelkedő, sokszor sorsforduló eseményeit, akár keserűséget, akár nagyperspektívájú jövőket megnyitó örömöket jelentenek azok. Ápolja a hagyományokat és íratlan történelemmel oktatja, neveli gyermekeit a dolgozó nép haladó hagyományainak ápolására, szocialista jelenünk jobb megbecsülésére, az RKP politikájában körvonalazott jövőnk tudatosabb alakítására. ANTAL IMRE 12 UTOLSO— TITJERETÖBES MONTEVIDEÓtŐL— MEXIKÓIG ----------------------------------------------------------------------------- --- Nagyon valószínű, hogy ez a játék meglehetősen durva, sőt életveszélyes is volt. Ezen később azzal enyhítettek, hogy a községek csapatai külön játéktéren mérték össze tudásukat és a községek kapuit a játéktér két végén elhelyezett kapuk jelképezték. Ezt a játékot már inkább hasonlíthatjuk a mai rögbihez, (rugby), de egyben a labdarúgás közvetlen elődje is. Ebben a játékban már megszabták a játéktér és a kapuk méreteit, egy-egy csapat 10—15 játékosból állt. Az ellenfelek felálltak egymástól 10 méterre a játéktér közepén és a bíró bedobta közéjük a labdát. Akinek sikerült megkaparintania, az igyekezett az ellenfél játékosai között utat törni és kézzel-lábbal a másik kapu felé kergette a labdát. Ha az ellenfél csapatából valaki megtámadta, átadta a labdát valamelyik csapattársának és folytatódott minden a kezdet szerint. Ekkor már megszabott ideig tartott a játék, és természetesen az a csapat győzött, amelyiknek a játékosai többször küldték ellenfelük kapujába a labdát. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ez a játék már megütötte a mai sportszerű játékfelfogást. Hogy ez mennyire nem így volt, bizonyítja: 1542-ben Erzsébet királynő rendeletet adott ki, amellyel London területéről kitiltotta a játékot (mai kifejezéssel: felfüggesztette a londoniak pályaválasztói jogát...) Időközben Olaszországban is divatossá vált egy, a fentiekhez hasonló labdajáték, sőt más európai országokban, elsősorban azokban, amelyekből többen utaztak külföldre, így például Franciaországban is — ismertek labdajátékokat. Olaszországban — Firenzében, Padovában és Livornoban például — nagyon divatos volt a calcio fiorentina (az olaszok a labdarúgást ma is calcio-nak nevezik), amelyet 2X27-es csapatok — 15 csatár, 5 fedezet, 4 elővéd és 3 hátvéd — játszottak, 50X100 m-es pályán, egy nagy labdával. Itt is az ellenfél térfelének egy pontjára kellett eljuttatni a labdát. Ez a játék az olaszoknál valóságos nemzeti játéknak számított és a nagyobb ünnepségek, fejedelmi lakodalmak műsoráról sem hiányzott. Labdarúgás, azaz football Angliában. . . és Franciaországban, Bretagne vidékén a XVIII. században.