Hargita, 1970. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1970-09-16 / 216. szám

SZEPTEMBER 16, SZERDA Belterjesedés és beruházok a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (Folytatás az első oldalról) Ugyancsak kedvező irányban fej­lődik a mezőgazdasági gépesítési vállalatok tevékenysége is, ahol az anyagi érdekeltség mellett a Mezőgazdasági és Erdészeti Mi­nisztériumnak nemrég kiadott (1520- as számú) rendelete alapján hatá­rozott intézkedések foganatosítód­nak, az mtsz-ek tulajdonában ma­radó gépi eszközök és felszerelések gyarapításáért, mindenekelőtt az állattenyésztés gépesítése érdeké­ben. Ezen a téren az első lépése­ket az MGV-kben létrehozott, sza­kosított csoportok jelentik, amelyek feladatához tartozik a zootechnikai gépek, berendezések felszerelése,­­ karbantartása és javítása. Ugyan­csak ők fognak elkészíteni kisebb komplexitású berendezéseket és al­katrészeket, ők birtokolják a szak­­irányítást a termelőszövetkezetek műhelyeiben végzett ilyen természe­tű tevékenységhez. Az állattenyésztés gépesítése te­rén az MGV-k, feladata azoknak a munkakollektíváknak a működteté­se is, amelyeknek tagja az mtsz fő­mérnöke, az állattenyésztési mér­nök, a farm felelős, a gépesítési részleg felelőse és a mezőgazda­­sági gépesítő mérnök, aki vala­mennyi vállalatnál kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozik. E kollektíváknak azonnali felada­tuk elkészíteni a fejlesztési progra­mot valamennyi mtsz-ben, beleért­ve az istállók gépesítésének lehető­ségeit, kimutatni a jelenleg létező gépek és berendezések technikai állapotát, meghatározni a szükség­letet. Ezt a méreteiben országos jel­legű, de megoldásaiban helyi sa­játosságokkal bíró tevékenységet, elősegíti az a több mint 50 külön­böző típusú állattenyésztést kiszol­gáló felszerelés gyártása, amelyet az utóbbi években gyártottak, és amely újabb 60 típussal bővül majd. Mindezek után bizalommal te­kintünk a jövő elébe, azzal a re­ménnyel, hogy a fejlettebb eszkö­zökkel történő termelés kiküszöböli megyénk állattenyésztésében a hi­ányosságokat és megteremti a fel­tételeket az ipari módszerek, eljárá­sok alkalmazására. Egyébként misz-ink állattenyész­tésének pénzügyi helyzete is ezt kö­veteli. A legjellemzőbb példa eb­ben a vonatkozásban az állatte­nyésztésből származó pénzbeli jöve­delmek és költségek alakulása, mi­vel ezek függetlenek az időjárástól, mezőgazdasági évtől stb. Az alábbi táblázat mindennél világosabban beszél. •­­ Az állattenyésztésből szárma­zó pénzbeli ■ jövedelme­:­ezer Tejben Termelőállat kategóriába való sorolása, saját tenyésztésből, vásárlásból stb. összesen ezer drb. 63.662 — Erre a termelési ágra fordított közvetlen költségek­ ezer lejben 1967 1968 1969 12.935 16.158 19.198 — Ebből az állatcsoportból való kivonás (reformálás) ezer drb. A belterjesedés egyre inkább sür­geti a tenyészállomány gyors ütemű felfrissítését is. Az adott követelmények, vala­mint a gépvásárlás terén elért sze­rény eredményeink mellett semmi­vel sem lehet magyarázni a belter­­jesedést szolgáló beruházások el­hanyagolását, olyan alapvető kér­désekben például, mint a vízellátás gépesítése, a villamos gépek hasz­nálata, mivel lehet magyarázni,­­ha nem hanyagsággal, hogy szeptem­ber elején az előirányzott 107 villa­mosítási munkálattal szemben 19-et végeztünk el, folyamatban van 17 és csak további 4 megkezdéséhez teremtettük meg a feltételeket. Ha­sonló a helyzet a vízellátási mun­kálatok esetében is, hisz az elői­rányzott 41 létesítménnyel szem­ben csak 8-at sikerült megvalósí­tani. Amikor az adott körülményekről beszélünk, szem előtt tartjuk a gaz­daságok pénzfedezeti lehetőségeit, amelyek az elemzések szerint jóval túlhaladják az ilyen irányban igény­be vett befektetéseket. A III. ne­gyedév végén (természeti csapások ellenére, főleg a melléküzemek be­vételének köszönhetően), a pénzbeli jövedelmet legalább 80 százalékban teljesítjük. Ez megköveteli a felhal­mozásra szánt juttatások ugyanilyen arányú teljesítését, mert a terme­lésre fordított pénzbeli kiadásoknál megtakarításaink lesznek. Hiba az is, hogy gazdaságaink nem veszik igénybe a hosszúlejáratú hiteleket, a villamosítás és vízellátás megol­dására. Jellemző ezen a téren, hogy 1969 végén több mint 52 mtsz-ünk hosszúlejáratú hitel tartozása nem volt több, mint alapeszközeik érté­kének 10 százaléka, sőt Csíktaplo­­ca, Tusnád, Lövéte, Farkaslaka, Rugonfalva, Homoródszentpál ese­tében nem haladta meg a 2 száza­lékot. Ha már a pénzfedezeti lehető­ségekről van szó, nem feledkezhe­tünk meg az építkezésekre fordított beruházásokról sem, ahol teljesen indokolatlanul, misz­ink ezidáig „megtakarítottak," több mint 7 mil­lió fejt," az 1970-es előirányzatokból." Tehát teljes mértékben kizárt dolog a­ belterjesedést célzó beruházások pénzeszközök hiányával történő in­doklása. Ha pedig valaki fenntartja,­­ hogy pénzhiány miatt nem lehet­­beruházásokat eszközölni, valószí­nű a felhalmozódási alapnak a fo­gyasztási alapra történő önkényes fordítására gondol. És éppen ezért nem is szándékszik a felhalmozá­si alapra juttatni, mint ahogy nem próbál kölcsönt sem kérni. Az a tény, hogy gépvásárlásért, villamo­sításért, vízellátásért vagy más be­ruházásokért, amelyek a belterjese­dést szolgálják, nem tartozik egyet­len termelőszövetkezetünk sem, még egyszer bizonyítja, hogy mennyire alaptalanul fogjuk a „nincsen pénzre" a legfontosabb beruházá­sok elhanyagolását. Az évből hátralévő idő még meg­engedi a gépvásárlásokat, a gé­pek üzemeltetése szempontjából annyira fontos villamosítás és vízel­látás elvégzését. Az illetékes mtsz vezetőknek nem szabad tovább ha­logatni a megrendelések eszközlé­sét, és nem szabad tovább tartóz­kodniuk az erre a célra fordítandó pénzalapok felhasználásától, mivel a halogatás csak a helyzet súlyos­bodásához vezet, mind a beruházá­si tervek, mind a termelési eredmé­nyek teljesítése terén. Az állítóla­gos pénzhiány „cséplésével" már nem lehet segíteni az év végi köz­gyűlés előtt, ezzel csak félreve­zetjük a munkájuk eredményét és a termelőszövetkezet fejlődését ó­­hajtó tagságot. 1967 75.134 1968 73.291 1969 1967 20.613 1967 14.339 1968 16.058 1968 16.741 1969 14.474 1969 10.201 TÖBB FIGYELMET a vágtéri pártalap­­szervezetek munká­jának irányítására (folyótis ét­t. oidából) hoznak, a munkahelyek szétszórt­­­­sága, a távolság miatt még egy alapszervezeti gyűlés megtartása is sok fejtörést okoz, nem szólva arról, hogy a folyamatos szervezeti élet kibontakoztatása néha aka­dályba ütközik. Eredmény : évek óta egyetlen párttagot sem vettek fel, a kis taglétszámú alapszerve­zetek nem hogy a pártonkívüli dol­gozók nevelésével foglalkoznának, de még saját tagjaik politikai is­mereteinek gazdagítását is elhanya­golják. A tavalyi pártoktatási év­ben a vágtereken dolgozó kommu­nisták zöme semmiféle politikai ok­tatáson nem vett részt, így hát munkatársaik sem tanulhattak va­lami sokat tőlük. Az az érzésünk, megszokták, hogy sokkalta kényelmesebb, ha mindun­talan a nehézségekre hivatkoznak, s meg sem próbálkoztak javítani a helyzeten. Mert az évek óta elma­radó tagfelvételnek semmiképpen sem az a magyarázata, hogy nem lenne jónéhány olyan munkás, aki megérdemelné a párttagságot. A vágterek dolgozóinak egy része idénymunkás, más részük viszont é­­vek óta végzi ezt a nehéz fizikai munkát. A kitartás, a munkaszere­tet, a nehézségek vállalása legjel­lemzőbb erkölcsi vonása ezeknek az embereknek . . . Az említett alegységek közös pártbizottságának intézkedésére a fafeldolgozó részlegek pártbizott­ságai és alapszervezetei az utóbbi időben következetesebben foglal­koznak a tagfelvétellel. Persze ilyenformán az eredmény sem vá­ratott sokáig magára. A múlt hó­napban például kilenc tagfelvételt hagyott jóvá a pártbizottság, ebből hatot a szentkirályi alegységnél, hármat a gyimesközéplokinál vettek fel. A számszerű eredmény kedvező, de csak akkor tekinthető valójában sikernek, ha ténylegesen a legjobb, legfelkészültebb dolgozók kerültek a párt sorai közé. A felsőbbszervi jóváhagyáson a pártbizottság tagjai meggyőződhettek arról, hogy a leg­több alapszervezetben rendszeresen foglalkoznak a felvételüket kérő dolgozók nevelésével. Egy-két eset­ben viszont arra is fény derült, hogy némely alapszervezetben nem eléggé igényesek, s az általuk fel­vett új párttagok szinte kimondottan csak a szervezeti szabályzat tanul­mányozásával foglalkoztak, s nin­csenek tisztában pártunk történeté­nek leglényegesebb mozzanataival, nem tudnak kellőképpen tájékozód­ni napjaink bel- és külpolitikai eseményei között. E kérdésekre fő­képp a gyimesközéploki 2-es számú alapszervezet tagjainak kellene nagyobb hangsúlyt fordítaniuk. A pártbizottság egyenlő mérték­ben foglalkozik a fafeldolgozó, il­letve a fakitermelő részlegek párt­­szervezeteinek irányításával. Az e­­redmény viszont csak egyik vona­lon jelentkezett, a másikon maradt minden a régiben. A pártbizottság tagjai tisztában vannak azzal, hogy távolról sem kielégítő a vágtéri a­­lapszervezetek tevékenysége, még­sem fordítanak több energiát a munka megjavítására, nem próbál­koznak új módszerekkel, új formák­kal, amelyektől több sikert várhat­nának. Úgy tűnik, mintha mostoha­­gyermekekként kezelnék a fakiterme­lők alapszervezeteit, tudomásul ve­szik a nehézségeket, de alig tesznek valamit leküzdésükért. Az alapszer­vezetek, bármennyit is bírálják őket, egymagukban, a pártbizottság se­gítsége nélkül nem tudnak változ­tatni a helyzeten. A pártbizottság tagjai sokszor be­bizonyították, hogy tudnak eredmé­nyeket elérni, remélhetőleg ez e­­setben sem riadnak vissza a nehéz­ségektől, s legközelebb eleven szer­vezeti életről számolhatunk be a vágterek alapszervezeteiben is. KUSZTOS ENDRE: Árvíz után Könyvjelző felnőttek. Gergő a maga tartalma­sabb világát, a maga alkotta álmot félti Vincétől. Milyen törpék lehet­nek a múzeumnak a céljai az ócska kocsival a Gergő óceánt­ átszáguldó szárnyalásaihoz képest! Gyerekek világa, ahol az igazsá­got, a maguk igazságát, még ösztö­nösen, ha kell toporzékolva, de minden ízükben érzik. Őszinte, nyílt tekintettel provokálja az APAI PO­FON gyermekhőse apjának beisme­rését a pofon igazságtalan voltáról. A felnőtt dühében úgy gondolja, jogos lenne a másodszori fenyítés: „... ezért a kérdő, ezért a nyílt, ő­­szinte tekintetért, ezért megérde­melné. ..” De a jótékony szülői po­fon ezúttal elmarad, mert a nagy­képű apaság megrendül a gyer­mek makacs, csöndes szemrehá­nyása előtt: ...látod apuka ...látod, hogy hiába vertél meg?" A felnőttek világa értetlen marad... és ezért ezek a szó igazi értelmé­ben vett gyermekhősök - groteszk módon - csaknem tragikus alakok­ká válnak a karcolatok végén. Találkozunk a szinte negatív gye­rekfigurával is: a kamasszal, aki kompromisszumot köt a tréfálkozó bácsival, így elárulva, és kiszolgál­tatva gyermektársait. (MEDVE A VONATON). A BÉKEKÖTÉS gyermekhada me­seháborút játszik, elhanyagolva ér­te a kevésbé izgalmas alkotó mun­kára nevelő játékokat, de amikor a játéktank igaziból összeroncsolja a játékvasutat, a gyerekek rádöbben­ Ünnepélyes iskolakezdés (Folytatás az első oldalról) A tehetséges közösség munkáját bizo­nyítandó. GYERGYÓSZENTMIKLÓSON Szeptember tizenötödike a Sala­mon Ernő Líceumban­­ a tágas is­kolaudvaron ünneplő tömeg. Fiata­lok, meglettebb korúak egyaránt. A hagyományos évkezdésen meg­jelent Jakab Imre, a városi pártbi­zottság titkára, a város polgármes­tere. Réti Mihály, az iskolai párt­­alapszervezet titkára felolvasta párt- és álomvezetőségünk üdvöz­letét. Ezt követően sor került a há­rom új tanerő üdvözlésére. Hogyan fogadták a tanulók sze­retett tanárukat az első osztályfő­nöki órán? Egy kicsit komolyabban, ahogy ezt egy kiadós, üdítő vaká­ció után szokás, több-kevesebb nyá­ri emlékkel, és ami a legfontosabb (merjük hinni), a könyv iránti ra­jongással. S a gyergyószentmikló­­siak esetében még egy: a nagyon jól kiépített sportbázis szeretetével. A Salamon Ernő Líceum egyik büsz­kesége a megyei viszonylatban is elismerést érdemlő sportpálya­komplexum. MAROSHÉVIZEN A líceum teljesen új épületbe költözött. E szűkszavú megállapítás után kívánkoznának a lényegibb kö­vetkeztetések: a párt- és államveze­tőség a legmagasabb fokú gondos­kodással viseltetik az iskolai okta­tó-nevelő tevékenység irányában, arra törekszik, hogy a lehető leg­jobb feltételeket biztosítsa e tevé­kenységben, az ingyenes tankönyv­­ellátástól egész a tudás új hajlé­kainak felépítéséig, azok mintaszerű ellátásáig.­Ezt köszöntik most Maroshévízen: a huszonnégytantermes új épületet, a laboratóriumokat, a kényelmes irodákat. Marc Aurel, a városi párt­­bizottság titkárhelyettese, éppoly lelkesedéssel méltatta az évkezdés ünnepiségét, mint Budán Virgil is­kolaigazgató, vagy a hétszáz tanuló mindenike. Jó munkát kívánunk a szorgalmas maroshévízi tanulóknak­­az új iskolai év új iskolájában, SZÉKELYKERESZTÚRON Ugyancsak ünnepélyes keretek között zajlottak le a megnyitó lí­ceumi üzen­epségek — tájékoztat Ba­rabás Vilmos igazgató. Az iskola központi parkja — ilyen és ehhez hasonló jelentős alkalmakkor mint­ha még szebb lenne — látta vendé­gül az ünneplőket. Márton Ferenc, a városi népta­nács végrehajtó bizottságának al­­elnöke, akárcsak Barabás Vilmos vagy Măcelaru Ludovic aligazgató arról beszélt, hogy az utóbbi esz­tendőkben­ jelentősen javult a ha­zai oktatási hálózat, annak tevé­kenysége. De ugyanezt állapította meg Gidó Mihály szülői bizottsági tag. „Minden lehetőség adott, hogy az idén még jobb eredményeket mutassunk fel” - hangsúlyozták a felszólalók. Gyermekvilág - tü­ndérálom A kicsi Gergő a múzeum számá­ra előkészített postakocsin ül nap­hosszat. A postakocsi tulajdonkép­pen repül az óceán fölött. Szigetek, hajók várják, de csak Gergőt, mert a társa egészen világosan tudja, hogy az istálló előtt állnak. Ezt meg is mondja: „... Gergő feje kóválygott, érez­te, hogy zuhannak. .. Vince lehúzta a kocsit a földre, mert Vince nem tud repülni. Vincének vasból van a lába... - Szállj le a kocsiról - paran­csolta. ... szállj le, mert lelöklek. Nem lett volna szabad, hogy felengedje­lek." (A POSTAKOCSI). Valószínű vannak ilyen „vaslábú” gyerekek, akik még gyerekkorukban sem tudnak játszani. Valószínű, e­­zekből lesznek a szintelen-sótalan nők a pusztulás valóságos lényegére. A legszebb novella talán a kötet­­címadó SZERELEMCSÜTÖRTÖK* A gyermeklány Rózsika (hatodik osz­tályos) finom érzékenységének lírai­­sága mély együttérzést vált ki az olvasóból. Nyoma sincs a gúnynak Gabi gyermekszerelmével szemben, de nem is lehet, mert érzései ko­moly felnőtt romantikává érnek, a­­mikor az ájult Rózsikát karjára ve­szi. Harmattiszta gyermekszemek csodálkoznak rá a szerelem - szá­mukra még értetlen - misztériumá­ra. Gabi, amikor késő éjszaka hívja segíteni édesapját („... jöjjön ha­mar! Ne engedje meghalni!...") igazi életmentési feladatot végez, és mennyire közömbösek, távoliak e­­mellett a szívből szakadt kiáltás mellett a doktor bácsi öntudatel­lenőrző kérdései: „Hogy hívnak? Hol laksz?" Gyermekvilág: tündérálom. Gyer­meknek csak játékháborúja, kerí­tésre írt szerelme lehet, de az író valahogyan nem engedi felejteni, hogy belőlük élnek a felnőttek. * Beke György: Szerelemcsütörtök Karcolatok. Kríterion Könyvkiadó Bukarest 1970. Kozma Mária Fekete erők ura — Gondolatok KUSZTOS ENDRE székely­udvarhelyi grafikai kiállításán A fehér rajzlapon a fekete vo­nalak életre kelnek. S te, kedves látogató, ha érzed, milyen emberi­en ismerős az a falurész, azok az erdők vagy azok a sohasem­ egyfor­­ma fák, akkor azt is érzed, milyen nagy az az erő, amelyet Kusztos Endre fekete vonalai rejtenek,­­ művészi erő. Mintegy félszáz munka, közöttük egy olajfestmény is (Kaszások) vár­ja, hogy elmondja alkotójáról u­­gyanazt, amit a költőről elmond a vers, zeneszerzőről a zene. Meg­állók faluképei előtt : a tájon a tárgyi világ elemei uralkodnak, mégsem idegen tőlünk, hiszen életünk színhelye. Elnézem az A­­szály ijesztően szikkadt patakmed­rét, kőtömbök sivár temetőjét s megdöbbent az az elemi harc, a­­mit a Romlás, a Széttépett fa su­gall, s az Árvíz után fekete tragé­diája mintha figyelmeztetne: a természet erői nem hódolnak köny­­nyen. Pillanatnyi benyomások, rög­zítései ezek a rajzok, azért is ké­pesek a művész lelkében hullámzó érzések rezonanciáját a látogató­ban is megteremteni. Kusztos Endre fekete erők ura : elbűvöl minket. Balázs András HARGITA * 3. OLDAL Kalózcselekmény a Tarom társaság egyik repülőgépe ellen A TAROM román légiforgalmi társaság egyik repülőgépét, amely szeptember 14-én, délután elindult rendes útjára a Bukarest-Budapest —Prága vonalon, a prágai leszál­lás előtt 12 perccel eltérítették és kényszerítették, hogy München felé ta­rtson. A kalózcselekményt Budapesten felszállt magyar utasok csoportja hajtotta végre. Fegyverekkel kény­szerítették a személyzetet, hogy re­püljön Ausztria és Németország SZK területe fölé és szálljon le a müncheni Riem repülőtéren. A ro­mán személyzet tagjai, noha életük veszélyben forgott higgadtan cse­lekedtek, megelőzték a pánikot az utasok között és biztosították a re­pülés biztonságát, állandó kapcso­latot tartva fenn az ausztriai és a nyugat-németországi repülésirányí­tó állomásokkal. A kalózkodást három férfi követ­te el, akiknek kíséretében egy nő és két gyermek is volt. Amikor a repülőgép Münchenben leszállt, megjelentek a nyugatnémet hatósá­gok képviselői. A müncheni rendőr­ség nyomban lefegyverezte és le­tartóztatta a magyarországi cso­portot, amely a román repülőgép utasainak és személyzetének bizton­ságára tört. A vizsgálat folyamat­ban van a törvényes rendelkezések alkalmazása végett. A Riem repülőtéren a repülés biz­tonsága érdekében végzett ellen­őrzés után a 78 utas és a személy­zet 5 tagja ismét beült a gépbe és az éjszaka folyamán folytatta útját Prágába, ahol jó körülmények kö­zött leszállt. Később a TAROM gépe megtette menetrendszerű útját Bukarest felé, Prágában és Budapesten felszállt utasokkal. A román állami szervek megfele­lő intézkedéseket tettek a repülések zavartalan lebonyolítására mind a belső, mind a nemzetközi vonalakon. (Agerpres) SPORT-SPORT - SPORT Ma este EURÓPÁBAN Vasárnap vesztesként vonult le a pályáról legjobb négy e­­gyüttesünk, a döntetlenre ját­szó Steauát is ide sorolom, akik ma Rotterdamban, Lvovban, Pécsett és Bukarestben a leg­rangosabb európai nemzetközi bajnokságokon képviselik a ro­mán futball javát. Lehet, hogy mit sem mond a bajnoki forduló játéka ilyen vonatkozásban, de kétlem, hogy a levitézlett ÚT­A vagy Dinamó pihenő játékának, a craiovai egyetemisták és a Steaua könnyelmű bizakodásá­nak tulajdoníthatjuk a nem éppen biztató bajnoki eredmé­nyeket. Mert igaz, hogy a ko­lozsváriaknak voltak törleszte­­nivalóik az UTA-nál, de­ az sem kétséges, hogy Domide és a többiek nehezebben, tájéko­­zatlanabbul mozogtak, mint ed­dig bármikor, s ismét bebizo­nyosodott, hogy a legjobbnak tartott Dinamo jó csatárjátéka nem tudja ellensúlyozni a bizonytalan, védjelem­­melléfo­gásait. Ezek szerint játékerőről, kon­cepcióról, játékosokról, egyszó­val régi bajok orvoslásáról kellene gyakrabban vitáznunk, amiket sajnos legtöbbször egy­­egy válogatott slágergyőzelem­mel hosszú időre elfelejtünk. S akkor kell jönnie egy 7—1-nek, vagy 6—0-nak ahhoz, hogy visszahozzon a fellegekből. Hiá­ba, nehéz játék a foci, de még nehezebb sportszerűen végigcsi­nálni. Na, de bízzunk abban, hogy az MT­A és társai tényleg tanultak a tavalyiakból. Tény az is viszont, hogy a Feije­­noord a múlt szerdán elvitte a világkupát egy 0—2-ről felho­zott döntetlennel Buenos Ai­resben (!), még akkor is, ha Rotterdamban nem a legjobban játszott. A pécsi Dózsa sem le­becsülendő ellenfél legalábbis hazai pályán. Titkon remélem azonban, hogy két mérkőzést hazahozunk a négyből, s itthon talán jobban kijön a lépés, de nem a vasárnapi játékkal. Ám, ki tudja, lehet, hogy csak eny­­nyire tudunk. Mindenképpen az eredményeket góllal mérik a labdarúgásban, s elég mindig eggyel többet rúgni a győze­lemhez. Ma estig elválik. A röplabda világbajnokság selej­tező mérkőzéseinek második napján a következő eredmények születtek: Albán­ia-NSZK 3-0 (15-7, 15-10, 15-10); Hollandia — Finnország 3-1 (15-8, 15-8, 11-15, 15-8); Gö­ rögország—Törökország 3—0 (16—14,­­15-6, 15-12). Az onconai nemzetközi teniszver­senyen Olaszország női csapata 7—5 arányban legyőzte a csehszlovák válogatottat. Koszta István Telex - Telex Joe Frazier nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, a tokiói olimpia arany­érmese hivatalosan közölte, hogy megvédi világbajnoki címét és no­vemberben a Madison Square Gar­­denben kiáll a félnehézsúlyú világ­bajnok, Bob Foster ellen. Országos görkor­csolya-bajnokság Szombaton és vasárnap első íz­ben­ rendezték­­meg az országos görkorcsolya-gyorskorcsolya verse­nyét Kolozsváron nyolc megye rész­vételével: Bukarest municípium, Brassó, Szeben, Galac, Maros, Te­­mes, Kolozs, Hargita. A versenyen közel hetven versenyző startolt. Me­gyénket a Csíkszeredai sportiskola versenyzői, Molnár Antal edző kí­séretében, képviselték. Hargita megye versenyzői a kö­vetkező eredményeket érték el: Tízéves korcsoport, szekéralakú korcsolya; Csabi Gábor, V­ik­hely Tizenkétéves korcsoport, szekér­alakú korcsolya; Fülöp Zoltán, II.-ik hely, Lányoknál pedig ugyanebben a korcsoportban; Molnár Éva, I. hely. Tizennégy éves korcsoport, egy­soros korcsolya, fiúk; Bíró László, II. hely, Lányok; Molnár Anna, I.—II. hely Tizenhat éves korcsoport; Fiúknál: Czimbalmos László, két­száz méteres távon bukott, így meg kellett elégednie a negyedik hellyel, az ötszázméteres távon sérülése mi­att nem tudott startolni. A lányok csoportjában pedig Bogdán Emese, második helyen végzett. Az új kezdeményezésnek remél­hetőleg az elkövetkező években is lesz folytatása, hagyománnyá válik, hisz a nyári felkészülés nagyban hozzájárul a télen sorra kerülő or­szágos gyorskorcsolya versenyek mi­nőségének a javításához. Nagy P. Zoltán Milyen köze­ van Csíkszereda Székelyudvarhelyhez! Ha kétli kedves olvasónk, álljon meg egy sornyi pihenőre a Ki­­rályfürdői út bejáratánál épült szövetkezeti menedékháznál s tekintsen fel az útjelző táblákra. Igaz azért, hogy innen már két irányba vezet az út. Marx József felvétele

Next