Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-23 / 118. szám

2. OLDAL HARGITA 1970. MÁJUS 23. SZOMBAT Lejegyezte: P­ERC Beszélgetés SÁRKÁNY ÁR­PÁDDAL, a Megyei Erdő­­felügyelőség igazgatójával Milyen lesz a gyergyószent­­miklósi erdei mellék­termékeket feldolgozó egység? Ezekben a napokban kezdtek hoz­zá Gyergyószentmiklóson egy egészen korszerű, erdei gyümölcsöket és gom­bát feldolgozó egység építéséhez. A munkálatokat a Megyei Erdőfelügye­lőség finanszírozza és irányítja. Ez alkalommal kerestük fel Sárkány Ár­pád elvtársat, hogy tájékoztasson rö­viden az új létesítmény rendeltetéséről. — Belföldön, de külföldön is hat­ványozottan nagy az érdeklődés az erdei gyümölcsök iránt, érthető, hogy ilyen körülmények között önmagunk­kal szemben is magasabbra kell emel­nünk az igényesség mércéjét, mind mennyiségi, mind minőségi szempont­ból. Jelenlegi felszerelésünkkel és le­hetőségeink közepette képtelenség ele­get tenni ezeknek a követelmények­nek. Ezért építjük fel mintegy 800 000 lejes beruházással a gyergyó­­szentmiklósi állomás mellett az új fel­dolgozót. — Mekkora lesz az új egység évi kapacitása? — 400—500 tonna erdei gyümöl­csöt és gombát dolgoz fel egy-egy szezonban. Télen csomagoló eszközö­ket készítünk, hogy biztosíthassuk 100—200 alkalmazott folyamatos munkáját, jövedelmezőbbé tegyük a vállalkozást. — Kérem beszéljen arról, hogy mi­lyen is lesz az új feldolgozót — Két nagy, egyenként 170 négy­zetméteres előkészítő csarnokból, 3 irodából, konzerváló teremből áll majd és természetesen a karbantartáshoz szükséges mellékhelyiségekből. Külön kell említenem a gombaszárítót, a­­mely naponta mintegy 2­000 kg gombát szárít és a jégvermet, ahol egész évre való természetes jeget tárolunk a tar­tósításhoz. A friss erdei gyümölcsök egy részét válogatás után azonnal postázzuk, más részét konzerváljuk vagy szárítjuk. — Végül még egy kérdés. Mikor adják át rendeltetésének az új léte­sítményit — Az év végén. — Nem lehetne meggyorsítani a munkálatok ütemeit — Ami tőlünk telik mindent meg­teszünk, sajnos nem minden rajtunk múlik. Elég körülményes az anyagel­látás, nehézségeink vannak a szállítás­sal. Több segítséget várunk a gyer­­gyószentmiklósi Autószállítási vállalat­tól. Zöld Lajos A­ hogy az eddig megjelent és a tervezett Téka-kötetek címlistáját nézegetem, mind­inkább hiszem, hogy vé­gül a legnépszerűbb magyar nyel­vű sorozattá válik. Még azt az ál­lítást is megkockáztatom - bár le­het, ez csak önvigasztalás -, hogy a detektív- és kalandregényekkel is felveszi majd a versenyt, csak egy­előre még nincs kellőképpen be­gyökeresedve a köztudatban ez a Csehi Gyula szerkesztette pompás sorozat. Jellegénél fogva akár örök életű lehetne: mindenünnen, min­den témából és minden időkből csi­pegethet — a legtávolibb múltból a jelenből és még az utópiákból is Ez utóbbi mintha előtérben állna Nem akarok ezért szemrehányást tenni, hisz ezen a téren nagy a le­maradásunk. A Saint-Simon kötet után most az utópista szocialisták egyik előfutárát ismerhetjük meg, a négyszáz évvel ezelőtt született Tom­­maso Campanellát és híres művét, A Napváros-t. Campanella kalábriai dominikánus szerzetes, Giordano Bruno kortársa, lelkesen üdvözli Ga­lileit és az új tudományt, összees- K­önyvjelző büvést sző a spanyol megszállók el­len, nem kevesebb mint huszonhét évet tölt az inkvizíció börtöneiben. Ez a rendkívüli életút önmagába felkeltheti az atomkor és a holdre­pülés korát élő ember érdeklődését is. A Napváros egy álombéli egyen­lőség jegyében fogamzott utópia volt akkor is, utópia most is­­, de alapvetésében talán mégsem meg­valósíthatatlan. Ez a XVI. században korszerű bölcseleti párbeszédbe sze­dett, rövid lélegzetű írás évszázadok óta előkelő helyet foglal el a mű­velődéstörténetben. Nekünk is nagy szükségünk volt rá. Olvasását meg­könnyíti Sallay Géza modern fordí­tása, akárcsak színvonalas előszava és jegyzetanyaga. Samuel Pepys akkor születik An­gliában, amikor Campanella önkén­tes száműzetésben meghal Francia­­országban. Más összehasonlítási alap nincs is a két szerző között. Azt sem hallgathatom el, hogy a Sámuel Pepys Naplójából című Té­ka-kötet olvasmányosabb a Napvá­rosnál,­­ ajánlanám nyomban Cam­panella könyve után kézbe venni. A kötet összeállítója és fordítója, Sem­­­lyén István találóan írja előszavá­ban, hogy ez a Napló háromszáz év távlatából is „valóságos irodal­mi-történelmi csemege". Bizonyára az ötletes válogatás is hozzájárul ehhez. Nemcsak II. Károly angol király uralkodásáról kapunk hű kor­képet. Pepys, a király Tengerészeti Minisztere azt is feljegyezte, hogy „hozottam ma egy ibrik teát (kí­nai ital), sose ittam ilyet azelőtt", és az angol tengerészet mindenható ura az 1664. év utolsó napján öröm­mel rögzíti, hogy jó egészségnek ör­vendett egész éven át, és hozzáfűzi: „de jó volna tudni, hogy ezt va­jon a nyúllábaknak köszönhetem-e, vagy a minden reggel beszedett terpentinpiruláknak, avagy pedig annak, hogy letettem a hálóköntös viseléséről.“ De a szórakoztató nap­lót végső soron azért is olvassuk él­vezettel, mert a nyúllábak ellenére, Pepys korának egyik modern em­bere volt. Minden érdekelte: nem­csak a politika, hanem az új talál­mányok is, nemcsak az udvari és társadalmi valóságok és pletykák, hanem az új könyvek is. S ugyanak­kor szemtanúként tudósít az 1665- ös pestisjárványról és az 1666-os nagy londoni tűzvészről. S mind­emellett megismerjük magát a szer­zőt — kendőzgetés és szépítgetés nélkül. Ugorjunk át három évszázadot, hogy jussunk el Campanella szüle­tésétől az idősebbik Curie házaspár születési dátumához, a nagy utó­pista tudós­ kortársainak - Bruno és Galilei — huszadik századi utó­daihoz. Dezső Ervin fordította és rendezte sajtó alá a hosszú című kis kötetet. Két emberpár, négy tu­dós, három Nobel-díj. Pierre Curie és felesége, Marie Sklodowska, Irene Curie és férje, Frédéric—Joliot Curie a négy tudós. A másfélszáz oldalas könyv nagy munkával kivá­logatott idézetek gyűjteménye. De­zső Ervin előszava röviden megis­mertet az életrajzokkal, az idézetek­ből pedig - túlságosan szaggatott jellegük ellenére — kikerekedik a különféle ágakból származó Curie-k egyedi arcéle. A könyvnek nincs tu­dományos igénye: nem mond sem­mit annak, aki járatlan a modern fizikában és vegytanban, a jártasab­baknak pedig talán még annyit sem. Maradandó élményt nyújtanak azonban azok a részletek, amelyek a nagy tudósok hétköznapian em­beri vonásait rögzítik — a szerel­mesét, a hitvesét, az anyáét, a köz­életi emberét, azok a részletek, amelyek a négy nagy ember küz­delmét, szomorúságát, bánatát és örök optimizmusát tükrözik. Mint pél­dául a hatvanéves Marie Curie új­évi jókívánsága Iréne-hez és Frédé­­richez intézett levelében: „Legyen olyan esztendőtök - írja -, melynek minden napjáért érdemes élni, és nem olyan, amelyben csak a napok múlását várjátok, egyedül az eljö­vendő napokba vetvén minden re­ményeteket. Minél öregebb az em­ber, annál inkább érzi, hogy kincset érő képesség élvezni a jelent..." Jelenünkhöz tartozik a felgyülem­lett szellemi kincsek élvezete, amit ez a három könyvecske is, akárcsak Téka-beli társai közvetítenek a ma emberének. Sugár Erzsébet HÁROM TÉKA-KÖTET Menedékház a fenyvesek közt r­r MUITEVICTOTOL - MEVIKOIG 57 A stockholmi bronzérmes francia csapat, valamint Bulgária együttese - miután 6-6 pontot szereztek a selejtező-csoportban — harmadik mérkőzésen kellett, hogy eldöntsék a továbbjutást. Milá­nóban került sor a találkozóra. A bolgárok 1:0-ás győzelme újabb meglepetésként vonult be a futball vébé krónikájába, így déli szom­szédaink utazhattak a chilei tizenhatos döntőre. A nyolcadik selejtező csoportban nagy harcot vívott Skócia és Csehszlovákia csapata. Itt is a harmadik mérkőzésnek kellett dönte­nie. A jobb erőnléttel rendelkező csehszlovákok kiütötték a nyereg­ből az esélyesebbnek tartott skótokat. Az amerikai selejtezők meglepetését Kolumbia továbbjutása je­lentette, az esélyesebbnek vélt Peru nem jutott a tizenhatos döntő­be. A többi selejtező csoportban általában a várakozásnak megfe­lelően dőlt el a továbbjutás sorsa. A tizenhatos döntő résztvevői, a csoportok sorrendjében: Svájc, Bulgária, NSZK, Magyarország, Szovjetunió, Anglia, Olaszország, Csehszlovákia, Spanyolország, Jugoszlávia, Argentína, Uruguay, Ko­lumbia, Mexikó, valamint a két kiemelt: Brazília és Chile. Akárcsak az 1958-as svédországi VB-n, földrajzi zónákat álla­pítottak meg, a kellő erőegyensúly megteremtése érdekében. A há­rom földrajzi zóna mellett (nyugati, keleti, dél-amerikai) még egy vegyes zónát alkottak Kolumbia, Mexikó, Bulgária és Svájc csapa­tai számára. A sorsolások után így alakult a csoportbeosztás: I. csoport: Uruguay, Kolumbia, Szovjetunió, Jugoszlávia. II. csoport: Chile, Svájc, NSZK, Olaszország. III. csoport: Brazília, Mexikó, Spanyolország, Csehszlovákia. IV. csoport: Argentína, Bulgária, Magyarország, Anglia. Habár az első csoport előmérkőzésein egyik-másik találkozó meglepetésnek számított, végül mégis azok a csapatok jutottak to­vább, amelyeket a közvélemény előre megjósolt. Uruguay kiesését ugyan sokan meglepetésnek tartották, annak ellenére, hogy az előző VB-én már a selejtező mérkőzések során kiesett. A nagy ismeretlen szerepét ezen a VB-n Chile csapata játszot­ta. S nem is olyan rosszul... Az első mérkőzésen - az otthoni sze­replés előnyét is beszámítva - elütötte a továbbjutástól az esélyesebb­nek vélt Olaszország válogatottját, így a második csoportból az NSZK és Chile csapata jutott tovább. A legerősebb csoportnak a harmadikat tartották, ahol a világ­bajnok Brazília mellett ott volt a világ­hírességekből összekovácsolt Spanyol válogatott is. (Igaz, néhányon sérüléseik miatt nem játsz­hattak.) A selejtező mérkőzések legnagyobb csodája kétségtelenül ebben a csoportban született! A csehszlovákok nem ijedtek meg nagynevű spanyol ellenfeleiktől első mérkőzésükön - 0:0-ás félidő után — 1 :0-ra győztek! — Milyen meglepetéseket tartogathat ezek után még a VB? — tették fel az újságírók a kérdést ezután a mér­­kőzés után. A brazilok első mérkőzésüket megnyerték ug­yan Mexikó ellen, de a nagy lelkesedéssel játszó csehszlovák csapattal nem tud­tak elbánni! Schreiff vára ismét bevehetetlennek bizonyult és a braziloknak meg kellett elégedniük a 0:0-ás eldöntetlennel! A csoportból Brazília és Csehszlovákia együttese jutott tovább. Magyarország csapata veretlenül végzett a negyedik csoport­ban és így elsőként jutott a negyeddöntőbe. Anglia a második volt ebben a csoportban. Irtsuk ki a sóskaborbolyát! A téli politikai körök egyikén, a­­mikor a belterjes gazdálkodásról beszéltünk, az egyik brigádos arra hivatkozott, hogy hiába okosko­dunk, ha jó időjárás van, akkor jó termés lesz, ellenkező esetben a fe­jünk tetejére állhatunk, s úgysem fogunk olyan termést elérni, mint a­­milyent szeretnénk. Többek között hivatkozott arra, hogy 4 évvel ez­előtt brigádjuk területén egy 20 hektáros búzatáblát úgy megtáma­dott a gabonarozsda, hogy csak 1450 kg-os átlagtermést értek el, míg a más dűlőben lévő, nagyobb területű búzatáblán elérték a 2000 kg-os hektárhozamot. Hogy lehet ilyenkor belterjes gazdálkodást megvalósítani? Akkor megmagyaráztam a gabo­narozsda fejlődési ciklusát, s az el­lene való védekezési módot. Java­soltam, hogy indítsanak általános 1. Gombával fertőzött búzanövény 2. Nyári spórák (Uredospórák) támadást a gabonarozsda köztes gazdája, a sóskaborbolya ellen, irt­sák ki a domboldalakról, s ezzel megakadályozzák a gabonarozsda továbbterjedését. Sajnos, azóta sem történt semmi e tekintetben. Egyéb­ként is egy gazdaság elszigetelt te­vékenysége annyit érne, mintha a kolorádó bogár ellen csak egyik község határában lévő burgonya­táblákat permeteznénk be. Mint is­meretes, a rozsdagomba spórái a szél útján eljutnak nemcsak egyik község határából a másikba, ha­nem egyik megyéből a másikba is, ezért általános intézkedésre van szükség. Mi is lényegében a gabonarozs­da? A rozsdagombák (Uredinales) egyik faja. Tudományos neve: Puc­cinia graminis. Anélkül, hogy részle­­tekbe menően szakszempontból ele­meznénk a leírását, egész röviden vázoljuk fejlődésmenetét. A megtámadott gabonafélék szer­vein, főleg leveleken és a száron nyáron hosszúkás, rozsdaszínű fol­tok jelennek meg (1. ábra). Ezek a foltok tulajdonképpen spórafész­kek, amelyekből nyári spórák, vagy uredospórák jutnak a szabadba és terjesztik nyáron a gombát (2. áb­ra). Később, a gabona beérésekor, vagy a nyár végén sötétebb színű foltok jelennek meg, ezekben átte­lelő, vagy teleutóspórák jönnek létre (3., 4. ábra). Ezek a talajra lehullva áttelelnek, s csak követke­ző tavasszal csíráznak, fejletlen gombafonál (micélium) fejlődik be­lőlük (5. ábra). Ebből a micélium­­ból bazidiospórák alakulnak ki, a­5. Áttelelő spórák csírázása 6. A sóskaborbolya megfertőzése bazidio­spórákkal melyek a szél útján rákerülnek a sóskaborbolya (Berberis vulgaris) le­veleire, ott kikelnek, hifáik beha­tolnak a levelek sejtközti járatai­ba. Onnan szívószerveket, úgyne­vezett hausztoriumokat bocsájtanak a sejtekbe, ahonnan fölveszik a szerves anyagokat, tehát élősködő életmódot folytatnak (6. ábra). Bi­zonyos idő után a sóskaborbolya leveleinek a fonákján más spórák, úgynevezett aecidiospórák jönnek létre (7. ábra), amelyek ugyancsak a szél útján rájutnak a búza leve­leire, s ott élősködnek. Szét­roncsolják az asszimilációs szövetek egy részét, felszívják a búza által előállított szerves anyagok jelentős részét, s emiatt lesz gyengébb a termés. A gabonarozsda nem újkeletű növényi élősködő. A hinduk már időszámításunk előtt 1000 évvel is­merték. Mózes isten csapásának minősíti. Arisztotelész azt is megfi­gyelte, hogy vannak „rozsdás évek". Theophrasztosz i.e. 300 évvel kijelenti, hogy a rozsda a sok eső­zés és hirtelen napsütés által o­­kozott rothadás. Megfigyelések sze­rint a különböző gabonafajták kü­lönbözőképpen viselkednek a fertő­zéssel szemben. Plinius már rozs­dával szemben ellenálló fajok ter­mesztését javasolja. Franciaországban azt is megfi­gyelték, hogy a búzatáblák melletti sóskaborbolya bokrok és a fekete­rozsda fellépése között „titokzatos kapcsolat” áll fenn, s az 1660-ban hozott Rouen-i határozatban ki­mondják a sóskaborbolya kiirtását. Napjainkban jelentős sikereket érnek el a növénytermesztés terén, és rozsdával szemben ellenálló faj­tákat is sikerült létrehozni, még­sem szabad lebecsülni a klasszikus vé­dekező eljárásokat, így a vetőmag­vakat bordói lével csávázzák, a ve­téseket finomra őrölt kénporral po­rozzák be, a nyári és őszi mélyszán­tás alkalmával a gyomokkal együtt az áttelelő spórákat is alászántják. De hatékony védekezést jelentene a köztes gazda szerepét betöltő sós­kaborbolya nevű tüskés cserje vég­leges kiirtása megyénk összes domboldalairól, megelőzve ezzel egy újabb „rozsdás évet", amely jelen­tős károkat okozna a mezőgazda­ságban. Györgyicze Vilmos tanár 3. Áttelelő spó­rák a búzanövé­nyen 4. Átterelő spó­rák (Teleutospó­­rák) 7. Sóskaborbolya-levél kereszt­­metszete accidiospórákkal SPORT-TELEX • Nyolc nappal A 9. labdarúgó­­világbajnokság megnyitása előtt roha­mosan emelkedik az Azték-stadion belépti jegyeinek ára. A 3 000 örökös páholytulajdonos, aki a stadion épí­tésének megkezdése előtt vásárolta a helyeket, már több mint 5 000 dol­lárt kér öt páholyi ülőhelyért. A hatóságok intézkedéseket tettek a jegyüzérség megfékezésére. ¤ Izrael csapatának megérkezésével a nagy ér­deklődéssel várt labdarúgó világbaj­nokság valamennyi résztvevője Mexi­kóban tartózkodik. 9 Anglia csapata már a múlt héten megérkezett, de jelenleg rövid dél-amerikai túrát bo­nyolít le, amelynek során vasárnap Quitoban játszik. Az angol labdarú­gók Bogotában elért 4-0-ás fölényes győzelme nagy feltűnést keltett a szakemberek között, mivel a mérkőzést nagy magasságban fekvő stadionban játszották le. A­­z uruguayi csapat két félidős mérkőzést játszott a pueb­­lai amatőr edzőtársakkal. A nagy formában lévő Pedro Rocha 8 gólt rúgott.­­ A mexikói szurkolók megelégedéssel fogadták a világbajnok­ságra benevezett 22 játékos névsorá­nak nyilvánosságra hozatalát. Külö­nösen annak örvendenek, hogy a keret­ben helyet kapott Borja is, akit egy időben mellőztek. Borja mellett ját­szani fog Diaz is, akit a szövetség nem nagyon kedvel. A Hargita Megyei Néptanács Végrehajtó Bizottsága a 163/1970 számú végzésével a szocialista kereskedelmi egységek részére egyes zöldség- és gyümölcsféléknél az alábbi felvásárlási és eladási árakat állapította meg: MEGJEGYZÉS: Úgy a felvásárlási, mint az eladási plafonárak 1970. május 23. zéró árától érvényesek. Ezen hatállyal a fenti termékek jelenlegi árai érvényüket vesztik. drb.— Sor­ . . . Mérték­2 . A termény megnevezése . szám­­ 3 egység Minőség Extra I. oszt. II. oszt. I. FELVÁSÁRLÁSI (SZERZŐDÉSES) ÁRAK: 1. Zöld hagyma (7-10 szál/kötés) kötés 2. Spenót kg. 0,45 0,80 0,35 0,60 II. KICSINYBENI ELADÁSI PLAFON ÁRAK: 1. Növényházi paradicsom kg. 12,20 10,80 6,80 2. Eper kg. 7,85 7,10 5,00 3. Karfiol kg.­7,00 6,20 4. Új karalábé 1,50 1,20 5. Zöld hagyma (7-10 szál/kötés)kötés­ 0,80 0,65 6. Kék paradicsom (vineta) kg. 18,60 14,35 11,55 7. Spenót kg.­1,35 1,00 8. Fokhagyma (5-7 szál/kötés) kötés-0,80 0,60 ! B­ árhogy is legyen,­ Szőcs Er­zsébet már nem mehet vissza munkatársai közé. Tizenha­tan szavazták meg sor­sát, talán öntudatlanul, de egy­hangúan. Rámondták: lopott. Szőcs Erzsébet bebizonyíthatja becsületes­ségét, azt, hogy méltó a közösség bizalmára. De vajon feledheti-e a vádat, s vajon feledhetik-e ébersé­gük (vagy gyarlóságuk?!) sajnálatos emlékét a Csíkszeredai központi ön­kiszolgáló-üzlet felelősei, elárusítói, pénztárosai, kisegítő munkásai? Az idő gyógyít, szokták mondani. De léphet-e nap mint nap visszás érzé­sek nélkül szolgálatba az, akiről azt tartják, lopott a munkahelyén? - Nem. Szőcs Erzsébetnek mindenkép­pen távoznia kell, akár kényszerből, akár önszántából, s magával kell vinnie új munkahelyére is a vád nyomasztó súlyát, állnia kell a sa­rat bizalmatlan és ellenséges pil­lantások kereszttüzében is. Aki lopott, bűnhődjék. Legyen bátorsága viselni tettének következ­ményeit. De, aki ártatlan, azt ne rágal­mazzuk. Szőcs Erzsébet már csak dolgo­zott. Kisgyereke lévén, hatórás mun­kanappal. Már csak dolgozott, mert tegnapi munkatársai ma már nem engedik, hogy felvegye a fehér­köpenyt. Történt május 6-án, szerdai na­pon. Virslit kapott az egység. A vádlott kimért egy kilót, azaz vala­mivel többet, mert állítása szerint 26 lej 50 banit fizetett. Nem ma­gának vásárolt,­­ Platon Mária adott hozzá pénzt. Délután két óra után pár perccel mindenki szeme­­látátra távozott. Senki sem állította meg, senki sem vette ki kezéből a virsli-csomagot. De a kétség sokak­ban felmerült: vajon fizetett-e Szőcsné? És másnap felelősségre vonták, követelték, mutassa meg a pénztári cédulát. Nem tudta meg­mutatni. Szóval tolvaj, aki tulajdon munkatársait is képes meglepni, s képes eladni a becsületét — egy kiló virsliért. És kiutasították az üz­letből. — Azt ajánlották, keressek ma­gamnak más állást. Az utcán va­gyok már több mint egy hete. Vá­rom, tisztázódjék az ügy, ártatlan­nak érzem magam. Most azt mond­ják, eddig is gyanús voltam. De a bizonyítékok?... Borbély Sámuel, a váltás felelőse értetlenül nézett rám, amikor Szőcs­né félbeszakadt kérdését megismé­teltem előtte. — Hogy-hogy nincs bizonyíték? Tizenhat ember tanúsítja. Most pél­dául nem is volt nála pénz, köl­csön akart kérni, hogy is fizethe­tett volna! Nézzük, mit is tanúsít az a tizen­hat ember. — Kedden megérkezett a hentes­áru — kezdte Ferencz Erzsébet. Félbeszakítottam. — Kedden? — Igen, kedden volt - hagyta helybe Borbély Sámuel, s igazolta Csala Erzsébet pénztáros és Tatár Karola, a hentesáru-részleg eláru­sítónője is. (Kedden pedig nem kapott virslit az üzlet - bizonyítják az átvételi lapok -, csak hétfőn, május negye­dikén és szerdán, május hatodi­kán. Dehát mi jelentősége van en­nek a kis tévedésnek, amikor lo­pással vádolunk valakit?!­­ Egyéb­ként a vállalat személyzeti osztá­lyán leadott - május 11-i nyilatko­zatában már az üzletfelelős is a május hatodiki dátumot említi.) - Szóval, Szőcsné akkor pénz után futkosott - folytatta Ferencz Erzsébet. - Na, ugye, hogy nem lehetett pénzt vásárolni! (Az üzletben - rendelet van erre! - füzetet vezetnek, amelybe reggel minden alkalmazott köteles beírni, mennyi pénzzel jött be munkába. A kérdéses napon Szőcsné neve után negyven lejt láttam bejegyez­ve. Ő maga jegyezte be, mert itt mindenki maga vezeti a füzetet, annyit írhat be, amennyit akar s akkor, amikor ő akarja. Pedig a fü­zet adatai segíthetnének a tisztán­látásban­.­­ Utólag is beírhatta azt a negy­ven lejt... Beírhatta. Miért is ne, mikor senki sem ellenőrzi. Most viszont senki sem tudja igazolni ezt az állító­lagosan későbbi beírást. Nem elég­gé meggyőző Csala Erzsébet pénz­táros állítása sem: nem emlékszem, hogy a kasszánál fizetett volna a virsliért, így nem lehet, nem sza­bad vádolni. Bár valamennyien Szőcsné bűnösségét hangoztatják, egyikük sem járt el helyesen. Tatár Karola a hentesrészlegről engedte például, hogy Szőcsné, a segéd­munkás, akinek semmi keresnivalója nincs a mérlegnél, virslit mérjen magának. Sem az üzletfelelős, de a személyzet egyetlen tagja sem lé­pett a tolvaj után, hogy tetten érje, a milíciát sem értesítette senki.­­ Szerettük volna simán elintézni az ügyet, mert mégis szégyen a ke­reskedelmi vállalatra nézve, hogy ilyen alkalmazottjai is akadnak. Ezért is ajánlottuk, keressen más munkahelyet. A Kávé-Dohány kony­háján volna hely számára — sajnos nemcsak az üzletfelelős vélekedett így, de a vállalat személyzeti osztá­lyának főnöke, Erdő Vilmos is. Úgy tűnhet, túlságosan sokat időztünk a vádlók házatáján. Igen, mert nekik kell körültekintést, meg­fontolt vizsgálódást lelkiismerettel egybevetve megvédeniük a vád iga­zát. A bizonyítás sántít. S talán ezt érezve mondták: - Bizonyítsa be ő, hogy ártatlan! Ehhez nincs, amit szólni. A fize­tési cédula elveszett. Szőcsné -, ha valóban fizetett a virsliért - min­denképpen be kellett volna mutat­nia felettesének. Vállalnia kell érte a felelősséget. De ezért még nem lehet rásütni valakire, hogy tolvaj,­­ s aztán sürgősen élő az intézke­déssel: többet ide ne jöjjön dol­gozni. - Nem tiltakozom az ellen, hogy máshová helyezzenek. De, hogy vi­gyem magammal a szégyent?! -fc Ez hát egy kiló virsli s egy asz­­szony becsületének története. Bár­mennyire is próbálnák leegyszerűsí­teni, apró ügyet csinálni belőle, nem lehet. Egy kiló virsli ára mind­össze huszonhat lej, de a becsülete mindennél drágább. Nem szabad pálcát törni senki feje felett, amíg a becstelenség vádja, bizonyítékai kétkedésre adnak alkalmat. Balázs András EGY KILÓ ÉS A BECSÜLET VIRSLI 1970 május 23, szombat Napkelte: 4,41, nyugta: 19,45 Holdkelte: 22,53, nyugta: 5,56 Az évből eltelt 142 nap, hátra van még 223. ÉVFORDULÓK: - 1871-ben született Garabet Ibraileanu irodalomkritikus (megh. 1936-ban). - 1707-ben született Carl von Linné, svéd orvos és termé­szettudós (megh. 1778-ban). HETIVÁSÁR: Gyergyószentmik­­lós, Székelykeresztúr, Csíkszépvíz, Csíkszentmárton, Korond, Lövéte. MÁJUS 23. SZOMBAT 15,45 Tenisz: Románia—Görögország 17,00 Rövid előzetes 17,05 Német nyel­vű adás 18,05 Ifjúsági műsor 19,00 Híradó 20,00 Enciklopédia 21,00 Ro­cambole (III.) rész 21,40, Filmriport 22,00 Mozart Haffner — szimfóniája: 22,40 Híradó 23,10 Népzene 23,25 A férfi kosárlabda-világbajnokságról: Jugoszlávia—USA (képmagnó). MÁJUS 24. VASÁRNAP A marosvásárhelyi RADIO studio műsorából. Magyar nyelven : 8,00—8,30 . — Pio­nírok és iskolások műsora : Pionír­klub : Irodalmi fejtörő. Érdekessé­gek a nagyvilágból. 90 éve született Tudor Arghezi. Mexikó 1970. 8,30— 9,00 : — Kisgyermekműsor : Postás Jankó. Rajzos mese. Halló, itt az erdő ! 16,30—17,15 . — Vasárnapi mo­zaik. A KOLOZSVÁRI RADIO MŰSORÁBÓL Magyar nyelven : 8,15 „Fészküket keresik a gólyásiak“ (Bihar megyei fiatalok pályaválasztás előtt — és után), 8,30 Brassó-Pojána nemzetkö­zi turista központ, Vámfalvi Miklós riportja. MÁJUS 23. SZOMBAT CSÍKSZEREDAI Hargita : Ra­gyogás a fűben. Színes amerikai film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Szigorúan tilos a szerelem. Széles­vásznú német film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : Adio, Texas. Színes, szélesvásznú olasz-spa­nyol film. MAROSHÉVIZI Caliman : A komisszár és a ,,kék párducok Színes német-olasz film. SZÉKELY­KERESZTÚRI Haladás : Elsietett há­zasság. Magyar film. BALANBÁ­­NYAI Bányász : A majmok bolygója. Színes szélesvásznú amerikai film. BORSZÉKI Forrás : A menyasszony feketében volt. Színes francia-olasz film. BORSZÉKI Borszék : Golyó a tábornoknak. Színes szélesvásznú olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A láthatatlan nyomozó. Lengyel film. GALOCASI Fenyő : A pillanat embe­re. Angol film. DITROI Maros : Be­csületbeli ügy. Színes francia-olasz film. GYERGYÓCSOMAFALVI Mű­velődés: Mi lesz veled, emberke? I-II. rész. Német film. PARAJDI filmszínház : A menyasszony feketé­ben volt. Színes francia-olasz film. VLAHICAI filmszínház : A boldog Sándor. Színes francia film. CSÍK­­SZÉPVIZI filmszínház : Néma bará­tok. Színes román-kanadai film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Doktor Homer bátyja. Színes ju­goszláv film. CSIKSZENTMÁRTO­­NI filmszínház: Winnetou a holtak völgyében. Német film. HODOSI filmszínház : Sl Leontine akció. Francia film. CSÍKSZENTDOMOKO­­SI filmszínház : Scherlock Holmes. Német film. LÖVÉTEI filmszínház : Bűnös szerelem. Színes spanyol film. GYERGYÓALFALUSI filmszín­ház : Angelica és a szultán. Színes francia-olasz film. Mára változékony idő várható. Az égbolt többnyire felhős lesz, sok helyütt eső, zivatar lehetséges. Gyen­ge északnyugati szél. A hőmérséklet éjszaka 5—10 fok, nappal pedig 16— 20 fok között váltakozik. A nap rejtvénye TOMPA LÁSZLÓ 1964 májusában ezen a halt meg a költő­ napon VÍZSZINTES : 1. „Oh, hogy sze­rettem nézni mint gyerek, Ha ta­vasszal a zápor megeredt“ — írja eb­ben a versében a költő. 8. Gazos 9. Román hibajegyzék. 10. Az egyik II. Állati termék. 12. Skálahang. 14. Középen foghíjas fogak ! 16. Há­­ziadat? 18. Rangjelző. 19. Román An­­talt 2. Jó a szemed ? 23. An­dem, röviden. 24. Kis katonai egység. Van merszem szembenézni! (ék 29. Tompa László verse. FÜGGŐLEGES : 2. Dicsfény (ék !) 3. Román varázslat. 4. Végtelen ajtó. 5. . .. -vidék, Rajna melletti provin­­(ik­­ef )- 6- Zink- 7- Elektromos töltésű atom. 8. Ebben a községben született Tompa László. 13. Másfelé irányít. 15. Macska teszi. 17. Ok . 20. Hangtalanul néz ! 22. Cipő része. 25. Kalapban van ! 27. Skálahang. 28. fordított indíték. 26. f.). i T“ r­b 5 6 7 V 8 9 10 il 0­'■ß ii IS te 1­? 18 19 jo XIX 217 _Zb 15 li 19

Next