Hargita, 1970. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1970-08-08 / 184. szám

­ OLDAL - HARGITA A jó minőség korkövetelmény (Folytatás az 1. oldalról) fenyő- és bükkdeszka áru átvételé­vel a megrendelők, nem voltak megelégedve, mert a deszkák kor­­hadtabbak a megengedettnél, ma­gas nedvesség tartalmúak, bogosak és a méret szempontjából nem vol­­tak megfelelőek, s azokat visszautő­sították. Súlyosbítja ezt, hogy a szó­ban forgó termékek egy része ex­portra készült. Hasonló okok miatt nem vették át a megrendelők a gyergyószentmiklósi és a Csíksze­redai fakitermelő és -feldolgozó egy­ségek egyes árutételeit sem. Felve­tődik a kérdés : figyelmesebb, gon­dosabb munkával, szigorúbb ellen­őrzéssel vajon nem lehetett volna gátat vetni a rossz minőségi ter­mékeknek? Egy másik gyakran előforduló ok, a szerződési előírá­sok be nem tartása. A szerződés pedig törvényerővel bír, s annak aláíróit maradéktalanul kötelezi minden egyes kitétel szigorú betar­tására. Gyakoriak a kifogások a Partizán áruival szemben is. És nem véletlenül, mert ez mondhatni ter­mészetszerű velejárója a selejtnek és a termelésben megmutatkozó e­­gyébb fogyatékosságoknak. Persze - mondhatná valaki - a helyi ipar­ban a munkafeltételek nehezebbek, bajok vannak az anyagellátással, heterogén a termékskála stb. stb... Ez így is van. De mindezzel­­ rend­szerint számolnak a tervmutatók ki­dolgozásakor. Az adott tervek, mun­ka és technológiai fegyelem példa­mutató tiszteletben tartása pedig alapvető kötelesség. És ha ez így van, akkor a minőség megrövidíté­sének „kórokozóit" elsősorban a gazdasági tevékenység mikéntjében kell keresnünk. A minőség megjavítása követel­mény és feladat, hiszen ez a gaz­dasági hatékonyság fokozásának egyik jelentős tényezője. Minőségi munka nélkül nincs (mert nem is lehet) jó minőségű termék, ez pedig - s elsősorban ez — szabja meg a jövedelem nagyságát. jegyzet Nem árt néha eszünkbe juttatni az untig ismert dol­gokat, s alkalomadtán jól jön a vásárlóknak szánt figyel­meztetés, nehogy valaki el­felejtse megvenni a kereske­delemben kínált portékákat. Ez lenne a reklám célja, a fi­gyelemfelkeltés, a vevő tisz­tes becsalogatása az üzletbe. Sokféle oka van, hogy a kereskedelem nálunk csak ritkán reklámozza áruit. Ta­lán sokan fölöslegesnek tart­ják, hisz mindenki tudja, hol mit lehet venni, illetve hol mikor lehet megvenni vala­mit No, de nem egy jegyzetbe kívánkozik eme bonyolult probléma feszegetése, ez al­­kalommal csupán azt akarom elmondani, hogy nem kell aggódniuk a reklám­vágyók­nak, mert azért elszórt kí­sérletek itt-ott történnek ná­­lunkfele is. Méghozzá egé- A könyvesboltban könyvet árulnak szén eredeti módon, olyankor és olyan helyen, ahol az ég­világon senkinek sincs szük­sége rá.­ Csíkszentsimonban például a könyvesbolt cég­táblája alatt külön felirattal hívják fel az arra járók fi­gyelmét, miszerint ott köny­vet árulnak! Lehet gyatrán állanak könyveladási tervük teljesítésével, s mentőötlet­­nek szánta valaki ezt a dup­la vagy semmi játékot. Mert ahol több más áru mellett a tömegméretekben gyártott táblát eredetileg máshová tervezték, olyan üzletekbe, ahol több más áru mellett egy sarokban könyvet, újsá­got is találhat a cipőpasztá­ért induló vevő. De a köny­vesboltba a legtájékozatla­nabb bácsika sem megy fél­decit inni, sejti, tudja, hogy mit kínálnak ott számára. Szentsimonban lehet, hogy szükség van erre a plusz fel­iratra A könyvesbolt kiraka­ta legalábbis ezt sejteti. Van ugyan ott néhány megporo­sodott könyv, de a lim-lo­­mok választéka jóval gazda­gabb. Aztán az is igaz, ritkán cserélhetik közszemlére ki­tett portékáikat, mert na­­gyon-nagyon kiszáradt az e­­redetileg légymentesítési cé­lokat szolgáló rozsdás tá­nyérkából a víz... Apróság. Csupán azért ér­demes szóvá tenni, mert ennyiből is sejteni lehet, mennyire szívükön viselik fogyasztási szövetkezeteink a falusi könyvterjesztés sorsát. Borbély László Talán korainak tűnik iskola­kez­désről beszélni, hiszen még sok-sok nap van a nagyvakációból, de külö­nösen az első osztályba lépő gyer­mekek szüleinek nagyon is idejében kell kezdeniük a felkészítést. A szük­séges tanszerek és egyenruha mel­lett, lelkileg is elő kell készíteni az iskolakötelezetteket. A gyermeknél az átmenet az ott­honi környezetből az iskolaiba tár­sadalmi helyzete gyökeres megvál­toztatásával, és az eddigi körülmé­nyektől elütő szokások átalakulásá­val jár. Ez az új helyzet, ha az át­menetet nem készítették kellőkép­pen elő, gyakran komoly kompliká­ciókat okozhat. Az iskolába kerülést egyetlen gyermek sem fogadja közömbösen, a rá váró változás bizonyos feszültséget idéz elő, ami a kíváncsiságtól a szorongásig igen széles skálán nyil­vánulhat meg. Kérdésekkel áraszt­ják el a szülőket, nagyobb testvé­reket, és a válaszoltaktól függően alakul a gyermek viszonya az „isme­retlenhez”. A szülők, hozzátartozók meggondolatlan kijelentéseikkel a gyermekben félelmet ébreszthetnek, amit a fantázia világában feldolgoz­va, a gyermek az iskolát veszélyes valaminek kezdi érezni. Az óvodás­kori csíntalanságokat nem szabad olyan fenyegetésekkel elintézni, hogy majd meglátod, mit csinálnak veled az iskolában - vagy, kerülj csak az iskolába, ott majd elrendeznek ... A hatás, ami ezekkel a fenyegeté­sekkel jár, nemcsak annyiban áll. NEVELŐK FÓRUMA hogy a gyermek egyre fokozódó szorongással számlálja „szabadsá­ga” hátralévő napjait, hanem fel­mérhetetlen kárt okozhat, érzéke­nyebb idegrendszer esetén, az isko­­lábajárás egész időtartamára. Hiá­ba győződik meg az első hetek u­­tán, hogy semmi különösebb veszély nem fenyegeti, ha rendesen eleget tesz kötelességének, szorongása, félelme nem szűnik meg, konkrét formát ölt. Gyakran ez az oka an­nak­­ a gyermek és a nevelő szá­mára egyaránt kínos helyzetnek hogy a jól megtanult leckét az isko­lában képtelen elmondani. Ilyen e­­setben, mielőtt a tanítót, vagy a gyermeket szidni kezdené a szülő, nem árt, ha előbb végiggondolja, hogyan is készítette elő gyermekét életének új periódusára, és semmi esetre se fokozza félelmét, meg nem értésével, gúnyolódással. Az iskola félelemmel való fogadá­sához hozzájárul az is, ha hirtelen zúdítják a gyermekre az iskolába­­járás minden nehézségét. Negatívan befolyásolja a gyermeket, ha egyik napról a másikra bejelentik, hogy holnaptól kezdve korán kelsz és e­­gyedül rendezed magad, mert te már iskolás vagy. Ez a negatív ha­tás könnyen elkerülhető, ha idejé­ben és fokozatosan hozzászoktatjuk a gyermeket az önálló mosakodás­hoz, öltözködéshez, s ami a legfon­tosabb, korán kell felébreszteni ben­ne a munkaszeretetet. Ha türelem­mel bánunk a gyermekkel, fokozato­san késztetjük munkára, s ha nem fenyegetések árán érjük el, hogy elvégezze feladatait, egészen mások lesznek a tanulmányi eredmények is. Különösen nagy gonddal kell e­­lőkészíteni ilyen szempontból azokat a gyermekeket, akik valamilyen ok­ból kifolyólag nem járhattak óvodá­ba, mert a közösségi élet gyakorla­ta híján sokkal inkább ki vannak té­ve a kezdeti nehézségek okozta lel­ki traumáknak. A gyermek számára érthetően és nem fenyegetésként kell megma­gyarázni, hogy szeptembertől keve­sebb ideje lesz a játékra, mint ed­dig, de minél jobban és gyorsabb ■ ■* ■■iMiMianim I ■!■■■ I m ■ m I ban végzi el feladatát, annál több ideje marad a játszótársakkal való időtöltésre is. A vázolt jelenségek megelőzésé­re nem lehet receptekkel szolgálni, a figyelmes szemnek kell eldönte­nie, hogy az adott esetben milyen problémákkal kell megküzdenie és milyen formában oldhatja meg őket. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy olyan viszonyt kell teremtenie, hogy a gyermek érezze, hogy bár­mikor­ bizalommal fordulhat szülei­hez, és segítséget kap azokban a helyzetekben, amelyeket egyedül nem tud megoldani. Ahhoz, hogy a gyermek az élet követelményeit bátorsággal el tudja viselni, és ne ébredjen benne kínzó szorongás, vagy bénító félelem, az önállóságra és munkaszeretetre való nevelés mellett, feltétlenül fontos az is ,hogy megtanulja önmagát és tetteit helyesen értékelni. Ha azzal a tudattal készül a gyermek az is­kolába járásra, hogy érdekes és szép dolgokat tanul, amit feltétlenül el tud sajátítani, biztosan öröm lesz az első nap, amikor iskolatás­kával a kezében elindul a munka­helyére. G. Vári Marianna HOGY ÖRÖM LEGYEN AZ ISKOLAKEZDÉS SPORT- TELEX Barátságos labdarúgó mérkőzés Gyergyószentmiklóson Jövő-Hajdúszo­boszlói Bocskai 0-1 (0-0) Óriási érdeklődés előzte meg a nemzetközi mérkőzést. A lelátók már az előmérkőzésen megteltek, amelyen az A- osztályos gyergyó­­szentmiklósi Lendület jégkorongozói — felerősítve három labdarúgóval — a balánbányai Bányász C-osztályos csapatát látták vendégül. A mér­kőzés 3-3 arányú döntetlennel ért véget. Utána következett az igazi futball. Szép, változatos játék, a­­melyben a vendégek időnként meg­csillogtatták tudásukat, igazi futball iskolát mutattak. A gyergyószent­miklósi lövő se maradt alul a já­tékban. Szépen szőtték támadásai­kat, ügyesen adogattak s az első félidőben többnyire fölényben is voltak, hogy mégsem sikerült győz­niük, ez annak tulajdonítható, hogy a szoboszlóiak kapuvédője, Szölesi, aki egyébként a mezőny legjobbja volt, magabiztosan mindent tisztá­zott. Két ízben, amikor verve volt a 65. és 75. percben Dán, illetve Publik, erős lövéseiket csak a kapu­fa mentette. A mérkőzés befejezé­se előtt két perccel Publik beadása üresen találta a kapu előterében tartózkodó Mátét, akinek lehetősé­ge nyílt az egyenlítésre, de labdá­ja elkerülte a vendégek kapuját. A mérkőzés egyetlen gólja úgy szü­letett, hogy az oldalvonalról bedo­bott labda a kifutó kapussal szem­ben fölpattant és az üresen álló Halas István a hálóba pöckölte. A mérkőzés mindvégig sportszerű volt, s ami fontos, a közönség is. Karda László SPORT - TELEX • A Teeside-ben folyó ifjúsági asztalitenisz Európa-bajnokságon a román és a magyar női váloga­tott mérkőzött a 3—4. helyért. A ma­gyar együttes 3—0 arányban győ­zött. Férfiaknál a magyar csapat a 3. helyen végzett, a szovjet váloga­tott elleni 5-1 arányú győzelmével. Az Európa-bajnok címért a svéd és a csehszlovák együttes kerül szem­be egymással.­­ A­ helsinki nemzetközi atléti­kai versenyen az 1 500 m-es síkfu­tásban 3 p 42,3 mp idővel a francia Jean Wadoux győzött. Nevala finn gerelydobó 87,92 m-rel lett első. ‡ Athénban megkezdődött az ifjúsági kosárlabda Európa-bajnok­ság, amelyen két csoportba osztva 12 csapat vesz részt. Első eredmé­nyek: Görögország - Románia 93- 73 (48-38), Szovjetunió - Bulgária 80-62, Jugoszlávia - Spanyolország 69-67, Lengyelország - NSZK 51- 46.­­ Nagy meglepetés született az USA profi teniszbajnokságának negyeddöntőjében, a chilei Jaime Fillol 4-6, 7-5, 6-3 arányban le­győzte az amerikai Clark Graeb­­nert. A dél-afrikai Cliff Drysdale 6-4, 7-5 arányú győzelme az auszt­ráliai Ken Rosewall fölött szintén meglepetésnek számít. SZEREPET A TUDOMÁNYOS PIACKUTATÁSNAK! — Egy kerekasztal-értekezlet margójára — A napokban részt vettem mint meghívott fogyasztó, egy, a megye­­központ kereskedelmi helyzetét tár­gyaló kerekasztal értekezleten. Az óvatosan induló, de az órák múlá­sával mindinkább terebélyesedő és mélyülő vitában felvetett kérdések tömege oda torkollott mint főkér­déshez, hogy vajon az illetékes szerv - mint ismeretes, a Helyi Ál­lami Kereskedelmi Vállalat — mi­lyen módszerrel, hogyan számítja ki a lakosság mennyiségi és minő­ségi szükségleteit, azaz milyen ala­pon kérik - szerződik vagy vásárol­ják — a szükséges árukat? A vitá­nak több résztvevője pedig éppen a következő módon fogalmazta meg kérdését: - Milyen tanulmányokat végez a Helyi Kereskedelmi Vállalat ilyen irányban? A válasz kissé leh­e­tően, de feltétlenül kioktató jelleg­gel hangzott el: — Tanulmány? Tú­lontúl tudományosan hangzik ez így, nem gondolja a kérdező? Ilyes­mire nincs nekünk módunk, mert szakember kellene hozzá,. .. talán szociológus? (...) A jelenlegi mód­szer pedig egyszerű és abból áll, hogy a vevők által leginkább kere­sett cikkeket feljegyzik az eladók, s e feljegyzések összesítése alapján történnek a rendelések, a szerződé­sek, illetve a közvetlen felvásárlá­sok. .. A fejtegetésnek ezen a pontján hökkentem meg és kezdtem a gya­korló fogyasztói minőségemben,­­ tovább spekulálni: először: az is­mertetett „módszerrel" aligha lehet még megközelítően pontos mennyi­ségi felmérését is elvégezni a keres­letnek; másodszor,­­ és szerintem ez a súlyosabb — mivel az áruknak igen jelentős része idényenként, te­hát évszakonként változik, lehetet­len az említett módszerrel még u­­gyanabban az idényben kielégíteni a vevőket, a szerzett kereskedelmi információk tehát e cikkeknél leg­feljebb 9 hónap múlva lesznek hasznosíthatók. Ha pedig figyelem­be vesszük, hogy a kereskedelem­ben állandóan új­ árucikkek jelen­nek meg, jobbak, szebbek és­ töké­­letesebbek, melyeket a vevő alig vagy egyáltalán nem ismer, ha rá­számítjuk, hogy a ruházkodási cik­keknél a változás állandó, akkor világossá válik, hogy az említett módszer a gyakorlatban nem so­kat ér. Innen merném eredeztetni azt a megcáfolhatatlan helyzetet, hogy aki „helyből öltözködik’’, az mindig el van maradva azzal szem­ben, akinek módja, lehetősége van a fővárosban, vagy egy nagyváros­ban beszerezni szükségleti cikkeit. Ugyanazért a pénzért!... A kereslet mennyiségi kiszámítá­sánál a város lakosságán kívül szá­mításba kellene venni a vidékről naponta Csíkszeredába dolgozni bejövő, mind nagyobb számú ingá­zót is, akiknek legtöbbje nemcsak magának, de egész családjának vá­sárol, a jelentős számú, hivatalos és ügyes bajos dolgukat itt intézők is külön szorzószámot kellene jelentse­nek, hogy a turistákról ne is beszél­jünk. Mindezekre gondolva, élesen ve­tődött fel a kérdés: miért ismeretlen és idegen, miért „túl tudományos" igény egy piackutató szakember a megyében, amikor szerte a világon tudományos intézetekkel, compute­rekkel és a szakemberek hadsere­gével dolgoznak ezen a területen?? Lassan aztán oda summázódott a vita, hogy a kisvárosnak már i­­gen szűk ruháját levető rhegyeköz­­p­ont­ átm­éreti nehézségeit a kehés­­kedelem érzi, de érezteti is a leg­jobban, modern és nagy üzlethelyi­ségek, valamint mennyiségileg e­­légséges és az éghajlatunknak megfelelő, korszerű raktárak felépí­téséig. A megoldás állandó és fo­lyamatos, pillanatig sem szünetel­het. Csíkszeredának a kereskede­lemben tevékenykedő dolgozói ké­szek az eddigieknél nagyobb erőfe­szítésekre, hogy kereskedelmünk el­érje, utolérje a kívánt színvonalat. Persze, ha nem fog hiányozni a ve­zetésből és a szervezésből, a keres­kedelemben elengedhetetlen me­részség, újat akarás, ötletesség, a piac szükségleteinek pontos isme­rete és gyors, idejében való ellátá­sa - mindez pedig tudományos megalapozottsággal . Nagy Benedek Búcsúzkodás (BARTUNEK ISTVÁN felvétele) E­GYKORI TANÍ­TÓM önnön éle­tén demonstrálta e tőmondat iga­zát; a tett ha­sonlatos az or­voséhoz, aki először ma­gán próbálta ki a szívka­téterezést. Nem véletlen, hogy így társítom a gondolatokat, amelyek végkövetkeztetése - erőt, fáradságot nem kímélve.. ., több nemze­dék hálája... stb. - bi­zony közhellyé kopott az idők folyamán. De csak örülhetünk annak, hogy közhellyé kopott. Annál jobb számunkra, mentül több tanítóembert illetnek vele, és persze, teljes jog­gal. A tanító tehát tanít. Hanem a kijelentés tar­talma bővebb, mintsem első látásra tűnik. Mert tényleg így van, de nem­csak betűvetésre-számo­­lásra. Azt hiszem, mindenki látott faluhelyen jártában úgy estefelé tanítót, a­­mint épp a művelődési otthon felé ballag, hón­aljban az elmaradhatat­lan hegedűvel, még a hangvilla domborulatát is látni a felső zsebben. Bizony úgy állunk ma­napság, hogy a műked­velés oroszlánrészét fal­­vainkon a tanítóember végzi. Itt elsősorban a dal­ra, a táncra, a muzsikára gondolok, mindarra tehát, amiért legtöbbször úgy emlegetnek egy helysé­get, mint az örökség to­­vábbvivőjét, a helyi szín, a csak egy falu, de leg­jobb esetben is egy vidék népi hagyományainak fel­mutatóját. De térjünk vissza a megkezdetthez: a tanító fiú-, leány-, egyes-, páros táncot tanít be; egy- vagy több szólamú, vegyes-, férfi-, női kórust énekel­tet; fúvós-, vonós-, népi-, könnyűzenekart foglalkoz­tat. Ezen kívül legtöbbjük az iskolai zenekarokkal, tánccsoportokkal, énekka­rokkal is foglalkozik. Mi az oka, hogy a taní­tónak három pár karja, és legalább nyolc lába kellene legyen, ha mara­déktalanul eleget akar tenni a kívánalmaknak? Először is a többi tan­erő hozzá nem értése. Mert meg kell adni, manapság még nem tartunk ott, hogy a falumunka lényegét bár érzékeltethetnénk a fel­sőfokú oktatásban. Amire különben így, elméletileg meglehetősen hervadt le­hetőségek kínálkoznak. Mi sem példázza jobban a tényt, miszerint egy ízben, amikor néhány leendő pe­dagógus tapasztalatcse­rén vett részt egy faluban, és ízelítőt kaptak az ot­tani színpadi életből, meglepődtek, mi több, megijedtek, ezt mind e­­gyetlen embernek kell el­végeznie? - Nem, dehogy - nyugtatták őket a he­lyiek, mindenki egyformán részesül belőle. .. A másik ok vélemé­nyem szerint a régi gya­korlat, amely szerint a fa­lusi népnevelő tevékeny­ség mindenese a tanító, így volt ez öt évtizeddel ezelőtt, legyen hát így most is.­­Különben emlí­tettem, ma azért nem i­­lyen kategorikus a tény­állás. Manapság a taní­tó a tömegnevelő munká­nak nem egészét — csu­pán zömét végzi.) Hallottam egy okos meglátást a beszélgetés során: a falu lakosságá­nak mindegy lenne, taní­tó, tanár, csak érződjék, hogy foglalkoznak velük. De­­ és visszajutunk a dolog fékjéhez, a hogyan foglalkoznának mások is a tanítóember munkáját megkönnyítendő, ha vaj­mi keveset értenek a mű­kedveléshez, s ha igen, akkor is csak elméletben? Márpedig falun végrehaj­tóra lenne leginkább szükség a jelenlegi körül­mények között. Vagy leg­alábbis a meglátás és a gyakorlat szerves össze­kapcsolására, összekap­csolására. Mit tehetünk? Hovato­vább számolnunk kell az­zal, hogy a mindenes ta­nító­ réteg kiöregszik a munkából. És - tisztelet a nagyon kevés kivételnek - mi lesz akkor a műked­velés szép hagyományai­val? Megoldásként ezen a szinten csak egyfajta aktív összedolgozásra gondolok. Ismerje az a tanerő — bár konkrétan nem ő foglal­kozik vele - azt a táncot, hogy ha a szükség úgy kívánja, nem mondom, kitáncolja, de legalább irányítani tudja. Mert itt nincs szó a betanításról - az a legényes már a­­dott, ki tudja, hány száz éve kész tény. Csupán csi­szolni kell - ha kell - rajta. Persze, ez is ügyszere­tet kérdése. Oláh István* A tanító tanít 1970 augusztus 8. szombat Napkelte : 5,10 ; nyugta : 19,32 Holdkelte : 11,16 ; nyugta : 21,47 Az évből eltelt 220 nap, hátra van még 145 ÉVFORDULÓK: - 1870-ben kezdődött Ploieşti-en az Al. Candiano-Popescu ve­zette köztársasági felkelés. - 180 éve született Kölcsey Fe­renc költő, kritikus. HETIVÁSÁR : Gyergyószentmik­­lós, Székelykeresztúr, Csíkszépviz, Csíkszentmárton, Korond, Lövéte. TELEVÍZIÓ •ifj .îTKuoa '3&0­ AUGUSZTUS 8. SZOMBAT 17,00 Kis előzetes 17,05 Német nyelvű adás 18,05 Hirdetések 18,15 Ex-Terra ’70 (döntő) — helyszíni közvetítés a fővárosi Herăstrău parkból 19,15 Hir­detések 19,20 Ezeregy este — gyerme­keknek 19,30 Híradó 20,00 Enciklopé­dia 20,55 A csodamadár — riport 21,15 A megvesztegethetetlenek (II.) 22,05 Távolsági előadás 23,00 Emil Gavris bordalokat énekel 23,30 Híradó. MOZI AUGUSZTUS 8. SZOMBAT CSÍKSZEREDAI Hargita : A titok­zatos kozmoszbeli „X“. Színes, széles­vásznú japán film. SZÉKELYUD­­VARHELYI Homoród : Ragyogás a fűben. Amerikai film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : A hajsza. Színes amerikai film. S/­CICELY Kií­rt ESZTI­­RI Haladás: Két férfi, egy halál. Román film. VLAHICAI film­színház : Mint a bagoly nappal. Szí­nes francia-olasz film. MAROSHÉ­­VIZI callman : Ilyen lakodalom még nem volt. Színes román film. BA­­LÁNBÁNYAI Bányász : Don Quijotte gyermekei. Színes szovjet film. GYERGYÓCSOMAFALVI Művelődés: A mi bolondos családunk. Széles­vásznú csehszlovák film. GALOCA­­SI Fenyő : Lakáskiutalás. Színes len­gyel film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A vén huncut. Színes francia film. BORSZÉKI Borszék : Az apáca és a komisszár. Jugoszláv film. BORSZÉ­KI Forrás : Az özvadász. Színes fran­­cia-angol-román film. LÖVÉTEI filmszínház : Monte Cristo je­gyében. Színes francia film. PARAJDI filmszínház : Robbanás a hegyekben. Színes jugoszláv film. DITRÓI filmszínház : A bosszúálló. Színes olasz film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : A pillanat embere. Angol film. CSÍK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : Ra­gyogás a fűben. Amerikai film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A szimpatikus ,,R" úr. Román film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Dr. Mabusse ezer szeme. Német film. CSIKSZÉPVIZI filmszínház : Mi lesz veled emberke? (I-II. rész). Német film. HODOSI filmszínház . Azután született a legenda. Román film. RÁDIÓ AUGUSZTUS 9. VASÁRNAP Magyar nyelven: 8—8,30-ig: — Pio­nírok és iskolások műsora: Pionír­klub. Hallgatóink írják. Mikrofonnal a ratosnyai pionírtáborban. Számtani fejtörő. Menjünk kirándulni ! Versek és énekek az erdőről. 8,30—9-ig : — Kisgyermekműsor. Postás Jankó. Pro­­kofjev : Péterke és a farkas — szim­­fonikus mese. 16,30—17,15-ig : a 330, a 261 és a 202 méteres hullámhosszon . — VASÁRNAPI MOZAIK. 1970. AUGUSZTUS 8. SZOMBAT IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelentése szerint a mai napra is szép, meleg idő várható. A délután folyamán vi­szont változékony égbolt, felhősödés, valamint villámlásokkal kisért zá­poresők. Gyenge észak-keleti szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet 22—27, az éjszaka folyamán 10—13 fok­ra hűl a levegő. A marosvásárhelyi ÁLLAMI SZÍNHÁZ magyar tagozata országos vendégszereplése során au­gusztus 9 és 10-én Székelyudvarhelyen, au­gusztus 11 és 12-én pedig Csíkszeredában mu­tatja be Alexandru Chiriţescu Darázsfészek című darabját. (021) A Csíkszeredai Városi Közszolgálta­tási Vállalat (1.6.0.) közli hogy 1970. augusztus 9-én villanyáram miatt vízszolgáltatási szünet lesz 8 órától 16 óráig. A vállalat egyben érte­síti a Lenin-Bălcescu negyed lakóit, hogy au­gusztus 10 és 12 között melegvíz-szolgáltatás nem lesz. (022) A balánbányai BÁNYÁSZATI SZAKIS­KOLA az 1970/1971-es tanévben a következő szakmákban nyújt képesítést : — Bányagépész — oktatási időtartam 3 év — Ércelőkészítő — oktatási időtartam 2 év A versenyvizsgára 15—17 éves, általános iskolai végzettségű fiatalok jelentkezhetnek az iskola balánbányai székhelyén augusztus 10 és 31 között a következő iratokkal : — születési bizonyítvány (eredeti és má­solat). — általános iskolai végzettséget igazoló bi­zonyítvány (eredeti). — az általános iskolától kapott egészség­­ügyi lap vagy az egészségügyi körzetben kiál­lított orvosi bizonyítvány. — a felvételi időpontja előtt legtöbb há­rom héttel kibocsátott vérvizsga eredménye és a tüdőszűrő-vizsgálat eredménye. A FELVÉTELI VERSENYVIZSGÁT szep­tember 1 és 10 között tartják román nyelvből ,is matematikából (írásbeli és szóbeli). A versenyvizsga alatt az iskola ingyenes elszállásolást és ellenérték fejében étkezést biztosít. Bővebb felvilágosítást az iskola titkársá­ga ad (Balánbánya — 8-as telefon, belső szám :111).

Next