Hargita, 1970. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-28 / 122. szám

2. OLDAL HARGITA 1970. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK „VALAMENNYIEN" A madéfalvi vasúti központban „azon a reggelen" megszólalt a telefon. A Brassó — Madéfalva - Kocsárd vonalon, Palotailvánál és Ratosnyón a Maros tajtékzó ereje több helyen átszakította a vasúti töltést, messze hordta a kavicsot, a talpfákra szilárdított sínek támaszték nélkül lógtak. S a telefon arról is értesített, hogy Dédán, Szászrégenben, Marosvásárhelyt megbénult a közlekedés. A segítség nem maradt el. Vasutasok indultak el kijavítani a megrongálódott vonalat, megszilárdítani a hidakat, helyreállítani a közlekedést, míg az „otthon maradt" társaik biztosították számukra a szükséges eszközöket, építőanyagot, élelmet. És a vasutasok állták az iramot, tudták létfontosságú a közlekedés újbóli elindítása, hisz emberek aggódnak az állomásokon családjaikért, élelmiszerekkel, könnyen romló áruval teli vagonok várják, hogy terhüket minél előbb az árvízzel sújtott területek lakosságának eljuttassák. Állták az iramot, erőfeszített munkájuknak köszönhető, hogy a Brassó-Madéfalva-Déda vasútvonalat hamarosan sikerült helyreállítani. De a madéfalvi központ vasutasaitól továbbra is lankadatlan munkát követelt az állomáson munkát követeltek az állomáson „ragadt” vagonok százainak elindítása, a vasúti közlekedés zavartalan lebonyolítása. Megerőltető munka volt, különösen, ha arra gondolunk, hogy ez volt az egyedüli helyreállított vonal, amely a fővárost Közép-, valamint Észak-Erdéllyel összekötötte. Személy-, gyors-, nemzetközi vonatok, rengeteg utas, rengeteg felhalmozott áru. Különleges helyzet, különleges vonatok. A lisztet és más élelmiszert szállító vagonok mellé, személyszállító vagonok is kapcsolódtak. Mindez kitűnő szervezést, lankadatlan fegyelmet és figyelmet követel. A madéfalvi központ vezetősége és minden vasutasa részéről. És bátran elmondhatjuk, hogy a vasutasok helytálltak. Mindenki tudta, hogy a kétszeresen, háromszorosan megterhelt vonalakon a zavartalan közlekedés biztosítása rendkívül fontos az ország bajbajutott részeinek lakossága számára. Minden perc jelentőséget nyert. Javítás alatt álló mozdonyokat állítottak „talpra". Lerövidítették a szerelvények ellenőrzésének idejét (percekkel, órákkal). Mindenki tudta, hogy életbevágóan szükséges, hogy az élelem, ruházati cikkek eljussanak a károsult - olykor mindennélkül maradt - lakosságnak. Égetően szükséges, hogy az építkezési anyagokat minél előbb felhasználhassák az elmosott, megrongált üzemek, utak, vasutak, házak helyrehozásánál. Bátorság, fegyelem, önfeláldozó, hatványozott erőfeszítések. Ezekben a nehéz napokban, amikor az épségben maradt vasúti hálózatokra jelentős többletfeladat hárult és hárul, a madéfalvi vasutasok becsülettel teljesítették, teljesítik kötelességüket. Becsülettel helytállnak. Neveket kérdezek. „MINDENKI" — válaszolják. Bálint András Csak nekem Elszorult a torkom, amikor megpillantottam a füzetek garmadáját, a gyűlő könyveket a Csíkszeredai 1-es számú általános iskolában. Jobban elszorult a torkom, vélem, mintha az örvénylő vizek tölcsérében láttam volna elkavarogni az ábécés könyvet, a pusztulás torkába veszni láttam volna az uzsonnával teli óvodás táskát. És nem mintha olyannyira elkoptak volna érzékszerveim az elmúlt nappalok forgatagában, hogy már a szememnek se merjek hinni, nemhogy a képzeletnek. Éppenséggel a valósághoz, a gyűlő tankönyvek látványához társult a látomás, a vizek által szétzilált, örökre elveszejtett könyvek képzete. Hogy keserűbb legyen a tapasztalás. Csak nézem, mint gyűlnek, gyűlnek a tanszeradományok s útrakelnek az ábécés könyvek a vizek elhúzódásával kapuikat újra kitáró iskolák felé, mint ősszel a vonuló madarak. Nem említenék én most számadatot, sem értékről nem beszélnék, hiszen amúgy is ingyenért nyújtotta volt át az állam ezeket a tavaly, a tavalyelőtt. Csak elnézem, amint gyűlnek, sokasodnak a könyvek s hatalmas gyűjteményben egyetlen egésszé öszszeállva, egyetlen óriási könyvvé, égig érő ABC-vé magasodva szembeszállnak minden pusztítással. Miklós László Posztókabát, hárászkendő, meg akik adták Éppen a száznegyvenhatodik ember hozta szerény ajándékát a csíkszentgyörgyi néptanács épületében berendezett átvevő központba. A száznegyvenhatodik ember vált meg, nem a megúnt, elnyűtt ruhadarabjaitól, hanem éppen a számára legkedvesebbtől, hadd enyhítse vele valamelyest egy otthon nélküli, egy semmivel maradt embertársa keserűségét. Fényesre pucolt, újnak is beillő csizmát mutatnak. Csak a talpa volt kicsit megkopva. Úgy is átvették volna, de a régi viselőjének nem volt szíve így átadni. S a cipészek hamar felütötték a vadonatúj talpat. .. Közben készül az ideiglenes leltár. Ideiglenes, mert az adományozók sora még nem járt le, csak éppen kiszaladtak a mezőre, mert végre-valahára kisütött a nap, estére azért ideérnek a bánkfalviak is, nemcsak a szentgyörgyiek, 35 háziszőttes törülköző, 92 női ruha, 50 női blúz, sok-sok gyermekholmi, ágynemű. S a sokféle ruhanemű között alig viselt háziszőttes kabátok és egy hárászkendő. Mondják, bizonytalankodtak, akik hozták, nem mindenki szereti már az ilyen falusias ruhát, nem is divatos, kell-e ez egyáltalán valakinek, pedig hát nekik ez az ünneplőjük. .. Szeretném, ha összetalálkozna valahol az a két falusi bácsi, a szépen szőtt kabát régi és új gazdája, vagy az a két öreg néni, akié volt, s akié lett a hálászkendő, legalább rövid beszélgetésre, hogy a köszönő szavak, a hálás tekintetek, a kézfogás megnyugtassa őket, elnémítsa kételyüket. A néptanácstitkár újabb adatokkal szolgál. Mentegetőzik, hogy a menaságiak adományait még nem tudta pontosan összeadni, de azért így is tekintélyes a 2000-es folyószámlára lefizetett összeg: május 26-án délben már 11 265 lejt tett ki. S ehhez még hozzászámítódik a község fizetéses alkalmazottainak felajánlása, akik 58 022 lejjel sietnek a bajbajutottak megsegítésére. Ebből közel nyolcezer lejt máris lefizettek a segélyalapra. A pénz és a ruhanemű mellett 15 265 kg burgonya gyűlt össze, amit átadtak a helybeli fogyasztási szövetkezetnek. Beszédes számok, beszédes tettek. Megpezsdült a község... Talán azért van az, hogy hiába bíztattak, írjam meg azt az egyetlen csíkszentgyörgyi embert, aki makacsságból, számára is érthetetlen dacból, semmit sem adott, valahogy nincs kedvem szót vesztegetni rá. Most, amikor az ország s a fél világ öszszefogott a népünket ért szerencsétlenség következményeinek leküzdésére, nem érdemes észrevenni az ilyen különcöket. Nem tudnak ártani senkinek. Borbély László KÉT KÖZSÉG ÖSSZEFOGÁSÁBÓL Gondosan papírba burkolt, átkötözött csomagok. Rajtuk szálkás betűkkel írott szavak, számok: 10 darab ing, öt darab nagykabát, három rend öltöny. A raktárhelység fele megtelt már. Zsákokban pityóka, búza, kukordsa. Egy hatalmas teknőben szalonna, egy másikban tojás, egy hordóban túró, sajt, így fest a csíkszentmihályi néptanács raktárnak kinevezett egyik terme. Ehhez hasonló a csíkszépvízi is. Mindkettőben útrakészen állnak a csomagok. Az érték? Persze ezt nehezebb meghatározni, csak hozzávetőlegesen lehet, de talán nem is szükséges, amikor az emberi tulajdonságok szép oldalai a dominánsak, azok a mélyről fakadó, majdnem belső kényszerként ható érzelmek és törekvések, amelyek arra ösztönöznek, hogy segítsük élelemben, ruházatban hiányt szenvedő embertársainkat. Egyre jönnek, hozzák, kipakolják adományaikat a szerény emberek. Egy kis pénzt, tojást, ruhaneműt. A sok kicsiből pedig halom lesz, a halomból rakomány. Van aki kétszer fordul, mert hát nem ártana még egy kiscukor, egy kis liszt, egy zsebken-dő, egy pár cipő. Van aki külön kis csomagot készít az első főzéshez, étkezéshez szükséges élelmiszerekből, még a fakanál, az evőeszközök sem hiányoznak belőle. Mellette levél, egyszerű, bátorító szavakkal. Van aki többet hoz, van aki kevesebbet, ahogyan módja engedi, de senki ki nem maradna, hiszen a falat sem esne jól, ha tudja, hogy nem is olyan messze, esetleg embertásai éheznek, szomjaznak. Hadd említsük meg itt Tamás Dénest és Máté Elzát Csíkszentmihályról, akik gazdag pénz és élelmiszer adományaikon kívül, egy-egy gyermek eltartását, nevelését vállalták, vagy Szép vízről Bártfay Ádámot, aki több mint 1 500 lej értékkel segítette az árvízkárosultakat. A két községben már több mint 30 000 lej gyűlt össze. 15 000 kilogramm burgonya, 150 kilogramm szalonna, 100 kilogramm túró, nagymennyiségű búza és kukorica, több mint 2 000 darab tojás. És sok, nagyon sok gyermeknek, nőnek, férfinak való ruhanemű, lábbeli, párna, takaró. A Csíkszentmihály község alkalmazottainak pénzbeni segítsége 40 000 lejre rúg. íme a bizonyíték: bajban ott állunk kárt szenvedett embertársaink mellett. .......................... Gaál Péter MAROSHÉVÍZ - ÁRVÍZ UTÁN A SOKOLDALÚAN FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM A szocializmus építése, a kommunizmusra történő áttérés folyamata egy egész történelmi korszakot feltételez, több törvényszerűen kapcsolódó időszakot, szoros összhangban minden egyes ország konkrét történelmi feltételeivel. Országunkban a termelőerők gyors ütemű fejlődése, a szocializmus műszaki-anyagi alapjának a létrehozása, a szocialista termelési viszonyoknak az egész nemzetgazdaságban végbement általánosítása, a társadalmi rend jellegében beállt változásoknak megfelelő felépítmény létrehozása révén befejeződött a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszaka, a szocializmus véglegesen és visszavonhatatlanul győzött Románia földjén. Miután megoldódtak a szocialista építés adott szakaszának ezen alapvető kérdései, a társadalom új feladatokkal áll szemben, melyek komplexitása, sokrétűsége még nagyobb erőfeszítéseket igényel, hogy biztosítani lehessen a kommunizmus felépítését. Ez pedig feltételezi - mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban — az illető időszaknak, valamint a kommunizmus létrehozása útjainak minél pontosabb és szigorúan tudományos kutatását, megállapítását és meghatározását. Annak az időszaknak, melyen hazánknak a jövőben kell áthaladnia, ilyen meghatározását adta a Román Kommunista Párt X. Kongreszszusa a Nicolae Ceauşescu elvtárs által előterjesztett jelentésben, és ez nem más, mint a sokoodalúan fejlett szocialista társadalom létrehozása időszakának a meghatározása. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozása a gazdaság, a társadalmi élet egyre gyorsabb ütemű fejlesztésének, az emberi személyiség kibontakoztatásának tudatos folyamata, melynek alapja a szocialista építés törvényeinek hazánk konkrét feltételeihez való megfelelő alkalmazása, a Román Kommunista Párt, a többi kommunista és munkáspártok tapasztalatainak mélyreható tanulmányozása, általánosítása és felhasználása. Természetesen a szocialista társadalom növekedésének, sokoldalú fejlődési folyamatának a lényege egy és ugyanaz mindenik országban. A célkitűzés megvalósításának az útjai, módozatai azonban, az általa támasztott feladatok meg kell feleljenek a különböző országok konkrét sajátosságainak. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése országunk szocialista rendszere szakadatlan növekedésének és fejlődésének, a szocializmus műszaki-anyagi alapja kiszélesítésének és változatossá tételének, a társadalom anyagi alapja és felépítménye magasabb fokon történő tökéletesítésének az időszaka. A minden szempontból sokoldalúan fejlett, alapos szakmai ismeretekkel, széles kulturális látókörrel, magasfokú szocialista öntudattal felvértezett embertípus kialakítása a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozásának szerves része. Ez kiviláglik abból a megkülönböztetett figyelemből is, amelyet a párt X. Kongresszusa ennek a kérdésnek szentelt. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének a folyamatában létrejönnek az új társadalom magasabb fokára, a kommunista társadalmi rendszerre történő áttérés anyagi és szellemi feltételei. „A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs —, minden tekintetben magasabb rendű lesz a kapitalista rendszernél. Ily módon tartós alapokat rakunk le a kommunizmusra való fokozatos áttéréshez, arra a társadalomra való áttéréshez, amely az emberiséget az anyagi és szellemi civilizáció újabb magaslataira emeli." A szocializmus egyik alapvető értéke a társadalom gazdagságának a szüntelen növekedése. Ez olyan tényező, amely döntő módon befolyásolja a tömegek jólétét, az ember szabadságát, személyisége felvirágzását. Olyan anyagi és szellemi életnívót biztosít, mely magasabb minden eddigi megvalósításnál. Hogy az anyagi jólét magas szintjét el lehessen érni, főleg olyan esetben, amikor a szocializmus egy gazdaságilag gyengén fejlett országban győzött, a fő feladat a termelőerők fenntartott, gyors ütemű fejlesztése. Abból kiindulva, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője a termelőerők fokozott ütemű fejlesztése, a Román Kommunista Párt X. Kongresszusa hazánk fejlődésének az érdekében az elkövetkező évtizedek egyik fő célkitűzéseként a szocializmus műszaki-anyagi alapjának a kiszélesítését és tökéletesítését jelölte meg. A fenti célkitűzésből következő feladatok megoldása feltételezi elsősorban a termelőerők élénk ütemű fejlesztését, előrehaladott, nagy hatékonyságú nemzetgazdaság, korszerű ipar- és mezőgazdaság létrehozását, melyek képesek lesznek a társadalom egyre növekvő szükségleteinek a kielégítésére. Ennek a folyamatnak az alapvető vonása lesz az ország iparosításának a fenntartott ütemű folytatása, a korszerű gazdaság létrehozásának meghatározó tényezője. Iparunk jövő évtizedbeni fejlődésének fő jel- konzultáció femvonása felépítésének a javítása, egyes nagy hatékonyságú, korszerű, a jelenkori tudományos és műszaki haladással szoros összhangban lévő iparágak gyorsított ütemű fejlesztése lesz. Ilyen nézőpont érvényesült akkor, amikor kidolgozták a Románia gazdasági és társadalmi fejlesztésével kapcsolatos irányelveket az 1971 -1975-ös időszakra, valamint a fejlődés irányvonalait 1980-ig. Az irányelvekből kitűnik ugyanis az ipar vezető szerepének növekedése a nemzetgazdaság egészében, mely az összes gazdasági ágak fejlődésének a mozgatója, az egész társadalmi élet dinamizáló tényezője. Az iparosítás folytatásának alapját képező korszerű felfogást világosan igazolja az alapvető ágak előirányzott fejlesztése, amelyek döntő módon hatnak az ország műszaki-gazdasági haladására, a természeti és munka-erőforrások magasfokú hasznosítására, nagy hatékonyság elérésére az egész nemzetgazdaságban. A gépgyártó ipar keretében ütemesebben fog fejlődni az elektrotechnika és az elektronika, az automatizálási elemek gyártása, magas műszaki szintű szerszámgépek, technológiai felszerelések és komplex berendezések előállítása. Ezek évi növekedési átlagüteme eléri majd a 15-19 százalékot, az egész gépgyártó ipar 11,5-12 százalékos átlag növekedési ütemével szemben. Az ipar fejlődése által támasztott minőségi követelményeknek megfelelően javulni fog a fémgyártás struktúrája: a fő hangsúlyt az ötvözött és a különleges acélok részarányának a növelésére fogjuk helyezni. A vegyipar a jövőben is gyors ütemben fejlődik, elsődlegesen növekszik a műszálak és műrostok, a műanyagok és műtrágyaféleségek előállítása. Ugyanakkor különleges figyelmet fordítunk a közfogyasztási cikkek gyártásának a kiszélesítésére és azok változatosságának a biztosítására, szoros összhangban a lakosság vásárlóerejének a növekedésével. Az ország nemzetgazdaságának fejlődésébe és korszerűsítésébe szervesen illeszkedik bele Hargita megye jelenlegi és távlati fejlődése is. A megye természeti kincseinek a magasfokú hasznosítására irányuló tevékenység, új üzemek és gyárak építése, a meglévők kibővítése és korszerűsítése a X. pártkongresszus által elfogadott program keretében biztosítani fogják e vidék műszakianyagi erejének a növekedését, mely sokrétűen kihat majd az általános haladásra. Az ipar fejlesztésére fordított figyelem szervesen kapcsolódik össze a mezőgazdaság belterjes fejlesztése és korszerűsítése folyamatának a meggyorsításáról való gondoskodással. A mezőgazdaság fejlődési irányainak a kidolgozásakor az elkövetkező 10 évre szem előtt tartották annak rendkívüli fontosságát. Az alapvető célkitűzés az, hogy növelni lehessen az anyagi termelés ezen ágának a hozzájárulását a nemzeti jövedelem gyarapításához és a lakosság életszínvonalának az emeléséhez. A párt X. Kongresszusán elfogadott program új távlatokat nyitott mezőgazdaságunk előtt. Az állattenyésztés fejlesztése és az állati eredetű termékek előállításának fokozása, az öntözéses művelés kiterjesztése és az ésszerű vízgazdálkodás, valamint a talajerózió elleni küzdelem nagy kihatással lesz Hargita megye mezőgazdaságára is. A mezőgazdasági munkák gépesítésének a kiszélesítése és változatossá tétele, a talajjavítási munkálatok, a műtrágyafélék mennyiségének a növekedése, a növényfajták és az állattenyésztés zónálása, a termelés korszerűbb alapokon történő megszervezése lehetővé teszi, hogy növekedjék Hargita megye mezőgazdaságának a hatékonysága is, valamint annak hozzájárulása nemzetgazdaságunk általános fejlődéséhez. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozása folyamatának egyik elválaszthatatlan összetevője a tudomány és az oktatás szerepének lényeges növekedése, s azoknak mint e társadalom lényeges és szerves tartozékaként történő meghatározása. A párt X. Kongresszusa, meghatározva a tudományos kutatás, az oktatás és a művelődés fő irányait, a gazdasági és a társadalmi fejlődés döntő jelentőségű feladataiként jelölte meg a tudomány széleskörű alkalmazását, az oktatás fejlesztését minden fokon, az egész nép általános műveltségi színvonala emeléséhez szükséges feltételek megteremtését. A műszaki tudományokat és főképpen azok korszerű ágait - az automatikát, a kibernetikát, az elektronikát, a magfizikát, a finommechanikát és az optikát — elsősorban közvetlenül az anyagi termelés által felvetett kérdések megoldására irányítják. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának a folyamán, a közoktatás fejlesztése és korszerűsítése körülményei között az iskolára hárul az előrehaladott ember típusú kialakításának a fő szerepe, akit a magasfokú szakmai hozzáértés, valamint az a képesség jellemez, hogy megérti a természeti és a társadalmi jelenségek komplexitását. A termelőerők mennyiségi és minőségi fejlődése, a tudomány és a technika széleskörű alkalmazása minden területen, a szakmai és a műveltségi színvonal állandó emelkedése tulajdonképpen meghatározza az összes dolgozók anyagi és szellemi jóléte növekedéséhez szükséges feltételek létrehozását. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat nemcsak a termelőerők magas fejlettségi színvonala, hanem a termelési viszonyok tökéletesítése, a demokráciának, mint az új rendszer fontos vonásának a teljes mértékű érvényre juttatása is jellemzi majd. Éppen ezért e társadalom megteremtésének egyik célkitűzése a szocialista termelési viszonyoknak, a társadalom szervezettségének a tökéletesítése, olyan keret létrehozása, mely biztosítja minden állampolgár érvényesülését a társadalmi életben, a dolgozók egyre tevékenyebb résztvételét az ország ügyeinek a vezetésében, az emberi személyiség tökéletes érvényesülését. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat a szocializmus vívmányainak a térhódítása jellemzi a művészetben, irodalomban és a művelődési életben, a korszak megnövekedett igényeinek megfelelően. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése Románia szocialista történelmének kiemelkedő korszaka, melyet a minden területen végbemenő sokrétű, mélyreható és rendkívüli gyorsaságú változások, társadalmunk erősödése határoz meg; olyan korszak ez, melyben Románia a világ fejlett országainak a soraiba lép, létrehozva a kommunizmusra való fokozatos áttérés feltételeit. Mihai Chioreanu SOKATMONDÓ ADATOK Figyelemre és tiszteletre méltó az az adomány, amellyel a felcsíki mezőgazdasági termelőszövetkezetek siettek az árvízkárosultak segítségére. Azért, hogy az ország minden részében rendes kerékvágásba kerüljön az élet, begyógyíthassuk a sebeket. De beszéljenek a tények, a minden szónál többet mondó szűkszavú adatok. A CSÍKSZENTTAMÁSI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET — 15 köbméter deszka és építkezéshez szükséges faanyag — 5 darab növendék üsző — 7 darab anyajúh — 5 darab süldő A JENŐFALVI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET — 10 köbméter deszka és építkezési faaanyag — 4 darab növendék üsző — 6 darab süldő A KARCFALVI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET — 10 köbméter faanyag — 4 darab növendék üsző — 2 darab süldő —3 hektár burgonyának a hozama — 5 hektár árpának a hozama — 1 hektár káposztának a hozama A CSIKMADARASI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET — 2 darab növendék üsző — 6 darab bárány — 25 köbméter deszka és építkezési fa — 1 200 kilogramm kukorica A CSIKDANFALVI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET — 25 köbméter faanyag és deszka — 1 100 kilogramm búza — 6 darab süldő — 2 hektár burgonya termése A CSIKSZENTDOMOKOSI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET — 20 köbméter deszka és faanyag — 1000 köbméter kő — építkezéshez — 5 000 kilogramm mész — 3 hektár burgonya termése — 5 darab növendék üsző Zajzon Gábor Az önfeláldozó munkát dicséri Ismét közlekedik a vonat Székelyudvarhely és Segesvár között Alig húzódott vissza az árvíz, a városi és községi pártbizottságok felhívására száz és száz önkéntes, a hazafias gárdák tagjai hozzákezdtek a megrongálódott vasútvonal helyreállításához. Üzemek, vállalatok dolgozói, az mtsz földművesei, néptanácsi alkalmazottak, sokan olyan helységekből, melyek távol esnek a vasúttól, dolgoztak a váltásban is, vállvetve a vasúti pályafenntartó csoportokkal, hogy mielőbb beindulhasson a szállítás. Lám 11 nappal a nagy áradás után május 24-én este 9 óra 25 perckor próbaútra indult az első mozdony. Mint ismeretes, a legszámottevőbb rongálódás a vonalat Bogoz határában és a nagygalambfalvi hídnál érte, emlékezik Kádár Zoltán, a székelyudvarhelyi vasútállomás szolgálatos forgalomirányítója —é s bizony csak a helyi szervek, a vidék lakosságának önzetlen támogatásával érhettük el, hogy ilyen meglehetősen rövid idő elteltével megszokott menetrend szerint bonyolíthatjuk le a forgalmat. A próbagép indulása után alig 2 órával megérkezett Segesvárról az első szerelvény. S másnap, hétfőn Székelyudvarhely lakói már meglepetéssel tapasztalták, hogy a mozdonyfütty pontosan olyankor harsann fel, mint az árvíz előtt, valahányszor vonat érkezett, indult. Valóban éppen ezért dicséret és köszönet mindenkinek, akik fáradságot nem kímérve a vidék és az egész ország érdekeit szem előtt tartva lehetővé tették a Székelyudvarhely — Segesvár közötti vasúti szállítás beindítását. Balázs András Az árvíz elleni küzdelem dunai szakasza Szerdán ismét emelkedett a Duna vízállása: Báziásnál 16 centiméterrel, Ómoldovánál 19 centiméterrel, Trencovánál 12 centiméterrel, Sviniţánál 20 centiméterrel, Bistriţánál és Orsovánál 20 centiméterrel, Tr. Severinnél 11 centiméterrel, Gruiánál 10 centiméterrel volt magasabb, mint az előző napon. A gruiai és a Tr. Severin-i kikötő víz alá került. A Duna jugoszláviai mellékfolyói apadnak. A Vaskapu térségében mára vagy holnapra várják a tetőzést. ☆ A vaskapui vízierőmű erőtelepén csaknem egész hosszában 54 méterre emelték (tengerszint feletti magasság) a 3-6. turbinák védőgátját. Ion Leuştean mérnök, a vaskapui vízierőmű vállalat műszaki igazgatója elmondotta, hogy a védőgátak másodpercenként körülbelül 17 000 köbméter vízhozam nyomását bírják ki, ilyen mennyiségre azonban 200 évenként egyszer lehet számítani, s eddig e térségben még nem fordult elő. A Mehedinţi megyei árvízvédelmi parancsnokság megelőző intézkedéseit intenzíven alkalmazzák a Dunaszakasz más pontjain is. A Tr. Severin-i hajógyárban például a galvanizáló és nikkelező műhely szomszédságában lévő gátat magasítják. ) A Duna-szorosban, Sviniţa és Orsova között az 55 méternél alacsonyabban található csaknem összes lakóházakat lebontották (a rész a vízierőmű gyűjtőtava alá kerül), Ljubotina kikötőben a dokkmunkások, a kikötő más dolgozóival és számos környékbeli fiatallal együtt, uszályokra rakták a veszélyeztetett 100 vagon szén legnagyobb részét. Orsova, Tr. Severin és Vînju Mare térségében megszilárdítanak egyes országút- és vasútszakaszokat. (Agerpres) Közlekedési és távközlési helyzetjelentés A VASUTAK helyzete: Az utóbbi napok esőzései, valamint az ország egyes vidékein bekövetkezett újabb áradások megnehezítették a víz által tönkretett vasútvonalak helyreállítását. Amint a vasúti főigazgatóság közli, a helyreállítási erőfeszítések ellenére még mindig szünetel a közlekedés a Segesvár — Dános, a Balázsfalva —, Maroshíd, a Marosillye — Dobra, a Temesújfalu — Radna, a Mariséi — Szeretfalva, a Nagyilonda — Zsibó, a Sülelmed — Nagynyíres, a Hosszúmező-határ, a Báckai-határ, a Románszentgyörgy — Óradna, a Beszterce — Borgóbeszterce, a Küküllővár — Szováta, a Baldovineşti — Bărboşi vonalon, valamint a Marosvásárhely — Mezőbánd, a Parajd — Marosvásárhely, a Borválaszút — Nagysomkút, a Szatmár — Batiz és az Alcina — Szentágota keskenyvágányú vonalon. A Zsidovin — Oravica vonalon csak személyvonatok közlekednek, átszállással Királyhegye és Szurdok állomásokon. ORSZÁGUTAK: Újra megnyílt a forgalom a Gheorghe Gheorghiu-Dej város — Bákó 11 számú és a 12 A országúton. Ezeken a szakaszokon azonban nem közlekedhetnek 5 tonnán felüli járművek. Nem közlekedhetnek 10 tonnánál nagyobb kapacitású tehergépkocsik a Ţăndărei — Vadu Oii 2 A, a Balavásár — Marosvásárhely 13, a Szováta — Balavásárhely 13 A, a Medgyes — Dicsőszentmárton 14 A, a Beszterce — Dornavatra 17 számú országút-szakaszokon. Átmenetileg le van zárva a személygépkocsik számára a Pogoanele — Amara 2 C és a Tecuci — Bîrlad 24 számú országútszakasz. Teljesen megszakadt az országúti forgalom a következő szakaszokon: Brăila — Șendreni 2 B, Bákó — Vaslui 2 F, Giurgiu — Zimnicea 5 C, Ciculata — Riul Vadului 7, Brassó — Kőhalom 13, Medgyes — Segesvár 14, Tövis — Balázsfalva 14 B, Dorna Vatra — Poiana Teiului 17 B, Măcin — Isacea 22 (a forgalom a Măcin — Horia — Cataloi — Tulcea kerülőúton bonyolódik le), Murgeni — Fălciu 24 A, Tecuci — Şendreni 25 (a közlekedés a Tecuci — Iveşti — Costache Negri — Pechea — Smîrdan — Galac kerülőúton folyik), Vlădeşti — Oancea 26, Corabia — Turnu Măgurele 54 (a közlekedést a Corabia — Vişina — Cilieni — Izbiceni — Lunca — Turnu Măgurele kerülőúton bonyolítják le). REPÜLŐTEREK: Minthogy a szebeni és szatmári repülőterek kifutópályája még mindig alkalmatlan, a polgári repülés vezérigazgatósága továbbra is fenntartja a repülési korlátozásokat. POSTA ÉS TÁVKÖZLÉS: E szektor dolgozói, rendkívül nehéz munkakörülmények között dolgozva, rövid idő alatt újra üzembe helyezték a Rimnicu Vilcea — Szeben övezetében lévő telefonhálózatokat. Brăila és Galac között szintén működésbe helyeztek még egy rádiórelé rendszert, ami lehetővé teszi az interurbán telefonszolgálat kibővítését. Úgyszintén helyreállították a telefonszolgálatot Iaşi, Vaslui és Galac megye valamennyi helységében. Még mindig zárva vannak a következő postahivatali egységek: Küküllőalmás és Culun (Szeben megye), Nămoloasa (Galac megye), Vădeni (Brăila megye) és Odobasca (Vrancea megye). Megjegyzendő, hogy az utóbbi napokban nem sikerült biztosítani teljes egészében a postai küldemények lebonyolítását Szeben, Fehér és Hunyad megye néhány helységében. (Agerpres)