Hargita, 1970. július (3. évfolyam, 151-177. szám)

1970-07-15 / 163. szám

a. OLDAL - HARGITA A gazdasági teendőkre összpontosítani a figyelmet (Folytatás az 1. oldalról) pánál pedig 95 százalékban telje­sítették. A három, illetve az öt szá­zalékos különbség a vetésekhez megfelelő területek hiányából, ille­tőleg a kárt szenvedett vetésekből adódik. Meg kell azonban említe­nünk, hogy olyan termelőszövetke­zetünk is van, mint pl. a szentlélek­, amely túlszárnyalta burgonyavetési tervét. A pártbizottság javaslatára a szentimrei mtsz pártalapszervezete és vezető tanácsa egyetértett azzal, hogy a burgonyával bevetett terü­leteket szövetkezeti tagonként fel­osszák, akik feleljenek az illető te­rületeken a kapálás elvégzéséért. Ezt az intézkedést a tagság az ele­jén idegenkedve fogadta, de Boga Irén, Bakó Ilona, Orbán Gizella, Henter Margit és más párttagok, valamint Keresztes Gyula, Bálint Ig­nác, Kenese Ferenc, Markó József, Udvari Anna pártonkívüli dolgozók jó példája nyomán végül is átvette a kimért parcellákat. Úgy tűnik, hogy ez a módszer megfelel a kö­rülményeknek. Ez kiviláglik abból is, hogy mindössze 15 nap leforgása alatt sikerült több mint 200 hektá­ron elvégezni a kapálást, melyben naponta 100—300 dolgozó vett részt. A növényápolásban jó eredmé­nyeket értek el a szentkirályi, a mindszenti és a szentléleki terme­lőszövetkezetek dolgozói is, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére min­dent elkövettek a burgonya- és a cukorrépakapálás jó körülmények között és idejében történő elvégzé­séért. Hogy a növényápolást az agro­technikai szabályoknak megfelelő színvonalon, jó minőségben sikerült elvégezni, ez köszönhető első­sor­ban a tagság öntudatos, odaadó munkájának, de nem utolsó sorban annak, hogy a helyi pártszervek, a szakemberek, a vezető tanácsok tag­jai, állandó jelleggel helyszínen el­lenőrizték és irányították a tagság munkáját. A növényápolási munkálatokkal egyidőben a községi pártbizottság úgy irányítja az mtsz-ek vezetőta­nácsait, hogy azok biztosítsák az állatállomány számára szükséges ta­karmányt. Bár a munkálatok feltor­lódtak, sikerült ütemesen beindítani a takarmány begyűjtését és tárolá­sát. A fentiekben csupán néhány e­­redményre utaltam. A lényeges az, hogy a községi pártbizottság min­dennapi tevékenységének fő kérdé­sét a mezőgazdasági munkálatok jó menete képezi. A pártbizott­ság bürója hetente elemzi a fela­datok teljesítését és azonnali in­tézkedéseket foganatosít a hibák felszámolására. A büró tagjai ál­landó jelleggel a tagság között ta­lálhatók, a helyszínen, operatívan irányítják a munkát és oldják meg a felmerülő nehézségeket. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy csak ilyen módon valósíthatjuk meg si­keresen ez évi feladatainkat, csak kitartó, következetes munkával tel­jesíthetjük a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteink előtt álló tervelő­irányzatokat. Dr. Bányai János könyvtárat ajándéko­zott a székelyudvar­helyi múzeumnak Igen értékes szakkönyvtárral gyarapodott a székelyudvarhelyi múzeum. Dr. Bányai János tudós­tanár egy életen át szakértelem­mel rendszerezett könyvtára im­már a múzeum tulajdonát képe­zi, összetételében geológiai, ás­ványtani, kőzettani, hidrológiai, őslénytani stb. szakkönyveket és folyóiratokat találunk, ugyanak­kor természettudományi közlö­nyök sorozatait, történelmi és i­­rodalomtörténeti vonatkozású szaklapokat, folyóiratokat szám­lálhatunk ,és kezünkbe vehetjük a tudós-tanár, Dr. Bányai több mint száz munkáját, dolgozatát. A könyvtár anyaga a szakem­ber számára, közelebbről, az is­meretek és adatok egész széles tárházát jelenti. A gazdag aján­dék körvonalazza az ajándékozó Bányai életművének gerincét: az érctelérek vizsgálatának caltog­­ráfiája, Hargita és Kelet-Erdély ásványvízének, gázömléseinek és gyógylápjainak vizsgálata, hasz­nosítása, valamint a környék hasznosítható ásványkincseiről szóló írások mind-mind megtalál­hatók a szakkönyvtárban. Az é-i é­vek­ évtíze^p,^ folyamán , .Bányai, szakmunkái magyar és román nyelven kívül német és francia kiadványokban is napvilágot lát­tak. Ugyanakkor Bányai fáradha­tatlanul gyűjtötte a legjobb, és legtekintélyesebb külföldi szak­emberek, tudósok hidrológiai,­­ balneológiai szakmunkáit. Most a könyvtárral együtt ezek is a múzeum tulajdonát képezik. Lőrinczi János ÚJ KÖNYVEK A KRITERION KÖNYVKIADÓ gondozásában megjelent : SRETTER GYÖRGY : Vágyak, em­­lek, istenek. — Tanulmányok, esz­­k. (272 oldal. Ara kötve 11 lej). SANTOR LAJOS : Alapozás. m­isszikusok — kortársak. Tanulmá­­ok, esszék. (384 oldal. Ara kötve 50 lej). J. NAGY MARGIT : Reneszánsz és sokk Erdélyben. — Művészettörté­­ti tanulmányok. (400 oldal, 252 fény­­- és rajz. Ára kötve 51 lej). IADIGUET RAYMOND : A test ür­ge — Orgel gróf bálja. — Két re­­gy. Fodította Zigány Miklós, Beny­ János. Horizont. (216 oldal. Ara ive 5,25, kötve 7,75 lej). SZILAGYI DOMOKOS : Erdei isko­­l (Versek gyermekeknek). Raj­ta Kiss Béla. (84 oldal. Ara fűzve 50, kötve 14 lej). BABÉRY GÉZA : Két kor küszöbén, önéletírások, összeállította és jegy­ekkel ellátta Robotos Imre. Ro­­m­iai Magyar írók, (416 oldal 4- 8 illéklet. Ara fűzve 13, kötve 18 lej). VÖRÖSMARTY: Költemények. — válogatás, előszó és jegyzetek An­­. Árpád munkája. Magyar klasszi­sok. (432 oldal. Ara kötve 20 lej). A tusnádfürdői Malomcsárda AZ ORVOSÉ A SZÓ A dizentéria, népies nevén vér­has, egyik leggyakoribb fertőző megbetegedés, melynek megelőzé­sébe mindenki hathatósan bekap­csolódhat az elemi egészségügyi is­meretek birtokában. Járványosan vagy elszórt esetek formájában az év minden szakában előfordul, de különösen halmozó­dik a nyári és kora őszi hónapok­ban. Okozója a dizentériabacilus, mely az emberi szervezetből a kül­világba jutva néhány napig életké­pes marad. Szájon keresztül fertőz, piszkos kezek, fertőzött víz vagy é­­lelmiszerek útján. A betegség első jelei a fertőzés­től számított 2-8 nap múlva jelent­keznek, gyomorrontás formájában. A görcsös hasi fájdalmakhoz gya­kori székürítés és lázas állapot tár­sul. A gyakori hasmenés a szervezet legyengülését okozza. Ebben az idő­szakban a beteg igen nagy szám­ban üríti a kórokozókat, veszélyez­tetve a környezetében élőket. A ke­zelést minden esetben fertőzőkór­házban végezzük, elkerülve ezáltal a környezet fertőződését. A betegen kívül a betegség forrásaként szere­pelnek az enyhe, egyszerű gyomor­rontásnak vélt esetek, valamint a bacilusgazdák. Ezen utóbbi egyé­nek egy része a betegségen kezelés nélkül átesettek soraiból kerül ki. Előfordulhat bacilusürítés olyanok­nál, akik nem voltak betegek, de érintkezésbe kerültek a kórokozó­val, a szervezetükben megtelepe­dik, szaporodik és ürül anélkül, hogy betegséget okozna, ezeket e­­gészséges bacilusürítőknek nevez­zük. A vérhast a piszkos kezek beteg­ségének is nevezik. A mosatlan kéz, az elhanyagolt, rosszul megépített kút, a környezet tisztaságának el­hanyagolása, a legyek, a zsúfoltság mindmegannyi tényezője a beteg­ség terjedésének. Egészségügyi törvényeink előírják az élelmiszerrel dolgozók, vízközpon­tok és gyermekközösségek alkalma­zottainak a kötelező laboratóriumi vizsgálatokat a munkába álláskor. Ezen vizsgálatok célja a bacilus­gazdák fölfedezése, kezelése, a kö­zösség megóvása ezen fertőző be­tegségektől. A betegség időbeni fölfedezése és elkülönített kezelése fontos tényező. A beteggel érintke­zők (családtagok, munkatársak) or­vosi és laboratóriumi megfigyelése az enyhe lefolyású kórformák, vala­mint az egészséges bacilusürítők fölkutatását célozza. Ezeket az e­­gyéneket megfelelő kezeléssel meg lehet szabadítani a kórokozóktól. Az egészségügyi szervek ilyen irá­nyú törekvéseit siker csak akkor ko­ronázza, ha a lakosság öntudatos támogatására találnak. Már az enyhének mutatkozó has­menések esetén is fordultunk or­voshoz, különösen, ha az a család több tagjánál vagy munkatársaknál is föllépett. A laboratóriumban vég­zett székletvizsgálat sok esetben ki­mutatja a dizentériás fertőzést. A korai fölfedezés és kezelés megóv­ja a beteget a kór idültté válásá­tól és környezetét a megbetegedés­től. Csak ellenőrzött, jól megépített kutak vizét használjuk ivásra és háztartási szükségletekre. Tartóz­kodjunk az alkalmi vízforrások használatától és a felületi vizektől, mert a kristálytiszta víz is tartalmaz­hat dizentériabacilusokat. A zöld­ségféléket folyó vízben (csap alatt) alaposan mossuk meg, esetleg eny­he fertőtlenítő oldattal öblítsük le. Az ételekhez csak tiszta kézzel nyúl­junk, tanítsuk meg erre idejében gyermekeinket is, ha szokássá vá­lik, soha nem fogják elmulasztani. Tartsuk tisztán házunk táját, mert a szenny a dizentéria fészke. Küzdjünk minden eszközzel a legyek ellen, melyek a fertőzést könnyen ter­jeszthetik. Míg számos fertőző betegség vé­dettséget hagy maga után, a di­zentériára ez nem vonatkozik, mert u­­gyanazon egyén többször is megbe­tegedhet élete folyamán. A dizentéria ellen védőoltás még nincs forgalomban, a megelőzés kulcsa mindannyiunk kezében van, tudatosan használva óvjuk mind a magunk, mind a körülöttünk élők e­­gészségét. Dr. Kereső Attila Hogyan védekezzünk a dizentéria ellen Ügyszeretet a katedrán túl... - A FALUSI ÉRTELMISÉG MUNKÁJÁRÓL - Mostanában sokat vitatott téma a falusi műkedvelő-tömegművelő tevékenység jövője. Sokan nem bíz­nak létjogosultságában, de - sze­rencsére - a többség továbbra is az aktivizálás, a szellemi tevékeny­ség fő területét látja benne. A rádió, a televízió, a film e té­ren jelentős szerepet vállalt magá­ra, de azt is mondják, hogy ezen keresztül elvonja a közönség jelen­tős részének figyelmét a műkedvelő mozgalomtól, akadályozza az em­berek közvetlen részvételét e te­vékenységben. Pedig a televízió a folklór legszebb alkotásainak tol­­mácsolója is, népi hagyományaink megőrzésére ösztönöz. Hányszor lát­tunk műkedvelőket az egyes adá­sokban, máramarosi, Csíki vagy a­­vasi táncosokat, színjátszókat, hang­szerszólistákat! Általános jelenség ez. Mert a népművészet, a népi hagyományok ápolása újra hódít, és ebben a te­levíziónak is nagy szerepe van. Fö­lösleges tehát így felvetni a prob­lémát és tűnődni azon, tényleg el­vonja-e az emberanyagot a képer­nyő, ténylegesen megcsappan-e a műkedvelők száma. Hazai példával kezdem. A csík­­szentgyörgyi műkedvelő színjátszók (számszerint hét csoport), valamint a folklóregyüttes az év folyamán közel száz műkedvelővel negyven­négy alkalommal, huszonegy köz­ségben, faluban léptek fel. Színvo­nalas (a tárgyilagosság kedvéért: olykor közepes színvonalú) előadá­saikat mintegy tizenhétezer néző te­kintette meg. A huszonegy helysé­get végigjárva bepillantottam a községek gazdasági és művelődési életébe, élénk szemlélője voltam mindannak, amit az értelmiségiek, és elsősorban a tanítók tesznek a lakosság művelődési igényeinek ki­elégítéséért. Az ügyszeretet magas iskoláját láttam sok helyen a tanítóktól és tanároktól, általában a falusi értel­­m­iségiektől, akik az oktató-nevelő munka mellett szívvel-lélekkel dol­goznak a magas szintű műkedvelő­­tömegművelő tevékenység kibonta­koztatásáért. Kovászna megyében szerepelt a menasági folklóregyüttes. Úgy gon­dolom, a tanítók példaképe lehet Adorján László nyugdíjas igazgató­tanító, akit a­ népművészet iránti o­­daadó szeretet késztetett egy olyan munkával járó szervezésre, amely biztosította az együttes Kovászna megyei szereplését. A bánkfalvi színjátszócsoport gyí­­mesközéploki vendégszereplésén ott láttuk Holló Gábort, akinek jóvol­tából messze földön híressé vált a kórus. Nem hiányoztak a hidegségi tanerők sem, akik különjáratú autó­busszal tették meg az utat. Hogy miért jöttek olyan messziről? Ta­pasztalatot szerezni, tanulni — mondták. Menaságon szeretettel fogadták a szentgyörgyi színjátszókat. Elő­adásukat minden tanerő megtekin­tette. De ugyanilyen szeretettel fo­gadták a bánkfalvi tanerők a bö­­gözi műkedvelőket is, amikor ugyan­csak a tapasztalatszerzés volt a leg­fontosabb. Bögözön pedig azért vol­tak kíváncsiak a folklóregyüttes e­lőadására, mert folyamatban van ott is hasonló együttes létrehozása. Az említett idő alatt a művelődé­si otthonokban mindenütt ott lát­tuk a falvak kultúrmozgalmát irá­nyító tanítókat és tanárokat. Nagygalambfalván vagy Csík­­szentmártonban, Újtusnádon vagy Csíkszentsimonban minden tanerő megtekintette előadásainkat, és el is mondták véleményüket. Ez hasz­nos volt mind nekünk, mind az ott dolgozó értelmiségieknek. A Kovászna megyei Szentkatol­­nán élénk vita folyt a műkedvelő művészi tevékenység jövőjét illető­en. De pontosan az ott dolgozó ta­nárok munkája bizonyítja, hogy ez nagyban függ azoktól, akik hivatot­tak e munkát elvégezni és megsze­rettetni. Csinód Csíkszentgyörgyhöz tartozó település. Két tanító végzi ott az oktatási­ nevelést. Csak a hivatás­szeretet és az öntudat magyarázza, hogy ebben az évben joggal di­csérhetjük munkájukat. A tél folya­mán betanult háromfelvonásost hat helyen adták elő sikerrel. Ha azt nézzük, hogy e kis településen a szereplők kiválogatása sem volt könnyű feladat, akkor következtet­hetünk: lelkiismeretes, odaadó munkával sok minden lehetséges. Vagy nézzük a menasági tanerők, értelmiségiek munkáját. Bors Juli­anna tanítónő naponta több kilo­métert gyalogol a folklóregyüttes próbáira. És általában az ott dol­gozó tanítóknak az elmúlt év no­vemberétől szabad vasárnapjuk nem volt, minden idejüket a népnevelés, a népművészeti tevékenység és a műkedvelő művészi mozgalom ki­­szélesítése szolgálatába állították. Eredményesen. És ez így helyes! Csíkszentgyörgy értelmiségének többsége - tanítók, tanárok, orvosok, mérnökök — nem volt passzív szemlélője a tömegne­velésnek. Ezt láttam a megye számos köz­ségében, a megye határain túl; a tanító hivatása magaslatán dolgo­zik a falu művelődési életének fel­lendítéséért. Sok helyen bírálták a pedagógiai főiskolák ilyen irányú tevékenysé­gét. A tantervek, az osztályon­ és iskolán kívüli munka megjavításával a főiskolák is hozzájárulhatnak, hogy a végzett növendékek, kiknek zöme falura kerül, hozzáértőbben végezzék népnevelő munkájukat. Többször találkozunk olyan főisko­lát végzett tanárokkal, akiknek egy feladat vagy beosztás a hozzáértés híján igen nagy gondot okoz. Falvainkon a műkedvelő művészi tevékenységben a tanító munkája, az ott dolgozó értelmiségiek mun­kája a döntő! Mert hozzáértés, szív és lélek kell a magas színtű, művé­szi színvonalon kifejtett tevékeny­séghez. S ha a falusi értelmiség e­­setében adott az ügyszeretet, úgy mondhatjuk, nincs baj a műkedvelő mozgalommal. Szász Domokos, az RKP Csíkszentgyörgy községi bizottságának helyettes titkára TÖBB HELYI KEZDE­MÉNYE­ZÉST (Folytatás az 1. oldalról) mának’’ tartják az úgynevezett ké­ziraktárak hiányát, és a kereskedel­mi tevékenység, a kiszolgálás javí­tása érdekében kéziraktárakat akar­nak létesíteni, meg bővíteni több helyen is. Nem akarják, vagy nem tudják elképzelni az üzleteket kézi­raktárak nélkül? A korszerű keres­kedelemben nem ez az ún. „problé­ma", hanem a direkt ellátás megol­dása. Hogy egy nagyobb helyisé­get ne keljen fallal elválasztani, s egyik és másik felében is ugyana­zokat az árukat tartani, azzal a cél­lal, hogy időnként átvigyenek egy láda élelmiszert vagy néhány rend öltönyt egyik helyiségből a másik­ba. Kell kéziraktár is, ezt nem ta­gadjuk, de nem ez a lényeg, ha­nem az áru, ami az üzletben és nem a raktárban van. Ezt kell végre megoldani, az eladási felületet bő­víteni, minél több árut helyezni és nagyobb felületen a vásárló elé. Hogy abból válogasson, ami előtte van, és ne azon töprengjenek, vajon mi lehet odabent.­­ Elégedett-e a helyi jellegzetes­ségeinket tükröző áruválasztékkal? — A legkevésbé sem. Nem részle­tezek, csupán a bútorválasztékra utalok. Több vállalat, szövetkezet gyártja ezeket Hargita megyében, a termékek országunkban, határa­inkon túl is népszerűek, keresettek, ám egyetlen típusból sem lehet kö­vetkeztetni, mennyire gazdag, vá­lasztékos a vidék népművészete, e­­gyetlen bútordarab sem utal példá­ul a híres székely fafaragásra. Pe­­dig hát elsősorban a Hargita megyei mesterekre, iparművészekre - biz­tos vannak nem kevesen — hárul­na a népművészeti hagyományok megőrzése, úgy, hogy azokat össze­kapcsolják a mai ember minden­napi szükségleteivel. Ebből csak nyerne a kereskedelem, s ami még fontosabb, a vásárlók is, megyéjü­kön innen és túl. —jegyzetek — igen érdekes szerkezet, az em­beri fantázia mérhetetlen lehető­ségeinek megtestesülése. Rend­kívül változatos formában jelent­kezik, hosszúkás és szögletes, kerekded és gömbölyű alakza­tokat vesz fel, sőt nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a térmértanban ismert összes idomok képviselve vannak a hajlékony fűzfavesz­­szőkből készült remekművek kö­rében. Egy azonban biztos: a könny­­csepről mintázott áramvonalas formától a hagyománytisztelő, konzervatív tégla alakig, minden egyes kosár közös ismérve a fül, mely lehet egy vagy kettő, beé­pített vagy hangsúlyozottan kie­melkedő. Ez a fül vagy ezek a fülek kimondottan megfogási cél­zattal készülnek, ezek segítségé­vel válik a kosár mozgó tárggyá, a fül vagy fülek használata nyo­mán lép elő háziipari termékből fontos szállító­eszközzé. Mert a kosár rendeltetése ez: egészen teli vagy félig üresen, fölön fogva vagy karra akasztva a legváltozatosabb mezőgazda­­sági és ipari termékek mozgási lehetőségeit biztosítani. Van eset, mikor tűzifával töl­tik meg erre alkalmas válfaját. A KOSÁR máskor polyvát hordanak benne, de nagyjából eredeti rendelte­­tése mindig egyazon feladat ma­rad. Ezen felül a kosár már nem is vállal magára több feladatot, tisztában van azzal, hogy az­­e­­redeti rendeltetésétől eltérő munkakörök nem illenek körül­határolt egyéniségéhez. A kosár tehát nem hibás. Ő nem tehet arról, ha képes­ségeinek közvetlen haszonélve­zői, azok, akik őt személyi tu­lajdonként kezelik és kizsákmá­nyolják, nincsenek tisztában a hatáskörökkel és a különböző tárgyak rendeltetésével. S mégis a szegény kosarat szidjuk, ha a hetipiac tolongá­sában felfuttatja a szemet egy aznap felhúzott nájlonharisnyán, vagy ha a mészárszékban L ala­kú hasadást idéz elő egy tergál zakó zsebe mellett. A­ szegény kosár a hibás ak­kor is, ha több társával együtt az autóbusz üléseire telepítik, vélhetően száradni, s azért, hogy a várakozás alatt a megálló melletti árokból rájuk tapadt sár a busz rázására leszotyog­­jon. Arról nem tehet, ha ez a sár az ülésen marad azért, hogy mások is részesülhessenek a vál­tozatos talajmintákból. De azért valaki mégis csak ta­lálva érzi magát, ha a kosár fel- és lemenőági rokonságát emlegetni kezdik, s főleg ha a tulajdonjoggal rendelkező sze­mélyekről alkotott vélemény nyil­vánul meg az udvariasság kere­teit túllépő formában. Legalább is erre lehet követ­keztetni abból a magas régiók­ban kalandozó női hangmeg­nyilvánulásból, mely a zsörtölő­dő baritonra válaszol spontánul, gondolkodás nélkül. Ami ennek a válasznak tar­talmát illeti, jobb, ha nem rész­letezünk. Az elemi csapástól a szellemi fogyatékosságokig, a pajzán vonatkozású ajánlatoktól az idealista világszemléletből visszamaradott átkozódásig min­den megtalálható ebben a fel­szólalásban. A felszólaló pedig, úgyis mint az ártatlan kosár teljhatalmú ura, egyike azoknak, akik a piac légkörében óhajtják­­üríteni ko­saraik tartalmát, pénzbeli ellen­szolgáltatás fejében. Ebben az egyben igaza van s igazuk van mindazoknak, akik a kosarakat ilyen célokkal használják. De engedelmet kérek! A ko­sarat az utasszállítás céljait szol­gáló jármű üléseire helyezni s még veszekedni is, ha valaki e­­zért szól ??!!! Nem gondolja a kedves ter­melő vagy rosszabb esetben ko­fa, hogy nincs igaza? Balázs Imre 1970 július 15. szerda Napkelte : 4,45 ; nyugta : 19,58 Holdkelte : 17,10 ; nyugta : 0,41 Az évből eltelt 196 nap, hátra van még 169 ÉVFORDULÓK - 95 éve született Nagy Sán­dor irodalomtörténész. - 25 évvel ezelőtt jelent meg az „Apărarea Patriei" („Gla­sul Armatei") című lap első száma. - 1922-ben alakult meg a Ja­pán Kommunista Párt. HETIVÁSÁR: Csíkszereda, Bor­szék. RESZTURI Haladás : Férfiak terepen. Szélesvásznú bolgár film. GALÓC­­­SI Fenyő: A „Belgrád" akció. Ju­­goszláv film. BALÁNBÁNYAI Bá­nyász : Hivatásos verekedők. Színes, szélesvásznú amerikai film. GYER­­GYÓCSOMAFALVI Művelődés : Po­kolrév. Magyar film. BORSZÉKI Borszék : Titanic keringő. Román film. BORSZÉKI Forrás : Nagy vaká­ció. Színes, szélesvásznú francia-olasz film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A hajsza. Amerikai film. PARAJDI filmszínház : Duplán vállalja a kocká­zatot. Francia film. DITRÓI Maros: Az utolsó szerelem. Cseszlovák film. LÖVÉTEI filmszínház : Gazemberek. francia—olasz film. CSIKSZENTSI­­MONI filmszínház : A mi bolondos családunk. Csehszlovák film. CSIK­­SZENTMÁRTONI filmszínház : Fér­fiak terepen. Bolgár film. CSIK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház: Há­zasság görög módra. Görög film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház: Két jegy matinéra. Szovjet film. CSIKSZÉPVIZI filmszínház: Magunk között. Lengyel film. HODOSI film­színház- Sirtaky-t táncolva. Görög film. GYILKOSTOS filmszínház : A Lanjieri-i település. Szélesvásznú csehszlovák-szovjet film. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a mai napra szép, meleg idő várható, de az égbolt továbbra is változékony marad. Helyenként vil­lámlással kísért záporeső lehetséges. A hőmérséklet nappal 22—30 fok, éj­szaka 12—15 fok között váltakozik. Enyhe délnyugati szél. TELEVÍZIÓ JÚLIUS 15. SZERDA 18,05 — Gyermekek enciklopédiája. 18,30 — Gazdasági aktualitások. 19,20 — 1001 este. 19,30 — Híradó. 20,00 — Reflektor. 20,15 — Filmmúzeum : Viva Villa — Amerikai film Wallace Berry­­vel. 22,05 — Kiadók műsora. 22,30 — Rajzfilm. 22,40 — Elena Cernei hangversenye 23:05 — Híradó. RÁDIÓ A MAROSVASARHELYI RADIO MŰ­SORA JÚLIUS 16. CSÜTÖRTÖK Magyar nyelven : 6,30—7,00-ig : Ál­lattenyésztők tízperce. Kívánságmu­zsika. Műsorajánlás. 16,30—18,00-ig : Hírek, tudósítások. Filmzene. Fiatalok híradója. Nevelők fóruma. Zene. Román nyelven : 6,00—6,30-ig : Reg­geli híradó. Orvosi tanácsadó. Zenés varieté. 18:00—19:30-ig . Hírek. Népi muzsika. Gazdasági figyelő. Irodalom és művészet .D.R. Popescu és a jelen­kori román próza. Zenés posta. Tár­sadalmi ankét. Románcok. MOZI JÚLIUS 15. SZERDA CSÍKSZEREDAI Hargita: Freddy és a préri dala. Színes, szélesvásznú né­­met-jugoszláv film. SZÉKELYUD­VARHELYI Homoród: A menyasz­­szony feketében volt. Színes francia­olasz film. GYERGYÓSZENTMIKLÓ­­SI Mioriţa: Robbanás a hegyekben. Színes jugoszláv film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Famunkás : A tigris Színes olasz film. MAROSHÉVIZI Căliman: Moll Flanders. Színes, szé­lesvásznú angol film. SZÉKELYKE­ MAI REJTVÉNYÜNK 1910 júliusában született Bóka Lász­ló, a neves m­agyar irodalomtörténész, költő és publicista. Rejtvényünkben a vizsz.­­ sz. sorban egyik regényé­nek, a függ. 6 folyt, a vízszintes 11 Ék sorban esszéi gyűjteményének címét is rejtettük el. A függ. 10 sz. sorban az Tf egyik verses kötetének a címe talál­ható. VÍZSZINTES. 9. Létemen. 12. Nagy Jenő. 13. ... Erwin Kisch (ék. f.). 15. Az egyik nemhez tartozók? 17. Vissza : A hőmérséklet. 19. Repülő­gép márka. 20. Római 45. 21. A lánya férjezett? 23. Nyers. 25. Közeli hoz­zádtartozó. 27. Dalbetéten. 28. Az El­ba másik neve. 30. Éktelen völgyzáró. 31. Kettőzve afrikai hangszer. FÜGGŐLEGES : 2. Folyadék. 3. Vá­gyad. 4. Virginia . . . , neves román származású énekesnő. 5. Kis Attila. 7. Román ember. 8. Egyetlen személy sem. 14. Legel a végén ! 18. Ha táplál­kozna. 22. Sósvíz. 23. Díszít. 24. Fran­cia király, ahogy kiejtjük. 26. Per­cekből áll. 29. Helyhatározó rag. L X b h 5 6 8 m­­■ 111 11 fS U* Bt 1­,­­J 1 8 Br 2n 11 ■ Xh ISP ■ 13n TJb Y­ a ffl" 1970. JÚLIUS 15. SZERDA A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI PARTIZÁN MEGYEI HELYIIPARI VÁLLALAT alkalmaz a gyergyószentmiklósi bútorrészlegre: — bútoripari mérnököt — bútoripari technikust a fémrészlegre: — kohászmérnököt — gépészmérnököt Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya nyújt. 002 A tusnádfürdői fürdővállalat 40 állandó beosztásba alkalmaz: - közélelmezési egységfelelőst - szakképesített bárkezelőt, - szakképesített kiszolgálót, - szakképesített szakácsot, - tervezőt, - könyvelőt Bővebb felvilágosítást a válla­lat székhelyén lehet kapni, Tus­­nádfü­rdő, Olt utca 39 szám, te­lefon 10—15—16.

Next