Hargita, 1970. március (3. évfolyam, 49-74. szám)

1970-03-31 / 74. szám

M­I (Folytatás az 1. oldalról) vállalnak többet. 500 hektoliter tej, 35 tonna hús, 1000 kiló gyap­jú­s terven felül. Ennyit vállaltak. De vállalták a lecsapolási mun­kák megkezdését, 100 hektár terü­let öntözhetővé tételét, növelik a termő terület nagyságát a feles­leges utak, ösvények felszámolásá­val. Mert a tusnádiak nemcsak jó burgonyatermesztők akarnak len­ni. Fejlett állattenyésztés a céljuk, amely feltételezi a takarmánynö­vény-termesztés magasabb szintre emelését, a jobb legelőgazdálko­dást. S ha valamit a tusnádiak akar­nak, akkor az meg is lesz. Ahogy Ábrahám Ferenc bácsi mondta, rövid tömör hozzászólásában: ,,Azt akarjuk, hogy a jövő évben is tartsunk egy ilyen ünnepet". Minden tusnádinak kijár most egy kézszorítás. Megdolgoztak érte. Az ünneplő tömegben két sze­rény férfi húzódik meg. Az egyik a gazdaság volt mérnöke: Laka­tos Ádám. Nyolc évet dolgozott a gazdaságban, ő, aki kolozsvári lé­tére megtanult burgonyatermesz­tőnek lenni. Nyolc év ... Nincs benne semmi ördöngösség — mondja ő. De talán erről a nyolc évről, majd érdemes lesz egyszer külön is szólni . . . De itt van Bedő Imre burgonya­termesztő szakmérnök is. Az egész Átesik b­urgonyaterm­esztésének sorsát a szívén viseli. Kísérleti parcellák, új módszerek beveze­tését kezdeményezte. Talán so­kan nem is tudják, mennyit kö­szönhetnek ennek a kékszemű, szemüveges, szerény embernek. Megjelent egy táblán a vész? Be­­dőnek telefonálni kell, s ő majd intézkedik. Nem telt bele egy óra, s a megnevezett krumplitábla mel­lett volt. . . Röviden csak ennyit mondanak róla. Ő a pityókás, a ,,megyei mérnök", akire a tusná­diak hallgattak mindig. Az ünnepi gyűlés után műsor. A tánc tüzesebb volt, az ének szi­lajabb. A tusnádiaknak szólt. Őket ünnepelte ez a vasárnap, a tavasz második vasárnapja. Az ünnepség résztvevőinek népes csoportja 2 (Folytatás az 1. oldalról) méh előállítását tervezni lehessen, más szóval, biztosítani tudják a termelő egység ütemes tevékeny­ségét. E feltétel megteremtésével azon­ban nem könnyebbedet meg a fa­­feldolgozó egységek sokoldalú feladatainak a teljesítése. Sajnos, tapasztalataink azt bizonyítják, hogy máig sem oldódott meg a nyersanyag szükség­ szerinti, zök­kenőmentes beszállítása, így adódott, hogy a feldolgozó egységek krónikus nehézsége a nyersanyaggal való rendszertelen ellátás. Vannak napok, amikor a napi szükségleten felül érkezik be a nyersanyag, a fölösleges mennyi­séget fel kell máglyázni, ez külön kiadást igényel. Máskor a tervezett mennyiségnél jóval kevesebb nyers­anyag fut be, ilyenkor — ha ép­pen van — le kell bontanunk a máglyákat. Sajnos, az effajta, gyenge munkaszervezés előidézte visszásságok gyakran előfordulnak az év folyamán, fölösleges kiadá­sokkal terhelik a feldolgozó egy­ség önköltségét. Egy másik krónikus nehézség. A téli hónapokban, decembertől márciusig, a feldolgozó egységek­nek frissen döntött nyersanyagot kell feldolgozniok, ez pedig jelen­tősen megnehezíti a termelést, e folyamat minden mozzanatát. Is­meretes, hogy a fagyos fa csök­kenti a gépi berendezések, gépek termelőképességét, s elkerülhetet­lenül megteremti a technikai selejt növekedésének a lehetőségét. Ez a tényállás kedvezőtlenül befolyásol­ja az egységek export-feladatai­doskodnának a nyersanyag kiter­meléséről, amelyre egyébként ter­melési feladataik is kötelezik azo­kat, s az évszakoknak megfelelően fedeznék a feldolgozó egységek nyersanyagszükségleteit. A munkatermelékenység emelé­sének egyik alapfeltétele a munka és a termelés tudományos meg­szervezése. Az említett, s a gyar KINC5 A FA -hogyan értékesítjük ?­ nak teljesítését is, hiszen számos termékünk csak száraz állapotban szállítható le. Ilyen esetekben vá­lik szükségessé az anyagok kász­­tázása, konzerválása, 4—6 hónapig tartó tárolása, addig, amíg az anyag szárazsági foka megfelel a megrendelők támasztotta igények­nek. Nem új gondolat, hogy ezeket a nehézségeket és fölösleges kiadá­sokat fel lehetne számolni, ha a kitermelő egységek idejében gya­korlatban felmerülő visszásságok, nehézségek nagyrészt épp a gyen­ge szervezés miatt váltak az évek folyamán káros jelenségekké. Meg vagyunk győződve arról, hogy fe­lettes szerveink határozott intéz­kedéseket hoznak ezek felszámo­lására, a kitermelő és feldolgozó egységek tevékenységeinek nem­csak papíron való összehangolásá­ra, hisz a két egység egy vállalat, jelen esetben kombinát tervmuta­tóinak teljesítéséért küzd. A műtőasztalon (Folytatás az I. oldalról) re azelőtt szívszorongva, talán ret­tegve gondolt, az most könnyű múlttá, beszédtémává lesz a csa­ládtagok előtt. Nehezebb műtét. . . Alig hallha­tó, vésztjósló felhangok szüremle­­nek ki a kétszavas kijelentésből. Vagy csupán hallucináció, szó sem lehet ilyesmiről? A hosszú évek gyakorlatán nyugvó bizonyosságba azért mégiscsak belevegyül egy csipetnyi a biztos és a kockázat színtelen keverékéből. Az orvos nem így magyarázná. Ő azt is mondhatná — közérthető hason­lattal például —, hogy ez nem épp olyan mint a kétszer kettő, hanem mint egy többismeretlenes egyen­let. És aki tudja a magas matema­tikát, annak az eredmény nem le­het kétséges, ha pontosan dolgo­zik az agy- A sebésznek nyitott könyv az anatómia. Ő már ponto­san tudja, hova kell behelyettesí­teni az ismeretlent. A beteg az asztalon fekszik. A lélek érzékenységét nem t­uppítja a szervek érzéstelenítése, a vér zihálva, szirénázva nyargal az erek vörös labirintusaiban. Az öreg aprókat pillant, tekintete körbe, széltébe-hosszába futja be a fehér mennyezetet. Lehet, nem is meszelt falat lát odafönt, inkább valami homorú, erősen nagyító tükröt, ahova a száguldó képzelet odarajzolja a bőrrel fedett sejtek izguló, vibráló képét. Minden letakarva, a fehér térítők parányi ablakot formálnak a tes­tes, csak a jódszínű, arasznyi terü­let látszik, ahol pillanatok múlva léket vág a parányi kés. A borostás arcon, az élénk sze­mekben hiába keresem az izgalom, ijedtség, a félelem nyomait. Ha mégis ott lennének, csak a kény­szerű belenyugvás, a nincs­ más­­kiút sűrű kérge alatt remegve, elrejtőzve fürkésző pillantások és röntgensugarak elől. — Aztán nem lesz több baj, ugye doktor úr? Megnyugtató, derűs, mosolygós válasz. — Már négy éve szenvedek . .. Vége az előkészületeknek, a bal kar fölé csillogó fémrúdra erősítve a glukózoldatos üveg, belőle tű­ben végződő, vékony gumicsövön a vénába vezetve indulásra kész a vérpótló folyadék. A felső karra vérnyomásmérő erősítve, hogy számlapjának vékony, fekete mu­tatója figyelmeztessen, ha fáradni kezdene a vérkeringés. Minden és mindenki a helyén, de még igazít, rendez és utasításo­kat ad a főorvos. És eközben: — Hány éves a bácsi? A kérdés hangosan, érthetően szűrődik át a maszk sűrű szövésű fehér rácsai mögül. És ezzel már el is kezdődött a műtét. De még nem az elevenbe hasító bonckéssel, a gumikesztyűs kezekkel, hanem épp ezzel a kérdéssel. Az orvos az imént nézte át a beteg kórlapját, azon rajta van a születési év is. Mégis beszélni kellett, mondani, kérdezni valamit, másféle, nemcsak térbeli közelségbe kerülni az asz­talon fekvővel, hogy a beteg meg­érezze: a beavatkozást nem csu­pán az agy precíz utasításainak engedelmeskedő gyakorlott kéz végzi, de a szív is együttérez a szenvedővel. Heti időjárásjelentés Változó felhőzettel, hűvös idővel kezdődött megyénkben a március 23—29 közötti hét. Első nap pél­dául Csíkszeredában és Gyergyó­­alfaluban —4 fokra süllyedt a hő­mérő higanyszála. A további napo­kon aztán fokozatosan enyhült az idő s a felmelegedés nyomán gyors ütemben olvadni kezdett a megye területét borító hóréteg. A leg­magasabb hőmérsékletet március 25-én mérték: -1-11 fokot Gyergyó­­alfaluban és 19 fokot Székelyud­­varhelyen. Ez időszakban jelentős mennyiségű volt a csapadék, kü­lönösen Gyergyószentmiklós, Ma­roshévíz és Borszék környékén — 12—25 liter négyzetméterenként — valamivel kevesebb a megye többi MILYEN IDŐ VÁRHATÓ E HÉTRE? Az első 2—3 nap ismét hűvös idő, változó felhőzet, helyenként rövid ideig tartó eső, havaseső. A hőmérséklet hirtelen csökken, a legalacsonyabb éjszakai szint eb­ben az időszakban­­—7 és +2 fok között, a legmagasabb pedig -1­4 és 10 fok között várható. A hét má­sodik felében fokozatosan felme­legszik az idő, éjszakánként —2 és + 5 fokra, nappal -1-10-től 16 fokra számíthatunk. Délutánonként erő­sebb északi, északnyugati szél, reggelenként talajmenti dér vár­ható. DUMITRU MARINK­A meteorológus — Hetvenöt... — A hang fátyo­los, rekedt, háromnegyed évszázad múltán. A kérdések és az apró, fényes bonckés egyszerre hasítanak bele a múltba és az eleven testbe. Fiatal volt még Marosi János, ami­kor egészséges jobbját elveszítve, rokkanton tért vissza a szülőfaluba az első világégésből. A seb be­hegedt, az élet tovább folyt, sza­porodott a család, s most öt gyer­mek és tizenhárom unoka várja, hogy az apa, a nagyapa felgyó­gyulva térjen vissza a székelyud­varhelyi kórházból Siménfalvára. Komplikáció, vérzés nem állt elő, a vérnyomás is normális, a beteg türelmesen vár, időnként — talán csak kíváncsiságból — megkérdi, van-e még sok hátra. Ollók, csipe­szek hatolnak be a testbe, most minden egyszerűnek, könnyűnek, természetesnek tűnik. Avatatlan szemmel alig követ­hető kézmozdulatok apró öltéseket hurkolnak a sebekre, aztán órájára pillant az orvos és azt mondja: — Ennyi volt az egész. Karinthy Frigyes A marha férj SZEREPLŐK: Asszony Férj Fazekas Kovács Női szalon, pamlaggal. A pam­­lag földig érő szőnyeggel van le­takarva. A pamlagon ülnek az Asszony és Fazekas, ölelkezésben, csókok közt. Az asszonyon pon­gyola. Fazekas mellényben, ingujj­ban. FAZEKAS: Még... Még... ASSZONY: No, de nem... te bolond... FAZEKAS: De imádlak... ne izélj... ASSZONY: Ede... Kint az előszobában kulcs­csi­korgás, léptek, motozás. ASSZONY: ellöki Fazekast, ré­mülten. A férjem! A következő párbeszéd szédítően gyors irom­bán. FAZEKAS lihegve, Laci? ASSZONY igazítja a haját. Tér­jen magához... szedje össze ma­gát. . . Vegye fel... FAZEKAS keresgél a pamla­gon. A kabátom . . . ASSZONY: Jézus Mária . .. Ho­vá tetted? FAZEKAS rémülten. Lecsúszott! . . .Keresgél. ASSZONY: Talán a dívány mö­gé... FAZEKAS négykézlábra ereszke­dik, bebújik a pamlag alá, de csak félig, látni, hogy keresgél, rúgkapál a lábaival. FÉRJ belép nyájasan. Drága­kám... Kitárt karokkal megy az asszony felé, aki dermedt mosoly­­lyal ül. Meglátja a rúgkapálózó lábakat, elnémulva. Ki ez? ASSZONY: Ez? . . .izé . . .ja . .. nézd csak, ki lehet ez? FAZEKAS hátrálva kijön a pam­lag alól, hozza a kabátot, feláll. FÉRJ rámered. Fazekas Feri.. . FAZEKAS lihegését átalakítja röhögéssé, amitől az egész teste rázkódik. Hehehe ... szervusz, La­cikám . .. hehehe ... FÉRJ: Mi az? Hogy... hogy kerülsz ... miért vagy ... mit rö­högsz? FAZEKAS: Hehehe . .. Jaj az ol­dalam . . . mindjárt te is röhögni fogsz . . . hühühü . .. várj egy ki­csit... FÉRJ: Na de nem értem. Egyik­ről a másikra néz. FAZEKAS fuldoklik, legyint. Várj, na . . . mindjárt.. . Ejnye . . . csak felveszem ... Felveszi a kabátot. FÉRJ csodálkozva: Ejnye... FAZEKAS: Szóval, kérlek ... hü hühü .. . Egy merész fordulattal az asszony felé . . . Elmesélhetem Lacinak is? ASSZONY dermedt mosollyal, kínban. Miért ne? FAZEKAS: Hát kérlek — éppen egy izét... egy kalandomat me­séltem el a nagyságos asszony­nak. . . de roppant komikus ka­land. .. nem győzöm röhögéssel. . Az asszonyhoz. Ugye, mulatságos? ASSZONY kínosan mosolyog. Nagyon. FAZEKAS most már könnyedén. Hát kérlek — de miért nem ülsz le? FÉRJ: Nem értem. ... mit lee­ressz te a dívány alatt . . . ingujj­ban ... FAZEKAS: Várj... Hiszen ép­pen azt akarom elmesélni... Szóval izé... Az asszonyhoz. Tud­ja mit, akkor kezdem újra elölről, hogy a Laci is röhögjön .. . ASSZONY: Tessék, tessék . . . FAZEKAS: Szóval, kérlek, ilyen furcsa kaland történt velem, izé. .. tegnap, valahol... éppen mesél­tem a nagyságos asszonyodnak. De kérlek — diszkréció! FÉRJ leül, nyugodva. Hogyne — szóval, gáláns kalandról van szó? Te huncut! Nevet. FAZEKAS: Na igen, kérlek — mit tagadjam. Előttetek nincs tit­kom, ilyen régi barátok előtt. FÉRJ bíztatóan. Csak mondd hát! FAZEKAS: Kérlek szépen — a kalandnak az lehetne a címe, hogy mennyire buta egy férj. FÉRJ röhögve. Ez jó lehet, te ! Megböki tréfásan. FAZEKAS: Na igen. Kérlek szé­pen — ott vagyok tegnap egy izé — egy nagyon kedves hölgynél látogatóban — nevet nem mondok — ti is ismeritek. FÉRJ kíváncsian. Csak nem a — FAZEKAS: Elég! Találgatni ti­los. Kitalálni lehet. De nem is ez a fontos. Szóval ott vagyok — és hát kérlek, ülünk a díványon. FÉRJ szakértelemmel. Aha, aha. Értem. Az asszony felé. Nagy sely­ma ez a Feri! FAZEKAS: Na és... na és... szóval ülünk és — én ingujjban... FÉRJ. Csókolódzunk, mi? Hehe­he. Te komisz! Neked csak sze­rencséd van az asszonyok körül. FAZEKAS: Hát egyszerre — képzeld!... az előszobából kulcs­csörgés, léptek — szóval — FÉRJ. Szóval? — Bután néz. FAZEKAS: Nem érted? FÉRJ. Nem. FAZEKAS: Na mit gondolsz, ki jön? FÉRJ fejére csap. Aha? Értem már! A villanyszerelő! FAZEKAS: Te buta! Hát elfelej­tetted, mi a címe ennek a törté­netnek? FÉRJ: Dehogy is! Az, hogy mennyire buta tud lenni egy férj! FAZEKAS: Nahát akkor. Szóval. FÉRJ diadallal. Értem már! A férj jön! Nagyon jó! FAZEKAS: Úgy van, jön a férj, én meg nem találom a kabáto­mat — dühösen muszáj röhögni, ha eszembe jut —, hogy velem mik történnek, az istenit neki! Le­csúszott a földre... a dívány mel­lett... FERI röhög kíváncsian. Na és? FAZEKAS mindkettőjüknek me­sélve. Na és, képzeljétek, én ke­resem a kabátomat — az asszony... FERI röhögve csapkodja a tér­dét. Hű, de jól Veled mik történ­nek... Az asszonyhoz. Mit szólsz ehhez a csirkefogóhoz? FAZEKAS. Én kezdem keresni, nincs sehol a szobában — erre fogom magam, lekushadok négy­kézláb, és igyekszem bebújni a dívány alá, és ott keresem... FÉRJ gondolkodva. A dívány alá? ASSZONY kínban. Talán úgy érti. .. FAZEKAS fölénnyel. Éppen ezt a jelenetet meséltem feleséged őnagyságának, mikor jöttél. Meg­mutattam ingujjban neki, hogy, hogy­ másztam a dívány alá, mint egy kenguru, FÉRJ fejére csap. A hál Értem. Éppen ezt mutattad! FAZEKAS: Éppen ezt. Tudniillik az úgy volt ■ . ., hogy mikor a férj betoppant... én éppen másztam befelé a dívány alá a kabátért — de nem fértem be, érted, kérlek? Nem fértem be a dívány alá, és a lábam kint maradt — és kép­zelheted, ahogy harangozok a lábammal, a dívány alatt, hogy hogy­ nézhettem ki, éppen ezt mutattam őnagyságának, mikor bejöttél, azon röhögtem. FÉRJ nevet. Nagyon jó! Mutasd csak, kérlek, hogy volt az? FAZEKAS négykézlábra ereszke­dik, utánozva önmagát, így kapá­lóztam, kérlek. FÉRJ harsogva csapkodja tér,­deit, úgy nevet. Óriási. Mint egy csikó! Óriási! FAZEKAS feláll, törülgeti a tér­dét. Na igen, szóval nem férek be a dívány alá, és abban a perc­ben betoppan a férj. FÉRJ. Pofi neki. Szép kis hely­zet. FAZEKAS. Képzelheted. FÉRJ. Képzelem. Az asszonyhoz. Képzeld. FAZEKAS. Persze meglát. Kény­telen vagyok felállni, ott állok ingujjban — és most barátom ■— na most, hogy magyarázzam ki magamat? FÉRJ. Most légy okos, Domo­kos ! FAZEKAS. Én is azt mondtam magamnak. Most valamit gyorsan ki kell találni, mondok magam­nak, amivel megmentem a hely­zetet, mert ugye képzelheted . 1976 Március 31 kedd Napkelte: 5,58 nyugta: 18,41 Holdkelte: 3,01 nyugta: 11,27 Az évből eltelt 89 nap, hátra van még 276. ÉVFORDULÓK:­­ 1952-ben (március 30-án) vésezték ki Görögország­ban Nikosz Belojánniszt, a görög nép hősét. HETIVÁSÁR: Székelyud­varhely, Gyergyóditró. TÉkVinó MÁRCIUS 31. KEDD 18,00­ Gyermekműsor 18,30 Gazda­­sági szemle 18,55 Hirdetések 19,00 Híradó 19,20 Autóvezetőknek 19,35 Tudományos adás 20,00 Reflektor 20,10 Népdalok 20,20 Szavalóest 20,40 Jugoszláv játékfilm 22,05 Híradó 22,15 Utazás a Föld körül — Lenin­grad 22,35 Jelenetek színdarabokból ÁPRILIS 1, SZERDA 18,00 Ex­terra-70 18,25 Zenei kró­nika 18,50 Rajzfilmek 19,00 Híradó 19,20 Zöldségtermesztés 19,30 Riport 20,00 Április elsejei tréfák 20,15 Ár­víz Indiában — film 21,50 Hirdeté­sek 21,55 Riport 22,10 Híradó 22,20 Irodalmi szalon. ÁPRILIS 1. SZERDA Román nyelven: 6,00—6,30 Ri­portműsor falusi hallgatóinknak. Népi muzsika hallgatóink kérésére. Műsorajánlás: 18,00—19,30 Hírek, tudósítások. Hangszerszólók maros­vásárhelyi művészek előadásában. Gazdasági horizont: Az új gazdasá­gi szervezetek az ez évi gazdasági terv teljesítéséért. Részletek 1, Stra­ A nap rejtvénye 70 évvel ezelőtt szü­­­letett Szabó Lőrinc, neves magyar költő és műfordító. A vízsz. 1 és függ. 10 sz. so­­rokban két verseskö­tetének címét rejtet­tük el. A vízsz. 21 sz. sorban egy kimagasló francia költő neve ta­lálható, akivel köl­tőnknek a vízszintes 24 sz. sorban elrejtett mi­nőségében volt kapcso­­lata.­­• VÍZSZINTES: ? Ugrál a végén! Szabó Lőrinc kedvelt műfaja. 10. Minden oldalára. 12. Bíztat a köze­pén! 13. Névelés súlymérték. 14. Ezret is jelent hazánkban. 15. Re­pülőgép márka. 16. Végtelen gól! 17. Ebben a helyben. 19. Vissza: Hazai hűtőszekrény. 23. Maskará­ja-e? FÜGGŐLEGES. 2. Állandóan hasz­nálandó folyadék. 3. .. .faki. 4. Visz­­sza, Karold át! (ék. f.) 5. Össze-visz- Sza ver! 6. Ellentétes kötőszó. 7. Vi­gyázza .11. Kiváló. 14. Tompa zaj (végén fölös !). 16. Alávaló. 18. Ló­versenypálya, közhasználatú idegen szóval. 19. Több Berlinben. 20. Hí­res gépkocsimárka. 22. Kéttagú é­­nekkar. n□T-4 TTM□7"" ági Ki $ 10 rá a ZT”■ _1 ””” ~ ím m 18 0­~ Zl 23 _■P m_ uss: Egy éj Velencében című ope­rettjéből. Műkedvelők műsora: Hangképek a zágoni és az erdőszent­­györgyi kórustalálkozókról. Új népi táncmuzsika-felvételeinkből. Magyar nyelven: 6,30—7,00 Reg­geli híradó. Zenés kaleidoszkóp. Műsorajánlás: 16,30—18,00 Hírek, tudósítások. Hangversenykrónika. Irodalmi élet: A Vörös Zászló „Fi­gyelő“ című irodalmi oldaláról. Zenés posta. Barangoló mikrofonok. ZSIMM MÁRCIUS 31. KEDD CSÍKSZEREDAI „Hargita“: Az ég lovagjai, Szélesvásznú csehszlo­vák film SZÉKEL­YUDVARHELYI „Homoród“: Nem lesznek válások Lengyel film. GYERGYÓSZENT­­MIKLÓSI „Mioriţa“: Lakáskiutalás Színes lengyel film. MAROSHÉ­­VTZI „Caliman“: A férfiaknál is veszélyesebbek. Színes, szélesvásznú angol film. SZÉKELYKERESZTÚ­­RT „Haladás“: Törvényen kívül. Színes francia—spanyol film. BA­­LÁNBÁNYAI „Bányász“: Özvegy menyasszonyok. Magyar film. VLA­­HICAI „Vlahica“: Háború és béke, III—IV. rész. Színes, szélesvásznú szovjet film. BORSZÉKI „Forrás“: A komiszár és ,,a kék párducok“. Színes, szélesvásznú német film. BORSZÉKI „Borszék“: Idegen a házban. Színes angol film. TUSNÁD­­FÜ ERDOI „Ott“: Őrültek hajója I—II rész. Amerikai film. GALÓCÁSZ „Fe­nyő“: Háború előtt. Jugoszláv film. DITROI „Maros“: Egy bürokrata halála. Kubai film. GYERGYÓCSO­­MAFALVI „Művelődés“: Betörők­ napja. Színes, szélesvásznú francia olasz film PARAJD-I filmszínház: Lány a parkból. Színes jugoszláv film Apróhirdetés ELADÓ Csíkszeredában, jutányos áron, egy jókarban lévő fémtőkés zongora. Érdeklődni a szerkesztő­ségben. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy­ a szerető és szeretett férj, édesapa, nagyapa, jó testvér és sógor MÁLNASSY LÁSZLÓ 1970. március 28-án, életének 61. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat folyó év március 31-én, kedden délután 4 órakor temetjük a marosvá­sárhelyi katolikus temető ká­polnájából. A gyászoló család. HARGITA HARGITA MEGYE DOLGOZÓI! A Csíkszeredai megyei Épí­tési és Szerelési Vállalat azonnal alkalmaz: — KŐMŰVESEKET — VASBETON SZERELŐKET — VIZ­­ES KÖZPONTI FŰTÉS SZERELŐKET — FOLDÁSOKAT — BETONOZÓK­AT — ÉS SZAKKÉPZETLEN MUNKÁSOKAT A vállalat biztosítja: — Hazaszállítást naponta 40 km körzeten belül (vasúton társasgépkocsival). — Napi egyszeri étkezést a vállalat kantinjában hivata­los áron. — A munkásszállókban lakást — Bérezés az érvényben lévő normák alapján Jelentkezni lehet a vállalat székhelyén: Csíkszereda, Florilor utca 16 szám alatt ÉPÍTKEZÉSI DOLGOZOK! Várnak Hargita megye építőtelepei IGAZGATÓSÁG k­onisierschi JEGYES FÉM, VEGYIPARI- és KITERMELŐ VÁLLALAT (I. J. E. M.C.) Hargita utca 47 szám MEGRENDELÉSRE — vállalatoknak, intézmé­nyeknek, állami és szövetkezeti, kereskedelmi vállalatoknak: KÉSZPÉNZÉRT — magánszemélyeknek: N­­ACP 5 típusú baromfi hatokat, B­ACP 10 típusú baromfi hratokat, S8 HG 20 típusú baromfi etetőket, B A1 és A2 típusú irodai fémszekrényeket, B S1 típusú szerszámszekrényeket, ■ VS 3 típus­­ öltözőszekrényeket, B I típusú várótermi padokat, B II típusú sétánypadookat, B finomított terpentint. t s­­­i.' ■* -4* T.S fa »a. ,*». -fi »•.'« * * Citi H B resso, beton és malter-képlékenyítőt, B gyalogátjárót jelző márványkockát (nagy és kisméretű), B 13X13X50 cm űrbeton-szegélyt, B sétányt szegélyező mozaikozott díszszegélykövet, B camping-fejszét, B sejtszerkezetű színes dísztéglákat, 81 sírköveket, B mosztkályhákat, B lapítókat. Április elején megnyílik Maroshévíz város napi piaca melynek élelmiszer és rövidáru egységei, valamint fala­tozója az áruk bő választékát kínálja a vásárlóközönség­nek.

Next