Hargita, 1970. október (3. évfolyam, 229-255. szám)

1970-10-25 / 250. szám

III. évfolyam 250. (828) szám 1970. október 25 vasárnap Ára 30 bani A nép forradalmi vívmányai a haza szabadsága és függetlensége­­védelmének szolgálatában A HADSEREG NAPJÁT ÜNNEPELJÜK Írta : Vasile Tibrea alezredes A Román Kommunista Párt tör­ténelmi jelentőségű határozatainak lelkesítő és lendületet adó légköré­ben ünnepük október 25-ét, a Had­sereg Napját Románia Szocialista Köztársaság katonái, az ország ösz­­szes dolgozói. Október 25-e nagy jelentőségű nap népünk hősi harcainak tűzzel­­és vérrel írott krónikájában. Ezen a napon, 20 évvel ezelőtt, a román hadsereg, vállvetve a szovjet had­sereggel, kiűzte a hitlerista-horthys­­ta csapatokat hazánk területének az utolsó tenyérnyi földjéről is, vég­­hezvitte Románia egész területének felszabadítását a fasiszta iga alól. A Hadsereg Napjának megünnep­lése népünk háláját jelképezi a tisz­tek és katonák bátorságáért, áldo­zatkészségéért az antihitlerista hábo­rúban, háláját azokkal szemben, akik nem kímélték vérüket és éle­tüket a haza felszabadításának szent ügyéért , a dolgozók megbe­csülésének jele az ország fegyve­res erői iránt. A Románia Szocialista Köztársaság hadserege dicsőséges harci hagyo­mányok továbbvívője, melyek a nép évezredes történelme folyamán alakultak ki. A haza iránti végtelen szeretet, férfiasság és megfélemlít­­hetetlenség, hősiesség, áldozatkész­ség, amiről eleink is tanúbizonysá­got tettek az ősi föld megvédésé­ben, élő fáklyaként lobogtak gene­rációtól generációig, új fényt nyer­ve az 1944 augusztusi fegyveres felkelésben és a fasiszták elleni el­szánt harcokban. Az 1944 augusztusi fegyveres fel­kelés fordulatot jelentett népünk életében, a hazafias, demokratikus és antifasiszta erők, élükön a Román Kommunista Párttal, megdöntötték az Antonescu-féle diktatúrát, és ez lehetővé tette Románia kilépését a szovjetellenes háborúból, csatlako­zását, gazdasági és katonai szem­pontból, a fasisztaellenes szövetség­hez, melynek fő ereje a Szovjetunió volt. A Román Kommunista Párt tör­ténelmi érdeme az a tény, hogy az egész román hadsereg a nép mellé állt, szembefordítva fegyvereit a fa­siszta csapatokkal. Tanúbizonyságot adva az ellenséggel szembeni meg­­félemlíthetetelenségéről, a katonai egységek hazafias egységekkel e­­gyütt a lakosság segítségére tá­maszkodva 8 nap alatt zúzták szét a fasiszta erőket a fővárosban és a főváros környékén. Ugyanabban az időben mintegy 1400 kilométeres frontszakaszon a román csapatok fenntartottak egy hídfőt az erdélyi fennsíkon és a Bánátban, aminek nagy jelentősége volt a hadműve­letek további kibontakozása szem­pontjából. A szovjet hadsereggel együtt a román hadsereg folytatta harcát Ro­mánia északnyugati részeinek fel­szabadításáért, és azután a határon túl, Magyarországon, Csehszlovákiá­ban, Ausztriában, egészen a fasisz­ták teljes leveréséig és a háború győzelmes befejezéséig egész Eu­(Folytatás a 2. oldalon) Kezdődik a Takaré­kossági Hét BESZÉLGETÉS SIMON ANDRÁS ELVTÁRSSAL, A PÉNZTAKARÉKOSSÁGOT TÁMOGATÓ MEGYEI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL A Takarék- és Letéti Pénztár az elmúlt évekhez hasonlóan október 25. és 31. között az idén megren­dezi hagyományos őszi akcióját, a Takarékosság Hetét, amelynek u­­tolsó napja egybeesik a nemzetközi­leg elfogadott Takarékossági Világ­nappal. Simon András elvtárstól a hét szerepéről, jelentőségéről kér­tünk felvilágosítást. — A szervező intézmény számára ez a hét a takarékossági szellem ápolá­sa fokozásának időszakát jelenti, szá­munkra pedig akik lényegében a Takarék- és Letéti Pénztár tevé­kenységének haszonélvezői vagyunk, jó alkalom elgondolkozni személyi jövedelmünk előrelátó felhaszna­ Lejegyezte : Bartonek István (Folytatás a 2. oldalon) AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A 300 ÉVES SZÉKELYUDVAR­HELYI LÍCEUM ÜNNEPSÉGEI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK Tegnap délután 3 órakor az ün­neplő székelyudvarhelyi líceum tu­dományos ülésszakot szervezett a Művelődési Ház kistermében. Toró Tibor egyetemi előadótanár, a kol­légium egykori diákja, atomfizikai kérdésekről,­­Benkő Samu tudomá­nyos főkutató Benkő József, a kollé­gium egykori neves tanára életéről és munkásságáról tartott előadást. Ezt követően a líceum tanárai terjesztettek elő figyelemre méltó tudományos dolgozatokat történel­mi, irodalmi és módszertani témák­ról. GÁLAEST Szombat este 8 órakor zsúfolásig megtelt a Művelődési Ház nagyter­me. A 300 éves líceum volt tanulói gálaestet rendeztek az alma mater tiszteletére. asen easel VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Véget ért az ENSZ-közgyűlés jubiláris ülésszaka NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs részt vett a jubiláris ülés­szak ünnepi ülésén (Lapunk IV. oldalán) A ÖNTŐ NAPOK • • KÉP A FÖLDEK• Rövidesen végeznek az őszi munkálatokkal A minap még pazar kézzel szórta ajándékait, verőfényben pompázott az ősz. Aztán, önnön jóságától meg­riadva, esőt s havat hozó arccal áll­ta útját a kászonalu­zi mezőgazda­­sági termelőszövetkezetben is vég­kifejlet felé törekvő munkálatoknak. Néhány nap jó idő. Csupán ennyi kellett volna, hogy a kászonalű­ziek nyugodtan fogadják ezt az újabb pálfordulást, mert akkor már mag­ágyban a szem a tervezett 500 hek­táron, biztonságban a burgonya a 240 hektárból termésben maradt 138-ról. Ottjártunkkor még sütött a nap, bizakodó volt a hangulat s a domb­oldalaknak iramodó parcellákon lá­zas munka folyt. Szorgos kezek gyűjtötték a pityókát, az utolsó 20 hektárról, szekerek indultak a silók felé, szántottak a traktorok, jó ü­­temben haladt a vetés. Elégedettnek tűnt Lestyán Sándor is, a gazdaság elnöke. Elmondta, hogy szombatig min­denképpen végezni szeretnének a burgonyával, de még a vetéssel is, hiszen alig 25—30 hektár az, ami még a kászonalu­zi mtsz-ben vetet­­len. 25—30 hektár önmagában véve sem sok, de még jelentéktelenebbé zsugorodik, ha tekintetbe vesszük, hogy a fennálló esetben sem gépi­erő, sem emberi hozzáállásban nem volt hiány, ugyanis a kászonalu­ziek 18 traktorral és 5 vetőgéppel ren­delkeznek. Elbeszélgettünk a többi munkák állásáról is. Latolgattuk, hogyha minden jól megy a jövő hét elején újra sor kerül, az őszi munkálatok miatt megszakadt, árpa-zab csép­­lésének folytatására, míg a trakto­rok zavartalanul egyengethetik a ta­vaszi vetések megfelelő előkészíté­sének útját a 600-ból még hátralé­vő 200 hektáron. Szót ejtettünk az állatállomány jó m­inőségű és megfelelő mennyisé­gű takarmány biztosításának első­rendű fontosságáról. Jól esett hal­lani, hogy az idén nem lesznek ez­­irányú fennakadások haszonalíszen, mint ahogyan az 1300 hektóliter össz­­tejterv maradéktalan megvalósítása, valamint a 46,8 tonna hústervet ille­tően sem lesznek különösebb nehéz­ségek. Hazafelé jövet, a Nyergestetőre kígyózó szerpentinre kapaszkodva, arra gondoltunk, hogy bár nehéz volt az idei év, az elszabadult vizek fékevesztettsége a vászonokat sem kímélte, alaposan megtépászta va­lamennyi termésüket : az emberi a­­karat, a hozzáállás mégis erősebbnek bizonyult, mert az itteniek az idén olyan pénzbeli megvalósításokat ér­tek el, amilyenre a kászonaluszi misz megalakulása óta nem volt példa. Jó szervezéssel, biztos kézzel s közös akarattal sikerült újra a fel­lendülés útjára vezetniük termelő­­szövetkezetüket. - Kell, hogy legyenek még szép napok - tartják, bizakodnak a ká­­szoniak. Azon a tájon korábban kö­szönt a tavasz, későbben búcsúzik az ősz. Bár úgy lenne. .. D. Kiss János IIIU|||HHiII III i %­.‘Y' -• 1 :4 ̋ m£ «•;» ,-»^1 f v i, -• * · AT :' :% •i. ALÍÍZIEK A JELEN FELADATAI • •­rr A JOVŐBELÁTÁST IS MEGKÖVETELIK! Hivatalosan szeptember elsején a­­lakult meg a Megyei Építkezési-Sze­relési Vállalat mellett működő ter­vező­iroda. Megyénk, köztudomású­lag gyors ütemben fejlődik, s a há­rom év alatt megkezdett és kivitele­zett beruházások csak felvillantanak valamit abból, ami az építkezések terén megyénk dolgozóira vár. A tervezőiroda megalakítását ilyen­képp sürgető igény tette szükséges­sé, amelynek csupán egy vetülete az, hogy - amint számos cikkünkben megírtuk - a beruházási munkála­tokban bekövetkezett lemaradások nagy hányadánál éppen a doku­mentációk, kivitelezési tervek nehéz­kes elkészítése, összeállítása játszott közre. Létesítményeink eme terveit „megyén kívüli“ tervező intézeteknél dolgozták ki, s volt időnk tapasztalni e megoldás egyes hátrányait. Ebből a szempontból tényleg szükség volt egy olyan tervezőiroda létrehozásá­ra, amely a megyében a megye szükségleteit elégíti ki, de szeret­nénk, ha ez a szükség valóban csak egyetlen vetülete lenne a létrehozó igénynek. Ennek az igénynek magas­rendűnek, átfogónak, sokoldalúnak kell lennie, mert csupán a dokumen­tációk, kivitelezési tervek elkészíté­sénél nyert idő túlságosan kevés lenne a boldogsághoz. Kihasználva a kedvező feltétele­ket, az építéssel, építkezéssel egy­idejűleg az építészetre is kellene gondolnunk. Ebben a megyében jó­részt „szűz" területet találnak az é­­pítők, tervezők, műépítészek. Ez azt jelenti, hogy nem mindegy, hogyan építünk. És ezért örvendetes ese­mény a tervezőiroda megalakulása, mert lehetőség nyílik arra, hogy ter­vező és kivitelező alkotóbb módon közreműködjön. Az építészet művészet, egy­szersmind ipar, amely az építéssel, építkezéssel valósul meg. S hogy itt nemcsak építeni, építkezni kell, an­nak van egy konkrét, egyedi meg­határozója, amely - amint mondot­tuk már — egy igényt elégít ki. Ez az igény jelen van akkor is, ha még nem térképeztük fel teljes egészé-TERVEZŐINK TEVÉKENY­SÉGÉRŐL ben, ha nem adtunk számot róla magunknak. S mivel megvan ez az igény, s van, főként lesz egy tervező­­irodánk, majd intézetünk, eleve o­­lyan összefüggésekben kell gondol­kodnunk, hogy már most, a kezdet­kezdetén el tudjuk választani a bú­zát az ocsútól. A tervezőiroda portáján egyelőre az a helyzet, hogy szeptember else­je óta gyakorlatilag semmi érdem­leges nem történt. (Sajnos Maros­­vásárhelyhez tartozásuk idején sem.) Az előkészítő belső szervezési intéz­kedések időszaka annyira kinyúlt, hogy játszi feladat belesűríteni a holtpont fogalmába. A műépítészek, építészmérnökök, épületgépészeti szakemberek, technikusok egymás kezébe adják a kilincset, s ha alkal­mazzák őket, a szerszámokat. A létszámkeret 45 állásából 28-at betöltöttek. Egyelőre 7 épületgépé­szeti szakember, 10 műépítész, 9 é­­pítészmérnök és két adminisztratív ügyeket intéző alkalmazott dolgozik a tervezői irodán, amelynek ajtaján talán megtévesztésül, még mindig a marosvásárhelyi tervező intézet volt fiókjának a cégtáblája áll. A baj ott kezdődik, hogy a tervező irodának nincs vezetője, a műépítészek, épí­tészmérnökök,­ épületgépészeti szak­emberek szűkebb körükben is osz­tályvezetők nélkül próbálnak dolgoz­ni. Próbálnak dolgozni, mert ha akad munka, nincs elég tervezőasztal, körző vagy vonalzó. Néhány munkát már másolhatnának, de nincs pza­­lidpapír... Ezenkívül a 28 ember három helyen dolgozik. Ezek zömükben tapasztalat-, „régiség”­­nélküli szakemberek, két-három évi tervezési gyakorlattal. Ez a tény e­­leve megszabja azt, hogy milyen munkákat rendelhetnek meg az iro­dától. Egyelőre csak főjavítási ter­veken, kisebb szociális-kulturális é­­pületek, megyei utak, hidak tervein, valamint más épületek bővítési-kor­szerűsítési tervein dolgozhatnak az iroda alkalmazottai. A nagyobb e­­rőfeszítést igénylő, jelentősebb munkával egyelőre csak úgy kerül­hetnek valamelyes kapcsolatba, ha Váli József (Folytatás a 2. oldalon) • • prim­i RÖVIDESEN MEGJELENIK AZ 1971 ÉVI Hargita kalendárium Vidékünk szép hagyományát, a tavalyi sike­res utat folytatja változatos tartalmú, gaz­dagon illusztrált, érdekes és szórakoztató év­könyvünk. A —/•, (1*71 ütemes* flDEITKI KAttUfcABfQff NE HIÁNYOZZON EGYETLEN CSALÁDI HAJLÉKBÓL SE A HARGITA KALENDÁ­RIUM 1971-ES ÉVFOLYAMA ! IN­ UHU Az útburkolatot alakító munkások, az utcafelületet simító, egyengető gépek látványával gyakran talál­kozunk megyénk városai­ban. Nyomukban nem döc­­cen az autó, simább lesz majd a lépés. Alakul a korszerű városkép. Felvé­telünk a gyergyószentmik­­lósi Fürdő utca korszerűsí­tésénél készült. Új lakók érkeztek Gy­ilkostó környékére. A vadászterületek gazdaságos hasznosítása ér­dekében vidékünkről századok óta kipusztult vad fajtát, zergéket te­lephettek a héten a Cohárd hegységbe, a Békás szoros közelébe. A ritka állatokat a Kir­álykő hegységben ej­tették foglyul és szállították ide a Hargita, Brassó, Neamţ és Máramaros megye erdőfel­ügyelőségek vadászati szakemberei a főváro­si Erdészeti Kutató és Tervező Intézet egy kutatócsoportjának irá­nyításával. Odakinn zuhoghat az eső, hullhat a hó, Csíkszereda virágai­­ mintegy 200 000 tő - már az üvegházak melegében várják a telet. Ide, a városi kertészetbe költöztették a héten a virágsző­nyegeket is. Bezárult az első Bukaresti Nemzetközi Vásár Szombat este bezárult az első Bukaresti Nemzetközi Vásár, ame­lyen 27 állam hivatalos pavilonnal, 82 cég egyéni kiállítási standdal vett részt. Csaknem két hét alatt több mint 600 000 ember kereste fel a vásárt, közöttük sok szakem­ber fővárosi és vidéki iparvállala­tokból és kereskedelmi egységekből. A vásáron számos külföldi ven­dég is megfordult, minthogy a ran­gos gazdasági és kereskedelmi rendezvény rengeteg szerszámgé­pet, elektronikai és elektrotechnikai terméket, villamosenergia szállító- és elosztófelszerelést, csapágy­gyártó gépeket, fafeldolgozó be­rendezéseket, más gépeket és aggregátokat, mérő- és elenőrző műszereket, tudományos és labo­ratóriumi készülékeket mutatott be. A vásárt felkereste számos hivata­los küldöttség, kereskedelmi ka­marák elnökei, miniszterek, neves gazdasági személyiségek és üzlet­emberek az öt kontinens több mint 60 országából. A vásáron a­ román vállalatok képviselőin kívül több mint 5000 külföldi szakember és üzletember tevékenykedett. A román külkeresekedelmi szer­vezetek számos export-import szer­ződést kötöttek. A vásár alkalmával külkereske­delmi vállalataink és szervezeteink több külföldi partnerrel vették fel a kapcsolatot, s így lehetőség nyílt a nemzetközi kereskedelmi csere, a gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés további bővítésére. (Agerpres)

Next